Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)
1937-06-27 / 144. szám
1937 juni us 27. BLLBNZÉK 7 APACAI IRTA : JUHÁSZ ISTVÁN 1656 ő'sz-n megy Apácai Cseni János Gyulafehérvárról Kolozsvárra. Nemcsak a maga korában, hanem történelmünk egész eddigi folyamán ő volt a transziiíván magyar tudomány és művelődés legnagyobb izgat ója. Még külföldön, Hollandiában tanuló diák, amikor már éjjel-nappali töprengésének a tárgya Erdély művelődése. A tudománygaz- dag Hollandiában megjelenik előtte a tudatlan, tudománytalan Transzilvánia képe s helyzetét annyira súlyosnak látja., hogy égő házhoz hasonlítja. „Ennek a látománynak a képe éjjel-nappal mintegy szemeim előtt forgott és annyira furdalta bus szivemet, hogy azért gyakrán nem is a 1 hutám, a tanulásra sem lévén kedvem, egyedül e nyugtala- • nitó gonddal vesződtem: vájjon miképpen j lehet segíteni az én kedves hazámon?“ E szavak mulatják az erdélyi magyar művelődés ügyéért való égő lelkesedését. Holland egyetemen szerzett doktorátusa és az a tény, melyről kortársai értesítenek, hogy t. 1. egyik holland egyetem katedráját is felajánlottak neki — mutatják azt, hogy lelkesedése nagy tudományos felkészültséggel párosult. Mindez azonban kevés volt ahhoz, hogy Erdély akkori egyetlen tudománymüvelő főiskoláján — a gyulafehérvári akadémián fejthesse ki életművét. Idegen professzor-társának az irigysége, a fejedelmi udvar rosszakaratú kicsinyessége háromévi segéd-tanárság után elzavarja őt Gyulafehérvárról és a középfokú kolozsvári iskolához helyezik át. Apacsai és az erdélyi iijuság Az ifjúságnak Apácai iránti ragaszkodása ekkor nyilvánul meg első alkalommal hathatós, roesszehangzó formában. A főiskolai ifjúság legderekabbjaí, szám szerint 20-am azdk, atkák igazán megérteltiák a szintén ifjú, lángoló lelkű tanító Apácait, látását, tervét — követik őt élete utján. Elhagyják a nagynevű akadémiát, a kényelmes, ösztöndíjas helyeket és átmennek Kolozsvárra, hogy segítségére legyenek Itt Apácaiinaik iskolai, nevdésl és művelődési programja megvalósításában. Apácai prófétai egyénisége térbeli távolságot (legyőző módon vonta magához Erdély Ifjúságát. Prófétai egyénisége azonban nemcsak a íérbeLi távolsággal, hanem az idővel is dacol. Transzilvánia magyar ifjúsága közel háromszáz év időtávolán át vonzódik (hozzá és szegődik el a követésére. A református egyház felnőtt: középiskolát végzett és magasabb tanulmányoklbal foglalkozó 'ifjúsága e héten tartja évenkénti szokásos lelkigyakorlatait. Programjukat mai .kérdéseknek erdélyi — magyar — keresztyén szempontból való megbeszélése tölti ki. A program egyetlen nevet tartalmaz s az az Apácai Cseri Jánosé. A mai 'élet mani (kérdéseivel szembenéző ifjúságnak Apácait ismeri el ma isi, annyi idő múltán, vezérének — a történelemből a mába áthajló példaképnek, szimbólumnak és útmutatónak. Helyzetünk — a kisebbségi sors következménye az, hogy ifcran- szilvatn múltúnlkibóil nem a kiváló hadvezér, Hunyadi János, nem a nagy diplomata Mar- linuzzi, vagy életművét az országvezetésben megvalósító Bethlen Gábor alakja az, amelyik ma a legelevenebben szól az ifjúságunkhoz. A helyzet, amelyben élünk, nemzedékünk alkotó erőit az egyházi munka és a kultúra területei: felé Irányítja. E nemzedék hőse, eszményképe sem lehet más, mint az erdélyi művelődés legnagyobb történeti hőse: Apátóai. „A tudomány tanulásáról“ Ezt a elmet viseli Apácainak 1653 novemberében Gyulafehérváron (Alba Julia) elmondott székfoglaló beszédje. „Beszéd a tudomány tanulásáról, mely mindennemű mesterségeknek és tudományoknak hasznát, azoknak keletkezését, fejlődését és elterjedését mutatja be. Végre azt a módot jelöli meg, melyet követve, a magyar nemzet a tudományban nemcsak részessé válhat, de rövid idő alatt más népeket, ha nem is múlhat felül, de minden esetre utolérhető.“ A tudomány lényegét határozza meg, feloszlását, szerteágazó sok feladatikörét mutatja be és Ismerteti a tudománynak más népeknél megtett történeti útját és eredményeit. S ezekkel mintegy ellentétben rajzolja meg az erdélyi magyar iskolák >ás közszellem állapotát. Az Iskolák mi nálunlk nem nevelnek a mindennapi éle;, számára s éppen ezért nem tudják tanulóikat a tudomány értékeléséig és műveléséig elvezetni. Az iskolák alkalmazkodnak ahhoz a közszellemhez, mely az élet kis és nagy dolgainak a megoldását „gyakorlati" módszerektől várja — semmit nem gondolva az élet intézésére és irányítására a tudományban való elmélyülés általi felkészülésre. „Sírnom 'kellene inkább, mint szónokolnom, midőn az egész magyar nemzet szié- gyen-gyalázárára számlálni vagyok kénytelen a sok veszedelem, nyomorúság, tudatlanság és közöny mérhetetlen tengerét, aminek a következménye az, hogy saját baromi tudatlanságunk, nembánomsiágunJk következtében érzéketlenek vagyunk a saját nyomorúságunk, mezítelenségünk, szegénységünk iránt s majdnem minden mechanikai dologban (nemcsak mechanikaiban!) másokhoz fordulunk." Apácai előtt Erdélyiben kifejtendő kulturális, tudományos alkotó munlka által az egész magyar nemzet felemelkedésének a képe áll. A művelődésben, a tudományban, a bölcsességben való előhaladás a nemzet életének minden Irányú felemelkedésléhez vezet. Apácai látomása az ellenpárja Budai Nagy Antal halálos józanságának, mely szerint Erdély kemény földjén nem születnek nagy akaratok és nagy megmozdulások. Ifjú és örökifjú le,like tiltakozás az erdélyi élet minden reménytelensége, íkisszerüsége, belső (igénytelensége ellen — s egy rendesen semmit mondó 'székfoglaló beszéd keretében Erdély nagyságának, eljövendő felemelkedésének nagyvonalú tervét rajzolja meg. Úgy érezzük Apácai XVII. századbeli lázadása ma sem veszítette el időszerűségét. Nekünk, az erdélyi magyar nemzetnek, nemcsak akikor, hanem ma- sincs időnk, nincs pénzünk és nincs alkalmunk az életnek olyan nagy, áldott „feleslegeire“, amilyen a műveltség és a tudomány. Nálunlk szégyen volt és szégyen ma is, ha valaki, tudós és hányszor ismétlődik meg a Medgyesi Pál esete, oki 1650-ben megjelent tudós munkája előszavában mentegeti magát, amiért röpirat helyett kétszáz oldalas tudományos munkát irt. Amilyen igényesek voltunk mindig a pompára, ruhára, nagy magyar evésekre, úgy semmisült meg a belső dolgok iránti igényességünk és igyekeztünk minden ilyen törekvést a létminimum alá szorítani. Ez ellen jelent tiltakozást Apácai beszéde. Tiltakozásit egy olyan emiber részéről, aki igazán át- érezte, aki a legtragikusabban látta a magyar elet minden baját, égő házhoz hasonló helyzetét — de ugyanakikor be merte vallani azt is, hogy ezen a bajon csak a legalaposabb készültséggel, a tudomány tanulásával lehel segíteni. ^ ,Az iskolák szükségéről“ Három év telt el a fehérvári beszéd óta és ■az üldözött Apácai „Az iskolák szükségéről“ mondott beszédjével nyitja meg uj munkahelyének, a kolozsvári Iskolának uj iskolai esztendejét. A farkasuitcai iskola, a hajdani zárda, még nagy részben rom — egyetlen termet tudtak csak rendbeszedni, hogy az uj rektor, munkatársai és diákjai megkezdjék a munkát. Az erdélyi magyar művelődés programja történelmi 1 preklamálásának ez a beszéd a második nagy eseménye. Meglepő nagy a fejlődés a „Bölcsesség tanulásáról“ mondott ibesztéd felfogása óta, nem mintha feladta volna látását, nem mintha bátorsága, újszerűsége csökkent és megkopott volna. Hiszen hangja— helyenként. még bátrabb, mint volt, kritikája még baitározottabb: „tehát ideje felébredned te álmos, te má- máros, te hályogos szemű magyar nép! Végre, végre ős álmodból ébredj föl. le- heild ki magadból Bachust, kinek mindig áldozol, szemeid homályát irral oszlasd el !“ Nem, az előző beszédben megcsodált nagyvonalúság és bátorság nem tűnt el Apácaiból — hanem minden során, programja legapróbb vonatkozásaiban is meglátszik az, hogy az erdélyi magyar iskolaviszonyok Mtn gondolkodik, ha olyan kiváló üzemanyag áll ren dellce- zésére, amely még MEGTAKARÍTÁSOKAT is tesz lehetővé? H a ruhát vásárol, vagy automobilt, igen helyes ha habozik, ha kivf ló minőségre gondol. Igen gyakran meg kell elégednie szerényebb minőséggel is, mert az ár túlságosan magas ez ön számára. Nem ugyanez a helyzet a benzinnél Itt valóban rendkívüli a helyzet: most kiváló minőségű üzemanyagot kaphat olyan ár mellett, amely rendkívül jutányossá teszi. Ha kizárólag Ethyl-Unirea kékbenzint használ, jelentékeny megtakarítást ér el a javításoknál, mert ez az antidetonáns üzemanyag csökkenti a motor vibrációját, amivel meghosszabbítja élettartamát. Az Ethyl-Unirea k^k~ É benzin előnyei: 1. Könnyebben veszi az emelkedéseket 2. Nagyobb gyorsaság 3. Azonnali indítás 4. Ellenőrzött és megfelelő elégés folytán a motor kevésbé kopik. Az Ethyl-Unirea kékbenzin az IDEÁLIS ÜZEMANYAG a MAGAS NYOMÁSÚ MOTOROK számára. Az autógyárosok ajánlják. Az Ethyl-Unirea kékbenzin az Unirea szivattyúk egyik fő vonzó ereje. Ugyancsak udvarias és gyors szolgálat, viz a hűtő számára és automatikus légszivattyú ingyen áll az autósok rendelkezésére akik ezeket az állomásokat meglátogatják. minden elmaradottságát megtapasztalt ember 1 beszél itt, aki minden szavánál, és minden soránál világosan szem előtt tartja azt a helyzetet, amelyiknek a számára ir. Nem rendeli alá hatalmas alkotó akaratát, a viszonyoknak — hanem Ismeri azokat a viszonyosai, amelyek között alkotó akaratát megvalósíthatja — ez az exísztencíáLis értelemben vett gyakonlatiság vonása! Beszéde világosan felmukaitja, hogy mit kell lenni az erdélyi magyar művelődés érdekében a népnyelvü ■alsóiskolák, a középiskolák és a főiskolák területén és megmutatja azt ás, hogy ugyanezen érdektől vezettetve, hogyan kell lelkileg megújulnia Erdély magyar diákságának, tanítóinak, egyházi és világi vezetőinek. Am,it beszéde, mini programot irt elő — azt hátralevő 3 és fel éve alatt a férfi munka teljes hősiességével igyekezett is megvalósi- tami. Az ifjúság: az Ígéretek, fogadalmak, nagy látások kora lezárult. — nem adalo’t meg neki, hogy az országos főiskola kényelmes keretei között, mindent egycsapásra valósítson meg. És ő megindul a türelmes férfi munlka, az élőiről kezdő építés nehéz utján — Apácait ebben látjuk a legnagyobbnak. Van türelme, ereje és kitartása felvenni ezt a terhet, ezt a csigalassúsággal járó munkát vállalni. Figyelme kiterjed a legkisebb dolgokra is: iskolájának tantervé osztályok berendezése, könyvek Írása, anyagi és szellemi alapok szervezése, diákok és tanárok nevelése — az mind az ő gondja és mindezt úgy tudja végezni, hogy azért nem vész bele a részletekbe, nem olvad fel a mindennapi gondokban —, hanem szemét soha egy pillanatra sem veszi le élete nagy céljáról: a magyarságnak kultúrában, tudományban való megújhodásáról s a kis tettelkel, az apró lépéseket ennek a nagy célnak rendeli alá. Nem állítjuk azt, hogy e két beszéd kap1 csán megrajzolt két jellemvonás Apácai alakját a maga teljességében állítja elénk. Ahhoz muihatallanul szükséges lenne enciklopédikus munkásságának, puritánizmusában és komoly református bitből fakadó teológiai /és pedagógiai műviének az ismertetése. A megrajzolt két vonásban azt szerettük volna megragadni, ami Apácainak a legsajátosabb ízenele a ma számára. Nyomorult állapotok között a nagy alkotásra induló hősi akarat és annak megvalósításában a legnemesebb gyakorlatiság — ez Apácai két izenete a mának. Ha ifjúságunk e keltőre akar felkészülni, úgy Apácait méltán választhatta történelmi mintaképnek. Balázs Ferenc halálakor gondoltam Apácaira Balázs Ferenc 36 év szűk határai közé zárt, tüdőbajával állandóan küzdő —, de azért soha meg nem nyugvó, folyton ébresztő és kezdeményező akarat, a kisebbségi sorsba zárt erdélyi magyarságnak uj életkezdése volt. Mintha megismételte volna önmagában Apácai életét és sorsát. Féfelme.es a hasonlóság: Apácai 1659-nek 1660-ba átforduló éjszakáján halt meg 36 éves korában; megölte a szakadatlan munka, önmaga emésztése és a tüdőbetegség, melynek csiráit diákkora óta hordozta. A napjainkban fiatalon kilobbant erdélyi épitő halála — erre a szintén fiatalon kilobbant, messze világító — önmagát elemésztő erdélyi fáklyára, messze világító lármafára, Apácaira emlékeztetett! Vájjon meg fogja-e tanulni az ő hozzá visszatérő ifjúságunk, hamar vége;, ért életéből 'kihangzó nagy tani- tást — az idő rövid és sürgető voltának a nagy tanítását? LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék köuyvosztályábau, Cluj, Piaţa Unirii.
