Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)

1937-05-16 / 110. szám

193 7 május 16. bczbnzuk 9 Olvassa el a Seherk arcvíz üvegen levő kis könyvecskét. Látni fogja, hogy csak az aiaposan megtisztított bor friss és szép, cs«k ez bir az egészséges szépség von­zóerejével. Seherk areviz tökéie- ía tesen megtisztítja a bort és az arcot ruganyossá, gyengéddé es ro-^ zsássá teszi. Üvegek á Dolgoruki Mihályt felbőszíti a pletyka. Megtiikja bugának, hogy találkozzék a cárral. A cár a rendőrfőnök segítségével eszközöl ki légyottot Katalinnal egy városi parkban. Né­hányszor találkoznak. De Dolgoruki herceg nem hagyja annyiban a dolgot. Felesége kí­séretéiben külföldre küldi Karját. Először Né­metországba mennek, onnan Párisba. IU. Napoleon és Eugénia császárné aggo­dalommal figyeliík a politikai helyzetet. Jó lenne tisztázni bizonyos kétes pontokat. Meghívják Pártisba II. Sándor cárt, Bis­marckot... Politika? A cárnak kisebb gondja is nagyobb ennél. Katja a fő... Az, hogy ki­játszva Dolgoruki Miihályné éberségét, vi­szontláthatja szerelmesét. — Katja, szerelmesem, az enyém' leszel? — kérdezi az uralkodó. — A tied... — rebegd' reszkető ajakkal Ka­talin és a cár vállára omlik. összeszedi a legszükségesebb apróságokat és H. Sándor karján távozik a háziból. És míg III. Napoleon a Tuileries-ben, Eugénia császárné pedig az Elysée-palotában lesi a cár megjelenését, a két szerelmes összeölelke- ziik egy fényes teremben... Ott, ahol egykor Beauhamais Josephine borult I. Napoleon kitárt karjaiba. Néhány nap még és II. Sándor búcsút vesz Paristól. Egy nappal később követi Dolgoru­ki Katalin hercegnő, II. Sándor még útközben (küld távirati utasítást Dolgoruki Mihály testőrka pit ány- nak: azonnal kezdje meg katonai álláséi mi­nőségben szolgálatát Nápolyiban, ahol a her­cegné már várakozott reá... így Katja szaba­don rendelkezhetik a Dolgoraki-házzal. Leg­alább ne nélkülözze a régi környezetét, ha a családfő parancsára testvérei kénytelenek megszakítani vele az érintkezést. Katja a cári palotába költözik Suvalov gróf rendőrfőnök az utolsó szál emberig kicseréli a Dolgoruki-ház .személyze­tét. Az újak egytől-egyig az ő zsoldosai. Egy jó rendőrfőnöknek mindenről kell tudnia... Suvalov gróf elképedve hallgatja a kapott jelentéseket. Azután habozás nélkül felkeresi a cárnét: — Felség, hihetetlen dolgok történnek Dolgoruki hercegnőnél. A cár őfelsége ma­gával viszi a hercegnőhöz a miniszlerek je­lentéseit, megbeszéli, megvitatja őket részle­tesen azzal a fiatal leánnyal!, hajlik a herceg­nő tanácsaira. Ez a gyerek'ány arra akarja rávenni őfelségét', hogy mondjon le abszo­lutisztikus uralkodói hatalmáról és ajándé­kozza meg alkotmánnyal az orosz népet Fe­lesleges figyelmeztetnem Felségedet, hogy ez mix jo'entene. Elég egy pillant ást vetni a ITT r aUdiiak le azok a sók, ame­lyek a* artériákat megvasta­gítják* Az emberi szervezetben előforduló mér­geket a test nem tudja természetes utón eltávolítani és különösen a negyvenedik életév betö'tése után, ezek a mérgek a vivőerek falain rakodnak le és ez utón előidézik a legelterjedtebb betegséget, az érelmeszesedést. A vivőerek megdagadnak, elvesztik ru­ganyosságukat és lehetetlenné válik ben­nük a rendes vérkeringés. A megbetegedett ember szédülésben, ftilzugásban szenved, rövid jírkálás után lélegzésében zavarok á'larak be, bőre fényes lesz és