Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)

1937-06-27 / 144. szám

o

BLLBNZfíK.

19 37 I u n I u t 2 7.

KÖVESS isrvAiv

Néhány adat

Kis utánjárással azt is megtudhatjuk, mit árult el a kivégzett Tuohacsevskij. A Berliner Tageblatt első oldalán lovag Xylander Rudolf német vezérkari ezredes pontos állatokat közöl az. orosz hadseregre vonatkozóan... hogy a páratlanul álló kémkedéssel ütött seb még jobban fájjon Sztallnéknak. A leleplezés Genf hivatalos kimutatására hivatkozik azzal a rideg katonai megállapítással, hogy a Népszövetség adatai „néni elég“ pontosak. Szovjet-Oroszországnak ugyanis 170 millió lakosa van, hadköteleseinek száma tehat az 1.37 milliót is eléri. Nem hívják be egyszerre az újoncokat. Egyik rósz 2—4 éves kaszárnya szolgálatot teljesít, másik rész 5 éves kaszárnyán kjvüli „tcritOriális“ — munkát végez, harmadik rész rövid kiképzést nyer az e célra felállított különleges táborokban. 1934-ág mindössze 562 ezerre rúgott a kaszárnyákban szolgálatot teljesítő legénység létszáma Szovjet-Oroszországban, ma a helyzet megváltozott: 93 lövészhadoszlály- ban 1.6j millió ember, az orosz hadsereg mai „békebeli létszáma“. 260 ezer újonc helyett most 700 ezer újoncot soroznak s további rendkívüli erőfeszítések folynak a létszám szaporítására. 150 ezer karhatalmi közeget és 70 ezer határőt kell ehhez számítani.

A műszaki ősapátok fejlesztése lépést tart a hadsereg felszerelésének tökéletesítésével. Az orosz csapatok oly fegyverekkel rendelkeznek, melyek bármely ország hadifelszerelésével vetekednek. 25 ezer könnyű^4 ezer nehéz gépfegyver, 1600 kiskalibmi. 7500 könnyű, 1200 nehézágyu, 6000—10.000 harciszekér áll rendelkezésükre. A spanyol polgárháború frontján harcoló „orosz önkéntesek“ bebizonyították, Hogy kellő hozzáértéssel használják fegyvereiket.

Különös figyelmet érdemel az orosz repülés fejlődése, Százezer főre rúg a repülőezredek létszáma, melyet naprój-napra emelnek. Hatvan százalékban bombavetésre használhatják gépeiket, öt nehéz gép több bombát hajíthat le, mint az angol, francia, orosz gépek dobtak a világháborúban együttesen.

A tengeri haderő zömén ma is cári hajó- egységek alkotják, melyek hiányosan vannak „modernizálva“. Szovjet-Oroszország most amerikai cirkálókat vásárol s hadihajók gyártására is berendezkedik a fenyegető japán készülődések ellensúlyozására. A tengerészeti népbiztosság bejelentette, hogy „a világ legnagyobb tengeri erejét;“ akarja felépíteni.

Az erőltetett orosz fegyverkezésről költség- vetésük tanúskodik, melv a tavalyi 14.8 mil- liárddal szemben 22.102 milliárd rubelt irányzott elő hadügyi célokra. 49.2 százalékos emelést jelent ez a valóságban.

— Ki ellen irányul az őrült; fegyverkezés? —- kérdik a német fővárosban, — Janus-fej- je! néznek, úgy tesznek, mim. ha a Dardanellák érdekelnék őket, közben Tokióra és Berlinre figyelnek az oroszok.

*

Német részről is aláírják a spanyol polgárháború tanulságát: — Döntő tényező továbbra is gyalogság s géppuska maradt. A német gyalogság — 64 kilogram súlyú go- lyószórokikaJ, a francia hadsereg 24—29 ki- Icgramos önműködő-fegyverekkel van ellátva, mely 250 golyót ad le percenként. „Uj divat“, a lövészárok „fegyver-modelljei“ megváltoztak. A német aknavetők 3500 méterre dobják 6 kilós lövedéküket és 7 kilométerre terjesztik ki hatásukat. Oly önmüködő-fegy- verük van, mely 50 klgr, súlyú lövedéket onthat. A franciáknál ilyen lövedékkel a 3 7-es ágyuk és uj lövészárok-mozsarak dolgoznak.

Mindkét hadsereg nagy súlyt helyez a harci kocsikra. Németország 2500 öttonnás igen gyors harciszekérrel rendelkezik, melynek főhibája, hogy nincs kellően páncélozva. A francia hadsereg oly 30 tonnás uj „modellt“ vezetett be, melyet a németek nem ismernek. Egy ágyú és négy gépfegyver van felszerelve, a legnehezebb 70 ezer kgr. súlyú kocsira.

Repülőtechnika terén a németek nem érlek még el a csúcspontra. A legújabb német gépek 8000 m. magasságig 350 km. óránkénti sebességgel haladnak. Nem érték utol a francia repülőtechnikát. A legmodernebb francia katonai repülőgép ugyanis 10 ezer m. magasságig emelkedhet, óránként 450 km. sebességgel. A Dornier-bombavetőgép 450 km. sebesség mellett 600 kgr. bombát vihet magával. Oly nehéz francia repülőgép is van, mely 400 km. sebességgel 2500 kgr. bomba- szállíthat... Természetesen a legújabb és legmodernebb francia gépekről van szó.

Utolérhetetlen

ideg-csiltapitó

JAWOL

Dobozok 3 és 6 tablettával!

Mitől és miért fél az ember?

A félelem a legnagyobb betegségek egyikr

_ mondja az orvos —

mert uralja az emberiséget és a történelem minden szakaszán otthagyta bélyegét

CLUJ-KOLOZSVÁR1, junius hó. szerűen él és húzódik meg a félelem. Egyi— A képzelet — mondja a ikiváló orvos, dr. R.. akii nem alkarja nevét nyomtatásban Járni — olyan valóságosan és tagadhatatlanul haj az embereikre, mint a gravitációs törvény és oly biztosan ölhet, minit egy nagy adag morfium, vagy veronál.

Nyugtalanító mondat, de sajnos, régi tapasztalatokon alapuló igazság. S megmagyarázza, elmondja', gondola tmeneie világos,

érthető.

— A képzelet rejtett birodalmában árnykünk sem immunis ettől a betegségtől — mert a félelem betegség. S annyira befolyások hogy sokszor gyógyiühaiatlan.

— Moslmár — folytatja az orvos — a félelem nem más, mint primitiv ösztöneink természetes produktuma. Testünlk nagyszerűen reagál a félelem vérzjeleire, amely érinti az idegrendszert s azonnal cselekvésre késztetik az endocrine nevű mirigyeket. S nem túlzás az;t állítani, hogy ezek a titkos mirigyek határozzák meg az egyén sor>át.

A titokzatos mirigyek

— Beszéljen valamit doktor ur ezekről a titokzatos mirigyekről.

— Az utóbbi éveikben a laboratóriumi kutatások elég világossá tették az endocrinc- miriigyek működését. A bonyolult vizsgálódás eredményeiről, azt hiszem elég lesz a közönség számára annyi, hogy a mirigyek váladéka C-vitamint tartalmaz s egy pneu- mine nevű anyagot, amely kontrollálja lélegzetünket, hatással van szexuáLis ösztöneinkre mérgeket közömbösít, befolyásolja egész közérzetünket. Mármost, sok kísérlet és próba után pozitívum lett, hogy egy másik hormon-kivonai, az adren^hne nélkülözhetetlen az éiet folytonosságához. Ez az a mirigyanyag az összekötő kapocs a szellemi és fizikai akció között.

Próbálom követmi gondolatmenetét. Amit most mond, még érdekesebb:

— Félelem és harag (amely nem más, mint a félelem demonstrativ formája) erős hatással vannak az adrenal-mirigyökre. S mi történik a testben, Istenneik ebben a legcsodálatosabb kezemunkájában? A vér gyors áramlással ömlik az erekben, a vérnyomás emelkedik, a szív erősebb munkára 'kényszerül, ezáltal, a lélegzés gyorssul s emelkedik a test hőmérséklete.

— Ez hát a pirulás vagy elsápadás magyarázata?

— Igen. Lelki megrázkódtatást, ijedtséget testi tüneteik kisérnek. Pirulás, ’sápadtság, verejliákezés. De félelmi érzést nemcsak külső események hozhatnak létre: legtöbbször az ember maga alkotja őket erős képzelettel s ez a félelem végűik úgy elhatalmasodhat rajta, hogy krónikus betege lehet, az önmaga alkotta félelmi képzetnek.

— De nem mindenkinek vannaik ilyen félelmi képzetei?

— A gyermeknek s a képzelőerő nélküli, egyszerű embernek kevésbé, mert bizonyos veszedelmeiket nem ismernek, nem tapasztaltaik. De ha az ember végigtekint a világ ’történelmén, azonnal észreveszi, hogy a félelem az az érzés, amely uralta az emberiséget és a történelem minden szakaszán otthagyta bélyegét. Vegyülk például az orvostudomány történetét. Az emberek babonás félelemmel tapasztalták betegségeiket s kolostorok papjaihoz vagy javasasszonyokhoz fordultak, akik keveset tudtak a bigéniáról és mikrobákról, de annál- jobban értettek ahhoz, hogy

babonás eljárásaikkal csökkentsék a be:eg félelmét s ezzel hozzá is járultak gyógyulásához. S a háborúk, forradalmak, vallási villongások hátterében mindig ott lappangott és ott lappang a félelem: az erősebbtől, egymástól, valakiből, vagy valamitől. Politika nem érdekel, de az az érzésem, hogy Európa mai helyzete nem más, mint egy szörnyű hipochondríás állapot, ahol mindenki fél valamitől, úgy az egyének, mint az államok.

— És nem lehetséges a gyógyulás?

1— Freud, Adler, Jung és a többiek, a pszihológia apostolai uj utat mutálták. Az életet tisztán látni, az okokat és a dolgok értelmét. S rájönni arra, hogy félni nem kail és nem szabad, mert érdemes élni és becsületesen élni. Én azt hiszem — fejezi be a tudomány szerény munkása —, hogy az az ember, aki nem fél, a legvallásosabb valamennyiünk között, mert hite van...

Ennyit mond a test orvosa a félelemről.

S utunk most a lelek orvosához, a psziho- lógushoz vezet. Eddig a félelem hatását körvonalazták előttünk, hatását az emberi .szervezetre és magára az emberi-égre. Most azt szeretnénk megtudni, hogy miért fél az ember s hogy keletkezik a félelem?

Azt feleli kérdésünkre a psziholögus.

— A félelem kétségtelenül már a bölcsőben kezdődik, ijesztő élményei, megrázkódtatásai már a csecemőnek is vannaik s ezek úgy belevésődnek, mint ujjnyom a lágy viaszba. S a gyermek till almaik kai a feje felett nő fef, ezért vannak fantasztikus tervei, ezért akar hajóskapitány, pilóta, sarkutazó lenni, hogy szabaduljon a mindennapi „nem szabad“-ok nyűgétől. Természetesen a szülőkhöz való ragaszkodása, kényelemszeretete, fájdalomtól való félelme s tapasztalatai hamarosan környezetéhez idomítják. Megtanul alkalmazkodni s respektusa a szülőkkel, a tanítóval, vagy a rendőrre! szemben megadásra késztetik, de egyúttal hatalmas félelmi-képzetet alkot benne: a büntetéstől való félelmet.

Kis szünet után igy folytatja;

— Szerény véleményem szerint :udja mi lenne a legfontosab, az emberistég barátsága, a nemzetközi megértés érdekében? Az, hogy a világ gyermekeinek nevelésénél és irányításánál ne legyen eszköz a megfélemlítés s a fenyegetés, csak az okosság, megértés és logika. A félelem nélkül felnőtt emberek társadalmában nem volna létjogosultsága a Rettenetes Ivánoknak s o föld más szadista uralkodójának, aki terrorral ezreket félemlitett meg és pusztított el.

A féíelemérzés fon'ossága

Ha -az ember a félelemben felnőtt ts félelem képzetekkel kínlódó beteget analizálja, rájön, hogy a félelem az az érzíés, amely egész életük minden cselekedetét irányítja. Félelem a bizonytalanságtól, a balesetektől, a kényelmetlenségtől, az anyagi összeomlástól, a betegségtől s végül a haláltól. Ezeknek az embereknek minden cselekedete védekezés a félelem ellen, amely vezeti eltévedt életüket. Nem tanulták meg, hogy a félelemtől való szabadulás belülről fakad s ellenszere az igazságosság, könyörület, hála és jóság, szóval a kereszténység nagy tanításai. Ezekkel a nemes tulajdonságokkal születik az ember, de a rossz körülményeik s rossz nevelés elhalványítják, vagy megölik kenne őket.

— önhoz is sokan fordulnak.* 1 félelmeik enyhítéséért?

— Legtöbben csakis ezért jönnek hozzám. Figyelje meg egyszer valamelyik ideg-orvos várószobáját. Milyen itópusokat lát? Embereket, atkák Bélnek. Fiatal anyát, aki gyermeket hordoz s fél azt a világra hozni. Fáradt férfít, aki idegösszeomlás előtt áll, mert fél a jövőtől, energiát lan, ideges és nem lát kiutat. Fiatalembert, aki álmatlanságban és nikotinmérgezésben szenved, mert habár megszerezte a diplomáját, fél attól, hogy nem kap elhelyezkedést. És ott vannak sokan, máA német légihaderőre vonatkozóan rendkívül fontos adatokat találunk a „Die Deutsche Luftfahrt“ c. 1936. évkönyvben. Bár a közölt számok érthető okokból nem a legpontosabbak, mégis megállapithatjuk, hogy Németországnak közel 2000 katonai repülőgépe van. Ebből 60 százalék bombával ra- i kodhat, 20 százalék vadászgép, a többi fel- ^ derítő célt szolgál. Technikai téren rendkiI vül nagyjelentőségű találmányokkal (láthatatlan repülés, stb.) rendelkeznek. Gyors ütemben pótolják a hiányokat.

Legújabb találmányok?... A kémiai anyagokon és a „halálsugáron“ túl „repülő-tank“ „repülőmozdony“-’rankokkal és „tengeralattjáró repülőgép“,.. A repülőtank előnye, hogy előhaladása nem függ a terepviszonyoktól. Angol katonai körökben kísérleteznek iiyen „nehéz terhet cipelő gépekkel“, melyekről elhallgatják, hogy tankok a valóságban, Walter Christian mérnök az 5 tonnás 750 HP. motorral rendelkező „repülő-tankot“ már feltalálta... Páncélja 9—13 mm. vastag... Ágyút, több gépfegyvert, három főnyi személyzetet vihet magával. A „repülőmozdony“ szintén

sok, valamennyien ebben a szörnyű betegségben, amely ezer formában jelentkezik, de végeredményben ugyanaz. Következménye pedig szellemi kínlódás, vagy testi baj, közönséges testi tüneteikkel. S komolyan kell venni őke:, mert sajnos, nagyon sokan vannak, sőt egy kicsit mindnyájan ilyen szenvedők vagyunk...

— Még egy kérdés doktor ur. Hogy védekezzünk a félelem ellen?

— Semmlesetre sem testi, vagy lelki kábítószer dk kel. Hanem erős akarattal, energiával s a jóra való törekvéssel. A félelem betegségiéből az gyógyul meg, aki tud küzdeni s el tudja érni a lelki békét. Ép test, vidámság, erő — s eltűnik a félelem réme. S aki nem fél, az boldog és békés — fejezi be a pszi halóg us.

K0nuvsie>>idci6:

Windsor Edward étele

Basil Maine, a kitűnő ang<y iró, megragadó elevenséggel állatja elénk a trónörökösnek és királynak vergődését a trón és szerelem között. A beavatott intim színeivel mutatja meg a magánember elvonult életét. 119 lejért kapható az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, Piaţa Urnirii.

vahSság. A bombával megrakott gépbe üres gépet kapcsolnak, igy két motor repíti magasba, mintha elől „mozdony“ volna. Bar- wick amerikai mérnök a „tengeralattjárórepülőgépet“ is feltalálta. A dicsőség azonban nem az övé. Több ilyen gép készült már a német Rohrbach-Werke fióküzemében, Dániában.

Néhány adat... Széditő eredményeket mutat; a haditechnika. „Rá sem ismerünk“ majd az „igazi“ háborúra.