Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-08 / 81. szám

I 193 7 április 8. ellenzék A român sajtó Bdlikii clkktröl A Patria és a Naţiunea Romana állásfoglalása Hí. Köziem ény A Bethlen István gróf húsvéti cikke nyomán megj'elent román sajtónyi­latkozatok sorából ezúttal két transsylvániai lap vezércikkét ismertetjük, a Pátriáét és a Naţiunea Romanaét. A nemzeti-parasztpárt és a kormányon levő liberális párt transsylvániai lapjainak álláspontja nem mindenben egyezik egymással. Az előbbi az Alba-lulia-i pontok végrehajtásától várja a romániai magyar kisebbség helyzetének s a két ország közötti viszony ja­vulását. Az utóbbi a két ország megegyezését elvi okokból nem kifogásolja, ugyanakkor azonban a kezdeményező Bethlen István grófot — a cikkében felhozott indokok miatt — támadja. Mauiii VinM beszéde a zsinórinérfíh A „Patria“ — a nemzelbparasztpárt Irans- sylvániai hivatalosa — vezércikkben foglal­kozik Bethlen István gróf húsvéti cikkévé!, melyben meg ismételte felhívását a román­magyar megegyezés létrehozatalára vonatko- | zóan. A megegyezésnek — inja a Patria —‘ kisebbségi egyezmény lenne az alapja len- gyel-némiet, vagy román - j ugoszláv miniara. A laip elismeri, hogy ilyen alapon tagadha­tatlanul szükség volna megállapodásra s enniek — véleménye .szer,imit — a revizio­nista mozgalom teljes és végleges megszün­tetése kellene legyen a kiindulópontja. A „Patria“ sajnálatának ad kifejezést, mert j Bethlen gróf ezt a kérdést nagyobb figye­lemre nem méltatja. Bethlen gróf ugyanis a népszövetségi alapokmány 19. szakaszá­ból indul ki, — mely az alapokmányt alá­író összes hatalmak egyhangú beleegyezésé­vel megengedhetőnek tartja a revíziót — s úgy véli, hogy a revízióról való teljes lemondás az alapokmányban biztosított jog feladását jelentené a valóságban Véleménye szerint tehát iá magyar kormány tagadha­tatlan joga a revízió fellszlilöienfca.rtátsa, ugyan­akkor azonban nem kötelessége ennek ál­landó hangoztat ásta. A „Patria“ <azt olvassa ki Bethlen gróf soraiból, hogy a magyar kormány ezt a kérdést időnként mellékvá­gányra tolhatja,, sőt figyellmen kívül is hagy­hatná, ha a szomszédállamok a magyar ki­sebbség számára elviselhetőbb életlehetősé­geket biztosítanának. Hozzáteszi; a lap, hogy Bethlen gróf nem a népszövetségi alapok­mány 19. szakaszát, de Szent István koro­nájának jogát akarja biztosítani Transsyl­vaniára vonatkozóan — s lészögezi, hogy sohasem lehet szó az 1916 előtti állapot jogi és ténybeli visszaállításáról. A „Patria“ hibásnak tartja a régi oszírák- magyáir monarchia és régi Románia kö­zötti szerződéses kapcsolat említését, mert sok tranJssylvániai szenvedett a monarchia bőrtönéiben az akkori politika miatt. Ez azcnban — hangoztatja a lap — nem ad speciális jogol a román államnak a magyar kisebbség elnyomására. Az 191S. évi Alba- lulia-i egyesülési paktum a kisebbségek leg- szélesebbkörii szabadságát biztolsi tóttá. A transsylvániai román nacionalista párt meg­értette a történelem szerencsekerekének for­dulását s az it Illák ó nemzetiségiekről más­ként gondoskodott. A „Patria“ ajánlatoisnak tartaíná, ha Bethlen gróf e részben Maniu Virat-,i beszédét is elolvasná. Megállapíthatná ebből, hogy a nemz éti- para sz t plánt nemzeti demokrata program,jla mellett hogyan akarja kielégíteni ,a kisebbségi lakosság igényeit anélkül, hogy ezt a magyar kormánnyal való megegyezéstől tenné függővé. A nemzeti-parasztpárt traraislsylvániai hiva­talosa nem vállalja a felelősséget a kisebb­ségek maii helyzetéért s hangoztatja, hogy ez egyedül a kormány antidemokratikus politikájának következménye. Pop Valér miniszter ugyanis egyedüli transsylvániai a kormányban, anélkül, hogy TraralsJsylvánia képviseletére lenne hivatja. A „Patria" épp agy Bethlen Istvánt sem tartja hivatottnak, hogy a magyar nép óhaját tolmácsolja. A lap végül ismét visszatér a revízió kér­désére. Nagy érdeklődéssel olvassa a hús­véti cikknek azt a részét, mely Apponyi Albert gróf népszövetségi tevékenységét em­líti, midőn sohasem e jeli te ki a „revízió“ szót. A „Paitrla“ ebből azt a következtetési vonja le, hogy nem a magyar kisebbség el­nyomása a revíziós mozgalom alapja s ezt idegen hatalmak szítják Magyarországon zavartkeltő számításból. Nincs szó alulról felfelé törekvő nacionalista mozgalomról, politikai manőverrel állunk szemben — jrj-j a lap — mely <az európai béke veszélyez­tetésének reményében táplálja a határok revíziójára vonatkozó mozgalmat. Ilyen fel­tételek mellett — végzi cikkét a Patria - - a magyar kisebbség érdekeinek védelmére mást kell igénybe venni. „A Mi ország fli£g€gij£z€$£i elvi szempontból nem lelet hiíogásolnf A liberális párt transsylvániai hivatalosa — a, Naţiunea Romana“ cimü Cluj-i napi­lap — szintén vezető helyen foglalkozik Bethlen István gróf húsvéti cikk,éveli. A lap visszaemlékezik Bethlen karácsonyi cikké­re, melyben közvetlen tárgyalásra hivta fel a román kormányt a magyar kisebbség sor­sával kapcsolatban s hozzátette, hogy ellen- esetben Genfhez fordul a magyarság pana­szával. A román sajtó —■ állapítja meg a Naţiunea Romania — általában úgy találta, hogy a két ország megegyezését elvi szem­pontból nem lehet kifogásolni. Ehhez azon­ban megfelelő erkölcsi légkörre van szük­ség, igy feltétlenül szükséges a revíziós moz­galom beszüntetése s a békeszerződések t is zteüetbent adása. Azt is megjegyezték a la­pok, hogy a magyar kisebbség óhaját csak a romániai magyarság képviselőinek és a kormánynak közvetlen tárgyalásai utján le­hetne elintézni. Bethlen gróf húsvéti cikkével háromhóna­pos gondolkozás után ezekre a sajtónyilat­kozatokra akart válaszolni. A ,,Naţiunea Ro­mana“ elégedetlen Bethlen válaszával. Va­lótlannak tartja, hogy Budapesten nem volt szó revízióról addig, míg nem kezdődött meg a magyarság üldözése Romániában. A lap ezzél szemben azt állítja, hogy Budapest már 1918-ban arra ösztökélte a romániai magyarságot, hogy ne tegyen hüségesküt az uj államnak s utasítást adott a romániai elnyomás ellen való panaszok benyújtására, hogy Ganfet irtózatos európai katasztrófa fe 1 i d é z ésévelf be fol yá s ól j a. A „Naţiunea Romania“ ezután sorra veszi a Bethlen gróf cikkében foglalt megállapi­Nagy fárjai niazá j Olaszországba tásokat: 1. Nem akadhat olyan magyar, aki a népszövetségi alapokmány 19. szakaszá­ban foglalt revízió jogáról lemondana. 2. Kizárt dolog, hogy olty magyar kormány akadjon, mely megköti kezeit arra az időre nézve,- mikor ezt a jogot gyakorol haltja. 