Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)
1937-05-01 / 100. szám
1937 aí'áT. KÖVESS ISTVÁN Ellentétek Éles ellentétek korit éljük. Egyszer a li- beriUzmuss demokrácia dicshimnuszára, máskor etnikai származásunk jajdulására ébredünk. Ma barátságosan süt a nap s a közigazgatás decentralizációjáról érkezik jelentés. Sassu és Iamandi miniszterek szabadelvű jelszókat hangoztatnak, minden kitünően hangzik, mig eltűnik a sarkantyú és a fék s kidobott holdrakéta módján a megpróbáltatások b'zonyta- lan stratoszférája felé repülünk. Felijedünk. Senki sem szeret DamoklesZ-kardot feje fölött. Lovának két füle között mindig előre kell nézzen a lovas ilyenkor, nehogy kiessen a nyeregből. Figyelünk. Jófülüek vagyunk, a gombák növését is észrevesszük. A feszült figyelem megszázszorozza érzékeink teljesítő- képességéi. Jóleső érzéssel olvassuk a hivatalos jelentést, hogy kisabbszerü decentralizáció készül s 4—5 megye összevonásával közigazgatási kerületeket óhajt a kormány szervezni. A terv nagy reformnak lehet lépcsőfoka, mert a vaskalapos rendszert megszünteti. Csak az képes ennek horderejét felfogni, kinek ügyesbajos dolga akadt a központi labirint kanyargós utjain. Aki látta a folyosókon hemzsegő sok vidékit s a hét minden napján hallotta: „Jöjjön holnap!“... Mennyi idő, kölíségpazar- lás! Mennyi gyötrelem húzódik meg e két szó mögött. Ezer és ezer tanúval szemben ki tagadhatná, hogy a helyi viszonyokkal ismerős hatósági közegektől ennél többet lehet remélni. A nagy szabadelvű terv beharangozása után, a megvalós?1 ásról — máig sem érkezik jelentés. Pedig nem autonómia, de célszerűbb igazgatás volt tervbe véve takarékossági érdekből. Szabadelvűbb politikát akartak szolgálni, miikor észrevették, hogy az ügyellátás helyi önállóságában rejlő szabadság az alkotmányos élet legfőbb biztosítékát jelenti. Valószínű, hogy a kormány a központi gyámkodás alól való felszabadulásnak szánta a most folyó tanácsválasz:ásokat is. A bölcs, szabadelvű államvezeíésnek értékes darabját képezi. Parlamente: alkot az állami élet legalsó tagozataiban, hogy azok hangját is halljuk, kiknek szavát másutt nem lehet hallani. Mikor a kisember, vagy arra érdemes polgártársa beszél ott, ahol mindennapi sorsát intézik. A hivatalos jelentéssel kapcsolatban jó:esik mindezt leirni. Serkentőleg és biztatóan hat reánk, akik — a Dimineaţa szerint — sohasem éreztük még a hamisítatlan decentralizáció áldásait. Csupán sejtelmeink voltak. Egyedül a szabályt tudtuk, mely szerint különböző származású népek által lakott s több tartományból álló ország nem tartható fenn enéikül. A jogsegély itt kell jegyen közvetlen szomszédságunkban. Basarabia-i kiütéses- tífuszt nem lehet többszáz kilométer távolságból gyógyitani. Tulceamegyei-i árvizet, Transsylvania gazdasági válságát sem lehet messzi, párnásajtók mögül föltartóztatni. Lehetetlen Bucuresíi-ből falutüzet oltani. Jelentések érkeznek — rendeletek röpülnek... Pardina, Cargin, Gorgova s más faluk víz alatt állnak, a Duna partján házak tetejét sodorja a vészes áradat. Tulcea és Ismail között, hol százával közlekedtek a terményekkel megrakott szekerek — egyedül csónakkal leheţ a személyforgalmat 'lebonyolítani. Viz és tűz. Felrepül a szélkakas Com- rat-ban, nincs tüzoltófelszerelés. Porig ég a falu, magtár, konyha, tűzhely, igavonó jószág, szerszám, háziipari ke’lék, gazdaság' felszerelés. Jajveszéklő gazdák tördelik kezüket, sirnak, panaszkodnak. Eltűnik hangjuk a központ labirintusaiban. Ugyanilyen kedvezőtlen a helyzet, mint tudjuk, földmüvelésügy és egészségügy terén. Hosszú, gidres-gödrös ut vezet barázdáktól EtZBNZßK a központi hivatalokig. Az utolsó tíz évben — Titu Gane professzor mondja: — közel egymillió csecsemő — egy éven aluli újszülött — pusztult el Romániában, mintha ibolyát fagyos hóba ültetnénk. A közp^losi- tás nem enged helyi kezdeményezést, — pedig gazdasági, szociális téren gyökeres javulást nem lehet másként elgondolni. A nyomor behúzódik a városok falai közé. — Alattomos agónia — irja a Curentul. — Egy pont: Bucureşti érzi csak az érverést, mikor magába szívja a szervezet minden erejét. Nem lehet mindent egy helyen összpontosítani, gyönge testre mostrumfejet állítani. Alig múlik el 24 óra s uj minden eddigit felülmúló központosító tervvel találkozunk. Szorongással olvasuik a nemzeti-munka védelméről szóló rendelet-törvény tervezeteket akkor is, ha csak kísérleti-léggömbről volt szó, annak megállapiására: milyen álláspontra helyezkedik a közvélemény. A kormány kategorikus választ kapott: — a jobboldal sem fogad el veszélyes kísérletezést. A demokrata lapok, az „Universul“ cikkét idézik (ilyen csoda egy században csak egyszer történik): — A közvélemény feje-bubjáig megtelt a gazdasági és politikai téren egyformán igénybe ve t jogelvonó szabályokkal s a háború s válság után most már a bilincsek feloldását kéri. Minden más próbálkozás csak határozott ellenállást vá't ki akkor is, ha a nemzeti-munka védelmének köntösében jelentkezik. Nem a szöveg, de a sorok h zött kopogtató szellem ellen harcolunk. A szekem ellen, mely a legelemibb tulajdonjogi szabályokkal is szembehdyezekdik s kalandos utjain a törvényes biztonságot is veszélyezteti. Ma derűs, holnap borús reformról olvashatunk a lepok hasábjain. A boldogság angyala közben fel-felíünik, mint Rafael képein. A vita mélyül, kiéleződik ahelyett, hogy szabadelvű reformok megvalósítását, ígért decentralizációt, városaink és falvaink felvirágzását látnánk magunk körül. Szerencsére többen tudják velünk, hogy a szabadelvüség járt utján: újjászületésre alkalma« oázisba, a szabadságjogok elvonásával: terméketlen homok-sivatagba érhetünk. fia ág BIZONYOSAN AZ ! Rövid idő alatt tönkrement a cipő, mert nem ápolta H ~= ş ^ ELLEH NEVRALGiilE JURIST ia a cipőt minden reggel Gladys cipőkrémmel tisztította volna, most nem lenne ilyen ócska. Ha Giadys krémmel tisztítja, a cipő szép lesz, tetszetős, de amellett megnő tartóssága is. A vegyészet terén elért legutolsó felfedezések alapján sikerült a Gladys Gyár laboratóriuménak felülmúlhatatlan receptet találnia, amely a Gladys cipőkrém gyártására szolgái. Ha Giadys cipőkrémet vásárol, bizonyos lehet afelől, hogy a cipő tisztítására és gondozására legmegfelelőbb szert használja. Ne felejtse cl! MÉG A LEGOLCSÓBB PÁR CiPő IS SOKKAL DRÁGÁBB, Mi NT EGY DOBOZ GLADYS CIPŐKRÉM] Ä dühlók tragédiája SZÉTOSZLOTT LEGENDA HOLLYWOOD április hó. A dublő, mmt ismeretes a filmvi'ágban azt az egyént jelenti, akit azért fizetnek, hogy egy híres filmcsillagot helyettesítsen. Ilyen dublók, illetve hasonmásoik minden korszakban voltak. Nemcsak Caligula római császárnak volf hasonmása, — egy rabszolga, akit a nép közé küldtek, hogy kikémlelje a császár népszerűségét, — hanem az emberiség őskorában is voltak már alteregok, akiket a lörzsfőnök, vagy annak özvegye helyett égettek el, ha a szükség úgy hozta magával. A huszadik században 'persze más szerepet játszik a dubló, akinek az a hivatása a való hasonlatossága révén, hogy helyettesítse a nagy színészt, vagy színésznőt a veszélyes, vagy unalmas jelenetek alkalmával, anélkül, hogy azt a közönség észrevenné. Az amerikai újságírók szenzációéhsége ráfeküdt erre a foglalkozási ágra is és társaik nyomán elterjedt világszerte a legenda, hogy a dublók olyan foglalkozást: űznek, amely miatt rendkívül sajnálatra méltók. Ez sem utfofsé pálya Az igazság sokkal kevésbé szentimentális. El kell tekinteni természetesen ama kevésszámú dubl'ótól, akik életveszélyes mutatványokat végeznek, a filmhős helyett. Ha a film hősének autószerencsétlenségen kél keresztülesnie, természetesen ,a duhló játsza el a szerepet, anélkül, hogy az ezért járó fizetés megfelelne az életveszélynek. E kevesektől eltekintve azonban általában nem megy rosszul a hasonmásoknak. Ha egy duhló olyan kevés fizetést kapna, hogy kénytelen volna éhezni, akkor nem hasonlítana az elkényeztetett filmcsillaghoz és uj duhlót ke lene keresni. Újból kellene kezdeni a hosszadalmas betanítást, mert hiszen a szerep, hogy valaki állandóan egy másik egyént utánozzon le, rendkívül nehéz. Azonkívül nem is akad olyan sok egyén, aki egyik, vagy másik filmesiTaghoz tökéletesen hasonlit. Már csak ezért is jól fizetik a dublókat. Ho ly woodban havonta 120—400 dollár között váltakozik a jó dublók fizetése. Ez az összeg ugyan mélyen alatta van -annak a jövedelemnek, amiben a filmcsillag részesül, de viszont jóval feliilmu ja más pályák kereseti lehetőségeit. Kivételes esetekben havi ezer dollárt is elér a dublók tiszteletdija, különösen akkor, ha az iTetőknek a filmcsillag hangját is uíánozniok kell. Nyomorúságról tehát1 egyáltalán nem lehet beszélni. Természetesen ajkadnak igen sokan, akik azt hiszik, hogy annyira hasonltának Clark Gablehoz, vagy Greta Garbóhoz, hogy feltétlenül szerződtetik őket hasonmásnak. Nagy csalódás éri azonban őket, ha megtudják, hogy ez az állás kétszeresen, sőt háromszorosan is be van már töltve. A hírnév árnyékában A dublók drámája ezek szerint nem anyagi téren, hanem a lelkekben játszódik le. A dubló kénytelen testét, mozgását, úgyszólván, mindenét kölcsönadni és később azzal a tudattal látja magát a vásznon, hogy munkájáért más valaki vágja zsebre a pénzt és a dicsös/éget. A hasonmásoknak ezenkívül le kell mem daniok mindenféle tudatos és öntudatlan egyéni munkáról és mindig azt a személyt kell ábrázolni, akiknek hasonmásai. Érzelmes históriák szerzői természetesen jól kihasználják ezt a -körülményt és túlozzák a dolgokat. A színházi sngó foglalkozása legalább ilyen névtelen és legtöbbször rosszabbul is fizetik. Ide lehet számítani az újságírói, ső>t a mannequin^ is, akik közül jóné- hányan rosszabbul vannak fizetve, mint a filmvilág dublói. A személyiség megtagadása más javára ilyenformán nem elviselhetetlen és a nagy dublótnagédiák, tulajdonképen a fantázia birodalmába tartoznak. A baj csupán az, hogy ha a filmcsillag letűnik a színpadról, a dub- lónak is távoznia kell. A dublói pálya előnyeiről nem sokat írtak össze eddig az amerikai újságírók. A pálya egyik főelőnye pedig a rendkívül nagy házassági lehetőség. Számtalan férfi akad. aki mindent elkövet azért, hogy olyan asszony legyen a felesége, aki például Greta Garbóhoz hasonlit. Hogy az illető nem Greta Garbo, csak a dublója, az nem zavarja a férfiakat. Épp ellenkezőleg. A filmcsillag tulajdonképen hideg és szinte természetellenes lénynek tekinthető és legtöbb férfi attól fél, hogy a csillaggal egy szikrázó-, fénylő figurát, de nem embert vesz feleségül. A dublónál ilyesmitől nem kell félni. Ezek a nagy házassági lehetőségek idézik elő, hogy Hollywoodban gyakran változnak a hasonmások. A dublói hivatás rendszerint nem a végét, hanem az elejét jelenti valamely karriernek, még akkor is, ha az valamely jól kiképzett házassági révben végződik. Ez magyarázza meg azt a jelenséget is, hogy újabban egyre jobban: emelkedik a dublók fizetése. Ma már a dublók szerződésiében is benne van az a pont, hogy házasodniok csak a filmgyár engedélyével szabad. Baj van a dublóval Inkább sztártragédiákról lehetne beszélni ezzel kapcsolatban. Alig tanították be a filmcsillagok hasonmásukat, kénytelenek uj dubló után nézni, mert a régi pompásan nősült meg, vagy jól ment férjhez. De még ha nem is kötnek ki a házasság révében a dublók, nem tekintik ma már oly nagy áldozatnak a saját énjükről való lemondást. Arra gondolnak, hogy sikerült maguknak biztos egzisztenciát teremteni és ha nem is ismeri meg őket a mozilátogató közönség sohasem, annyi bizonyom hogy ez az ismeretlenség viszont polgár .ólétet biztosit egész életükre.
