Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)

1937-05-06 / 102. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal; Cktj, Calea1 Moţilor4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Lev éleim: Ckij, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS LV1IÍ. ÉVFOLYAM, 10 2. SZÁM. CSÜTÖRTÖK Előfizetéf'i árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, events 840 lej. — Magyarországra': negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi áifambkjba csak a portókülönbözcttel -öbb. 1937 MÁJUS 6. Anarchista forradalom Katalóniában Ellentmondó hírek az egymást marcangoló katalán forradalmárok harcáról - Göring jugoszláviai látogatásának hírét egy időben erősitik meg és cáfolják. ~ A japán választások külpolitikai hatása Nettmíh báró és Cianogrói haíározoíi hangúbékebeszédekei mondottak Rómában A spanyol események újabb szenzá­ciója, hogy Kataloniában anarchista for­radalom tört ki a baloldali polgársággal együttműködő szociálista-kommunista kormány ellen. Az anarchisták, kiknek mindig Kataloniában volt a főfészkük, már jóideje elégpletlenck a barcelonai kormánnyal, mely most a köztársasági spanyol kormány utasítására a katalán haderők egységes vezetésére egy tábor­nokot nevezett ki. Ez a kinevezés az anarchisták teljes visszautasításával ta­lálkozott, akik tegnap délelőtt meglepe­tésszerűen államcsínyt kíséreltek meg, melyről még nem lehet tudni, hogy si­került-e vagy sem. Egyes táviratok sze­rint Barcelonában már az anarchisták az urak, más táviratok arról akarnak tudni, hogy az eddigi kormány fölény­be került és rövidesen teljesen ura lesz a helyzetnek. A katalon határ Francia- ország felé el van zárva s igy biztos hí­rekhez ezen az utón sem lehet jutni. Legvalószínűbbnek látszik, hogy a küz­delem még eldöntetlen s amint egyik utolsó távirat jelenti, az> ellenfelek tár­gyalnak egymással. Az anarchisták tegnap délelőtt, amint a határvidéki francia Perpignanból és Saint Jean de Luz-ből jelentik, — Barcelonában meglepetésszerűen elfog­lalták a telefonközpontot és több más középületet és azt követelték Companys elnöktől, hogy a fogva tartott nagyszá­mú anarchistát bocsássa szabadon. — Companys elnök abban a hiszemben, hogy ezzel legalább ideiglenesen békét teremt, szabadon is bocsátotta a foglyo­kat, akiket azonban az anarchisták gyorsan fölfegyverezték és szintén a kormány ellen fordították. — Companys elnök erre szintén mozgósította csapa­tait és rádióüzenetek utján vidékről is csapatokat rendelt Barcelonába. Erre megkezdődtek a véres összecsapások, melyeknek eredményéről eddig csak el­lentmondó hírek érkeznek. — Companys elnök kiáltványt bocsátott ki, melyben megbékülésre és a rend megőrzésére szólítja fel a katalán népet. Az anarchis­ták ellenkiáltvánnyal válaszoltak, han­goztatva, hogy a teljhatalom őket illeti meg, akik eddig is legtöbb áldozatot hoztak Katalonia szabadságának és füg­getlenségének megvédésére. Barceloná­ban — mondja a kiáltvány — pata­kokban folyik a vér, itt az ideje, hogy Katalonia végül anarchista ország le­gyen. rA nagy diplomáciai találkozók között a külpolitikai érdeklődés továbbra is Miklas osztrák szövetségi elnök budapesti és Neu­rath német birodalmi külügyminiszter ró­mai látogatása felé irányul. Miklas elnök rendkívül meleg budapesti fogadtatása .. kül­sőleg is bizonyítékát adja a két dunai állam szilárd elhatározásának, hogy együttműkö­désüket továbbra is folytassák. Schuschnigg kancellárnak és Schmidt külügyi államtit­kárnak a szövetségi ellnök látogatásával egy­idejű budapesti tárgyalásai nyilvánvalóan szintéi ezt a törekvést szolgálják. Neurath báró római megbeszéléseit különös figyelem­mel kisérik a nyugati hatalmak. Egyik nagy párisi lap arró ir, hogy a német és olasz kormányok valóságos vámegységbe igyekez­nek összefogni Olaszországot, Németorszá­got és Ausztriát, ami véglegessé tenné Cseh­szlovákia bekerítését és föltétlenül biztosít­hatná a maga számára Magyarország bekap­csolódását is. Ez a föltevés, ugyanúgy, mint a formális olasz—német katonai szövetség előkészítésének megcáfolt hire, alighanem csak rémlátás, melyet Ciano olasz és Neu­rath német külügyminiszterek tegnap este vsmem Dús virágzásba borító május hava ekjén, negyven évvel ezelőtt szentelték püspökké Majláth Gusztávot, hogy egyelőre az öröklés jogával fölruházott segédpüspökként vegye le a nagybeteg Lönhart József válláról az egyházfejedelmi terheket. Hasonló helyzet volt, mint a mai, midőn a most ünnepelt püspök súlyos betegséggel küzdve visszavo­nult és már kijelölt utódnak adta át hivatala kötélességeit s magának csak ritka nagy fényes érdemek szép emlékét és boldog tu­datát biztosítva. Négy évtizeddel ezelőtt viruló, a 30-as évek ajtajában álló ifjú volt Majláth Gusz­táv gróf esztergomi plébános. De az emberi és papi erények és tehetségek akikora töme­gével, hogy már akkor eleve őt jelölte a köz­vélemény a lehető legmagasabb méltóságok­ba, amelyeknek megkoronázása lett volna végül a bíbor ősi süveg. Nehéz viszonyok közt indult Transsylvaniába, hogy a végén tragi­kus megpróbáltatások és szinte 'leküzdhetet­len helyzetek nehézségei közé kerüljön. Kez­det és vég pontosan összehamgzanak. Negy­ven évvel ezelőtt aiz egyházpolitikai javasla­tok győzelmével ugyan lezárult már a kor szenvedélyes harca, de a magyar katoMkum mélyén ott izzott a keserűség és a belső bomlástól való félelem. Határozott egyéni­ségű, példaképnek való tetterős fiatal egy­házfejedelmekre volt szükség, akik a vérző sebeket beheggesszék és a győztes oldalról fenyegető oktalan Válságot feltartóztassák, így került az ifjú Majláth Károly gróf ide, a mi szegény és nehézségekkel küzdő katoli­cizmusunk püspöki székébe, amelynek ne­hézségeit és jelentőségét fokozta, hogy az országrész keresztény társadalmának több­sége protestáns volt és az alaki szahadelvü- ség klasszikus földjét itt vélték. Édesatyja, hires maradi és udvari politikus, az utolsó országbíró és a főrendiház elnöke, aljas gyil­kosság áldozata lett nemrég és a fiú a leg­bensőbb és legnemesebb vallási rajongástól eliftlten e nagy csapás után fordult el a fé­nyes világi pályájától, hogy Isten közvetlen szolgálatára induljon. így övezte az egyházi engedelmesség és szilárdság híre már fiatal pap korában és emelte föl hirtelen a papi magasságba. Nem akadálytalan. A közhit sze­rint gyors püspöki kinevezése nem a világi hatálom kedvére történt és a gyűlölködő el lentábor csakugyan veszélyes hírét költötték. Mikor a hívők és papok a legnagyobb lelke- siiltséggel fogadták, a transsylván katoliku- mon kívül álló tényezők érthető tartózko­dással és félelemmel néztek reája. De minden előzetes föltevés hiábavaló volt. Az ifjú püspök az emberi és papi eré­nyek tökélyével érkezeit, csak jó embernek és csak igaz pásztornak. Hivatása lángoló szeretetével. A vallási és papi feladatok vég­letekig menő szolgálatkészségével. Tökéletes humanizmussal, mely minden vallási és nem­zetiségi különbséget nemes méltánylattal tisztel. Dús anyagi, lelki és szellemi erők gyönyörű pazarlásával. Templomnak és is­kolának, társadalmi vezérletnek és politikai nemességnek soha tisztább, önzetlenebb és önfeláldozóbb hívét nálánál nem lehetett volna föltalálni. Szelíd jósága egyszerre vált apostoli erénnyé és fejedelmi méltósággá. Egyszerre volt Krisztus alázatos és szegény, hatalmas és bőkezű tanítványa és lovagja. Tisztelte státusa jogát, minden jogot és min­den jót. Árnyéka mindig messzire feküdt, soha „előre“ nem vetült. Aki ilyen belső fényben él, érthető, ha nem láthatta meg mindig az élet esetlegeit és a jósága mögött ármánykedó önzést. Püspöki palástján tül történhettek úgynevezett kilengések és az esendőség hibái, de a hit és a hitélet magas­ra szárnyalt. Majláth udvara, egyházmegyé­je, papsága és hivőserege a millenáris Ma­gyarország kebeléből a világháború után a nagy fordulatba és uj államba, ha szegényen is és elgyöngülve is, de szeplfftflenüi, töret­lenül és életvalóan került át. Csúcsa mindig magas, fényes, éghez közel maradt. Ezen a ponton Majláth Gusztávra uj fel­adatok vártak, amelyek aszkétává finomult testét és szinte asztrál fényességű szellemét a végietekig igénybevették s aztán érthető mód idő előtt kimerítették. De az utolsó pil­lanatig gyönyörűen állta ezeket a feladato­kat is. Az akkor katolikus király teljes meg­elégedésére és a politikai gyanakvás föltar­tásával, mint hű állampoFgár, tökéletes em­berbarát, a közös munka kész hive simult be híveivel együtt az uj állam nagy és hatal­mas életébe. Az érthető hi zaiImát lansa got, mely a más vallásu és más szellemiségű tár­sadalmi hatalmak részéről irányult feléje, hamarosan leküzdötte példás polgári, papi és püspöki magatartásával és életévéi. A ne­hézségek rendre véget értek, sajnos a nemes egyházfejedclem teljes lehetőségeinek föl- emésztése után. Ezért vonult vissza múlt évben és ezért imádkoznak ma Iá nk ad atba- nul hívei, hogy a Gondviselés niég néhány csendes és nyugodt pihenő esztendőt adomá­nyozzon Krisztus király hősének, aki negy­ven éven át éjjel-nappal emésztette fői foko­zatosan minden életerejét a kötelesség me­zején. Május elsejével megkezdődött Majláth Gusztáv ünneplése s bár ez csöndesen folyik, sokáig fog tartalmi. Mert jólesik az emlékeket sokáig élvezni és jólesik a távolból ide mo­solygó nemes pásztori Kényre tekinteni. elmondott határozottan békés hangú beszé­dei is cáfolnak. Úgy Ciano, mint Neurath először az olasz fasizmus és a német nem­zeti szocializmus közötti rokomzenvet éa kapcsolatot méltatták, mely a két nép közös munkáját teszi lehetővé Európa javainak megmentése érdekében. Neurath akkor ér­kezett Rómába — mondta Ciano gróf — mi­kor az olasz impérium megteremtésének el­ső évfordulóját ünnepelhettük. A német— olasz együttműködés a béke szellemében tör­ténik, azzal a közös óhajjal, hogy Németor­szág és Olaszország a béke megőrzése érdé kében valamennyi néppel együttműködjék. Közös meggyőződésünk —- mondta Ciano gróf - — hogy ezelőtt az együttműködés előtt nincsenek legyőzhetetlen akadályok, Német­ország és Olaszország együttműködése pedig a jövőben is szoros és gyümölcsöző lesz. Neurath báró szintén a két nép szoros együttműködését ünnepelte beszédében, hoz­zátéve, hogy ez az együttműködés nemcsak Olaszország és Németország érdekeit, hanem ezen tulmenőleg az európai béke érdekeit i,. kívánja szolgálni. Az ő meggyőződése ugyanaz, mint a Cianóé, hogy a béke érde­kében létrehozandó együttműködés előtt nen állanak legyőzhetetlen akadályok. Göring jugoszláviai látogatásának hirer öl illetékes helyekről egyidejűleg érkeznek a megerősítések és cáfolatok. A látszat az, hogy a hir föltétlenül igaz. Berlinből, ahol bizo­nyára tudják, hogy a porosz miniszterelnök merre járt, ma már megerősítik a hirt. Bel- grádból cáfolják, hogy Göring Belgrádbaft járt volna. A megerősítés és cáfolat között falán az lehet a különbség, hogy egyik ol­dalról kívánatosnak tart jóik a látogatás cél­jának elérését, a másik oldalról esetleg nem. A hir nyilvánosságra hozásának és cáfolatá­nak mindenesetre egyaránt meg lehet a ma­ga célzata. A meglepő eredményű ja\pán választások következményeivel szintén sokat foglalkozik a külpolitika. Angol lapok azt hiszik, hogy a japán népnek majdnem egységes állásfog­lalása a túlzott katonai tervekkel szemben, föltétlenül következményekkel fog járni a szélsőkeleti szigetország külpolitikájára is. A ,.Morning Post“ már arról is tudni akar, hogy a Hajashi-kormány kénytelen lesz ma­gáévá tenni a tnemzetközi leszerelés politi­káját. Sato japán külügyminiszter ezzel szemben kijelentette, hogy leszerelési tár­gyalások megindítása pillanatnyilag nem volna időszerű. Japán a külpolitikai kérdé­sekben egyelőre várakozási állásponton áll, meggyőződése szerint azonban a legjobb po­litika minden nemzet számára a kölcsönös engedékenység. (Cikkünk folytatása az ntoisó oldalast JdSjéf&it Bucurestiböl jelentik: Keleti, délke­leti szél, több helyen záporeső és zi­vatar (főleg a délutáni órákban) vár ható. A hőmérséklet nem változik lé­nyegesen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom