Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)
1937-05-16 / 110. szám
BLLBNZŰK 19 3 7 m & I u s / 6. Milyen tinókat reH a gége? Miért tudunk, vagy miért nem tudunk énekelni? — Van-e különbség gége és gége közt? — Grozavescu torka. — Mi az, amikor valaki „elveszti“ a hangját? — Megállapitható-e szemmel a gégéből, hogy tulajdonosának, szoprán, tenor vagy bariton hangja van; vagy füléből, hogy milyen a zenei hallása? — Dr. Gyergyay orvostanár érdekes ny.latkozata CLUJ-KOLOZSVAR május hó. Az emberi élet telisbele van k)ülön|böző megnyilvánulásokkal,, amelyokról könnyűszerrel megállapíthat juk, hogy b.zonyos vonatkozásaiban eltérőek <a megszökött mindennapi jelenségektől és ezért nem kínálkozik :«ükségszerü'ége annak, hogy ikulassúk: vájjon miért van ez igy és miiért nem amúgy? Pedig egy ilyen utánaérdeklődés minden tekintetben hasznot jeleníthetne nemcsak az. egyénre, hanem a nagy általánosságra is, hiszen a termé.’zel'nyujtol'jft adottságokkal párhuzamosan végzett szakszerű beavatkozással sokszor egészen rendkívüli eredményeket érhetünk el. így vagyunk az énekléssel is. Egy világhírű énekesért rajongunk. Lehetőség szerint mindent elkövetünk, hogy hallhassuk. S ha már oda jutottunk, nagy élvezet közben megállapítjuk, hogy ..kincs van a torkában“ s ezzel el is .intéztük] a kérdésnek együk, mondjuk kényelmeiebb részét, de nyitva van a másik félrész, hogy például én, te és ő és még kivülünk jónéhányan miért nem tudjuk ugyanazt megcsinálnia Hol az ok és mi az ök/? És ritkán jut eszünkbe az, hogy emennek másnullyen tor- k.i van, miint amannak? Vagy milyen köny- nyen elintézünk valakit ezzel a szóval: „bot- fülű“, mert nem imádja az operát, dőt még egy divatos melódiára sem csettint fel. Tulajdonképpen ezeken csodálnivaló tényleg. nincs, de mégsem egészen magá-tólérle- tődő, hogy ma, a korrepetáló és korrigáló tudomány érettsége és folytonos fejlődése mellett beérjük azzal, hogy — iteszemazt, egy tüneményes hang, adottság, amit születésekor magával hozott az illető s ne lehessen elképzel né, hogy anatómiai változtatáíolkkaL, mondjuk műtéttel, vagy másmilyen korrekcióval, ne legyen megajándékozható, szoprán, alt, tenor, esetleg bariton hanggal az, aki utána vágyik. Vagy talán a gége és gége közti különbségben rejlik a titok, amit emberi erő nem bir alakítani? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel kerestem fel dr. Gyergyai Árpád orvosprofesz- szort, a fül, orr és gége-országhatárokon túl is jól ismer- kiváló szaktekintélyét, ki szives volt a következőkben felvilágositást nyújtani1: Grozavescu torka — Hogy gége és gége közt különbség van, az kétségtelen, de koránhem olyan, mint ahogyan azt a laikus elképzeli. Nem mondom, vannak a normálistól egészen eltérő külsejüek is, amit az is észrevesz, aki sohasem látott még ilyet, de ez ritkát. Hosszas, több évtizedes gyakorlatom alatt, jóllehet úgynevezett nagy énekesek torkát láttam és kezeltem, a legkülönlegesebb a Grozavescué vek. A feltűnően nagy gégéje bemenetelénél vilorlaszerü részek álltak, amik a hangját irányították és szabályozták annak pompás árnyalatait. Az úgynevezett ary-porcok egészen egyéni elhelyezkedést nyertek itt. — Tanár ur kezelte Grozavescut? — Igen. Amikor rekedt volt, én hoztam helyre. Kölcsönösen foglalkoztunk egymással, ezt maijd elmondom később. Ennél a cso- dáshamgu művésznél más, a szokástól eltérő