Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)

1937-05-01 / 100. szám

..............................................................................— Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Morilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP. ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra,: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel [öbb. L Vili- ÉVFOLYAM, 10 0. SZÁM. SZOMBAT 1 937 MÁJUS 1. ne írta: KESE ATTILA ref. lelkész Az EGE április 18-i közgyűlését túlzás nélkül történelmi megnyilatkozásnak lehet tekinteni. A részivett képviseletek felszólalá­sai teljesen megfelelnek küzdelmeink sokat vitatott kérdéseire, de egyben felvetett újabb ipiroblémákat is, amelyekre nem egyesek, ha­nem az elkövetkező idők lesznek hivatva vá­laszt adni. Az alkotó munkának természetesen meg­vannak az előfeltételei 'és különös elégtétel*- lel állapíthattuk meg, hogy a nagymultu gazdasági szervezet vezetősége megtalálta azt a lehetőséget, amelyik kellő biztosítékot nyújt a tis-Ja lelkiismerettel irányított tevé­kenységhez. Már a közgyűlés előtt alkalmunk volt olvasni egy közleményt, amit Te *ki Ernő gr. az Ellenzék április 15-iki számú bon Politika és Közgazdaság elmen ismerte­teti o magyar közvéleménnyel. A gyakorlati meglátást éreztük ki soraiból, kifejezésre jut­tatva azt a tömeghangulatot, mely az építő szellem akadályaa óhajtja eltávolítani. Más a közgazdaság és más a politika. Eszmei vo­natkozásban és a magasabb célok síkjában mindig találkozhatnak, de sohsem ugyy hogy az utóbbi gáncsot jelentsen az első békés munkájának útjaiban. Szász Pál dr. ezt a kérdést a romániai magyar gazdatársadalom illetékes szerve elé vitte és egyben el is d'r* * 1 utó gg nagy fon­tosságú bejelentéssel. Nyíltan és sajnos, köz­életünkben egyre ritkábban találkozó őszin­teséggel mondotta ed, hogy a munka szabad mozgása érdekében a kormányelnök előtt ígéretet tett az egyesület politikamentes mű­ködésére. Ami röviden annyit jelent, hogy az egyesület politikával nem foglalkozik. Az er­re kapott tapsnál — hogy megelőzze a fél­reértéseket — nyomban kijelentette: „Ezzel leorántsem merítettük ki lelkiismereti köte­lességünket. Én tanulságot tettem lelkiisme­retemmel szemben a politikai életben és ott állok, amikor ott kell áldanom.“ A felzúgó újabb tapsvihar jelezte, hogy az első állás­pont csak a második tükrében kapja meg igazi arcát és, hogy minden vonatkozásban teljes egység, megértés, igazi gondolaíközös- ség áll fenn az elnökség és a közgyűlés min­den egyes tagja közölt. Tagadhatatlan, hogy a magyar gazdatár­sadalom illetékes parlamentje nemcsak rideg határozottsággal, hanem egyenesen meleg érzésbeli rokonszenvvel domborította ki, hogy szabad, sőt feltétlenül szükséges a ner- pi politikától független, szuverén intézmé­nyeknek is élrdök. A mult tanulságait már egyszer le kelt vonni. Volt Idő, amikor az egyik álláspont érvényesült és éppen ez az idő bizonyította be a munkamegosztás elen­gedhetetlen szükségességét. Ami nem sike­rült az egyik területen, az beválhátik más vonatkozásban. Az EGE közgyűlésének megnyilatkozása kétségtelenül spontán volt. Az elnökség vi­szont a tételt a maga részéről úgy fogalmaz­ta meg: — a szabad, korlátnélküli gazdasági népnevelés szolgálja elsősorban a magyarság érdekét, amely közvetve bár, de megteremti a maga gyümölcseit a közélet más területein Is. Mindezekhez pedig hozzá kell adnunk a falu egyik vezető képviselőjének a kijelenté­sét: „Az elmúlt idő jóváhagyta a munka irá­nyát és bebizonyította, hogy a nép szivéhez hamarabb el lehet jutni a gazdasági kérdé­seken keresztül Ezek után tarthatatlanná vált az az állás­pont, mely az EGE-böl egy alárendelt al­osztályt“ akart alkotni. A terebélyesedő és hatalmas méreteknek induló fából már nem lehet gyönge palántát csinálni. Érdemes megfigyelni a tények politikai vonatkozásait. Az élet, de főleg a kisebbségi élet >nem egy szigorúan zárt kategória és nemcsak egy megnyilvánulási, haladási ut. Az élet: a lehetőségek teljes felismerésében és kihasználásában nyilvánuló haladást je­lenti. Nem merév, egyetlen utat ismerő, ha­nem folytonosan mozgó, kedvező feltételek felé törekvő áramlat. Végigmegyünk n beve­tett földeken, az egyenletesen elszúrt magra, itt eüu