3. Nem akadhat olyan magyar, aki az elvesz­tett területek bármely részéről jogi lemon­dást képező nyilatkozatot adna. Egész más kérdést képez azonban, hogy a magyar kor­mány él-e — s hogyan és miként él — ez- zel a joggal. Bizonyos kapcsolat vau a ki­sebbségek helyzete és a revízió között, ami azt jelenti, hogy: amennyivel javul az előb­bi, annyival enyhül az utóbbi. Ezért van szükség Bethlen gróf szerint a két ország megegyezésére. A magyar kormány biztosí­tékot nyújthat arra nézve, hogy mérsékelm fogja a revíziós mozgalmait s csak békés alapon kér revíziót. A „Naţiunea Romana“ értéktelennek lari ja az Ígéreteket abban a tudatban, hogy a szomszédos ország nem kezdhet háborút íz ezeréves Magyarország visszaállítására. A „Naţiunea Romana“ nem utasítja el az ajánlatot, de rágalomnak minősiti a Bethlen gróf által felhozott indokokat, mely szerint: majdnem kiirtották a magyarokat, romani- zálják a székelyeket elmozdítják a románul nem tudó hivatalnokokat, felülvizsgálat alá akarják venni az összes magyar kisebbségi állampolgárságokat, 75 százalékos arány­számot akarnak biztosítani a román elem nek a vállalatoknál, elkobozzák a premont­rei rend vagyonát, Szenl-Bertalan éjszakával fenyegetnék s más borzalmakat hangozlal- nak. — Ilyen következtelések után .joggal kérd­jük — irja a „Naţiunea Romana“ — jóhi­szem ü-e a volt magyar miniszterelnök vagy uj alapot keres n holnapi revíziós mozga­lomra? Mert egj-részröl jóindulatú megegye­zést indítványozni s ugyanakkor egész sor hamis vádraf emelni, eredeti és nieg nem en­gedett politika, mely nem lehet hosszú idő­re szóló megegyezés s közeledés alapja. Tóth Elek negyvenéves művészi jubileuma a Színházban CLUJ, április 7. Tegnap este a Cigány előadását megelőző­leg zsúfolt és lelkes nézőtér előtt ünnepelte Tóth Eleket, a magyar színművészeinek és kultúrának egyik legtehetségesebb és leglel­kesebb képviselőjét és apostolát a város egész társadalma, A zene ünnepi megnyitó akkordjai után szétnyílt a függöny s a meghatott csendben egyszerre csak felzúgott a lelkes és elragad­tatott taps s a közönség szeretetének túlára­dó hevével ünnepelte a kiváló jubiláns mű­vészt, -aki meghatottan állt a Cigány első felvonásának díszletei közt, a koszorúkkal és ajándékokkal zsúfolt zöldposztós asztal előtt. Az üdvözlések Elsőnek dr. Kádár Imre színigazgató lep a jubiláns Tóth Elek elé, felolvassa Isac Emil színészeti felügyelő meleghangú üd­vözlő levelét és átnyújtja neki Cluj város tanácsának ajándékát, ötezer lejt. Beszédé­ben mint a művészi tehetség, hűség, lelki­ismeretesség és jellem példaképét állítja Tóth Eleket a fiatal magyar színész nemze­dék elé. A Szinpártoló Egyesület nevében dr. Óváry Elemér üdvözli a művészt, mint a magyar kultúra, a magyar szó lelkes és hivatott kép viselőjét. Kós Károly a Helikon irói és Walter Gyu­la ra kisebbségi sajtó nevében ünnepli a ju­bilánst és kéri további munkájára az Isten áldását. Mi jól ismerjük önöket... Most Iosif Vanciu, a helybeli Román Nemzeti Színház művésze lép az ünnepelt elé s a Román Nemzeti Színház és Opera igazgatósága és színész gárdája nevében fe­jezi ki hódolatát és elismerését a művész előtt. — Mi jól ismerjük önt és önöket mind­nyájan magyar színészeket — mondta Vén­ein — ismerjük áldozatos lemondó és te­hetséges munkáját s e társulat minden tag­jának müNészi törekvését szeretettel kis ér­jük figyelemmel. S amikor hangsúlyozom hogy mindez nemcsak puszta udvariasság, hanem őszinte szívből jövő szó, ugyanakkor arra kéTem önöket, hogy hasonló szeretet­tel kísérjék a mi munkánkat és törekvésein­ket is. Vanciu beszédét zúgó taps közepeite ma­gyarul fejezte be s nyújtotta át a két román müLntézet ajándékát a kiváló magyar mű­vésznek. Gróf László főrendező a román szinész- szindikátus üdvözletét olvassa fel és babér­koszorúját nyújtja át meghatott beszéd kí­séretében a jubilánsnak, majd Tompa Sán­dor a színtársulat tagjainak szeretetét tol­mácsolja a szeretett „Lexi bátyánknak.“ A művész válasza: Ezt a szere tetet a magyar színészet o!tá= rára helyezem Újra meg újra felcsattanó tapsviharban hajlik meg Tóth Elek a túláradó szeretet e megnyilvánulása előtt és meghatott hangon színes egyéni visszaemlékezésekkel átszőtt beszédben mond köszönetét a szeretetért, a figyelemért a hatóságok képviselőinek, a román kollégáinak, akik úgymond eljöttek ide szivet cserélni és igy megértettük egy­mást! — A szeretetet, amivel becsületes és lel­kiismeretes művészi törekvésemet méltá­nyolják, nem tartom fenn magamnak, ha­nem egy magasabb és illendőbb helyre, a magyar 'színészei oltárára helyezem, fejez le be meghatottan beszédét az emberábrázolás művészetének és a magyar szónak immár negyven éve tehetséggel és áldozattal szol­gáló apostola, Tóth Elek. A jubileumi ünnepségen előkelő és nagy közönség volt jelen. Ott 'voltak többek kü zött gróf Bánffij Miklós, Ugrón István, dr. Vékás Lajos, dr. Ferencz József, Márton Áron, dr. Boga Alajos, báró Bothmer magyar konzul, dr. Pnpilian Vidor profesz- szór, a Román Nemzeti Színház igazgatója, dr. Pop Petre alpolgármester, dr. Clanpi Eugen ren dőrk veszt or, dr. Jan ovics Jenő voll színigazgató és ivarosunk magyar és román társadalmának több kimagasló egyénisége A hivatalos ünnepség után kezdetét vette az előadás, melynek keretében a Cigány cim szerepében a jubiláló Tóth Elek feledhető! len alakitásávia.1 egyre-másra megújuló lap- sóikat aratott. A Cluj-i Magyar Szinházn. k rég nem volt ilyen meleg családi ünnepség mint a kiváló Tóth Elek negyvenéves művé­szi jubileuma. A MAGYAR LAPOK 5. UTAZÁSÁT RENDEZI! Indulás április hó 27-én, visszaérkezés május 5-én ! Velence 1 nap — Firenze 1 nap —- Róma 3 nap Elszállásolás elsőrendű szállodákban és penziókban ! Részvételi dig 5200 lel Ezen összegben benífoglaitatik: 1. Tel es vasúti jegy, külön kocsikban, gyorsvonaton. 2. Az összes vizumdiiak. 3. Teljes ellátás (étkezés) és elsőrendű elszállásolás Velencében, Hren- zében és Rómában. 4. Budapesten — menet — vacsora. 5. Csomagok őrzése a velencei és firenzei állomásokon, ki és be­vitele Rómában. 6. Szakszerű vezetés. — Rómából külön ki­rándulás Nápolvba. Ennek többletköltsége 1100 lej. — A má­sodosztályon utazók 1650 lejjel fizetnek többet. —Je entkezési határidő : április 10. Részletes felvilágositásí és utbaigazitást ad ®z „Ellenzik“ kinavosziâlije, CtuM A részvételi dij egyharmad része, 1700 lej, jelentkezéskor fi­zetendő, a többi összeg legkésőbb április hó 15-ig. A feledhetetlennek igé-kez") utaz is rom in husv't időszakában lesz, tehát mindenki könnyen kiszakíthatja magát rendes munkájából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom