Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)
1937-06-27 / 144. szám
1931 jualus 2 7. BLLBNZßK VASÁRNAPI KRÓNIKA írja mArai Sándor ________________________ ffeiáeneíes fézsei E hét történelmét, az orosz (iskolákban száz , ' év smuÜVía igy tanitj-álk majd: „És akkor fölemelte öklét Rettenetes József, minden oroszok ura s lesújtott ellenségeire. Mindenkit kivégeztek, akii az összeesküvőik közé tartozott. Kivégezték a régi bolsevik! gárdát, mindazokat, akitk annak idején a cárizmus ellen összeesküdtek, kivégezték az 1917-es októberi, forradalom vezéreit. Rettenetes József megmutatta hatalmát, megtisztította a hadsereget, a hivatalnoki kart, a közigazgatást és az ipari életet a trotzkijistáktól. Ki)k voltak e ^trotzlkiijisták“? összeesiküvőik voltak. Ki eliten esküdtek össze? Az oknyomozó történelem nem lát e kérdésiben egészen tisztán. Rettenetes József oly hatalmas volt ez 'években, mint soha előtte egyetlen orosz uralkodó sem. így például nagy elődje, Rettenetes Iván, távolról sem volt olyan hatalmas, sem olyan kegyetlen. Az orosz nép óikkor már közel húsz esztendeje a (kommunizmus parancsurailma alatt senyvedett. A százhatvanmilliós birodalom ebben az utolsó évtizedben gazdasági és ipari- vonatkozásokban valamennyire magához tért, az első, majd a második ötéves terv eredményei kezdtek mutatkozni!, a vörös hadsereg kétmillió tagot számlált s kitűnő vezérek állottak élén, mint Tuchacs-evszkij tábornok és hét' tiLszt- tánsa, kiket Rettenetes József kivégeztetek. E kivégzések hatása nagy volt mind Oroszországban, mind az egész világon. A bolsevik! birodalommal szövetséges polgári államok megdöbbenéssel nézték e (belső forradalmat, mely m-egtépdeste világszerte a vörös hadsereg katona! presztízsét. Franciaország és Csehszlovákia, e két kapitalista állam', -aggodalommal láttái, hogy -szövetségi és biztonság,i rendszerük, melynek pillére az oroszokkal kötött katonai egyezmény volt,, meginog. 1937 februárjától ez év júniusáig, ! tehát nem egészen hat hónap alatt, Közép- Oroszország-ban hatvan neves bolsevikit végeztetett ki Rettenetes József; tábornokokat, a titkosrendőrség vezetői,c, előkelő hivatalnokokat. Ugyanekkor (kivégeztek mintegy kilencven 'tekintélyes- szovjet-személyiséget a Távol-Keleten. Sztálin, a cár, megmutatta öklét s Oroszország megremegetti“ Az olvasókönyv igy folytatja majd: „Milyen volt az élet ez időitájt Oroszországban s ki és mi ellen lázadlak fel a bolseviki párt vezető személyiségei? Igaz-e, hogy csak személyes féltékenység irányította Sztálin bosz- szuját, vagy jogosan cselekedetű, mikor kiirtotta ellen-feleit? E kérdésekre a kortársak sókáig nem tudtak felelni. Lenin halála után az óriás! .birodalomban mintegy -t!z éven át viszonylagos (béke uralkodott. A bolseviz- mus azzal kezdte uralmát, hogy ilebontotta a kiapótalizmus óriási szervezeteit s a beláthatatlan ipari, gazdasági és szellemi -szerkezet megállot-t. Moszkvában például ezerkilenc- százhuszonháromban még nem jártak rendszeresen a villamosok. Az első évtizedben hiányoztak az elemi szükség-let! cikkek, szappan1, papin, cipő és ruha is. A gazdasági ellátottság kerületenként változott. A -tervgazdálkodás első évtizede valamennyire segített e helyzeten. Az orthodox marxizmus elmélete csődö-t mondott -s már Lenin enyhített a bolsevista gyakorlat, szigorán, -mikor el-el- türte a Nep-rendszert. A parasztokat, akik a forra-dailom után földhöz jutottak és sokan közüiötk „Iku-lákók“1, jómódú gazdálkodók (lettek, v-isszakényszeritetiták a közös gazdálkodás rendjébe, az úgynevezett „kolhozokba“. A parasztok nagy tömegeinek nem tetszett;. ez a- közös gazdálkodás. Mintegy húszmillió muzsik elégedetlenkedett. De terrorral, büntető akciókkal klényszeritettélk őket munkára s helyenként arra is', hogy beszolgáltassák a termés!-. Lenin halála után Sztálin ragadta magához a hatalmat. Ezt a hallgatag georgiai parasztot Lenin soha nem kedvel te különös-ebben. Sztálin, a fogadalom 'szellemében, melyet a párt vezérei Lenin halálos ágya mellett kötői Keik, agyi di eg iparkodott békésen kormányozni1. Mikor felmerülteik az első ellentétek közötte és a régi- gárda vezérei között, egyszerűen száműzte Trot-zkijt-. Ezebkiilencszázharmimcih-aitban aztán elszánta magát a nagy tisztogatásra. Ez -időponttól egymás-t- követték a bünperek, ietantóztatá- soik és kivégzések. Mindenfelé árulást és szabotázst szi-ma-tolt Sztálin. Legkitűnőbb 'katonáit, a forradalom régi harcosait megvádolta, hogy idegen, főiként „fascista“ államokkal -szövetkeztek, elárulták a hadsereget és -az állam titkait s -száműzte, vagy főbe- lövette őket. 1937 junius 8-án a-z „Izvesz- itlj-a“, a szovjet hivatalos l-apj-a vezércikket irt- e címmel: „Az -államtitok szent“ s követelt-e, hogy lirtsák ki mindazokat, akik az állam érdekeit „felelőtlen fecsegésükkel“ sértik. E vezércikket követte az a nagyszabású vérengzés, melynek Tuchacsevszkij tábornok és hé; Harsa Ls- áldozatul esett. Ugyanez időben már börtönben ült Jagoda, a hírhedt G. P. U., a -szovjet-rendőrség főnöke. Jago-dát és -társait állítólag közönséges bűncselekményekkel vádolták. A vörö-s hadsereg vezetőit mindenfelé (leváltották,, a- hivatalokban és a gyáraikban is elkezdődö-tt -a -nagy tisztogatás. Sztálin kérlelhetetlenül- kiirtott mindenkit, aki „trotzJkijiista“ hírében állott. Ez a gyűjtőfogalom sokkal általánosabb megjelölés volt, semhogy pontosan tudni -lehetne, kik voltak hát a troc ki j isták s mik akartak? Nehéz elképzelni, hogy olyan előlkelő emberek, alkii-k országrészek felett uralkodtak s minden elképzelheted kiváltságban részük volt, amit a szovjet-haza a kiváló párttagoknak nyújtani tudott, egyik napról a másikra csakugyan elárulták volna a szovjetet, szövetkeztek „fascista“ államok- üa-1, vagy éppen Trotzki-jjal, akiit sokan talán nem. is láttak soha? Nehéz elképzelni, hogy olyan kitűnő katonáik, mint amilyen Tuchacsevszkij iis volt — egyidőben a hadügyi népbiztos helyettese, később, száműzetése -idejében, a Keleti Hadsereg főparancsnoka —, -akik amellett lelkes orosz hazafiak is voltak, csakugyan szövetkeztek volna' a japánokká!, vagy a németekkel, odaígérték Ukrajnát és Mandzsúriát s területi engedmények árán iparkodtak volna megdöntenl Sztal-in uralmát. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az orosz ibolsevizmus ez időben már sokat feladott az orthodox marxizmus elveiből, Sztálin megajándékozta népét a szovjet- alkotmánnyal, az irányzat erősen naoiona- Lista jellegű volt s nyomai mutatkoztak bizonyos kispolgári szemléletnek: az ellenzék egyik szárnya követelie az egyéni -gazdálkodást, -az egyéni munkateljesítmény bérrendszeriéhez való visszatérést — igy különösen a kisiparosok és a parasztok — s Sztálin sók mindenben engedett, Közeledlek a választások is; nem lehetetlen, hogy Sztálin fél-let-le a rendszer uralmát az általános, titkos választások eredményeitől -s ezért -akarta előzőleg megtisztítani az orosz közéletet mind- ■azóktól', akik nem voltak föltétien hivei.“ Valószínű leg ezt ir ja még e nevezetes hetekről száz év múltán az orosz olvasókönyv: „Az egész világ megdöbbenéssel és értellenül kérdezte: mi történik hát Oroszországban? Miér-t tombol Rettenetes József? Mit akarták' a trotz ki jistáik, az ellenzék? Nem valószínű, hogy ez éviben a gazdasági helyzet késztette összeesküvésre -az orosz ellenzéket. A -termés türhetőnek Ígérkezett, a második, -a könnyűipari pjetile-lka eredményei már jelentkeztek. A hadsereg erős volt, szervezett. Két olyan motívumot mégi-s találunk, melyeik talán megmagyarázzák a . történteket. Az egyik a bürokrácia tult-engése, mely már csaknem elviselhetetlen súllyal nehezedett- a -tömegek életére. A másik bizonyos általános fáradtság, a diktatúrával szemben. Ne feledjük el, közel húsz éven át élvezte már ekkor az orosz nép a 'kommunista parancs- uralom „áldásait“. A szellemi, politiiikai terror minden évvel erősbödött. Az újságok természetesen csak hivatalos híreket közöltek. A szellemi élet, melyet minden mesterséges eszközzel injekcióztak, -irodalmi vonatkozásaiban elsenyvedt. A tudományos kutatás, a színházi és zenei kultúra felmutatott ugyan eredményeket, de az irclk elhallgattak, a nevelő, az erkölcsi hatású irodalom helyében propogand-a-irodalom burjánzóit fel. A szovjet, húsz év alatt, nem tudott „iki- tenyészteni“ egyetlen nagy irót sem. Az emberek szellemi -tápláléka arra a hig propaAz éhező leány Irta: HUNYADY SÁNDOR / , Newyorkban, a Cent- ( j rak park közelében, \f összeseit egy leány. A \ rendőr telefonált az V egészségügyi sziolgálat- -rct. A mentők megjelentek és beszállították a szegény, eszméletlen teremtést a legközelebbi segélyhelyre. Nyáron minden nő egyformán öltözik. A lányon is valami egészen szimpla\, fehér dolog volt. Szandál, szdlmakalap, éppen, hagy legyen a fején valami. Nem találtak nála semmi írást, amiből meg lehetett volna állapítani, hogy kicsoda? Azt azonban hamar konstatálták a doktorok, hogy miért ájult el a lány? Azért, mert — éhes volt. A gyomra üres, az idomai lesoványodottak. Egész fiatal teste a rosszultápláltság fájdalmas jeleit mutatta. Szegény lány. A rétikuljében nem volt egy cent sem. Csak egy zsebkendő és egy fekete acélból készült, olcsó flap- jack. Amerikában is van nyomorúság. És ahoj nyomorúság van, ott akad irgalom is. Az inspekciós orvos, a segitöhely egész személyzetével együtt mélyen megsajnálta a lányt, aki elkékült ajakkal feküdt a mütő,, kórházi lepedővel letakart viaszosvászon díványán. Hirtelen összeadtak neki tehát két dollárt, hogy ha majd magához tér és elmegy; legyen valami kis létalapja, mivel visszatér az életbe. Legalább annyi, amennyiből jóllakhat néhányszor, amíg valami „dsab“-ot talál. A lány már magához is tért. Felült a díványon. Megijedt, majd elmosolyodott. A retiküljét kérte. Megigazította a tükrében a haját, egy kis rizsport tett az orrára. Az orvos betlédiktált félpohár tejet, egy kis konyakot. Gyöngéden megvigasztalta. Aztán tapintatosan érdeklődött, elég erős-e hozzá, hogy tollba mondja a személyi adatait? Kellemetlen dolog, de ez a hivatalos rend. Elkerülhetetlen. Öt perc alatt kiderült, hogy a fiatal leány, aki félig éhenholtan összeesett az utcán, egy — Morgan-unoka. Még pedig rendes, bevett, dédelgetett unoka, nem valami kitagadott, szegénységbe taszított tagja a családnak. Hogy nem volt nála pénz? Minek az ,„eleven‘‘ pénz egy milliárdos leánynak? Hogy a flap-jackje krajcáros acélholmi volt? Ez is természetes. A „legfelső négyszáz“ hölgyeinek nem fontos, hogy arany holmikat hordjanak a retiküljükben. Ami pedig az üres gyomrot és a ^színvonalon alul táplált“ fizikumot illeti; a kisasszony éppen — fogyasztotta magát. Benne volt a kellős közepében a leg- energikusabb fogyókúrának. Attól szédült el, mialatt a Plaza-hotel felé igyekezett, ahol az autója parkolt. „Mentőék“ visszatették zsebükbe az összeadott két dollárt. Ha volt köztük csinosabb férfi, az egy pillanatig arról képzelődhetett, hogy az ügynek talán folytatása lehet. Majd megszólal a kisasszony: „a magáé a kezem, tetszett nekem, ahogy ideadta a tejet.“ Dehát ez nem valószínű. Inkább lehet, hogy a jelenetet megláthatjuk majd a közeljövő valamelyik amerikai filmjében. gand-a-oivasmányra szorítkozott, melyet a szovjet-cenzúra -szűrő,i kegyesen átengedték. Ha volt- ellenzék Oroszországban — s elképzelhetetlen,''hogy Sztálin minden ok nélkül esett neki- a régi gárda vezéreinek —, ngy a váltéi, oik-a elsősorban szellemi és politikai fáradtság lehetett. Az élet anyagi feltételei ez években inkább javultak, mint romlottak Oroszországban. Sztálin maga sem idegenkedett a gondolattól, hogy az emberi természethez és -az egyéni -lehetőségeikhez szelídítse a kollektív programokat. Mikor a válság kirobbant, miikor mindenki „trotzkijs- t-a“ lett, aki azelőtt, évtizedeken ált, hétpró- bás bolsevikándk és forra-d-almárn-ak számi- tóit, mikor megmutatkozott, hogy ipar, hadsereg és közigazgatás tele van ellenzékiséggel, a világ csodálkozva kérdezte: miért? Ki ellen, mi ellen esküdtek ös-sze? E kérdésekre nehéz felelni. V-aJószinü, hogy ez időben már megkezdődött -az orosz tömegeikben az a rejtélyes ellenállás, mely a totális parancs- uralommal szemben előbh-utóbb bekövetkezik. A tömegek -szellemi és politikai szabadságra vágytak, a nyomás túl nagy volt, a szellemi és közigazgatási terror túlságosan merev és makac-s.“ A különös szakaszt talán igy fejezi majd be az elképzelt olvasókönyv: „Rettenetes József nem volt érzelmes ember. Azt tartotta, hogy az ember nem számit sok-a-t s az oroűz föld ezrével ön-ti a tehetségeket. Mégis, uralma alatt -tnem szilárdult meg a rendszer. A vörös hadsereg vörösebb lett, mint volt valaha ‘is, de az államgépezet nem funkcionált közmegelégedésre, a tömegek elégedetlensége titkos és nyil-t -szabotázsokban és ellenzékiségben jelentkezett. E rendszert követő változás eredményeit történelmünk következő fejezete tárgyalja.“ NEWTON NOTESZA. A világ egyik legzseniálisabb tudósának„ a háromszáz évvel ezelőtt élt Sir Isaac Newtonnak magánéletére derül most érdekes világosság abból a kis noteszből, amelyet a cambridgei egyetem múzeuma megvásárolt. A nehézkedés törvényének felfedezője ezt n 54 oldalas kis noteszt azalatt a négy év alatt vezette, ami alatt a cambridgei egyetemen tanulmányait végezte. A könyvecske az 1665 májusától 1669 áprilisáig terjedő időt öleli fel. Newton nagyon lelkiismeretes és őszinte volt feljegyzéseiben, amennyiben tanulmányi kiadásai mellett ifjúkori „köny- nyelmüségeit“ is hűségesen felirta. A: egyik tétel például igy szól: „Kocsmázás számtalan Ízben = egy font sterling.“ Eredetileg kisebb összeget irt be a nagy tudós, de ugylátszik végeredményben a lelkiismerete győzedelmeskedett és beírta ciz igazi számot. Tanulmányaira már kevesebbet költött, mert ugyanezen az oldalon láthatjuk a következő tételt. ,,Filozófiai tanulmányokra 9 shilling“ Egy ízben egy pár cipőt vásárolt 4 shillingért. Egy pár cipőfűzőt is akart venin hozzá, azonban később takarékosságból törölte ezt a tételt. „Karácsony megünneplése = 5 shilling“, árulja cl Sir Isaac Newton notesza. Abban az időben ez is nagy összeg volt, de még ennél is jóval nagyobb összeggel találkozunk ..Kártyaveszteség = 15 shilling“ dm álcát. A zseniális tudós nyilván azért vezette ezeket a pontos feljegyzéseket, mert köztudomású róla. hogy a világ egyik legszórakozottabb embere voit. Már kortársai azt az anekdotát terjesztették róla. hogy egyizben tojást akar! főzni magának, azonban szórakozottságában az óráját tette a forrón izbe és a tojáson nézte., hogy mennyi ideig kell főzni az órát.