zsíros, emlékezőtehetsége és munkaképessége pedig jelentős mér­tékben lecsökken. Az egyedüli orvosság, amellyel ezt a betegséget 'e lehet győzni, a dr. Mlade- jowsky professzor Sklerosyrupja. A Skle- rosyrup feladata a vivőerekben lerakó­dott sók feloldása és a betegség legyő­zése annak kezdeti stádiumában. Rögtön az eső üveg elfogyasztása után érezhető már a javulás és 5 üveg elfogyasztása után a betegnek egészen uj kinézése van, mintha ujjáteremtődött volna. A cukorbelegek (diabetikusok) „D“ Sk erosyrupot használnak, amely cukor nélkül készül. Kapható g ogyszerf árakban, drogériákban francia és az angol demokráciára: a demok­ratikus eszmék uralomra jutása a cári min­denhatóság megsemmisülését jelentené. Orosz­ország rombadőlésével lenne egyértelmű. A német származású cárné és a cárevics a teljes abszolutizmus hívei. Mint minden trón­örökös, a jövendőibcli III. Sándor is a jelen­legi uralkodó politikájának pontosan az el­lenkezőjét szándékozik követni. Suvalov gróf elszánt ellensége Katjánaik. El akarja tiporni... Tudja, hogy erre a legjobb mód, ha cárné és fia figyelmét a kitörőben levő veszélyre tereli. Nem szólva arról, hogy a cár látoga­tásai a Dolgoruki-házban ezer veszéllyel jár­nak. A cár oly elővigyázatlan. II. Sándor tudomásp szerez Suvalov gróf intrikáiról. Meneszti a rendőrfőnököt. Az utód Potapov, aki könyörgésre fogja a dol­got a cárnénáil: — Felségednek be kell látnia, hogy a jelen­legi helyzet 'tarthatatlan. A cár élete veszély­ben forog, ha nem hagyja abba látogatásait a Dolgoruki-házban, amelyet lehetetlen meg­felelő őrizet alatti tartanunk. Felséged hivja meg Katalin hercegnőt udvarihölgynek. Kü­lönben nem felelhetek a cár őfelsége bizton­ságáról. Mária Feodorovna is asszony. Elviselhetet­len számára a gondolat, hogy egy fedél alatt lakjon vetélytársnőjével. De a cár! A cár élete mindenné;! előbbre való. Az uj rendőr­főnök pecsétes irattal jelentkezhetik Dolgo­ruki Katalin hercegnőnél, a cárné kinevezte udvarhölgyévé. De Katalin hallani sem akar az udvar rabszolgaságáról. A cár még ott ta­lálja Potapovot Karjánál: — Ma este legyen, tábornok ur, ponto­san kilenc óraikor a TéLi Palotában. Amikor egyedül maradt Kát javai, szemre­hányóan mondja kedvesének: — Vártalak a palotában. Azt hittem), hogy megérted a hadicselemet. Hiszen én akar­tam, hogy itthagyd ezt a házat. A legutóbbi merénylet is világosan megmutathatta neked, hogy mennyire nem vagyok biztonságban. Hidd el, drágám, hogy nem túlságosan nyu­godalmas dolog taz orosz nép atyusikájának lenni. — Azt akarod, hogy rabszolga legyek az udvarban? — kérdezi Katja. — Meglesz a legteljesebb szabadságod. Ilgazán megtehetsz ennyit a kedvemért... Ak­kor naponta láthatnálak. Előre örülhetnék a veled töltött óráknak. Tudnám, hogy nem zavar bennünket semmi és senki. Alkotmányt Oroszországnak! A cár kívánsága parancs még kedvese előtt is. Dolgoruki Katalin beköltözik a Téli Pa­lotába, ahol uj élet kezdődik a szerelmesek számira. Hajnalban kettesben lovagolnak ki, apró kirándulásokat tesznek a környékre, este együtt beszélik meg az államü^yeket és a vakmerő Katja az orosz népnek szánt nagy ajándékon, az alkotmánytervezeten dolgozik a cárral és elzárkózik mindenki elől, éli a maga egyszerű életét. Kérdés, hogy van-e tudomása az ellene forrongó, befolyásától rettegő cárevics és a nagyhercegek összees­küvéséről... A cári palotában füle