Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)

1937-05-01 / 100. szám

r BEIiPNZflK I 9 .7 7 rn  / u * /. levágta DJlall, hogg szabaduljon a Katonaságtól BUCUREŞTI, április W. .4 Constanta-i hadbírósághoz feljelen lés érkezeti a Id. tüzérezred egyik knto nája ellen, aki balkezének több ujját le vágta, hogy meneküljön a szolgálattól A Lupta jelentése szerint a vizsgálat so I rám kiderült, hogy 40 tejt ígért előbb egyik bajtársának, ha kész ujjúinak le­vágására. Miután elutasításra talált, ma­ga végezte el az öncsonkítást s azt ha­zudta, hogy baleset következtében vesz­tette el ujjait. A bél világpolitikája Tengelyek harca \z curóp.ii külpolitika a tengelyek jegyé- ben folyik tovább. A tengely szót Mussolini dobta be a nagy külpolitikai vitákba és úgy látszik sikerült vele helyettesíteni az egy­mássá; versengő hatalmi frontok kifejezé­sét. Hogy a tengely-korszak az európai né­pek békés együttélésének szempontjából eredményesebb lesz-e, mint az egymással versengő hatalmi frontok korszaka, az még a jövő titka. A 'tengely szóban, hogy megint divatos kifejzéssél éljünk, mindenesetre több a dimaimiikia és dinamikus erőkifejtés, ha több oldaliról, több tengely részéről törté­nik, csak részben állhat az adottságok vál­tozatlan megőrzésének szolgálatában. Az egymással versengő két nagy európai: ten­gely, a Béniin—Róma és a London—Paris tengelyek egy idő óta kezdenek is mind di­namikusabban viselkedni. Róma például az utolsó napokban erélyesen vfrsszaigazitotta az elhajlási hajlandóságot mutató Ausztria politikáját a Berlin—Róma tengely irányá­ba. És ezzel maijdnem egyidejűleg London is erélyesen vissza igjaziitottia, ha nem is ugyanolyan nyíltan, a függetlenséget kereső Belgium politikáját a iPáris—London ten­gely arányába. Lényegében alig van különb­ség a közt, ami az utolsó hetekben Béccsel és Brüsszellel történt. Csak a módszer kü­lönbözik némileg, a lényeg ugyanaz. Nagy katonai hatalmak közé ékelt kisebb orszá­goknak a mai viszonyok között nem áU módjában ilyen viisszaigazi tások ellen véde­kezni. Róma temperanmentumosabban, Mus­solini kifejezésével élve, az „imperialista kiima“ lendületével igazította vissza Ausz­triát az olasz—német tengely irányába, Lon­don bár son ylkesz tyűbe rejtett vaskézzel, mely mögött az angol és francia fokozott fegyverkezés és pénzhatalom áll, tudta vis­szaterelni Belgiumot, külsőleg talán kímé­letesebb módon, az angol—francia érdekek­nek megfelelő irányba. A visszaterelés azon­ban mindkét részről megtörtént és követ­kezményeivel az európai tengelyek közel­jövő versemgésieinék megkérésében számí­tani kall. Valamivel távolabbi jövőről egy­előre beszélni sem lehet, mert a ma fenn­álló keretek szilárd'sága annyira bizonyta­lan, a virtuális átalakulási lehetőség annyi­ra benne él mg minden egyéni és összesség! élefmegnyilvánulásban, hogy közeljövőre irányuló számitásóikat is ai legteljesebb fen- tarfással lehet csaJk végezni. Tengelyek, ha kialakulnak A két nagy tengely természetesen nem áll egyedül az európai erővonalak csoportosu- lási törekvéseinek: összevisszaságában. Be­szélnék más kialakulásra váró, vagy köz­vetlenül kialakulás előtt lévő tengelyekről, klsébb-magyobb tengelyeket teremteni akaró törekvésékről iß. Szó esik a Róma—Belgrád —Szófiia tengelyről, melyről némelyek tud­ni vélik, hogy 'esetleg elágazást nyer Bel- grádon át Bucuresbi-ig. A Varsó—Bucureşti tengely szintén szerepelt az utóbbi időben a külpolitika sajtókom men tápjai között. A Róma—Bécs—Budapest tengely, melynek kapcsolatait a 'Róma—'Berlin tengellyel a multhetii velencei jegyzőkönyv olyan erélye­sen hangoztatta, az éveik óta ismert és szá­mításba vett külpolitikái alakulatok közé Leány és Ha RUHÁK és tavaszi habátok 16 éves korig, kötött áruk, fehérneműk dusválasztékban Székely Jenő cégnél — Budapest IV., Petőfi Sándor-utca 9. és Váci-utca 7. tartozik. A Becs—'Prága tengelynek a velen­cei találkozó álltai keresztezett kísérlete színit én ilyen tengelynek tekinthető, bár di­namikus voltában a különböző pontjaiból kiinduló, vagy beléjük torkolló többi ten­gelyek meglehetősen zavarni látszanak. És végül sok síitára alkalmat adó tengely vonal a Prága—'Maszkva, illetve a Paris—Prága— Moszkva tengely, melynek kapcsolatai Pári- son át Londonná.' szintén félreismerhelet- lenek. Ez a tengely ugyan az utóbbi idő­ben nem látszik nagyon tevékenynek. Talán azért, mert Moszkva belső bajaival van el­foglalva, de meglehet, hogy azért is, mert London és Páris külpolitikai céljaik érde­kében pillanatnvlilag nem látják tanácsos­nak a moszkvai kapcsolat előtérbe tolását, ami viszont nem jelent annyit, hogy kellő pillanatban ne akarnának ezután is élni vele. A szintén két óriáshatalom közé ékelt Lengyelország tisztában vain ezzel és kés­begyen járó egyensúlyi politikájával igyek­szik kikerülni, hogy keleti, vagy nyugati: nagy szomszédjának, vagy a kettőnek együt­tes kénye-ikedvére legyen valaha is újra ki­szolgál tat va. Nyugat-Európában a közép- és délkelet- európai kisebb államoknak az összefogás tanácsát adják, ami a tanácsadók szerint lehetővé tenné, hogy maguk ils külön ten­gelyt alakítsanak s így függetlenítsék magu­kat a körülöttük lévő nagyhatalmi tenge­lyek ellenáll hatatlan vonzásától. Lényegi­leg a dunai konfederácló eszméjének fel­újításáról van itt szó s a sons különös iró­niája, hogy a magyar fejből származó zse­niális eszmét okkor akarják főleleveniten.:, amikor az adottságok jelentölj megváltozása nélkül Magyarország alig találhatja meg benne elhelyezkedési lehetőségét. A dunai konfederáció eszméje azonban kétségtelenül nem halott dolog és alighanem egyedüli lehetőség arra, hogy a mai zavarok után kialakuló uj helyzetben a közép- és dél­keleteurópai népek békés, védett együtlé'é- sét még lehetővé tegye. A tengelyhez visszaterelt Ausztria Ez a Közép- és Keletourópa pillanatnyilag különösen a Berlin-Róma iengely tevékeny­ségének körébe esik. Ezt bizonyos fokig a földrajzi helyzet is megmagyarázza, de nagy­ban hozzájárul az erős aktivitás is, melyet utóbbi időben a római külpolitika fejt ki, Berlin erélyes támogatása mellett. Mussolini és Schuschnigg velencei megbeszélésén az osztrák kancellár nyilvánvalóan kénytelen volt föladni azt a tórékvését, hogy Ausztria a maga részéről épp úgy külön megegyez­zék Prágával, mint ahogy Olaszország meg­egyezett Jugoszláviával. Római felfogás sze­rint ugyanis Prága kívül esik és kívül kell hogy essék továbbra is a Róma-Berlin ten­gelyen. Ausztria helye pedig szigorúan en­nek a tengelynek körzetében találandó meg. Jugoszlávia viszont a belgrádi megegyezés után kapcsolatban áll, olasz felfogás sze­rint, a római megegyezés államaival s Így a vele szemben szükséges 'állásfoglalás más szempontból ítélendő meg. Schuschnigg tö­rekvése, hogy a római egyezmény 'keretén belül önállóan kezdeményező osztrák külpo­litikát is érvényesíthessen, ezzel az olasz ál­lásfoglalással körülbelül véglegesen csődöt is mondott. Ausztria nem állhat szemben egy­idejűleg Olaszországgal és Németországgal. Mert a brenneri várta az uj olasz külpoliti­ka miatt vesztett ugyan erejéből, az An­schluss elleni védekezés fő támasztó ereje az adott viszonyok között Ausztria számára mégis egyedül csak Olaszorsz'ág lehet. Az olaszok viszont különböző okokból a Berlin- Róma tengelyhez való szilárd ragaszkodást helyezték külpolitikájuk központjába s en­nek az elhatározásnak következményeit szükségképen le 'kellett vonnia Ausztriá­nak 'is. % Imprimlh 'Ai az összes divat-selymeken f4 Vigyázat! Francia- országból hozatott Imprimék-ben egy egészen különleges választék; minden mintából 1—3 ruha Naponta kap ju kpá­rizsi központunktól azokat a mintákat szövéseket, melye­ket Confectio­házak elfogadlak! GALLIA ■BRA 50V Pi. ţi L bér lăţi i 3. CLUJ Strada General Ne- culcea No. 2. alatt. (Renner-palotában) •SIBIU* Str. Regina Maria 7. ——---------------------—^rr=r----­A Duna-incdence „v/Jfeztcina1izálú«a“ A velencei tanácskozásról kiadott jegyző Könyv igy, meglepő módon, azt az újítást hozta hogy tuiztris függetlenaég nek I zo­ic ottan erélyes kihangsulyozá-sa helyett a Berlin-Róma tengely és a római megegye­zés közötti kapcsolatot hangsúlyozza ki el­sősorban 'és hozzáteszi, hogy ennek a kap csolalnak jegyében kell megtörténnie a Du- namedence „szásztématizálásának“ is. A „szisztémád zálás“ épp úgy olasz részről származó uj kifejezés, mint a Iengely. Szin­tén valamivel dinamikusabban hangzik, mint a régi rendezés szó. Szisztématizálás alatt alighanem az értendő, hogy u Berlin-Róma tengely vezető hatalmai az. eddiginél erélye­sebb módon fogják ezután keresni, minden­esetre a maguk céljainak lehető érvényesíté­sével a Dunamedence helyzetének szilárdabb módon való rendezését. A velencei tanácsko­zásról szóló hivatalos jelentés a szisztemati- zálást határozott kapcsolatba is hozza a Róma-Berlin tengellyel. „Az osztrák szövet­ségi kancellárnak és az olasz kormányfőnek — mondja a jelentés — az a meggyőződése, hogy az ilyen szisztematizálas a német biro­dalom tevékeny (közremüködse nélkül nem képzelhető el és nem valósítható meg. Mind­kettőjüknek -az a meggyőződése, hogy úgy a római jegyzőkönyvnek melyekhez esetről- esetre meghatározandó föltételek mellett a többi dunai államok számára is nyitva áll a csatlakozás lehetősége, mint azok a meg­egyezések, melyeket Ausztria és Olaszorsz'ág a mult évben a német borodalommal kötöt­tek, mint végül a nemrég létrejött olasz— jugoszláv megegyezés is alkalmasak arra, hogy a kedvező fejlődést biztosítsák Közép- Európa helyzetében .. Ez a jegyzőkönyv egybeolvasztja a Róma Berlin tengely közép- európai törekvéseit a római jegyzőkönyv csoportjának törekvéseivel és hozzákapcsol­ja ehhez a csoportosuláshoz az olasz—ju­goszláv megegyezést is A többi dunai álla­mok számára esetröl-esetre meghatározandó föltételek mel’ell teszi viszont csak lehetővé a római egyezmény csoportjába való belé­pést. Nem érdekesség nélküli dolog ezzel kapcsolóiban a folyton megújuló hir, hogy az eddig is baráti kapcsolatban álló Olasz­ország és Románia közölt szintén olyan megegyezés készül, amilyen Belgrád és Róma között már létrejött. Ez annyit jelentene, hogy olasz szempontból Románia helyzetét hasonlóan Ítélnék meg mint Jugoszláviáét, aminek termlészelesen távolabbi következ­ményei is lehetnek. Prága részére viszont az a helyzet, hogy a dunavidéki gazdasági és politikai együttműködés Becsen át keresett útja egyelőre elzáródott számára. Amint a velencei jegyzőkönyv kihangsúlyozza, a Bécs és Prága Közötti ut további változá­sokig egyelőre Berlinen át vezet. Ez a Berlin-Róma tengely álláspontja és bizonyos fokig megvalósulóban is levő tö­rekvése a Dunamedence helyzetének rende­zésével, , .szisztéma ti zálásávaR* kapcsolatban. A tervvel szemben álló erők felvonulási frontja még nem látható világosan. Kétség­telenül meg fognak rövidesen mozdulni ezek is. A PáriS'Róma tengely egyelőre nyugal­mat mutat és valahol háttérben készíti elő a nagy sakkját ék ellenhuzását. Fő ütőkár­tyának mindenesetre a fegyverkezést tartja fönn, melyről pénzügyi erejénél és nyers- a.nyagbős’égénél fogva meg van győződve, hogy előbb-utóbb döntően erőssé válik s az ingadozást mutató kisebb európai államokat i's újra a nyugati hata'mak érdekszférájába fogja vonzani. —s. LEHANGOLT. ÉTVÁGYTALAN EMBEREK igyanak reggel felkeléskor egy pohár természetes FERENC JÓZSEF keserüvizet, mert ez rendbe- hozza a gyomor és a belek működését s meg­szabadítja az emésztőcsatornát a felgyülemlett rothadó anyagoktól. Orvosok ajánlják. rAt ELLENZÉK a haladást siolfilja. v kisebbségi és emberi Jogok eWfhareoaa. I Friss töltésű tamaşeui LITHYNIA ásvány-viz érkezett. A vese, hólyag, epe és gyomor- bajok legbiztosabb gyógyszere. Kapható mindenütt. — Lerakat: Cluj, Mercur De­pozit de apa Minerală, Strada Paris 38.

Next

/
Oldalképek
Tartalom