Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)

1937-05-06 / 102. szám

193 7 mÁluM 6. t Bonaparte Napoleon Éppen ma srá/ti/cnhüt esztendeje mvnnk. tuvgv Wi'K er íuérféüdny ire Európától, az AI lanti-óceán kellős közepében, istentől cs em­bertől Atkozott sziklák között, Szent llomi- ■szigeten meghalt Bonaparte Napoleon. A torlonolom igy jegyezte lo u dátumot: 1821 májas 5. * A jaco óban születőit. Szülői nemesek. do szegények Apja ügyvéd Tipikus korzikai egyszerűségben, de tudatosan nevellek Ap­jától fantáziáját, ii gyes súgót, amvjatol bátor­ságát, büszkeségét örökölt»', Szeszélyes, gő­gös, Szereti a maganvt. 1 lutass/om j os ha • t alomra vágyás kínozza. I.röt es tehetséget és réz magában s ez mar a serdülő fiúból ki­ütközik. Miint kis diákról mondta egyik ta­nára: ,.kiviil gránit, belül vulkán“. Korán -érzi elhivatottságát. S mig fiatol hadnagy barátai könnyű szórakozások után néznek — ő tanul. Sparta, Athén. Anglia, Egyiptom, India alkotmányát és történetét, Frigyes hadakozásait, Franciaország állam­ügyeit tanulmányozza. BufTon, Machiavelli. Mirabeau asztronómia, földrajz, matema­tika és különböző bölcseleiek kötik le min­den szabad percét. Mindennel tisztában akar lenni. Úgy készíti elő magát az elkövetke­zendő esztendőkre, mintha annak programja már a zsebében volna. Később, mikor az egyiptomi hadjárata után visszatér Parisba, megváltja: „A szel­lemmel is hódítani akarok, mert szerintem csak két hatalom van a világon, a szellem és a kard. És hiszem, hogy a szellem le­győzi a kordot.“ Nehéz megállapítani, hogy vájjon őszin­te volt-e ez a vallomása? Vagy talán csak az egyiptomi keserű csalódások váltották ki be­lőle? Egy bizonyos: a rendet és nyugalmat óhajtja. De hogyan? és mit jelent ez az 6 szemé­ben? A rend, talán egyenlőségei, de a nyuga­lom semmi esetre sem a szabadságot. A for­radalomnak e mágikus erejű 'vívmányára ez-t mondja: ,,A vodembernek épugy. mint a műveltnek, parancsolóra van szüksége, hogy fegyelmezetten, korlátok közt tarthas­sa képzeletét és metáni kicsapongásait.“ Egyiptom: régi álma Ahogyan felvonni ellene, példátlan a világtörténelemben. Közel kétszáz tudóst vitt magával. Művészeket, mérnököket, vegyésze­ket, természetbúvárokat, közgazdászokat. Az utón tudománnyal szórakozik. Vitákat pro­vokál. Két legkedvesebb témaköre: a mate­matika és a vallás. És mikor rövid alvásidőre magára marad, elbűvöli terve: Egyiptom elfoglalása, az an­golok kiüz-ése $ Vörös tengerről, a szuezi szoroson' csatornát nyitni, hogy Franciaor­szág legyen a tengerek korlátlan ura. De a fantaszta idegmámorában elfelejti, hogy Caesar és Sándor óta sokat fordult a világ. És nem veszi észre Afrika egén a csikót, mely a népek öntudatra ébredésének pirka- d-ását jelzi. Egyiptomban sikerrel partraszáll, de ... Talán nem élt ember a földön, akit ne ért volna előbb-utőbb csalódás. Ez sorssze­rűség s a nagyokat sem kerüli el. Egyiptomi boldogságát megzavarja a bir: feleségéről beszélnek... A 29 éves kemény férfi lelkileg, ha rövid időre is, összecsuk­ok. Panaszolja levelében bátyjának: „Mit érek nagysággal, dicsőséggel, ha ott csalnak meg, ahonnan nem várok egyebei, mint sze­retedet és hűséget.“ Mert Jozefint nagyon szerette. Bosszú, harag és túlfűtött képzelete csők egyet mond: vissza Parisba. * Azt írja valahol: ,.K'et ember él bennem, az agy embere és a szív embere.“ Hihető? Egy kétségtelen: hadvezér, katona, állam­férfi, törvényhozó és tudós egyszemélyben. Okoskodása komoly és szilárd. Mint császár föltétlen tiszteli a mogántulajdont és a val­lást. Az ügyek éltén ő áll. A hivatalokból a protekció rendszert elűzi s a kinevezéseket rátermettség szeri ni intézi. A Code Napoleon olyan törvényeket foglal magában, melyek­nek sarkalatos pontjai az egyes európai ál­lamokban, többé-kevésbé, máig is fennálla* * nak. Rendezi az örökösödési jogokat, köte­lezi a szülőket gyermekeik eltartására, bár­ki részére lehetővé teszi a polgáni házasság- kötést és annak felbontását, egyenjogusitja a zsidókat slb. És, mint diktátor? A francia forradalom, mely alkalmat adott e korzikai ipolgánfiunak arra, hogy zseniali­tása érvényrejuthasson, hőst csinált belőle. A folytonos győzelmek miáimorától megitta- sult hősből — kényur lett s ekkor elbukott. Ez a diktátorok végzete. Ezért kellett meghalnia Julius Caesar­nak is. Azonban a történelem mindig kijelöli a következőt. * Tüneményes képességeivel belevág az em­beri értelembe. Mint egy csodálatosan tün­döklő meteor végigszalad a világ boltozatán Nagy tűz egy Saímar-mofyai községben Teiel><‘*l-i lt»/té<|ben tfízcnliét li.í# és ü'bb yd/diisáqi épület éqclt le SATU'MARE, május 5. Hétfőn reggel tűz támadt a Sa tu maré me­gyei Terebesli kö/ségl>en és a tii/ majdnem a/ egész községet elhamvasztotta. A kora reggeli órákban az egyik gazda háza a ké­ményből kipattant sziklától tüzel fogott. A ház. fedél pár pere alatt lángba borult 'és minthogy nagy volt a szél egy félóra alatt tizenkét ház, s a hozzátartozó gazdasági I'ffilma* órtíb Sítli-Mar?« SATU-MARE, május 5. Tegnap a déli órákban a Satu-Mare-r ügyészség fogházából megszökött a kü­lönböző bűncselekményért öt évi fegy- házra Ítélt Sérc József, jómódú Almeni i gazdálkodó fia. A fegyenc az ügyészség irodájának ablakán ugrott ki a népes utcára, ahol néhány fogházőr észrevet­te, fellármázták a fegyházat és több fegyör revolverekkel felfegyverkezve ül­dözőbe vette. A szökevény beugrott egy udvarra, ahonnan revolverével négyszer a fogházőrökre lőtt. Egyik golyó sem talált. Az üldözök azonban nem viszo­nozhatták a tüzelési, mert ebben az idö­----------------------- I m—iiilfflfl épületek hamvadtak <J. A községben nem vol| telefon s Így a Satum a re i állomásío- nökség értesült először a tűz kitöréséről. A déli órákban a Satumorc-i tűzoltóság egy csoportja kivonult a veszélyben forgó köz­ség inegmenlésiére. A tűzoltóság nagy küz­delmet folytatott, mert a szél állandóan élesztette a tüzet. ben az udvaron és az utcán többen tar- lartózkodtak. így Serének sikerült a Vasile Alexandru 6. szám alatti ház ud­varára bemászni, ahová Cardos Simon fogházőr is követte és aki felszólította a megszökött foglyot, hogy adja meg ma­gát. A szökevény erre lövésre emelte re­volverét, de a fogházör megelőzte és kétszer rálőtt. Egvik golvó a gyomrába, másik a mellébe fúródott. A lefegyver- zett foglyot beszállították a kórházba, ahol délután meghalt A fogházör ellen nem indítottak eljárást, mert önvéde­lemből használta fegyverét. AZ ORVOS TANÁCSA „No keseredjen el — mondta az orvos paciensének — összes húgyszervi pa­naszai gyorsan enyhülni fognak: fáj­dalmai, égései megszűnnek, a vizelet ismét tiszta és normális lesz, el fogja felejteni a nyakas és allafomos go- nococusokaf, ha a PAGEOL T ezt a kitűnő gyógyszert. fogja hasz­nálni. A I’agcnt mr.ggyóg ijitja a gom norheát, cishtist, megszünteti a tó­ig ást, tehermentesíti a vrostalát és megelőz mindennemű komplikációt. Kapható : gyógyszertárakban es drogériákban — 111111111111 li Ini» iMWIimif—IfiffTTíf VW kötelezettségeket váltad a; ittélö testvér­nép jogainak tiszteletben tartására Ami most folyik — mondotta — ennek a kötelezettségnek y kigúnyolása, a törvény és jog nyilvános megsértése. Nincs szükség mesterséges közbelépésre, a kisebbségeknek is meg kell adni az őket megillető kenyeret, mert a rossz helyzetben ők is ppen úgy sinylonek. mint a többségiek. Megállapítja u határozati javaslat, hogy nincs 'szükség a ka. marák romanizálásáru, mert azok arnugyis romunizálva vannak. A kisebbségek szám­arányuknak megfelelően vannak csak kép­viselve s ez a számarány természetes evolú­ció alapján a többségiek javára még javul­ni fog. Ghenosie Victor Bucuresli-i ügyvéd beszé­dében élesen elitélte az ügyvédszövetség el­járását, azért, mert a numerus nullus ér­dekében május 9 éré országos nagygyűlést hivott egybe, amely pedig bűn oz ország el­len. Constantin Rujescu, a nagygyűlés elnö­ke, nyolc pontban összefoglalt határozati javaslatot térjeszlett elő. mely a numerusok elvetésével az ügyvédi kar sérelmeinek or­voslási módját sorolta fel. A határozati javaslat ismertetése után dr. Osinnu Satumare-i kiküldött beszélt. A gyű­lést dr. Cures loan Dej-j ügyvéd zárta be, aki felolvasta dr. Mezey íoam képviselő és kamarai dékán távolmaradásának okát. aki különben csatlakozóit a határozathoz. A gyűlést társasebéd követte (N. P.) 4 demoLafa ügyvédek kongresszusa Isisei rfeátf a kisebbségi ügyvédek fogai swelled Szököm ícöpic Cld-halál harca a fcgsgörahh€l DEJ, május 5. A «romániai demokrata ügyvédek meg­kezdték harcukat azok ellen az áramlatok ellen, amelyek szerzett jogaikra való tekin­tet nélkül azonnali hatállyal ki akarják zár­ni az ügyvédi kamarából, az összes kisebb­ségi ügyvédeket. Ez a demokrata csoport tegnap Dej-en tartott nagygyűlést, olt, ahol oz ország ügyvédi kamarái között először szállottak síkra a numerusok rögeszméje el- len. A gyűlésnek az volt a célja, hogy megállapodjanak a Bucuresti-ben május 9-én tartandó országos ügyvédgyülésen kifejten­dő álláspontjukról. A demokrata ügyvédek nagygyűlése láncú Vasiliiu Galati-i ügyvédet választotta meg el­nökül, aki nagy ha'bátst kellő beszédében elitélte a numerusokat és kijelentette, hogy a békekötés idején Transsylvánia és a Regát mint egyenlő felek egyesültek és igy egyék országrész lakóival sem lehet kedvezőtlenül elbánni. Az elnöki mgnyitó után Constantin Rujes­cu Basarabia-ú ügyvéd, a Basarabia-i nem­zeti tanács volt alelnöke mondott hosszabb beszédet. — A Lapusna-megyei ügyvédi kar üdvöz­letét hozom — mondotta — amély szintéin elvetette a román etnikai elem túlsúlyának biztosítását, nem tartotta helyénvalónak az etnikai megkülönböztetéssel való operálást, mert a kamarák többsége amugyis román. Az állam elleni merényletnek mondotta a numerusokra való tö'rekvést. A kisebbségek jövőjének biz tosi fásáért Románia a béke- szerződésben kötelezettséget vállalt és ezt nem helyezheti hatályon kivijj, mert azzal veszedelmes precedenst teremthet. Az alkot­mányitörvény rendelkezéseivel is ellentétben ál] -a numerus roullusok és eszmetestvéreinek bármily alakban való bevezetése. Az igazság és jog ellen törnek azok, akik a numerus nullust akarják bevezetni. Adjuk meg miiir- den román állampolgárnak az egyenlő [jogo­kat és követeljük mindenkitől a törvénytisz- teletet, jelszavunk legyen az igazság — ez­zel fejezte be nagy figyelemmel hallgatóit beszédét. Stiefan Nituiescu Ilfov-megyei delegátus volt a következő szónok, aki kijelentette, hogy a bajokat nem a kisebbségi ügyvédek okozzák, hanem gazdasági okok. Azzal nem lesz több kenyerük a többségi ügyvédeknek, ha a kisebbségiek kezéből kiütik a tollat. A numerus nullust elitélik a kliensek, az or­szág közvéleménye és visszatetszést kelt a birók között is. Ciaclan Virgild Oradea-i ügyvéd határo­zati javaslatot terjesztett az ügyvédi sérel­mek orvoslása tekintetében a nagygyűlés elé. A határozati javaslat hangsúlyozza, hogy bármilyen korlátozásnak a bevezetése bármi­lyen alapon is alkotmányellenes. Hivatkozott az Alba-lulia-i határozatokra, amelyekben a transsylvániai román rí ép LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg» választékosabb kivitelig legolcsóbban az EH enzék köny'vosztályában, Cin], Piata Un irii. |P|| Már a íl-ik kiadása jelent meg a Gazda-fasfomány cimü gazdasági és ker.észeti ency- klopediának, mely a szakember nél­külözhetetlen kézikönyve !! A kö­vetkező gazdasági ágakat öleli fel: Részletes növénytermesztés. Takarmá­ny ozástan. Állattenyésztés. Tejgazdaság- tan. Baromfitenyésztés. Méhészet. Se­lyemhernyó-tenyésztés. Kisgazdaságok berendezése és vezetés?. Kertészet. Sző- lömivalés. Növényvédelem. Gyümölcs­fák. A szőlő betegségei. Kartonkőtés, 615 oldal, 306 képpel, ára csak 3 3 lej az Eláerazé?* kössyvoszíáíyábaü C$u;, Pásia ISasíii 9, szám Telefon 109. Vidékre azonnal, után­véttel is szállítunk!! — Kérje t gazdasági szakkönyvek jegyzékéi! ! hogy aztán lebukjon a semmiségbe. Ember, kinek egykor az élet mindent megadott, amit csak elképzelt, hogy aztán annál több joga legyen ahhoz, hogy haláláig meggyö­törje. Jozefin hűtlen lett hozzá, második fele­sége, Mária Lujza, elhagyta, fiától elszakadt, fivérei és nővérei, rokonai és barátai, akik rangjukat, hivatalaikat, gazdagságukat és jó­létüket neki köszönhették, cserbenhagyták. Csak Marchand, a komornyikja tartóit ki mellette töretlen hűséggel. * Szent Ilona-szigetén, a számki vetés öt és fél esztendejét sem tölti tétlenül. Örökké dolgozó szelleme és fizikuma pillanatra sem pihen. ír, diktál, a kietlen sziklás talajra paradicsomi kertet varázsol, virágokat, na­rancsfákat ültet. így elviselhetőbb a fogság. Ahogy lelnek az évek, úgy halványodnak a még tóbrötte rajzó színek kontúrjai is. Utolsó esztendeje már egészen színtelen. Ke­veset alszik. Felül ágyában és titkárának tollbamond. Halála előtt három héttel elkészíti végren­deletét. Egy családit, mely a vagyona felosz­tására vonatkozik és egy politikait, melyben a huszadik század Európájának üzen: r.Fog- falok össze nemietek, az egyetértés, szabad­ság, egyenlőség, testvériség szellemében, a műveltség, ipar. kereskedelem és általános jólét érdekében.“ De szavait elnyelte a tenger... * Lakása, mely patkányok tanyája is, két szobából áll. Bútorzata kevés s az is az el­képzelhető legegyszerűbb. Néhány festett szék, asztalka, szekrény, austerlitzi tábori ágya. Disze. a dicső esztendőkből visszama­radt pár emléktárgy: Nagy Frigyes ébresz­tőórája, egy asztali készlet, toalettszerek, egy ezüst lámpa és három kép: Fia, Jozefin és Mária Lujza képei. A két szoba telistele könyvekkel. Halálát valami csodálatos vízió előzte meg. önkívületében beszélt. Abban a másik világban volt, amelyikről még ma is olyan keveset tudunk. Illusztris társaság lehetett együtt, mert minduntalan Caesar. Hannibál, Frigyes és Sándor neveit emlegette. A csendes szellembeszélgetóst megtörte a künnt tomboló vihar. Aztán hirtelen valami megmagyarázhatat­lan erővel kiugrott agyából és földreieperíe komornyikját. Ez volt utolsó erőfeszítése. Utána meghalt. Marchand lefogta szemeit és köpenybe burkolta urát. Még 52 éves se volt. * Balzsamozott holttestét 1840-ben. tizenki­lenc év után hazavitték Párisba és az Inva­lidusok templomában helyezték el. * A . cselekvés szörnyetege", aki nem ismert gyengeséget, akadályt veszélyt és lehetetlen­séget. szentilonai magányában mérlegretetle elmúlt dicsőségének minden fordulatát. É mert elméjének grafikonja szabályos hul­lámzással, pontosan jelezte a történések emelkedését és sülyedésél, tisztán láthatta az utat, amit a bátor katona, népszerű ve­zér. alkotó császár és könyörtelen diktátor megtett — a kényurig. Ha a történelem olykor hibázik is. de nem csal. A kényurnak el kell tűnnie, akár­milyen színben és dekoráció közt is pom­pázik. (j. j.) .

Next

/
Oldalképek
Tartalom