van a fal­nak. Az abszolutisztikus rendszer fanatikus hívei jól tudják, Hogy Katja le akarja rom bolni uralmukat. A kegyencnő egy boldo­gabb, szabad Oroszországról álmodik... Egy boldogabb Oroszországról, amelynek lelkes polgára lesz elsőszü’ött fia, aki a cár akara­tából Yuriewszki György herceg nevet viseli. Yuriewszki György herce? Csecsemő, aki­ben az udvar gyűlölete összpontosul. Dolgoruki Katalin és II. Sándor szerelme már nyolcadik éve tart. Csütörtököt mond­TOMPA MIHÁLY Az idők sodra sietett suhanva De őt csak nem ereszti a kis papiak Úgy élt, mint kit a remények becs ptak S szép álmainak temetője: Hanva. De résen állt. És tullátott a rácson. S mert véres volt a terror tobzó tette, A remény madarát felröpitette, Hogy fiaihoz zengve átkíáltson. Vírágregéit zengi méla lantja, A sorsát látja fonnyadó kehelynek: Bus színeit csodásán felvl lantja. Az ősi versek hervadást lehelnek, De neve allegóriát idézget, Mely puha, meleg álomnak ver fészket. xak az ármányok, zátonyra futottak az intri­kák. Az egykor oly csélcsap, szoknyavadász cár elfeledkezett arról, hogy Karján kívül más nő is van a világon. Györgyön kivül Katija még egy kis lleánnyal ajándékozta meg II. Sándort!, Yuriewszki Olga hercegnővel. A cárné beteg. Éveik óta alig mozdu.t ki szo­bájából. Halálos betegségén kivül a cár hűt­lensége epeszti, gyengíti mindjobban. Készül halálára... Vájjon ki kerül a megürült irónra? A cárné meghal A szerelmesek csak egymásnak élnek, gyer­mekeiknek, az orosz nép jólétének. Egyetlen felhő derűs égboltokon a merényletek soro­zata. Furcsa módon Katja szeszélye menti meg minduntalan a cárt. És az uralkodó szin­te babonásan kezdi tisztelni Katja pajkossá- gait: a múltkor is elbújt előle, negyedórába telt, amig megtalálta. Ez a néhány perc men­tette meg az életét... Pontosan délben kellette vollna a Néva hidjáról egy 'aranykeresztet a folyamba dobnia, öt perccel tizenkettő után pokolgép robbant fel azon a helyen, ahol a cárnak kellett volna állnia. A robbanás hét katonát megölt, húszat súlyosan megsebesí­tett' ... — Mária Feodorovna halálán van — sut­togják egymás fülébe a megrémült udvaron­cok. — Mária Feodorovna meghalt! — sikoltja Babrinsziky grófnő, a cárné meghitt udvar­hölgye. Pompás temetés, udvari gyász. Gyász az országban. M.t hoz a jövő? Jó vagy rossz változást? Az abszolutisztikus rendeszer hívei a trónörökös mögé csoportosulnak: az orosz nép éretlen a politikai jogok élvezésére, ka­tasztrófára vezetne a felszabadítása. A cár másként vélekedik. Oh, az uralkodó egeszen másként fogja fel a helyzetet. ■— Katja, emlékszel-e hogy miit Írtam ne­ked első levelemben? Megígértem, hogy fele­ségül veszlek), mihelyt szabad ember leszek. És az orosz nép a legszebb ajándékot kapja tőlem egybekelésünk örömére: az alkotmányt. — így mindenki tudni fogja — suttogja Katja —•, amit én mindig tudtam; azt1, hogy te vagy a legjobb emiber a világon... Az udvari gyász túlságosan hosszú időre van szabva. A cárnak nincs kedve ily so­káig várni. Ámbár a morganatikus házasság nincs Ínyére, még ettől az ideiglenes megol­dástól sem riad vissza. Potapov tábornok rendőrfőnökre háramlik a megtiszrelés, hogy PETŐFI SÁNDOR Kunyhóból nőtt ki s legendába ért; A Végtelenséggel ölelkezett. S szent neve fölé az Emlékezet Tűz koszorúba örökzöld babért A Délibábbal százszor szemezett, Lelkében álom, való egybefolyt. S nyüzsögtetik a magyar hangyabolyt A versei: e fénylő lemezek. Véráztatta zászlóvá vált dala És ismeretlen sírja általa Már rég megdicsőült. Oly szent a rög, A jókedvéből él a nóta is. Szabadságharca tart azóta is. megfogalmazza a házassági szerződést II. Sándor, a minden oroszok cárja és Yuri- ewszk.-Dolgoruki hercegnő közt. Első lépés a trón felé... Az esküvő előtt — Örömhírt hozok neked, kedvesem — toppan be Katjához a cár. — Elrendeltem, hogy az udvari gyász március harmadikán befejeződjék. Néhány nappal később viszlek a Kremlibe, ahol cárnévá foglak koronázni. Ugyanabban az órában a birodalom minden zugában meg fogja tudni a nép, hogy meg­ajándékozom a szabadsággal. Katja a cár nyakába borul. Kétszeresen bo’dog: a saját, vagy a nép boldogságának örüljön-e jobban? — Katja, március tizenkettedikén cárné leszel — mondja néhány nappal később a cár. Katalin elgondolkozik. Rossz előérzetek lepik meg. Nem, nem március tizenkelte- dOkén. — Oh, nem lehet! Fogorvoshoz kell men­nem azon a napon — mentegetőzik nevetve. A cár jól tudja, hogy milyen gondolatok késztették Katját erre a tréfás válaszra. — Akarod március tizenharmadikán? — A világért sem! — tiltakozik ijedten a fiatal asszony. — Válassz egy napot, amikor nem kell sem fogorvoshoz menned, sem ruhái pró­bálnod. Talán mégis akad néhány üres órád a. koronázási ünnepségekre — tréfálkozik a cár. — Legyen március húszadikán. — Március tizenharmadikán II. Sándor látogatást tesz egy unokahugánál, akit meg­kér, hogy egyengesse az uj cárné útját az udvarnál. A nagyhercegnő megígéri, hogy minden tőle telhetőt el fog követni Katja ér­dekében. A cár dolgavégeztével elégedetten távozik. Siet hazafelé. Alig várja, hogy vi­szontlássa feleségét, a jövendőbeli cárnét. Halálos merénylet A cár! hintó gyors ütemben halad a palota felé. Körülötte kozákok vágtatnak. Az ut­cán kevés a járókelő. Egy fiúcska apró szán­kót húz maga után a hóban. Egy diáksap­kás- fiatalember csomagot szőrit kebléhez. Midőn a cári fogat elhalad előtte, a diák a lovak elé hajítja a csomagot. Szörnyű rob­banás. Kozákok és lovak vérfürdőben he­vernek a hóban. A szánkót huzó gyermeket darabokra szaggatta a bomiba. A cár épség­ben! Az uralkodó kiszáll a hintóból. Nem törődik magával. A sebesültek minden gondja. — Nyugtával dicsérd a napot, Sándor cár! — hörgi a merénylő. Egy járókelő rohan a csoport felé. Mintha a sebesültek segítségére sietne... Közvetlen közelükbe érve a levegőbe repít valamit. Újabb bomba... A cár halott! II. Sándor cár megtért az Egek Urához. III. Sándor cár jól tudja, hogy elhunyt atyja intézkedése folytán a másnapi hivata­los közlönyében kellene napvilágot látnia ukáznak, amely az orosz népet alkotmánnyal ajándékozza meg. Az uj cár szavát adja Yu- rlevszki-Ddlgoruíki Katalin főhercegnőnek, hogy nem másitja meg atyja akaratát... Az ul'.oísó pillanatban mégis meggondolja ma­gát. Enged tanácsadói befolyásának. II. Sán­dor cár utolsó ukáza nem kerül nyilvános­ságra. Az orosz nép nem érett még meg az alkotmányos kormányzásra... lYurievszki-Dolgorukr Katalin főhercegnő két gyermeke kíséretében elhagyja Oroszor­szágot. Párás környékén, Neuiilly-ben te ep- szik le... Emlékeinek él és elborong Oroszor­szág jövője felett... A Romanov-dmaszria napja leáldozóban van. SEBESI ERNŐ: GALÉRIA IRODALOMTÖRTÉNET SZONETTEKBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom