Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)

1937-06-30 / 146. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal; Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám 1109, — Leveleim; Ciuj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatai és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon: xi—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: Kivonta 70, negyedévre 210, félévre 240, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföld; államokba csak a portóküiönbözettel öbb. LVIII. ÉVFOLYAM, 14 6. SZÁM. SZERDA CLUJ»KOLOZSVÁR 1937 JUNIUS 30. A román**!engyel szövetség nyomatékos kihangsulyozásának jegyében folyt le ki cgíjclciics hözclci ©felsége lengyelországi látogatása Uralkodói beszéd a biedruski hadgyakorlatok után. - ,,A béke szellemében fogant a két ország szövetsége“ Kölcsönösei» nagykövetséggé emeli Románia és Lengyelország követségeii őfelsége II. Karóig király és Mihály nagyvajda lengyelországi látogatása a román —lengyel szövetség újabb és igen nyomatékos kihangsulyozásának jegyében folyik le. A meleg fogadtatás, melyben Románia uralkodóját minden körben részesítették, minden­esetre ama mutat, hogy a szövetség szilárdan gyökerezik a lengyel közhangulatban is. .4; igy kihangsúlyozott szövets<éget úgy lengyel, mint román részről igyekeznek külsőleg is kifejezni. Ennek egyik jele űr az elhatározás, hogy a két ország egymásnál levő követ­ségeinek ezután nagykövetségi jelleget adnak, a lengyel követségek Európa nagyhatalmi fővárosaiban már nagyrészt elnyerték a nagykövetségi jelleget. Románia részére azon­ban varsói követségének nagykövetséggé emelése lesz az első ilyen precedens. Károly király őfelsége különben a biedruski hadgyakorlatot követő ebéden hangoztatta, hogy a két ország szövetsége a béke szellemében fogant és ebben a szellemben él >fegyvereik bajtársiassága is. Hleisége 11. üáiroly Öfehjégle II. Károly kllrály, Knell-Kow-i nowski 'tábornoknak a biedruski hadgyakor­latokat követő ebédem momdott üdvözlő be­szédére a 'kővetkezőképen válaszolt: — Drága bajtársak, nagyon örülök, hogy lengje! bajtársaim között vagyok A csodálatos fogadtatás után, melyben a hi­vatalos körök és az egész lakosság részesi­Iíirály beszéde tett, amit ma itt, ebben a katonai tábor­ban, közietek érzek, katonák, egyenesen szivem legmélyéről fakad. Mert nem kell elfelejteni, hogy ebeimben olyan vér fo­lyik, amelyben katonai hagyományok él­nek és ez mélyen átérezteti velem mind­azt, ami harcos telketekben lakozik, ami megnyilvánult a varsói gyönyörű szem­lén s különösen a biedruski katonai szem­lén és gyakorlatokon, ahol bebizonyoso­dott a lengyel hadsereg tökéletesen kikép­zett volta. Éppen ezért mélyen megrendí­tett, hogy a köztársasági elnök őexcellen­ciája szives volt nekem juttatni Lengyel- ország egyik legszebb ezredének parancs­nokságát. Lelkemből nagyon hálás vagyok ezért s bizonyos vagyok benne, hogy köl­csönös érzéseink, nemzeteink biztonsága s a béke érdekében még mélyebbé teszik a két hadsereg közötti bajtársi viszonyt. Le­het blzarrnak látszik, hogy egy katona, katonák között békéről beszéljen. Nem kell azonban elfelejteni, hogy éppen az erős hadseregek mentették meg a békét. Ebben a szellemben fogant fegyvertársisá- gunk s a két ország közötti szövetség is. Boldog vagyok, hogy itt láthatom ennek két erős oszlopát: Rydz-Smigly marsallt és Beck külügyminisztert. Poharamat a lem gyei hadsereg nagyságára és dicsőségére és az 57. gyalogezredre emelem. 4 lengyel sajtá hangja VARSÓ, jumiu's 29. (Rador) Lengyel lapodé nagy fontosságot tulajdonltauaík Moscic-k'i elnök Károly királyhoz Intézett szavaiimlalk. Moscickl; közölte, hogy rövidesen a Bucu­reşti-i lengyel] köveit séget nagykövetségi rangra emelik, amire Károly király kijelen­tenie, hogy a varsói román követséget is nagykövetséggé lépt étik. elő. Ezek a nyilat- koza'tok, amiket ajnnyira fényes kiemelteik kö­zött tettek, mély benyomást keltettek mind­két fővárosban. Az esemény uj szakaszt je­lent a lengve!—román viszony fejlődésében. VARSÓ, június 29. (Rador) A lengyel saj­tó hosszú cikkekben foglalkozik a román uralkodó lengyelországi látogatásával. Szá­mos fénykép tarkítja a beszámolókat, ame­lyek megállapítják, hogy a baráti államfőt meleg fogadtatásban részesítették, ami élénk megelégedést váltott ki Romániában. A la­pok hangoztatják, hogy a Ried rusk ban ma lezajló ünnepség a két szövetséges nemzet közti bensőséges barátság kifejezője. A Kurjer Porainny ezeket Írja: ,,Károly király lengyelországi, tartózkodásának első napja amennyire nem várt, 'annyira szeren­csés esemény. A két Ik'öveliségnie.k nagykövet- ségii .rtamgra való emeléséről van szó. Ezt a jelképes gesztus megerősíti a két nép test­véri szövetségét, amely annyira bensőségessé vált, hogy rendkívül fényes módon kell kife­jezésre juttatni. A gesztus egyidejűleg foko­zott fontosságot nyújt a román—lengyel szö­vetségnek. A varsói, nagykövetség első ily­nemű diplomáciai képviselete lesz Romániá­nak. „Első“, de jnem egyedüli“, mert be- kli ni tetteti arra a helyzetre, tamilt Románia nemzetközi téren belőtt, hála uralkodója po­litikájának és erői jelentékeny megnöveke­désének, a varsói; nagykövetség sok ideiig nem fog az egyedüli hasonnamgu román dip­lomáciai képviselet maradni. A Dobre Wüeczor cimü lap szerimt a nagykövetségek fel ál Hiltá sáról szóló hir nagy visszhangot keltett az európai hatalmiak fő­városaiban. Politikái körökben az ünnepélyes aktust igen >rövid időn belülre várják. A top tudini véli, hogy Lengyelország első Bu- curesti-j nagykövete Arcziszewszíki, miig Ro­mánia első varsói nagykövete Dui'liu Zam- flirescu lesz. ^ VARSÓ, junius 29. A biedruski nagysza­bású katonai hadgyakorlatok megtekintése után őfelsége II. íKároly király, Mihály nagy­vajda s kíséretüknek tagjai gépkocsin a bo- lechowi pályaudvarra mentek, ahonnan dél­után 4 óra 15 perckor elutaztak Varsó felé. Vonatuk este 10 órakor érkezett meg a fővá­rosba, melynek utdá.in hatalmas tömeg vár­ta a román uralkodó és trónörökös elvonu­lását és részesítette meleg ünneplésben a felséges vendégeket. őfelsége ma délelőtt fogadja Slatkovszki miniszterelnököt és Beck külügyminisztert, majd megtekinti a főivárost. Délben a köz­társasági elnök ad bizalmaskorü ebédet az uralkodó tiszteletére, este pedig a Lazienki- palotában őfelsége II. Károly király ad va­csorát, amelyet fényes estély követ. A biedruski katonai lőgyakorlatok befeje­zése után, őfelsége II. Károly király közölte kívánságát, hogy a bombavető repülőgépek és a tüzérség gyakorlatainak helyére vezes­sék. Bár kíséretének tagjai kifejtették őfel­sége előtt, hogy ezzel megrövidíti pihenésé­nek idejét és hogy az ut nehéz s a fel nem robbant ágyúgolyók miatt veszélyes is, az uralkodó nem másította meg szándékát. A helyszínére érkezve őfelsége meggyőződhe­tett a gyakorlatok sikeréről. 36 bomba közül 32 eltalálta a célt s a gyakorlótéren felállí­tott 8 jelképes ágyú közül 5 megsemmisült. 12 óra 15 perckor őfelsége, mint az 57. gyalogezred parancsnoka, lengyel ezredesi egyenruhában, fején acélsisakkal, ugyancsak a gyakorlótéren fogadta a csapatok felvonu­lását. A felvonulást Knell-Kownowski tábor­nok, a poznani katonai kerület parancsnoka nyitotta meg. őfelsége lengyel katonai üd­vözléssel Málaszölt a csapatok tisztelgésére. A felvonulás után őfelsége II. Károly ki­rály gépkocsin a tiszti kaszinóba indult. A tömeg, amely sietve elhagyta a tribünöket, •virágokat szórva s lelkesen éljenezve körül­fogta gépkocsiját. A Curentai cáfol: Még nem ütapfa vissza vagyonát a nagyváram premontrei renn BUCUREŞTI, junius 29. Néhány nappal előbb, Cassulo András pá­pai nuneius nagyváradi látogatásával kap­csolatban, az a hir jelent meg a lapokban, hogy a premontrei rend egyezségi utón visz- szakapja vagyonát. A „Curentul“ a hirt eré­lyesen aáfolja. Mindössze annyi igaz — Ír­ja a lap — hogy a kormány tagjai minisz­terközi megbeszélést tartottak, az ügyben azonban érdemleges határozatot ezideig nem hoztak. Bucurestiböl jelentik: Meleg, fülledt idő várható, főleg nyugaton és keleten zivatarokkal. Bucurestiben hétfőn dél- ben a hőmérséklet 31 fok volt, ma dél­előtt 10 órakor -\-29 fok. állandóan mozgékony tengelye a rák csil­lagzata felé mutat. Visszafelé fordul a me­net. A törekvések a közeli megvalósítás kü­szöbétől visszazuhannak és nagy erőfeszíté­sek semmivé lesznek. Nem állíthatjuk, hogy dagjadó vitorlákkal hátrálnánk visszafelé a háború ultima rációjához, de a lassú előre I hajózásnak most, legalább is darab ideig, vége szakad Németország és Olaszország nem vesz részt közös európai munkában: a spanyol tengerpart hadihajós zárlatában és I ezzieil a hadianyag és önkéntesek özönlése a vérző hiber árénába most még fokozottabb mértékben folyik majd. A polgárháború to­vább vonaglik és az európai közveszedeleia uj lángra kap. Nagy jelentőségű, hogy Eden, amikor Llojrd George gyávaságot bántorgató szavaira válaszolt, nyíltan meg mert mon­dani legalább annyit: Oroszország óriás mennyiségű hadianj^agot szállít a spanyol frontra. Mi lehet még, amit nem vall be. A rák csillagjegy szellemét árulja el az angol kormánjdő és külügyminiszter borús kije­lentése a benemavatkozás és semlegesség po­litikájának gyönge eredményeiről, szinte ko­molytalanul játékos szerepéről. És arról, hogy most már egy szó legördítheti a há­ború hógulyáját. Egyre több jel szerint Né­metország bekapcsolása erősebben az euró­pai közösségbe most már valószínűtlen: AngVa és Franciaország a Leipzig hadihajó megtámadásánál választott kemény magatar­tása minden javuló hangulatot elvágott. A bé­ke meredekjén mint a természetjósok pró­I bálunk följutni és minduntalan visszacsú­szunk. Hitler vasárnapi beszéde eloszlat min­den kétséget. Németország kemény leckének fogja föl külpolitikai vereségét, amelyet a Leipzig-ügyben szenvedett és fenyegetően mondja: van ereje és lesz akarata a jövő­ben független és szabadvédelméről gondos­kodni. Ez nem szakitás, ez nem a szakadék­ba zuhanás, de visszahullás vagy visszafej­lődés. Esetleg csalódás. Mint ahogy nagy kiábrándulás rejlik Van Zeeland belga mi­niszterelnök s a nyugati nagyhatalmak washingtoni küldöttjének nyilatkozatában, I mely szerint a mai helyzet alkalmatlan a a világ gazdasági válságának egy nagy érte­kezleten való megbeszélésére és a nagy be­tegség végleges legyőzését áhitó megegyezés­re. Pedig a tömegek akarják. A békét is akarják. Sajnos a dunavölgyi kérdés ügyé­ben is mintha megrekednének a komoly tö­rekvések. Pedig Eden most megismételte me­leg törekvéseit Duna-Európában Ugj’ látszik a legutóbbi nagy látogatások és tanácskozá­sok nem sokat lendítettek ezen az égető kér­désen. Királyunk prágai, most pedig varsói látogatása. Lengyelország külügyminisztere után államelnökének és cseh miniszterelnök Bucuresti-i útja, majd a klsantant kormány­főinek a Dunán tett hajóutja ég Kiadóval megbeszélése legalább is egyelőre nem ra­gadta láthatóan előbbre a sürgős kérdést. Előbb 'a Prága—Bécs—Budapest indulási alap megépítése maradt nyílt kérdés, most I pedig a Budapest—Bucuresti-i közelítés lany­hult meg. Ezt nálunk pártpolitikai szem­pont is akadályozza, mit igy fogalmaztak meg: a dunavölgyi kérdést Badacsony esz­méivel és Topoloveni parasztságával nem le­het nyélbe ütni. A közvélemény szerint a felelős magyar politika élénken rokonszen­vezik a közeledés eszméivel, a felelőtlenek pedig most már lázas érdekkel karolja föl az erdélyi kisebbség köréből kezdeménye­zett, de hallgatásba merített gondolatokat, azonban innét megfelelő visszhang nem fe­lelhet a munkavédelem korában. így törté- nik, hogy egyelőre nincs más feladat, mint a kérdést tovább érlelni és tudományos ér­veket gyűjteni számára. Ennek bizonyítéka, hogy a Duna népe cinvü folyóirat Gratz I Gusztáv ny. külügyminiszter, Kolozsvár szü­löttjének elnöklésével nagy vitadéhitánt ren­dezett a Duna-völgy kérdéseiről Leszögez­ték, hogy a nagyhatalmaik versengése a Duna-völgy megkaparintására és győző kis­államok lelkisége akadályozza meg a köze­lítés munkáját. Zathureczky Gyula vélemé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom