Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)

1937-06-03 / 125. szám

•\XA POŞTALĂ PLĂTITĂ Vr NÎEPJABL No. 141.1Í3/1929

ARA 3

Szerkesztéség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám 1109. — Levélcím: Ciuj, postafiók 80. Fiókkiadóhivat*1 és könyvosztály: Piaca Unirii 9.

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS

Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel ;öbb.

LVJÎT. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM.

CSÜTÖRTÖK

CLUJ=KOLOZSVÁR 1937 JUNIUS 3.

Nemhivataiosan

Amerika közbelépett

o spanyol bonyodalom békés megoldása érdekében

Hull államtitkár tárgyalása a washingtoni német nagykövettel. — London és Páris igyekeznek a benemavatkozási együttműködésbe visszavezetni a németeket és olaszokat. — „Nem lesz haborul“ — írja Göbbeís lapja

Neumíh, Blomberg és Gating némzf minisztereket Beigrádba váriak

A spanyol eseményekkel kapcsolatos nemzetközi feszültség lassanként enyhül, bár még mindig messze van az ideiglenes megoldástól is. Német részről továbbra is hangoztatják, hogy a megtorlást Alméría bombázásával befejezettnek tekintik, de újabb vitatárgyképen felmerült az olaszok által is erélyesen támogatott német követelés, mely kárpótlást kíván a „Deutschland“ elleni támadásért. Angol és francia részről, legalább külsőleg, rendkívüli óvatossággal nyúlnak a dologhoz, mert az események közvetlenül súlyos következményeinek elhárítása után, szeretnék a spanyol eseményekkel szemben nehezen létrehozott semlegesség! együttműködést is megmenteni. Hogy ez mennyiben sikerül, a közeljövő titka, könnyen semmi esetre sem fog menni. A megindult vitákban, bár a diplomáciai tárgyalások minden érdekelt külügyminisztérium között folynak, újra teljes határozottsággal áll egymással szemben a két nagy európai csoportosulás: a Berlin—Róma és a London—Páris tengely, melyeket bizonyos fokig távolabbi kapcsolataik is támogatnak. Föltűnő, hogy a

London—Páris tengely igyekszik lehetőleg háttérben tartani Moszkva felé vezető kapcsolatait, ehelyett inkább az amerikai kapcsolatokat domborítja ki. És az Egyesült- Államok esuttal, semlegességük hangoztatása ellenére is, föltűnő határozottsággal látszanak csatlakozni a London—Páris tengely álláspontjához.

Párisi jelentés szerint a francia és angol kormány még Németország álláspontjának hivatalos hangoztatása előtt, hogy a megtorlásokat befejezettnek tekinti, fölkérték a berlini kormányt, hogy tekintsen el a további hasonló megtorlásoktól, mert ezek veszélyeztethetnie az európai békét. Ez a ^felkérés“, ha valóban megtörtént, az erélyesebb hangnemet jelentené Páris és London részéről, de a további fejlemények inkább arra mutatnak' hogy a két nyugati nagyhatalom kormánya inkább az érzékenységeket kímélő tárgyalások útját kívánja igénybevenni. Bizonyos tekintetben a nyugati hatalmi csoport békés passziójának körébe sorolhatjuk az amerikai közbelépést is, melyről tegnap este érkezett Európába hír. Hull amerikai külügyi államtitkár ugyanis módját ejtette, hogy nem hivatalos utón kifejezze Dickhoff amerikai német nagykövet előtt azt a reményét, hogy a berlini kormány módot fog találni az Alméría bombázásával kapcsolatos ellentétek békés elintézésére. Hull államtitkár a német nagykövettel folytatott megbeszélése előtt áttanulmányozta az európai helyzetről érkező jelentéseket és tárgyalt a washingtoni angol nagykövettel is. Amerika váratlan, ha nem is hivatalos közbelépésének, erélyes hátteréül szolgál a newgorki sajtó, mely hangoztatja, hogy az Egyes ült- Államok ve-ető körei és közvéleménye kivételes figyelemmel kisérik az európai eseményeket, melyeknek súlyosságát nem lehet túlozni. Amerikai felfogás szerint — írja a .,Newyark Times“ Alméría bombázása

aemmiképen sem volt jogosult, mert Németországnak előbb kísérletet kellett volna termi a békés megoldás érdekében. Ehelyett el- mérgesitette a helyzetet azzal, hogy nem is

tett kísérletet a döntőbírósági eljárással való elégtételszerzés érdekében.

A tegnapi napról különben úgy Berlinből, mint Londonból, Párisból és Rómából azt jelentik, hogy javulást hozott a spanyol eseményekkel kapcsolatos helyzetben. Ezt a javulást természetesen csak aránylagosnak kell venni, mert világos és az érdekeltek állal elfogadott terv még seholsem látszik Idalakul- ni a konfliktus megoldásának módjáról. Londonban a német és olasz részről hangoztatott kártérítési kívánság is nyugtalanságot okoz, mert bizonyos tények arra engednek következtetni, hogy e kívánságok elutasítása esetén újra kényszerítő eszközökre kerülhet

Julius utolsó napján akár jelen van, akár nincs jelen, az igazi magyar ember lelke mindahány a segesvári csatatéren, Petőfi Sándor és honvéd társainak az emlékműve körül borong. Az emlékezés, több mint a szokott emlékezés, több mint hangulat, amelyet egy ünnepélyes évforduló szólít a lelkűnkből. Az emlékezés és az ünnepiéiés a szó Jleg- mugasiztcsabb életeimében jelképes és — nem tudunk hamarosan jobb szót találni — nemes értelemben vett jelszavas. Ami gondolat és érzés átvillan a legkülönbözőbb lelkeken, az könyveket pótol, vagy tölthet meg, mert szinte az egész lényegünk. Irodalmunk és múltúnk tömény kivonatai, mondhat nők akár azt is, hogy emberi és népi mi voltunk kész és jövendő anyaga egészében eßevénül meg ilyenkor. Teljesen átérezzük a mérhetetlen tragédiát, amely az átmeneti sülyedések és bukások sorozatába döntött le s amelynek korunkkal való szoros kapcsolata is van1, hiszen a legnagyobb friss katasztrófánkat is előkészítette, szerepet játszott benne még a segesvári dombon álló Petőfi-szobor drama- tikája is. Az egész Habsburg és rendi kérdés emésztő volta fölvetődik, teljességében érezzük az egész magyar végzetet is, amely az őshazákból való elsodortatás után a honfoglalás ezer éves pillanatában terűit erre a földre, ahol a történelem is tájékozatlanul és tétovázva próbálkozott végleges megoldásokkal s ma már tudjuk, bőgj' nyilvánvalóan tévedés itt minden háború, forradalom és uépgyülölség, hogy csak az uj dumái mitosz megvalósításával, a különböző népek együttes testvériségével és munkájával llehet célt érni. A segesvári síkon önkéntelen) vistsza kell gondolnunk a fölkelésekre és forradalmakra, a demokrácia végzetére, amely a magyarság körében ma is függő kérdés, az egykori Erdély szerepére, amely a magyar történelem sarkalatos kérdéseit kis oRakban, de hiába oldotta meg átmeneti hatállyal.

Mindenfele fölrémlik a világ legnagyobb költő-aLakja: Petőfi Sándor, aki idegen fajból jött a magyar lélek tökéletes kifejezésére és ezzel nemcsak példa, de bizonyíték minden ellenkező és ellenszenves magyarázatnak. Ez a léGek a magyar népet és az örök tömegeit, ez a lélek az emberiség és

a sor. A francia és angol hajóhadak pillanatnyilag tovább gyakorolják az ellenőrzést a spanyol partok előtt, ahova különben sorra érkeznek az újabb hadihajók, úgyhogy a különböző tengeri haderők valóságos „nemzetközi békés találkozása“ folyik le a Spanyolország előtti vizeken. Berlinben a sajtó nagy határozottsággal irja, hogy Németország jogos megtartási lépései lezártnak tekinthetők, további intézkedések most már kizárólag a benemavatkozási bizottságra tartoznak. Göbbeis lapja ilyen címmel közöl vezércikket: „Nem lesz háborúk‘ Rómában hangoztatják Olaszország teljes szolidaritását a németekkel s az olasz sajtó a spanyol

világ&zabadság eszméit tudta tökéletesen képviselni; hangja ma sem halkult és úgy látszik örök zengése lesz. De nemcsak magát fejezte ki Petőfi, nemcsak a népköltészetből fakadó általános és örök magyar művészetet, hanem a magyarság küldetését és hivatását is, amely nyilvánvalóan a sors egy akaratát hordozza szokailiíaaiságának és eredetiségének alakjjaliiban, azzal az intelemmel, hogy csak igy lőhet a keletet és nyugatot az emberiség legkülönbözőbb alkotó részeit és irányait nemes, szép, művészi, emberi, ter- mészetfölötti egységbe összehangolni. A segesvári váralja megtanít, hogy igazi nagy percekben az igbzi nagy igazságokért tudni kell megbékélni az önfeláldozás kényszerével; iitt kell megtanulni, ha pedig tudjuk, mint ahogy tudjuk, ezt a tanulmányt megerősíteni; az ilyen áldozatnak örök tisztelet és az újrakezdés örök Vágya tartozik felelni és visszhangozni.

Bizonyára otthon, egy csöndes zugolyban, vagy suttogó Tombu fa alatt is, talán egy patak csöndes tovább folyását a tár és idő végtelensége felé csodálva elmerenghetünk Julius végén Petőfin, a segesvári csatavesztésein, a forradalmon, a demokrácián, a miagyar tragédián, egész történelmünkön, végzetes hivatásunkon, irodaimurik nagyszerű művészetére gondolva s természetesen még teljesebben és ünnepélyesen!, hla ezt a lelki szolgálatot és ,-féiistenszolgálatot“ Petőfi verseivel a kezünkben végezzük, tüzes és gyermekded sorokat ismételve, suttogva, vagy fé’fhangosan eldadogva. De látnunk kell olykor magunkat ilyen gondolatokkal és ilyen | érzésekkel. Találkozni kell önmagunkkal, nagy tömegben, párbeszédet folytatni népi lelkűnkkel és emberi szellemű nikkel. Néha dandárokban kell megmozdulnunk, körmenet, búcsú módján. Ezért érthető, bőgj a fehéregyházi csatatéren rendezendő ünnepély bizottsága már most hozzánk fordul testvéri figyelmeztetéssel: ezt a valóban minden alapeszménket és alapérzésünket képviselő ünnepélyre készüljünk már most és , falkaszámra, nemcsak ezerszám, személye- I sen jelenjünk meg Petőfi szellemének lakó- í háza körül emlékezni, gondolkozni, imád- > kozni, erősödni, egyesülni.

vörösök támadása elleni tiltakozásban legalább olyan erélyes, mint a németországi.

,feitünést kelt, hogy az oiasz hivatalos lap tegnapi számában rendeletet közöl, mely szerint Olaszország követséget állít fel Dublinben a függetlennek elismert ir köztársasági kormány mellé. Ez a lépés nem válthat ki nagyon kellemes érzést Angliában s bár tiltakozás aligh'á fog ellene Londonból elhangzani, biztosra vehető, hogy valamilyen módon angol részről előbb-utóbb szintén jelentkezni fog a válasz.

A napról-napra bejelentett újabb diplomáciai látogatások sorában élénk feltűnést kelt a belgrádi hir, mely szerint a jugoszláv fővárosban Neurath német külügyminiszter, Blomberg hadügyminiszter és Göring miniszterelnök látogatását várják közelebbről. Neurath külügyminiszter különben, amint Budapestről jelentik, rövidesen a magyar fővárosba érkezik, ahonnan Szófiába utazik tovább. Litvinov orosz külügyi népbiztos és Del Vayo, a valenciai kormány népszövetségi megbízottja, tegnap Genf bői Párisbu utaztak. Del-Vayo elutazása előtt kijelentette, hogy egyelőre nem kéri a valenciai kormány nevében a népszövetségi tanács rendkívüli ülésének összehívását, mert ebben a kérdés* ben kormánya csak a benemaoatkozási bizottság legközelebbi ülése után fog dönteni. A benemavatkozási bizottság pedig egyelőre bizonytalan időig elhalasztotta ülésezését.

BERLIN, juriius 2. „Nem lesz háború“ — ezekkel a szavakkal vezeti be cikkét az ..Angriff“ (Göbbeis jhtpja), amely megelégedését fejezi ki a megtorlások hatékonysága felett. Emlékeztet 3 lap a szarajevói néhány revolverlövésre és hangoztatja, hogy az aímeriai ágyulövések sok európai lélegzetét fojtották el. Mégis éppen ebből a fegyveresörgeiésbőj látszik, hogy Európa nem megy háborúba. Miért? Mert az összes államférfiak ma tudatában vannak a imák, hogy a háború kockázata tulnagy és az országok belsejében a népeket nem lehetne háborúra mozgósítani.

BERLIN, junius 2. (Stefafal) Illetékes körökből szerzett, értesüllésiek. szerint a birodalmi kormány Alméria bombázásával a megtorlásokat lezártnak tekinti és felfogása szerint a vörösök ellen utólagosan foganatosítandó intézkedések kizárólag a londoni benemavatkozási bizotttságra tartoznak.

BERLIN, junius 2. A „Deutschland“ bombázása alkalmából Horthy magyar kormányzó a következő részvéítáviratot intézte Hitler kancellárhoz: „Mélyen “lesújtott az a szomorú hir, hogy a ..Deutschland“ páncélos csatahajó legénységének olyan sok derék tagja kötelességteljesitésésnek áldozata lett. Kérem Nagyméítóságodat, fogadja úgy a magam, mint az egész magyar nemzet nevében legőszintébb együt tér zésem és részvétem kifejezését“. Hitler kancellár táviratilag mondott köszönetét Horthy kormányzónak.

BERLIN, junius 2. A német—angol társaság bankettjén mondott beszédében Neville Henderson ringod nagykövet többek között ezeket jelentette ki: Biztosítsák i-z'á- murikra a békét és Európa békés fejlődését. Ebben az esettben Némiettországnaík nem lesz őszintébb és hiszem, hajszínosabb barátja Nagy-B ri ta nnián ál.

GENE, junius 2. A nemzetközi helyzet kismértékű javulása észlelhető úgy Genf- ben, mint Párisbafm és Londonban. A nép- szövetségi spanyotll delegáció a legnagyobb mértékben tartózkodó magatartiálst mutat a népszövetségi tanács összehívására vonatkozó kérésében. Del Vayo álMióliag értesítette kormányát, jobb IMime nem sürgetni a tanács összehívását a jelien körülmények között. Azit a ténytti, hogy Del Vayo ma este Páriisba utazik, úgy fogjják fel. hogy Valencia engedékenyebb álláspontra helyezkedik.

l-Mojéré.^%

Bucur estiből jelentik: Nyugatról jövő borulás, enyhe nyugati szél, sok helyen — főleg északon — eső és változatlan hőmérséklet várható. Bucures- tiben ma délelőtt 10 órakor a hőmérséklet -{-23 fok.