Ű.QÍR. Qk‘ eAU kő fekszik rá és alattuk Hcdzsa csehszlovák miniszterelnök meglepő kijelentései. — Ausztria ingadozás nélkül a Berlin-Róma tengely irányában marad továbbra is London és Paris íölhéborodása a baszkok elleni harc kegyetlenségei miatt A Dunamedence kérdéseinek rendezésével kapcsolatban tegnap két jelentős nyilatkozat is hangzott el, melyek a velencei találkozó következményeinek érdekes fejlődésére, mu­tatnak. Egyik Schmidt osztrák külügyi ál­lamtitkárnak a bécsi képviselőházban tartott beszéde, másik Hodzsa csehszlovák minisz­terelnöknek egy nagy hollandiai lap számá­ra adott nyilatkozata. Mindkettő, meglepő módon a csehszlovák kormányéi nők mj\'at- kozata is, azt áUupitja meg, hogy a velencei találkozó után nyuva áll az ut a dunatvidéki helyzet eredményes rendezésére. Schmidt osztrák külügyi államtitkár kijelentette, hogy a velencei értekezleten Ausztria és Olaszország kipróbált viszonya újabb meg­erősítést nyert. Az értekezlet elhatározásai megadják a lehetőségét annak, hogy a Du- navidék kérdéseit helyes irányban oldják meg. A velencei értekezleten — mondta Schmidt külügyi államtitkár — kifejezésre jutott Ausztriának az az e’lhaiározása, hogy tovább akar haladni az Olaszországgal való együttműködésnek a római jegyzőkönyvben előirt és a Németországgal létrejött junjus 11-i megállapodás egyenes és semmiféle in­gadozásnak alá nem vetett utján. Az osztrák külügyi államtitkár ez utóbbi kijelentése új­ra megerősíti a velencei találkozóról kiadott jelentésnek azt a megállapítását, hogy Ausz­tria politikájának is szigorúan a Róma—Ber­lin tengely irányához kell ragaszkodnia. Hodzsa miniszterelnöknek a velencei ér­tekezlet határozatáról tett rokonszenves han­gú nyilatkozata annál meglepőbb, mert ezt a határozatot a külpolitikai közvélemény ál­talában a Csehszlovákia és Ausztria között megkísérelt közeledési kísérletek ellen irá- nyulónak látta. Hodzsa o „Nieuve Rotter- damsehe Kurrent“ tudósítója előtt kijelentet­még sem pusztul el a mag, mint egy meg­akadt. bebörtönözött, gátolt életakarat. Nö­vekvő kis csirája nem állt meg a galy. vagy a kő alatt, hanem — mint egy visszavert támadásra — ösztönszerü életakarással meg­kerülte az akadályt s ahol kedvező volt szá­mára a talaj, megkerülte a követ s oldalt hosszú, egészséges szálat hajtva, kibújt és követelte az éltető napfényt. Így minden előretörés. valamit érint, va­lamit széttör a fejlődés törvénye. A fü sem élhet tovább a gyökérzetben, hiszen megtöri a föld felszínét s éppen úgy a nap sem ma­radhat rejtve, hogy fénysugaraival meg ne törje a különben termékenyítő felhők egy­ségét. Mindez a halódó élet törvénye. Fiaink növekedése sem állhat meg azért, mert ki­növik íjnadrágukat nagy azért, mert elve­szítjük velük szemben atyai fölényünket. Még ma is hatása alatt élünk annak a közvetlen demokrata magatartásnak, mely az egész közgyűlést jellemezte. Az a kifejezés, hogy soha nem látott számban voltak jelen, nemcsak számtani, de minőségi meghatáro­zás is. Soha nem látott számban és egység­ben ült, vagy állt egymás mellett minden vi­dék képviselete az EGE termeiben. Ilyen J összetételben kétségtelenül először egy év- ' század folyamán, Éppen ideje volt és ettől a te. hogy meggyőződése szerint a dunavidéki helyzet rendezésére irányuló törekvésekben haladást hozott a velencei értekezlet. Olasz- orszák élénk érdeklődést mutat Középeuró- pa iránt, ami megkönnyíti a Dunamedence kérdéseinek rendezését is. Csehszlovákia a maga részéről mindent megtesz, hogy ezt a rendezést elősegítse. Ezért sietteti a kereske­delmi szerződési tárgyalások kedvező befe­jezését Magyarországgal és Ausztriával. 1 nagy európai központokban, különösen Londonban és Parisban tegnap erős izgal­mat okoztak a bászk harctérről érkező hí­rek, melyek szerint a támadók repülőgépei példátlan kegyetlenséggel bombázták és lőt­ték gépfegyvereikkel a menekülő bászk la­kosságot. Guerinca város elpusztításának borzalmairól már tegnapi számunkban hirt adtunk. Részletes jelentések, melyek arról akarnak tudni,' hogy a kegyetlenkedést főleg német repülők követték volna el, még fo­kozták az első hírek által okozott fölhábo- rodást. A kérdés a londoni és párisi parla­mentekben is szóba került. Illetékes körök szerint azonban pontos hírek, melyekből a felelősséget meg lehetne állapítani, még nem érkeztek. Londonban hozzájárul az izgalom fokozásához, hogy a bászk nép iránt külö­nös rokonsz&nvvel fs viseltetnek, mert Ang­lia lakosságának egy része a bászkokkal faji rokonságot tart. Lloyd George ilyen címen egy .nagyobb pénzadományt is juttat ott nem­rég a bilbaói ostromzárat áttörő n mi szedsz állító hajóknak. Mn kijelentette, hogy ó, épuc a származású néhai Foch rokonának érzi magá’. • jól 'apók cm.zel­közi vizsgálóbizottság kiküldését kívánják s a Népszövestég elé akarják vinni a kérdést. Az angol kormány azonban, megelőző siker­telenségeken okulva, előre is védekezik a Népszövetség igénybevételének kísérlete el­len. Angol és francia kormányképviselők tegnap annak a hajlandóságuknak adtak ki­fejezést hogy a bászk menekülteket orszá­gukba fogadják. LONDON, április 30. A felsőház mai ülé­sén Lord Robert Cecil volt külügyminiszter felvetette Guernica város a spanyol nemzeti repülőgépek részérő,] történt bombázásának kérdését. A „civilizáció történetében példa nélkül átló borzalom ez" — mondotta Lord Cecil, majd kérte a kormányt, hogy hala- dé'k'bacainul és erélyesen tol lakozzék a tör­ténitek miatt és igyékezzéik megnyerni a töb­bi kormány támogatását lis, hogy ez az ügy mijeiiőbb a Népszövetség elé kerüljön. ,,Ha ez ,a. borzalom német szervezeteik segítségé­perctől kezdve a Ciuc-i, Somes-i, Banat-i, Bihor-i földész úgy beszélt, mintha egy föl­dön állanának, egy eke szarvát fognák. egy verejtéket hullatnának és mindössze csak ar­ról volna szó. hogy a föld kemény és hiába várják az esőt. Minden vidéknek ott volt a képviselője. Egyetlen keret volt a föld, melyet miivel. Nem volt ott felekezeti, jobb vagy baloldali, foglahkozásbeli különbség. És kiestek a nagy­hangú megszólítások. Ott mindenki csak: testvér volt. Naggon helyes, de egyben idő­szerű is volna, ha ez a testvéri szellem át­hatna más közülietekre is. ,4 magyar ember józamága. fölülmúlja a képzeletet. Nem sza­bad attól félni, hogy a tisztelet elmarad, hi­szen Szakács Balázs székely testvérünk mon­dotta: „És bármi közel álljunk is egymás­hoz, azért mi tudjuk a tiszteletet. amellyel tartozunk azoknak, akik megérdemlik Igaza van Szakács Balázsnak. Megadjuk a tiszteletet azoknak, akik azt megérdemlik. Tagadhatatlan, hogy a nép erkölcsi, műve­lődési színvonala nagyon sokat emelkedett. Az sem vonható kétségbe, hogy nálunk az uf nemzedék megérkezel a barázdába. Téve­dés. optikai csalódás azt állítani, hogy az unak ereszkedtek le a néphez. A nép szín­vonala emelkedett az ö magaslatukhoz, ahol ve! ment végbe — fejezte be felszólalását Lord Ceai'l — a német kormánynak azon­nal el kell rendelnie a Spanyolországban tartózkodó minden német alattvaló vissza­hívását“. A felszólalásra a kormány nevé­ben Lord Plymouth államtitkár válaszolt. „Az angol kormánynak — mondta — nincs még semmiféle hivatalos értesülése Guernica helység bombázásáról, igy nincs abbam helyzetben, hogy megmondhatná, ki adói (Cikkünk folytatása az utolsó oidaisat o népét igazán szerelő vezetöréteg szeretet­tel ölelte keblére. Jussam csak eszünkbe, hogy ezek a kisgazdák úgy beszéltek készül letten -a gyiilésteremben, vagy a fehérasz- talnáli. hogy sok „úri bankett“ frázisözöne szégyenkezve bújhatna ej mögöttük. Hogy mindez a sok erő, valóság napfény­re került, sorompóban állt: — Szói: Pádnak és az ö közvetlen munkatársainak az érde­me. Áramlatok, eszmék mindig egyéneken keresztül jelentkeznek. Néhány ember választotta meg az EGE el­nökévé és ma mindnyájan a magunkénak mandjuk. Ez nem felsőbb kiválasztás, mert o munka hívta és emelte fej és tette a miénké. Szász Pálnak azonban és az ö munkatár­sainak tudniok kell. hogy a magyar gazda- társadalom hatalmas erőt képvisel. A gazda szívósságáról nevezetes, mert a kövek közül A kikényszeríti a kalászt, a kenyeret, az éle­tet. Ha tehát a jövőben az EGE vezetőit munkájukban akadályozni próbálnák. nem Szász Pállal, hanem az egész magyar gazda- társadalommal találják magukat szemben, mert az a nép. amelyik az égiháboruk ide­jén keményen néz szembe a cikázó villá­mokkal, megállja helyét bármilyen vonatko­zásban. „4 civilizáció líördéneiében pé?dsnélküS á Kő borzalom“ a bászk menekülők bombázása

Next

/
Oldalképek
Tartalom