érdekességek is mutatkoztak. Azt vette észre, hogy hülés előtt jobban, könnyebben énekel és hangjának is melegebb a tónusa. Ezért időnként befecskendeztem az orrába egy enyhén irritáló szert és ezzel a mesterségesen előidézett könnyű náthával, az orrban időleges nedvességet állítottam elő. A rejtett ,,kincs“ — Hogy ne térjek el a kérdésitől: véleményem szerin-: egy normális, egészséges gégé- jü ember, meg tud tanulni énekelni, hogy bizonyos fokig a hangja ne csak tűrhető, de kellemes ás legyen. A rendkivüli képesség. — már adottság. Nem a gége anatómiájának konstrukciójában van a hiba, wtt nem is lehet keresni, mert az éneklés egy funkció. Ha elváltozásról beszélhetünk, akkor az a hangszálakra vonatkozhatok. Mert miig az egyszerű gége hangszalagja szép fehér, addig az énekeseké kevésbé szép, elleniben vérdus, piros, erős és -'izmos. Természetesen a sok munkától edződött ilyenre. Maga az éneklés technika. De amint a beszédnél, úgy az éneknél is három különböző hang van: a torok hang, amikor a belső gégeizmok, fejhang, ahol a külső gégeizmok működnek és ia kevert hang, melynél mindkettő munkában. van. A jó énekes kevert hanggal énekel, de ezt használja beszéd közben a jó szónok de, hogy megerőltetés nélkül, nagy távolságokra hasson. Mág az egyiknél szűkülnek, addig a másiknál kitágulnak a gégeizmok. — Ha professzor ur belenéz egy gégébe, megtudja állapítani,, hogy az illető jó énekes-e, vagy sem? és hogy szoprán, vagy alt hangja van? — Nem. Ha egy karra ránézünk, nem •tudjuk megmondani, hogy az jól viv-e vagy sem. A gégéből sem lelhet kiolvasni azt. — Mi adja ia hang szánlét? — Ének közben a giége felsőrésze mélyre kerül. És minél mélyebbre, annál erőés azoknak egyenletes nyomása szabályozza a gégén át (kijövő hangot. Ének közbeni erőteljesebb lökéseket a hasizmok végzik el. Lényeges, hogy a gégének sohasem szabad megfeszülnie, annak egészen könnyedén, valósággal lebegni kell a levegőoszlopokon, nehogy az izmok görcsösen körülvegyék. Épp, mint a harangnál. Ha lebegő helyzetében kongatom, akkor tiszta, terjengős, hullámzó Friss töltésű tamaşeui LITHYNIA ás vá vy -víz érkezett. A vese, hólyag, epe és gyomorba^ legbiztosabb gyógyszere. Kapható mindenütt, — Lerakat: Cluj, Mercur Depozit de apa Minerală, Strada P ris 38. sebb a bang. A mellkas és a has megfeszül és csengő hangot ad, viszont, ha keményre fogom, hogy a legkisebb lengést se tegye, színtelen hangot kapok. A hang színezése és variációja a keverés technikájától és a rezgésszámok mennyiségétől függ. Az „elveszett“ hang — Gyakran halljuk énekművészekről azt a kifejezést, hogy „elvesztette" a hangját. Helyes-e ez a meghatározás és olyan tünet ez, ami gyógyíthatatlan? — A kifejezés helyes, mert az illető tényleg elvesztette a hangiját, — ha nem is örökre. Orvosilag fonaszténiának hívjuk ezt a kellemetlen állapotot. Nagy problémája volt ez a gége spéci álibtáík maik, jónéhányszor foglalkoztunk vele a külföldi kongresszusainkon, de sikerült rájönnünk <a kezelés módjára. Én például rengeteg kiváló operaénekest, énekesnőt, kántort gyógyítottam meg és adtam vissza a régi hangját, elektromos kezeléssel. A dolog nyitja ott van, hogy azzal a speciális készülékkel, amit a gégére helyezek, fokozatosan ugyanolyan rezgésbe kell hoznom a hangszálakat, mint azok a normál állapotban voltak. Emellett elektromos masszázst alkalmazok, mely harmonikus az énekeli hanggal s igy azonos megszakítással jönnek a rezgéseik, mint ahogyan az illető énekel. Ugyanilyen, módszerrel gyógyítjuk a rekedtséget is, légyen az könnyebb,, vagy .súlyosabb természetű. Ez pedig igen gyakori. Mondhatnám, napodként fordulnak elő esetek. — Mi okozza ezt? — Egységes tételt nem lehet felállítani. Van, aki hüléses állapotban megerőltetőn kiabál, vagy énekel s ezáltal gyulladásba hozza a hangszalagot. Volt olyan paciensem, aki ha savanyut, vagy aifromos ételt evett, esetleg narancsot, már bedagadtak -a hangszálait, sőt egészen vizenyősek lettek. Ezeknek persze diétikus életrendet kell tartanidk. Vannak olyanok is, akiknek a mandulájukat kell eltávolítani, hogy ezek a hangszálzavarok megszűnjenek. Itt aztán rendkivü! nagy óvatosságra van szükség, mert a man- dulakivétellcl könnyen megsérülhetnek a hangszálak s akkor azon már korrigálni nem lehet. — Miért vastag a férfi hangja és miért vékony a nőé? Kizárólag hormon kérdés ez? KUPARI a DuLrovniLi Riviéra leqnaqyobl* STANDFÜRDOJE! A szállodák közvetlenül a linóm fővény- strand mellett, páratlanul szép subpropikus park közepén terülnek el. A szobákban a le,'ü tökéletesebb komfort Mindennap tánc, hangverseny, sport. Kittinő konyha. Felvilágosítással szc igái: Fürdőigazgatóság, Kupari, Jugoszlávia — A gége fejlődése kétségtelen, hogy a hormonoktól függ. A férfii gégéje nagyobb és másképpen képződik, mint a nőé. Innen van a hangok közti különbség ás, mely pontosan egy oktávnyi. Gikszer, „botfülüek“, stb. Kérdezhetek még? — Mi oikozza énekközben a gikszert? Technikai hiba ez, vagy tán szervái baj, ami gyógyitható? Aztán: — Hogy lehet az, nogy egyeseiknek olyan kitűnő zenei hallásuk van, 5 másoknak meg „botfülük“. Vizsgálattal felfedezhető-e az ok ? A felelet pillanatra sem késik: — Hát kérem, a giikszerezés bizony szervi baj, ínLletőleg pontosan megnevezve: egy izomnak az elcsúszása okozza ezt a kellemetlen valamit. Az énekes legtöbbször észre sem veszik de ha mégis, akkor tanácstalanur áll előtte. Persze ez is korrigálható és teljesen kiküszöbölhető elektromos kezeléssel Ami viszont a zenei hallást illelií, csak relativ feleletet adhatok, mert ezt a fülben sem szövettanilag, sem m-ikroszkópiailag nem lehet meglátná, vagy kimutatni. Ami' azt Jelen li, hogyha anatómiailag van rós valamilyen változás, az abszolút jelentéktelen lehet. Ez egy túlírnom érzés. Úgy vagyunk vele, mint a szédüléssel. Van, aki egy kis pallón sem bir átmenni, ugyanakkor mások, mint Strohschneider als, palolák magasságában kiíeszátett ‘kötélén vigan végigsétálnak. Ismertem kitűnő énekest, gyenge zenei hallással, de találkoztam már ennek ellenkezőjével is. Mindemellett véleményem szerint a jó énekesnek jó füle ás van. Sóik különös eset fordult elő gyakorlatomban. Ilyen és olyan példára is. A zenei- hallást illetőleg talán dijat nyerne egyik volt betegem, aikii a zongorán — általam egyszerre leütött 8 — ro hangot pontosan, sorrendben megnevezte, anélkül, hogy téveded volna, jóllehet a billentyűzetet nem is látta. Fúrja az oldalamat -a kíváncsiság: — Igaz-e az, hogy a- gégeorvosok tanulnak énekelni? Finom mosoly közben kapom a választ. — A riporter mindenre rájön. Én például tanultam énekelni még 1908-ban Berlinben a klinikán, a világhírű Wetlo-tól. És most már megmondom azt is, hogy mire céloztam cikkor, amikor Grozavescuról beszélgettünk, ötőle iis vettem ének-leckéket, sőt legújabban Katona Gyulától. Nem okvetlen szükséges, de rendkívül hasznos, különösdh akkor, ha a fonetikusnak egyszemélyben kell egyesülnie a gégésszel. S ez ma már majdnem mindenütt igy van. És most a professzor kérdez: nem tudom-e az esti gyors pontos indulását? Kongresszusokra megy. Előbb Ka>sel-be, aztán Innsbruck-ba. És már kész a következő program -is. Jövő hónapban Balatonkenesse, a magyar s ősszel a nemzetközi fül, orr, gége-kongresszusra utazik Velencébe. A meghívója már a zsebében van. Arra gondolok: milyen jó lenne, ha meghívó helyett engem vinne el a zsebében — Velencébe. Jenei József Szabadság. Szerelem... II. Sándor cár és az orosz nép tragédiája A cári palota csodálatos pompával berendezett fogadótermeiben tizezernyi gyertya •lángja lobog. Imbolygó fényük hizelgően világítja meg az udvari bálon megjelent hölgyek alabás'tromvállát. Szép szemek villogása halványítja el a vagyont érő gyémántok tarka tüzet, csodálatos gyöngysorok tompa fényét. A Szent Györgyről elnevezett galériában magasraemelt fővel ül a trónuson II. Sándor cár és Mária Feodorovna cárné. Az udvarnagy harsány hangon kiáltja az udvarnál ez alkalommal először megjelent fiatal leányok, asszonyok nevét. — Do.goruki Katalin hercegnő — hallatszik és egy világoskékruhás, feltűnően szép, tizenhét éves leány járul kézcsókra -a cárné elé. Mária Feodorovna és Katalin tekintene találkozik. A cárné szive megsajdul fájdalmában. Maga a .tavasz ez a fiatal leány... A cár uj tavasza... Mária Feodorovn-a már jó ideje tud a hercegnő 'létezéséről a rendőrfőnök jóvoltából, mert Suvalov gróf nem hallgatta el a cárné élőt: H. Sándor gyakori látogatását Dolgorukj. Mihály herceg, testőrkapitány házánál. Őfelsége feltűnő jóindulattal viseltetik ia teljesen elszegényedett Dolgoruki-árvák iránt. Mihály hercege: gazdagon kiha2asitot- ta. Soron kívül léptette elő (kapitánnyá. A kis Katalin az elszegényedett főúri leányok otthonán’ szolgáló Smolny-féle leány-nevelőintézetnek volf a lakója. A cár kívánságára egy évvel korábban hagyhatta el az intézetet, mint a többi növendék, aikik tizennyolcadik életévükig maradnak ott. A cárné nézi Katalint. Miatta szenvedett már annyit és miatta fog még többet szenvedni... Katja nem tud olvasni Mária Feodorovna pillantásának mélyén. Röpke tekintetet vet a cárra. Milyen szép, daliás férfi II. Sándor cár! Nincs hozzá hasonló a földön... Kaitja mélyen hajbókolva hátrál. Szereti a cárt. Mindig is szerette... Párisban A (bál éjfélkor kezdődik. A cárné nem akarja látni, hogy kivel -fogja II. Sándor megnyitni a táncot. Jól tudja anélkül is... Gyengélkedésére hivatkozik és visszavonul. A cár tekintete kutatva fürkészi a meghívottak seregét. Hor rejtőzik Katja? A leány előil-t Suvalov rendőrfőnök hatalmas alakja terebélyesedik. Mintha el akarná rejteni a hercegnőt az uralkodó elől. A suttogás zaja egyre jobban halkul. A cár halálos csendben viszi táncba i-fju táncosnőjét. A pletyka azon melegiben megindul. A vak rós látja, hogy ezek kelten szeretik egymást. Nem tesz semmit, hogy a cár teljes huszonnyolc évvel idősebb Katalinnál. Botrány! De a mazurkát járó szerelmesek nem vesznek tudomást a botrányról. Csak egymást látják. Csak egymást hallják. — Katja —- mormolja a cár —, szeretlek. Te vagy a mindenségem a földön. — Én mindig csak téged szeretlek. Mindörökre -a tied vagyok — suttogja Katalin. 1
