Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)

1937-06-30 / 146. szám

2 «I.LFlNZfíK 19 37 juni um 3 0. live .sy.erlut iiii'ftlcli'lö erkölcsű, Initorsugu **íl>'én«'.k fellépésével VlUlO/liJ»lili nieg <“/ 11 h*ly/et. \ vila, mflvlx'i» » Kisebbségi j**ll«‘ţiü Láthatár s/*,rkrs/tftji>: ClMikii /«illán s a i»11 gvur folyóirat íiein/ctlék egy pár kitűnősége, mini Pongrác/. Kálmán «Ir. «'s (iái l.slván vi­táztok níitel j«'sen, iiyilvánvalVMin lii/on> it .ja, hogy máris kés/, crrdinín)’ les/, tia a Duna völgy es/.liléje megáll í.s iioih k«'rii| lianyal homlok a rák csillng/jit révületébe. Fenyeget azonban n bfM ves/.odelem. Ahogy* a kisebbségi kérdésből lassan politi­kai jogtudományt esi «álnak s ezzel gyakor­lati erejét és mozgékonyságul eUorvas/.ljálk, éppen úgy elméletté és tudománnyá momi /álhatják u dunavölgyi élelküzdelein gyakor lati hivatottságát. Lehel, hogy nein ez a Hí­rek vés, ha a Duna medencéről nyári egyete­met készítenek elő, amelyről Hantos Llemér jelenteit, de önkénlelieii erre gondolunk. Szükséges a tudományos megtámasztás; lép- teu-nyoinon tapasztaljuk, például miagyar- o is/ági politikusokkal és Írókkal, .sül u.jság- irokka 1 kapesolathan, mily keveset tmlott a dunavölgyi népek uj élkde és uj történelme, menny ««' esupán kisszámú érdeklődő lálja —W 11111—a—— biztos és nyitott szenunel a kUebb^égi kéi «lést és benne »/. otéMlállainokbun é’ő ma­gyarság helyzetét. !)«• a tudomány csak se­gítség lehet, nem jelentékeny eél. Mint egy pontosan kidolgozott munkaterv, mely Itérs középponttal a Duna völgy gazdasági unió­ját képzeli el, a termelés, értékesítés, forga­lom irányításával. közös búnkkal, mint ami nő a nemzetközi fizetés bankja Bázelben u Népszövetség mellett és bonszerii pénzzel, mely esak a nemzetközi kapesulatokban fo- ruguu. Dr. Szász Páli, Teleki Ádámol is Telegdy Lászlót őszinte ragaszkodással és szeretettel fogadták a gazdák Négy vármegyén kérésziül az legével Egy év leforgása után igazi aratás várta a vezetőket: a keresztberakott búzakévék mellett a tanfolyamokon elért tudás is bő termést hozo.t CLUJKOLOZSVÄR. juni us 29. Az Erdélyi Gazdasági Egylet mini a népi megmaradás egyetlen komoly lehetősége és biztosítéka, újabb lépésekkel igazolja a hoz­zá fűzött reményeket. Kisebbségi életünkben kitermelte azt o; uj életszemléletet, amely nélkül jövünket cl sem tudjuk képzelni. A magyar gazda társadalom öntudata és önfel áldozásai szinte példa nélküli. Most. ami­kor az EGE vezetői betartják ígéretüket és kimennek a falvakba, olyan határtalan lelkesedéssel, szeretettel, munkájukba vetett bizalommal és ragaszkodással fogadják őket, amilyen tiszteletet csak a tisztaszándéku és a nép jövőjéért komolyan aggódó vezetők érdemelnek. Dr. Srósz Pál, az. Erdélyi Gaz­dasági Egylet elnöke, gr. Teleki Adám, a „Gazda“ főszerkesztője és Telegdy László központi felügyelő több mint egy hétig jár­ták Szilágy. Szatmár, Bihar és Aradmegye falvait. hogy az adott szónak örvényt szerez­zenek és a magyar gazdatársadalom életét nem tapétás ajtók mögül, hanem közvetlenül a való 'életből irányítsák. Az első komoly megálló Zsibón volt. ahol gr. Teleki Béla. az EGE tevékeny alelnöke csatlakozott a kolozsváriakhoz és együtt foljdatták az utat Szatmárig. Szilágymegye eme kis mezővárosában Páll gazdaköri eb nők üdvözölte az EGE elnökét és kíséretét, örömének adva kifejezést, hogy otthonaik­ban üdvözölhették. gazdakör gyűlést tar­tott, amelyen szóba kerültek az összes idő­szerű kérdések. így többek között elhatároz­ták, hogy megalakítják a tehénszindikátust, mert a gr. Teleki Béla támogatásával beszer­zett két fajtiszta külföldi apaállat segítségé­vel fel lehet javítani az állatiállományt. Zi- lahon a megye gazdasági közéletének veze­tőivel rendkívül fontos értekezlet zajlott le, amelyen az elnökség 4 tagján kívül gr. Béldi ‘Kálmán, a gazdasági egylet megyei elnöke, dr. Bölöni Zoltán, dr. Gazda Endre stb. vettek, részt. Szász Pál kifejtette a magyar gazda társadalommal kapcsolatos további el­gondolásait, részletes megbeszélés tárgyát j képezte a szilágymegyei munkaterv. Ugyan­akkor megvitatták a megyei szervezetnek az EGE központtal való szerves együttműködé­si lehetőségeit, amit egyébként az egész vár­megye gazdatársadalma régen óhajtott. Örömmel állapította meg, hogy Szilágy- megye vezetői minden igaz ügyet nagy sze­retettel támogatnak. ; a mezőgazdálkodás még gyermekcipőben jár, a falu megvitatni azok megoldási lehetőségeit. In­nen az ut Szilágynagyfa.luba vezetett, ahol a kéthetes téli tain folyaminak óriási sikere volt és az egész vidék mezőgazdasági életére nagy hatást gyakorolt. Szabó Bálint gazda­köri elnök fogadta és igaz magyar vendég- szeretettel szállásolta el őket. Br. BánfTy Já­nos udvarában 5 gazdakör gyűlt össze, hogy dr. Szrász PáJt meghallgassák. Olt voltak, a helyi gazdákon kívül Ipp, Kárásztelek. Szi* lágyborzás és Szilágybagos nagyszámú gazda­képviseletei. A közös gazdaköri ülésen! öbben szólaltak fel, kik tájékoztatták az EGE elnök­ségét a helyzetükről és egyben rámutatlak a megoldásra váró feladatokra. Majd meg­hatóan köszönték meg a látogatást, amilyen­ben hosszú idők ót nem volt részük. A szi- lágynagyfalusi találkozó úgy dr. Szász Pál­ra, mint a többi jelenlevő EGE vezetőkre komoly benyomást tett és azzal u határozott meff°vőződéssel távoztak el, hogy a falu szi­vének teljes melegével viszonozza az érette folyó és történő munkát. Meg kell említe­nünk Somogyi Józsefet, aki miint házigazda igazán szeretettel vendégelte meg a látoga­tókat. Az EGE által kiosztott vetőmag kiállta a vizsgát A gyönyörű júniusi napon az autó búza­táblák mellett vitte az EGE vezetőit és igy alkalmuk voll közvetlen közelről látni és megfigyelni az egyes vidékek és községek gazdálkodási módját. Zoványon sajnálattal állapították, meg, hogy a rozsda óriási káro- kat okozott a buzavetésben. De ugyanakkor vígasztalban és megnyugtatólag hatott né­hány olyan gazdaság, ahol az EGE által ki­osztott nemes vetőmag búzát próbáltak ki. Ezek a táblák különösen a Konopi-féle üd­vös 241 olyan szépek és olyan gyönyörű termést ígérnek, hogy arra nemcsak a tulaj­donos, hanem az egész magyar közvélemény büszke lehet, mert nemes vetőmagot nem­csak Zoványon cseréltek, hanem országré­szünk minden egyes vidékén. A falunak stí­lusos kulturháza, mozgékony gazdaköri éle­te van. Visky János földbirtokos «agy meg­értéssel karolja fel a gazdák ügyeit. A falu régi óhaját tolmácsolva, kérte Szász Pált, hogy a tél folyamán ott is rendezzenek tan- folyamot. Szaiíoármegyébe sí & raiznan azonban haladni! akar és gazdaköre élénk tevékenységet fejt ki. Br. Györffy Lajos és br. Györffy György földbirtokosok és Cseke Pál gazda köri elnök, mintaképei az igazi faluvezetőknek. A gazdakörnek hajlékot ad­tak és lelkesen vállalják a gazdasági népne­velés munkáját. Az elnöki látogatásnak ma­radandó értéke van a falu számára. Az EGE támogatásával, mintagazdaságot létesítenek. Ki is választották a szerencsés kisgazdát, Cseke Dániel személyében, akinek 12 kát. hold földje van. Köteles az EGE által elkészí­tett üzem terv alapján gazdálkodni s ezért a legmesszebbmenő támogatást élvezi. A nagy­jelentőségű bejelentést nagy lelkesedéssel fo­gadták. Végül kifejezésre juttatták azt az óhajukat, hogy a tél folyamán náluk vs ren­dezzenek tanfolyamot. Krasznát Varsóié kö­vette, ahol a lelkes Anderlich Dénes földbir­tokos szívesen vállalt munkát a magyar gaz­datársadalom érdekében. Kérték a gazdakör ínegaüakitlását, hogy ezáltal az EGE közvet­len irányítása alá kerüljenek. ott voltak a vidék magyar életének Szatmár megye területére érkezve Ombo- don szembetűnt a gyönyörű kulturha jlék s általában a község mintaszerű élete. Fejlett és nivós gazdasági és kuturális élete elsősor­ban G. Kovács József ref. lelkész 26 éves önfeláldozó munkájának tulajdonítható, aki­nek a tevékenysége például szolgálhatna^ Látogatást tettek N. Székely Andrásnál, a falu első gazdájánál, aki lankadatlan mun­kásságával a legszebb gazdaértékek közétar­tozik és aki igaz magyar vendégszeretettel fogadta dr. Szász Pált és kíséretét. I a ref. kollégium diszter­« mében a szatmárnémeti Szamáré i gazdakör ülést tartott dr. Hajcsár Géza az Erdélyszerte ismert lelkes gazdasági és szö­vetkezeti vezetőember irányításával. Dr. Szász Pál ismertette az EGE további célkitű­zéseit és megelégedéssel látta, hogy a gaz­dakör 350 aktiv tagjával a gazdatársadalom N<i«|ywdloiii<ui «hol, a magyar gazda társadalom «zc.rv<t/H«: kemény erőpróbáik a I állott ki Molnár György «•liiök fogadta központi vc/elökct A kór helyiség 1 zsúfolásig niegtodollék a I»r-Iy 1*4-11 és környékből o*s/«'gyiilI Irat gazdakör tag­jai, Dr. S/.á*Z Pál közel egyórá. Ins:édbm fejtegette n maggar ga italársadalnm jövő bili célkitűzéseit. Olyan átfogó k«'-[x‘t adott a helyzetről és a legsürgősebb teendőkről és általában ;i jövő feladatairól, hogy a mai időkben egyetemes jellegű iránymutatásnak lehel tekinteni. Szász Piál Ireszéde mély be­nyomást kr-ltett és hosszasan, melegen ünne­pelték. Majd kezdetiét vette az értekezlet, mely nagyon sok értékes tanulságot rejtett magába. Seregszemlét tartottak a vetések fö­lött. Az EGE búzák itt is a vezető helyet foglalták el é* a gazdák nagy csodálkozással látják, hogy szemük előtt, szinte miár(Vl-hol napra alakul át egész gazdasági életük. Délben Kőházy Balogh Ferenc gazdának voltak a vend (igei, ahol úgy « házigazda, mint fáradhatatlan felesége, megmutatták, hogv dr Szász Pál és vezérkarának munkája nemcsak a nyilvánosság előtt, hanem a ma­gánéletben is. a legteljesebb tiszteletet és megbecsülést érdemli. Csegrj Jö:9 / f?r- Tisza Kálmánnál, a * környék mintagazdújlá­hatalmas szervezetének legértékesebb alkotó eleme. A gyűlést részletes megbeszélés kö­vette, melynek során szőnyegre kerültek legégetőbb kérdések. Szatmár után felkeresték Ember Gézát, a Magyar Párt szatmármegyei elnökét. A da- rólczi tisztelgő látogatáson meggyőződhettek arróil, hogy Ember Gézában a magyar gaz­datársadalom komoly támogatóját üdvözöl­hetik. dr. Kölcsey Ferenc ki­sebbségi életünk egyik Bomahicfán legértékeseebb eleme komoly felvilágosítá­sokkal és tanácsokkal könnyítette meg az EGE vezetőségének terepszemléjét é& továb- b: munkáját. Aranyosmedgyesen pedig Sváj- cer Béla földbirtokos a mintavidék kiváló gazdája olyan ügyszeretetről és odaadó mun­kavállalásról tett bizonyságot, am; bárkinek dicséretére válhat. Iliiből Szilágyban §zi!á agysomlyon vezetői, akik különös súlyt helyeztek az el­nöklátogatásra. Brandt József földbirtokos, dr. Udvary József és Köblös tiszteletes ur, hosszas megbeszélést folytattak az Erdélyi Gazdasági Egylet vezetőivel, akikkel sző­nyegre hozták a megoldásra váró fontosabb kérdéseket. A helyi gazdák tekintélyes szám­ban voltak képviselve. Az elnökségnek al­kalma volt rávilágítani a problémákra és Szatmármegyéböl Szász Piáiét újból vi'sz- szatértek .Szilágymegyébe. Ernaihályfalván a gazdakör tagjai Tóth Zsigmond elnökletével a Kaszinó nagytermében várták az EGE el­nökét és kíséretét. Itt is hosszas megbeszélés következett. Külön meg kel] említenünk dr. Bujanovits Rudolf kitünően vezetett gazda­ságát és a mintaszerűen irányított EGE ne- més vetőmag szaporító telepét. Itt várta a vezetőséget dr. Markovits Kálmán, a biha.r- megyei gazdasági egylet fáradhatatlan elnö­ke és Koppány Rezső EGE felügyelő. Mar kovits dr. az egész bíharmegyei utón 'végig­kísérte dr. Szász Pált, Teleki Ádám grófot és Telegdy Lászlót. Biharmegyében Biharmegyében ütjük Markovits Kálmán iinándi birtokára vezetett, ahol a jó gazda és a kitünően kezelt és vezetett gazdaslág minden adottságával találkoztak. Biharme­gye területére lépve már kézzelfogható bizo­nyítékát látták a. téli tanfolyamoknak. Azo kon a helyeken és vidékeken, ahol végig­hallgatták a tanfolyamokat a buza már le volt aratva és kalangyába rakva. A többi helyeken viszont, az- érett gabona még lábon volt és a gazellák nem is sejtet­ték, hogy ebből milyen felbecsülhetetlen ká­ruk származik. De minden egyes faluban a gazdák ki vitték az EGE elnökét a me­zőre, hadd lássa, milyen elsőrendű ter­mést hozott az EGE buza, nemcsak a minő­ség, hamem a lényeges mennyiség szempont­jából is. Főleg Hegyközkovácsiban éls Bi­harban, már teljesen le volt aratva a buza. Biharban Szabó József gazdaköri elnök ven­dégei voltak, aki igazián kilett magáért. Meg­tekintették Bereczky Diáméi mintaszerű ve­tőmagtelepét. Fejlett mezőgazdasági kultúrá­juk óriási lépésekben halad előre és nem győzték a hálálkodásl, hogy ezért elsősor­ban az EGE elnökségét illeti köszönet. nál tettek udvarias látogatást. Aradmegyében Biharmegyében, amerre elhaladtak, min­denütt érintkezőébe léptek a íkisgazdákkal, meglátogatták őket otthonaikban s meghall­gatták panaszaikat. Arad felé -tartva, Zerind képezte az első megállóhelyet, ahol azonban Varga Lajos, gaz-daküri elnöknél súlyos csa­ládi gyásszal telárük'oztiak. Néhány órával az­előtt halt meg Öltéves leánykája. A faüuban dr. Szász Pák és kiséretét Takácsy Miklós földbirtokos, a megyei gazdasági egyesület alelnöke és báró Bornemissza Károly, a me­gyei gazdasági egylet titkára fogadta, akik­kel együtt tették, meg a további utat. Zerin- den gazdaköri gyűlés volt, majd megtekin- Hették az EGE által kapott gyönyörű kül­földi fajbikát, üdvösön dr. Kcrnopi Kálmán, a megyei gazdasági egylet elnökéné] olyan tökéletes gazdasági életet találtak, amlilyenire bárki büszke lehetne. Vetőmagnemesitő te­lepe és tenyészede európai hirü. De gazda­ságának minden ágazata a tökéletességgel határos. Gazdasága 'annyira leköti idejét, hogy még a külvilággal való érintkezést is megszakítaná, de Konopj Kálmán dr. min­den lehetőséget felhasznál arra, hogy szé­leskörű tudását és órás« szakfelkészültségéit a magyar gazdalársadalomnak kamatoztas­sa. Mint a vármegyei Gazdasági Egylet el­nöke állandón a gazdasági élet őrhelyén van és százszázalékosan teljesiti kötelessé­aptt 0er1 • A tíznapos helyszíni terepszemle Aradon nyert befejezést, ahol a megj'e gazdavezelői- vel nagy horderejű megbeszélést tartottak. Ott voltak dr. Konopi Kálmán, Purgly László, a hires sofronyai mintagazda, Ta­kácsy Miklós, Olosz Lajos a költő gazda, Dániel Péter, dr. Paretz Béla az aradi Ma­gyar Párt elnöke, báró Bornemissza Károly stb. Paretz Béla meleg hangon üdvözölte az EGE elnökségét, majd alapos és szakszerű megbeszéhs következett, amelyben résztvet- tek az összes jelenlévők. Gróf Teleki Ádám a hosszú útról a kö­vetkezőket mondja: — Nem tudom szavakkal kifejezni azt, hogy mit láttunk, tapasztaltunk, milyen ér­tékes gyakorlati munka fo^nk és hogyan fo­gadtak bennünket. Tény az, hogy már régen vártak és nyugodtan állíthatom, hogy meg­valósult az álom: a magyar gazdatársadalom egyetemes összefogása. A «ép és gazdasági vezetői között nemcsak hivatalos kapcsolat ál] fenn, hanem egy olyan belsőségteljes ra­gaszkodás sorsközösségi tudat, ami csak a családokban és testvérek között látható. Az ut terepszemle volt, hadd lássuk, mik a leg­fontosabb teendők, de egyben seregszemle is a másfél! éves munka fölött. A kérdésnek tehát az a lényege, hogy a munka nem volt hiábavaló. Már a cséplós igazolni fogja, hogy a magyar gardának jobb és több a ke­nyere, továbbá meg lesz vetve a gazdasági életnek az a sziklakemény alapja, amely nél­kül jövőnket senki el nem képzelheti. (—er.) ADMINISTRAŢIA MUNICIPIULUI, CLUJ. No. 18.419—1937. PUBLICAŢIE DE LICITAŢIE. Primar'a Municipiului vinde prin licitaţie gră­mezile de craci exploanate Popeşti ?: Someşul cald proprietatea Municipiului. Licitaţia se va ţinea' cu oferte în scris, închise în plic sigilate si timbrite legdl în ziua 13 Iulie a. c. ora 11 a. m. în sala de şedinţe a Primăriei în conformitate cu «irt_ 88 — no din Legea Con­tabilităţi/, publice şi normelor generale pentru ţinerea lictaţWor publicate în Mon. Of. No. 127 din 4 Iunie 1931. Concurenţii vor depune odată, cu ofertele si o garanţie de 5 lat suta. a, preţului total oferit în numerar sau efecte de Stat. ■Caetul de sarcini şi tabloul de estimate refe­ritor se pot védi la Serv. Economic. Cluj, 25 Iunie 1937. PRIMĂRIA MUNICIPIULUI, CLUJ. Szi^ágymegyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom