Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)
1937-05-23 / 116. szám
8 BLLVNZ6* 193 7 múl um 23. mmmmmmmmamnmmaamMmamtasmm Mire költik a világ leggazdagabb emberei \ millióikat? Ma, amikor egyesek szerint a milliomosok kiveszi)félben oajuuik, érdekes végig! ekiönteni o világ leggazdagabb embereinek névsorán és megnyugodni abban a tudóiban, hogy amikor emberek milliói küzdenek a megél bélésért és sokaknak betevő falat sem jut, ezek a poloklian gazdag emberek nem is olyant haszontalan csodabogarak, mint amilyeneknek az irigykedő emberek hiszik őket Nem egg közöttük fantasztikus összegeket költ jótékonycélra szegényekre, tudományos kutató sokra is Így hihetetlen vagyonuk egy része újra uísszakerftl a körforgás eleven vérkeringésébe. Végijük sorra ezeket az embereket, a vagyon uruit' akik nélkül ma egy-egy tudományág szegéngebb volna. Itt van mindjárt Lord Nuffield, aki 1936 óta hat és félmillió fontot adományozott tudományos kutatások és egyetemek céljaira. Ebből kétmillió az oxfordi egyetemé orvosi kutatások céljaira. Kétmilliót az összegből pedig jótékonycélra, szegények felsegitésére, szerencsétlenül jártak 1 Imogatására fordított lord Nuffield. A lord gigantikus üzleti vállalkozásaiból húszmillió fontot keres évenle. Ehhez mérten természetesen ő fizeti a legmagasabb jö- jedelmi adót egész Angliában. Különben egyszerű. csöndes, majdnem kispolgári ember, akinek főszórakozása a biciklizés. Gyerme kei nincsenek fiatalos szőke, egyszerűen öltöző üzletember' akit, ha a londoni utcán találkozik vele valaki, nyugodtan City-beli kereskedőnek nézheti. .4 másik milliomos, a leghíresebb amerikai: Ford Henry. Legelső üzleti elve: Magas fizetést kell adni a munkásoknak. Magas fizetés alacsony árakat jelent. Munkásait remekül fizeti s autóit olcsón adja. Mégis megtalálja a számítását, ugylátszik, mert a világ egyik leggazdagabb embere. Amellett bevezette az öt napos, napi nyolc órás munkahetet. Emberei naponta minimum egy dollárt keresnek. Munkásait valósággal megneveli, 17 és 19 éves korukban veszi fel őket, gondos és különleges vizsga után. Akinek ez a vizsga sikerül, három évre Dagenhartbn megy dolgozni és tanulni. Külön iskolákban vanr nak a Ford munkás csemeték elhelyezve Ford hat ilyen iskolát és hozzávaló kór házat tart fenn az Egyesült-Államok területén. Fordnak kétségtelenül vannak eredeti elgondolásai és bátorsága is van hozzá, hogy ezeket korlátlan vagyonával megvalósítsa. Egyszer megkérdezte tőle valaki: Mr. Ford, ön szerint mire való a pénzt A milliomos ezt felelte: — A pénzt forgatni, pénzből produkálni kell, hogy minden ember megkaphassa azt, amire vágyik s amire szüksége van. És Rockefeller, akit általában a világ leggazdagabb emberének tudnak9 Aki olajból szerezte hihetetlen vagyonát s aki a világ legnagyobb adakozóját Ez az adakozás életének ve^érmotivuma. De akármennyit ad — csodálatos módon — annál gazdagabb lesz, mintha a bibliai igazság igazolná cselekede g teit. — Á pénzszerzés tehetsége Isten különös I adománya — mondja a mumiaarcu milliárdos — épp úgy mint a zene, művészet, vagy irodalom iránti hajlam. S ezt a tehetséget embertársai javára kell fordítsa az ember. A hires Rocke fillér-alapítványt 1910 ben fektette le John D. Rockefeller. Azóta mini- H műm kétszázmillió fontot adott a hires ame- | rikái az alapit vány nak. Hogy a Rockefeller milliók mit jelentenek | a modern tudomány számára, arról felesle- | ges beszélni, óriási szervezet működik Amerikában és Európában, amely kizárólag a tudományos kutatások szükségleteivel törődik. Az amerikai a Boradwayn, az európai Parisban székel. Az öreg Rockefeller főszenvedélye ăz orvosi tudományok ápolása. Ismeretes, mennyire szeret élni —■ hát ez nem is csoda — s hogy orvosai, hogy toldozgatják-f oltoz got jók az aggastyán napjait egymásután. Egyetemek, könyvtárak' iskolák köszönhetik létüket az öreg milliárdos vagyonának. De ezenkívül nagy összeget adott Rockefeller a Versaillesben lévő palota céljaira. a párisi nemzeti könyvtárnak s a Botanikus múzeumnak. Az ausztráliai Sydney Egyetem | százezer dollárt kapott tőle, a délafrikai Jo- I hanesburg városának 22.000 dollárt adott egy | teleszkóp vásárlására, ‘f**> | Amint látjuk, a világ hatalmas pénzembe- | rei nem is olyan haszontalanok, mint ahogy p sokan szeretik őket feltüntetni. M. L. H Maniut magasztalták a nemzeti-parasztpárt Szamos megyei gyűlésen DEJ DÉS, május 21. A nemzeti-parasztpárt szamosinegyei tagozatának vezetői fontos megbeszélést tartottak abból az alkalomból, hogy Cihita Pop volt miniszter és Solomon képviselő néhány nap óta a megyében tartózkodnak. Livin Micsa dr. tagozati elnök alkotmányosságot követelt, amint ezl Mnniu, az erdélyiek lelki vezére kívánta. Solomon képviselő a szamosme- gyei választók erényeit magasztalta, melyet Maniu politikai iskolájában sa jálitottak el maguknak. Leszögezte, hogy Vaidn nem elvi, de személyes okból vált ki a nemzeti parasztpártból, mely nacionalizmust, demokráciát és keresztény erkölcsöt akar s össze kívánja fogni az összes románokat. Ghita Pop volt miniszter a kormány munkáját bírálta, majd a bolsevizmust s a Né metország felé való orientációt támadta, mert ez Magyarország barátja s keresztül akarja vinni a revíziót. Wá jí-muüi w Közigazgatási Unve.m utasítása magyar fordításban Dir. Kiss Endre ügyvéd fordításában, ára 50 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre 35 iej előzetes beküldése mellett szállítjuk. Ugyanitt kapható a ..Közlgiazgatási törvény" magyar fordítása is 50 lejért. Aki együtt veszi meg a törvényt a végrehajtása utasítással, annak a két példány együtt csak 70 lej. Vidékiek 75 bej előzetes beküldése ellenében kapják. ^ % imprintóh az összes divat-selymeken 1 ’W Vigyázat! Francia- országból hozatott Imprimék-ben egy egészen különleges választék; minden mintából 1—3 ruha Napontakapjukpárizsi központunktól azokat a mintákat szövéseket\ melyeket apdnr-zg Confectio- házak elfogadlak! GALLIA CLBI Strada General Ner------BRASOV-------culcea No. 2. alatt.--------S 1 B I U--------j *•1 Piaţa Libertăţi 1 3. SEX (Renner-palotában) Str. Regina Maria 7. f JENEI JÓZSEF: Államfők, diplomaták, Írók és mii vészek — politúros szekrényekben Egy autogrammgyüjtö budoárjában, ezer és ezer fénykép, levél és alá írás ákombákomjai között, élő és halott személyiségek álarc nélküi- néma társaságában, felnyílik egy egészen különös világ: a hangtalanul beszélők világa. Olyan ez, mint egy nagy színjáték, melyben a szerepi lök csak jelzik, hogy léteznek ARAD, május hó. Néhány esztendő óta itt él Aradon egy özvegy uniasszony, Schwartzné Wechsler Gunda nyelvtanárnő. Arról nevezetes, hogy harminc év óta szorgalmasan gyűjti a jelentékenyebb személyiségek fényképeit és kézaláirásait. Nem üzletszerűen és nem professzionista alapon, hanem kimondottan kedvtelésből. Nincs albuma és nincs kartotékja, ellenben két óriás szekrény zsúfolva bonltékszerü papirzsákokkal. Egy-egy iiyen ta-sakban van aztán összegyűjtve az iílető nevezetességre vonatkozó mindenféle: hírlapi cikk, levél, fénykép, aláírás, stb. Sokezer darab kultúrtörténeti bizonyíték. Érdekes és nem mindennapi, önként adódik a kérdés: mii adta az alkalmat ehhez a követikezitetés gyűjtéshez? Schwartz Gunda igy meséli el: — Ezenkilencszázban, Lippán, egyik nő- egyleti gyűlésen egy kórház felállítását határoztuk el. És mert pénzünk nem volt, úgy gondoltuk, hogy társadaLmii utón hozzuk Megindul — Érdekli néhány ‘intim részlet? A leges- legelső levelet Ferenc Józsefnek küldtem, ötven korona volt a vála&z. Ferenc Ferdi- nánd, akkori trónörökös a szívélyes hangú levelemre, jóllehet nyomatékosan hangsúlyoztam, hogy a teljes ‘bevétel jótékonycélt szolgál, főudvarmestere utján értesített, hogy nem érzi hivatva magát arra, hogy a sorsjegyeket megtartsa. Ellenben annál gavallé- rabbak voltak mások: Ferdinand bolgár kiiu rály, Car mer Sylva, néhai román királyné, a szerb királyné, a perzsa sah, a tragikus sorsú DreyfuSs kapitány felesége, (férje épp olkkor szabadult1 ki ördögszigeti fogságából), sőt még Nikira, a kés Montenegro fejedelme is kitett magáért. így lassacskán nehány ezer levelem gyűlt össze s ezzel együtt 'érdekes Írások, pecsétek', borítékok és papírok. Persze valamennyit eltettem, anélkül, hogy gondoltain volna .arra, hogy majd össze az összeget. Igen ám, de ehhez belügyminiszteri engedély keltett., aminek megszerzéséhez viszont egy tartalékalap létezését kellett bizonyítani. A terv kivitelezésével engem biztak meg. De mit tehettem én? Egy ■töprengéssel telt álmatlan éjszaka aztán megérlelte bennem az ötletet: értéktárgysorsolást rendezek, az alaptőke érdekében. Másnap már hozzá is fogtam. Néhányezer levelet küldtem szét a világ minden iájára és mindegyikhez megfelelő adagolással mellékeltem a sorsjegyeket is. Senkit sem ‘kíméltem: királyoknak, császároknak épp úgy küldtem, mint hercegeknek, magas funkcionáriusoknak és kiváló közéleti személyiségeknek. Hollandiába épp úgy, mint Spanyolországba, vagy Monacoba. Minden számottevő cimnek, amit katalógusokból, telefonkönyvekből., útmutatókból csak megkaparinthat' tárni, — nrtam. Az eredmény meglepő volt. A posta alig győzte lekézbesiteni a rengeteg levelet és pénzt, a gyűjtés alapját fogja képezni egy komoly gyűjteménynek. De aztán, ahogy teltek, múltak az évek, megszerettem őket s elhatároztam, hogy most már szándékosan gyűjteni fogom. Az első ilyen próbát Sudermannah az Íróval és Ma.rmorak hires bakteoro- lógussal tettem meg. Kérésemre egy-egy nagyon szép levél kliséretében mindketten elküldték fényképeiket és aláírásukat. Ez aztán ollyan kedvet és lendületet adott a további gyűjtéshez, hogy egészen komolyan és hangyaszorgalommal hozzáláttam. Nappal elmeiket vadásztam, éjjel szövegeziem a leveleket. Persze őrzök olyan dokumentumokat is, amiket ismerőseimtől kaptam s amelyek részben már történelmi ereklyék. írás vagy kézirat azoktól, aikik már rég meghaltak. Nézzüík át. Jó? alapos becsületességgel mindent el is olvasnék, talán még egy hét is rövid lenne. Lássuk. Közbe-közbe persze beszélgetünk, mert van miről. Minden levélhez magyarázat jár, mindegyiknek megvan a maga története. Ahányat kézbeveszek, mindegyik más irás. Álló, dőlt. gömbölyű és tühegyes kacskaringós és egyszerű, egybeforrtak és cikkcakkosak, aprók é's óriások. Grafalógus- nak — élmény. Egy csomó számottevő ember lelkének rajza. Szemelvények Hol kezdjem? A legérdekesebb, vagy talán helyesebb, ha igy mondom: a legkülönlegesebb dr. Haisenberg Werner fizikus lipcsei egyetemi tanáré, az 1934-es Nobel-dij nyerteséé, ki arcképe mellé egy kisérő kártyát is tett és erre ráírta ezt a képletet: h ApAq ^---4 ff Schwartz Gunda megjegyzi: — Ez a hieroglifa a Nobehdij tételének a képlete. Még nem akadtam emberre, aki megfejtette volna. Néhány tudós még: Freud, Haeckel, Vámbéri, Marczali, Alexander Bernáf, Thanho- fer, Czornig, Horváth Mihály, Frankfurter. Werner Sombarth stb. Rengeteg uralkodó, állam férfiú és egyházfő & múltból és a mostani időből. Hogy csaik egy párat említsek meg: Bethlen Gábor, Mária Terézia és egykori tábornokának, Károlyi Ferencnek Írása, Massaryk és Benes aláirt fényképei, Hie- ronymi, gróf Bethlen Islván, Bánffv György, Erdély kormányzója (1790), gróf Petky Lőrinc, Rákóczi- Ferencnek volt, tábornoka, Szcitovszky János, Csernoch, Desewffy, Szász Károly püspökök pársoros írásai, gróf Csáky Albin, Hainisch és Dollffuss, Széli Kálmán, Eszterházy Móric, Tisza István, Khuen-Héderváry, Wlassics, Kossuth Ferenc, Nosztovszky osztrák pénzügyminiszter, majd Popovics Sándor volt bankkorBevallom, ehhez napok kellenek, sőt, ha minyzó dediikiciója:
