Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-15 / 87. szám

p

BBt'JRNZftK

103 7 /i p rllln M.

KALANDOS MAGYAR KARRIEREK

Braun üárkus

Bádogoslcgényhöl amerikai miniszter. — Egy hárlyanyereség a karrier

alapja. — Roosewzií magyar vendéglőben

Jó pár évvel ezelőtt halt meg pár centtel zsebében, öregen, szegényen ellelcdten, aki olyan magasra vitte Amerikában, mint talán az utolsó évtizedekben senki, egy nemzet bevándorolt fiai közül sem. Pár héttel halála elölt m'ég Budapesten egy mulatóhelyen találkoztam vele, akinél csúnyább embert soha sem láttam, de kellemesebb társalgót, eszesebbet, vilaglátottabbat sem.

Tanulatlan ember volt. Budapesten szülelett. Iskolába alig járt, bádogossegéd volt. Vándorlegény komiban Bncurestibe került, olt- ragadt s pái hónap múlva már tökéletesen beszéli románul, meri nagyszerű nyelvzseni volt. Szerzett egy francia nyelvtant, szótárt s egy év alatt játszva megtanult franciául is. Ugyanígy tanult meg Bucuresti-i bádogossegéd korában angolul, majd később Amerikában olaszul, spanyolul, oroszul s az a hir járt felőle, hogy bármily nyelven ki tudja magát fejezni, ha pár hónapig csak nézegeti is a szótárt és a gramatikát.

II4 Amerika felé

Amikor egy kis pénzt szerzett Bucnresti- ben, Cherbourgba utazott, hogy a legelső hajóval átkeljen Amerikába.

Székely Sámuel emlékirataiban azt irja, hogy Braun Márkus a hajón egy dúsgazdag amerikaival ismerkedett meg, aki szörnyen unatkozott s aki elragadtatással hallgatta az ötletes és sok nyelvet l>eszélö Braun Márkus bobókás előadásait. Az amerikai felszólította Braunt, hogy időtöltés céljából kártyázzanak minden nap egypár órát, Braun Márkus azonban bevallotta, hogy anyagi viszonyai ezt nem engedik meg, amire az amerikai mosolyogva felelte, hogy nem baj, játszik ő felírásra is és majd elrendezik a differenciát valamikor Amerikában.

Braun nem sokáig kérette magát és a pár napos kártyacsata után. amikor a hajó kikötött Xewyorkban és Braun elbúcsúzott uj ismerősétől, nemcsak hogy 30.000 dollár volt a Braun Márkus tárcájában, de még az amerikai maradt adósa Broun Márkusnak, aki azit kegyesen el is engedte.

Klubelnök, riporter és Roosevelt

barátja lesz Braun Márkus

Ur lett hát Braun Márkus Amerikában. Rengeteg pénz volt az akkor. Persze Braun is először a newyorki magyar kávéházakat kereste fel. Az első kávéházakat magyarok alapították Xewyorkban és ahogy nőtt a magyarok száma, úgy nőtt -az amerikai kávéházaké is. Több cigánybanda játszott ebben az időben Xewyorkban, mint talán az egész világon. A huszártiszti ruhás magyar bandákban, amelyeknek nagyobbára csak a prímása volt magyar cigány, sok olasz, spanyol, görög, cseh is akadt az álcigányok között Ebben az időben kezdtek alakulni a magyar egyesületek. Braun Márkus is kinézett magának egy ilyen egyletfélét, az East Siden. Hungarian Republicam Clubnak nevezték, tagja alig volt, könnyen megválasztathatta itt elnöknek magát Braun Márkus, aki aztán becsalogatta ide a legkitűnőbb amerikai magyarokat, a legközelebbi választásaiéi már nagyszerű kortesszolgálatokat teljesített ez a club és igy jelentéktelen elnökének politikai súlyt és népszerűséget szerzett.

Braun Márkus összeköttetései felhasználásával már mint magyar egyleti vezér jutott be a régi nagy newyorki német napilaphoz — a New-Yorker Staats Zeitunghoz — riporternek. Nem volt ugyan nagy stiliszta, ellenben. rendkívül ügyes, jószimatu fiú volt, fáradhatatlan hirhajhiász és pompás összeköttetéseket szerzett. Roosevelt volt akkor Newyork rendőrfőkapitánya, melléje szegődött Braun: kiszolgálta, népszerűsítette, bizalmas barátja lett és lumpcimborája, ö vitte el a magyar zenéskávéházakba, bankettekre és baráíkoztatta össze a magyarokkal, akik nagyon hálásak is voltak ezért Braun Márkusnak, hiszen nem egy közülük joggal rettegett a hatalmas rendőrfőkapitánytól. Roosevelt juttatta be Braun Márkust a New- * York Héráidhoz is.

Ahogy emelkedett Roosevelt, úgy emelkedett Braun Márkus is. Valósággal társadalmi tekintély és politikai tótumfafctum lett Braun Márkus, amikor Rooseveltet megválasztották New-Yonk állam kormányzójának. Braun Márkus rendezte az első bankettet. Beszédében megkérte Rooseveltet, hogy maradjon mindig a magyarság barátja és hogy ha elnök lesz, akkor is e klub bankettjén jelenjen meg először. Roosevelt mosolyogva felelte:

•-— Előbb lesz maga római pápa, mint én az Észak amerikai Egyesült-Áll amok elnöke.

És 'Roosevelt mégis elnök lett. Megválasztották ugyanis előbb alelnöknek, ami nem komoly méltóság, de ha az elnök meghalt, akkor ama a ciklusra az áléinak lép a helyére. Az elnökök azonban ritkán szoktak meghalni. Mégis megtörtént. így lett köztársasági elnök Roosevelt, aki arra sohasem

számíthatott és olyan népszerűséget szerzett, hogy megválasztották elnökké ismét.

Roosevelt első elnöki beszédét magyar banketten mondta — Braun világkörüli útja

Braun Márkus szaván fogta Rooseveltet, aki el is fogadta a Republicam Club bánkénjén való részvételt. Ezt már a Rosenfeld Náci Café Boulevardjában tartották. Itt mondta első nyilvános beszédét elnök korában Roosevelt. A bankettre vailó meghívásért Amerika legelőkelőbb emberei versengtek.

Megjelentek azon a szenátorok, képviselők, tábornokok, magasrangu bírák, a pénzvilág fejedelmei, a legnagyobb lapok szerkesztői é.s az összes világlapok tudósítói. Igen nagy ember lett egyszerre Braun Márkus, a klub elnöke és a lakoma diszszónoku, de megalapította ezzel a Braun és Rosenfeld Náci szerencséjét 'és a Café Boulevardét is, amelyik ettől fogva Newyork egyik legelőkelőbb helye lelt,

Roosevelt hálás volt Braun Márkusnak és kinevezte az Egyesült-Államok kivándorlási főbiztosává. Hatalmas állás volt ez, rangban megfelelt a miniszterségnek, hatáskörben még többnek. Külön törvényt kellett elfogadtatni a parlamenttel, hogy ezt az állást kreálhassa Roosevelt az ő barátjának. Braun Márkus szenátusi határozat alapján bejárta az egész világot — Ázsiát, Afrikát, Délame- rikát é.s az. európai államokat — hogy a kivándorlás okait, lehetőségeit, helyes irányait tanulmányozza és az ő terve alapján valósították meg nemzetközi egyezménnyel a leánykereskedelem elleni inlernacionális küzdelmet, ö dolgozta ki azt a megegyezési is, amelyik a kokain, ópium ellen való nemzetközi védelmet célozta s amelyet azóta minden állam törvénytárába bec.ikkelyez.elt.

1 Öl DK ■ I ' ()/\ T V

„Néfiy cirifj szenvcdícr

dyorno"- ón hclhnjharr

megpróbáltam mindent, de vimn •rrn ■, ■■■ < annyira, mint . /. Önök k••••/ítmény«*. , (■ ' > |J,‘‘ — irjti 11 "'.kel Kim kori muo. !•■ I>ó íSv láncú 14). „Tiszta '/ivemből l.o./onorn Dm, nek és minden szenvedőnek ajánlom r/t c ■ des gyógyszert."

Éji valóban azok a köszönő levelek., itv iyel.'t naponta a szenvedők tömege hozzánk int /. 1>: zonyitják, hogy * Castro l) gyógyító li • 1 trendig eredményes a gyomorsavtultcngés, súlyos gyomorbetegség, felfúvódás, ■•/•krekedé fejfájás, emésztési zavarok, ilmaténság. vagyis ált - Iá ban gyomor és bélzavaroknál.

Gastro L). k^phitó gyógyszertárakban és dro" Ibériákban vagy megrendelhető i}0 lej utánvét mellett Császár ív gyógyszertárában Bucureít , Calea Victoriei 124

fagyon szerette honfttairsatt

Braun igen sok jót tett a magyarokkal. Tömegével neveztette ki a kitünőbb magyar embereket állami hivatalokba, egy rakás magyart beválasztatott Newyork városába bírónak, pénztárosnak, számvevőnek. Neki köszönhető természetesen az is. bogy Roosevelt lelkes barátja letl a magyar nemzetnek és hogy meg is látogatta Budapestet.

Braun könnyelmű ember volt mindig. Amilyen könnyen kereste a pénzt, olyan könnyen el is költötte. Előkelő életet élt. nagy lumpolásokat rendezett Roosevelt tel, aki maga is mulatós ember volt. Sok magyaron segített és nem egy olyan magyar üzleti vállalkozás, bank virágzik ma is, amelynek alapításához Braun Márkus adta az első dollárokat. Mindenki más igen gazdag emberré lett volna, hiszen Amerikában a nagy állást nagy pénzszerzésre szokták felhasználni. Egy magyar újságíró. Kozma. megírta. hogy amikor Gsikágóhan az elnökjelölő republikánus nemzetgyűlés idején végigsétált Braun Márkussal a Michigan Avenuen. minden

pillanatban megállitolta Braunt egyegy sze- nálor, kongresszusi képviselő, volt vagy hi valóiban lévő miniszter, magasállásu bitó, mindegyik tőle akarta megtudni, hogy mi történik majd a jelölő gyűlésen és Braun meg is mondta, úgy ahogy bekövetkezett. Braun azonban szegény eml>er volt okkor is. amikor fejedelmi jövedelmei voltak és még hatalmasabb pénzekéi keresheted volna. ha egy kicsit felhasználja óriási befolyását.

Roosevelt visszavonulása ulán csökkent Braun befolyása is. Amikor Wilson belevitte Amerikát a háborúba, Braun teljesen visszavonult. A háborús elfogultság és türelmetlenség csendes emberré lette Braunt, aki egv ideig üzleti vállalkozásokkal próbált 'érvényesülni, de sohasem volt szerencséje. A háború után visszatért Európába, itt is halt meg Becsben, szegényen. Akikből embert csinált, akikkel jót tett. soha sem kérdezték tőle, hogy vájjon nem szorui-e viszonzásképen támogatásra? K. A.

Ez a véleanséírey- és akaratfszabacSság SzoYjeioroszof szagban

VARSÓ, április íí.

Az orosz kommunista párt központi végrehajtóbizottsága az uj szovjetorosz alkotmány szellemében hozzákezdett a választójogi törvény kidolgozásához. Szavazó kerületekre osztják az országot. melyekben azok közül választanak, kiket a különböző kommunista testületek jelölnek felsőbb jóváhagyással. Végeredményben tehát a jelölést a kommunista párt vezetősége irányítja. Az „ellenzék“ tehát csupán fehérlappal vehet részt majd a választáson.

Megalakult a magyar párt magántisztviselői $Eak©sztálwa

CLUJ, április 14.

Az elmúlt tél folyamán alakult meg a magyar párt Cluj-i tagozatának ipari szakosztálya. Ezt követte újabban a magántisztviselői szakosztály megalakulása, amely dr. Vékás Lajos tagozati elnök elnöklete alatt a Minerva helyiségében a napokban folyt le.

Elnöki megnyitójában dr. Vékás Lajos a szakosztály megalakulásának jelentőségét ismertette. Utána dr. Görög Ferenc tartott beszédet, bejelentve, hogy az uj szakosztály nemcsak a magántisztviselők létérdekeit fogja megvédni, hanem összekötő szerv lesz a munkaadó és a munkás között. Előterjesztésében a jelenlevő nagyszámú magántisztviselők kimondották a szakosztály megalakulását és elnökké egyhangúlag dr. Görög Ferencet választotta. Alelnökök: Botos

János és dr. Biedermann Jenő, titkár: Fazekas Dénes. Az elnöki tanács tagjai: Némethy Endre, Vita Sándor, Kolcza János és egy később kijelölendő újságíró. A választmány tagjai: Budai Sándor, Biluska Anna, Dombi József. Fan- furi Lajos, Farkas Béla, Gergely Zoltánná, Juhász Gyula, Háry József, Kovács István, Lenkay László, Pill Tibor, Per- czell Attila, Paul Mária. Réthy Ferenc, Lukács József, Soós József, Stenczel Ernő, Tóth Ferenc, Tóth Ernő, Winkel- mayer Ottóné, Zágoni Katinka, Halmay Ferenc, Takács Endre és Tirscher Miklós. Ezt a harminc tagot az elnöki tanács első ülésén negyvenre fogja kiegészíteni öt újságírónak és még öt más foglalkozási ágat képviselő magántisztviselőnek is helyet adva a választmányban.

Nil Iß A R0*3ÁN SAJTÓ

UNIVERSUL: Több Ízben hívtuk fel a figyeümiet megyék és városok súlyos anyagi helyzetére. Úgyszólván mind adós-ágban úsznak s a személyzeti költségeket is alig tudják folyósítani. A leszegényedés oka az alia- mi segítség kfutalásának késedelmében és a kincstári terhek nők a városokra és megyékre történt áthárításában keresendő. A tékozlásról siem szabad megfeledkezni. A politikusok befolyása révén mértéken felül szaporító tták alkalmazottaik számát s utánozni akarván a nyugati metropolisokat strandokat, parkokat, kamarai, palotákat épitettek ahelyett, hogy jó ivóvízről, csatornázásról, világitálsiról s >a külvárosok egészségügy: helyzetének javításáról gondoskodtak volna. A közigazgatási törvényben lefektetett községi adóztatási jog s a kölcsön fel vérei megkönnyítése a könnyelmű gazdálkodást megkönnyítették. Van olyan város, mely kamatai is adg képes fizetni, végrehajtást kértek ellene és lefoglalták bevételeit. A súlyos helyzetben senki sem gondol komoly ellenőrzésre, fékre, midőn az államháztartás vezetésében végre rendet tudtunk teremteni. Leon volt kereskedelemügyi államtitkár cikkel irt erről a kérdésről s kifejtette, hogy a helyi; közigazgatás pénzügyi hibái veszély be sodorhatják az állami költségvetést. Rendet kell tehát itt is teremteni s a kiadásokat a bevételekhez kell szabni. Ha egyes miniszteri tárcák keretében nem szabad előzetes hozzájárulás nélkül költekezni, a köz- igazgatást sem lehet fék nélkül hagyni. A megyei és várod költekezést az állami háztartáshoz hasonlóan kel! megszorítani s a számvitelbe a beliigyminiszferen kívül a pénzügy mi nősz temek is bepillantást kell nyújtani.

EPOCA: A külügyi tárca jelentősége nap- ról-napra emelkedik, Indokolt tehát, ha megkérdjük: ezt a fontos tárcát a jövőben kivel fogják betölteni? Kevesen vannak, akik Tituleiseura gondolnak. Egyesek a volt külügyminiszter egészségi állapotára hivatkoznak, mások azt mondják: Nem tudjuk, hogy Titulescu-kambináció lehetetlen? Személyi kérdésről van szó, mióta a miniszter- elnökkel s néhány minisztertársával nem értett egyet. Milyen hibát követett el Titu- lescu? Tudtunk nélkül nevetségessé tette az országot? Meg ném engedett helyet foglalt el Románia Európában akkor, midőn Titu- lescu volt a külügyminiszter? Nem akarjuk úgy feltüntetni a dolgot, mintha rosszul lennénk értesülve, ezért mi is azt mondjuk: Ti tu lésed — lehetet lein.

NAŢIUNEA ROMANA (a li berális párt titanssylvániai tagozatának hivatalosa): A falukban számos vitás kérdés' merül fel. Vidéki járásbíróságok elé viszik az ügyeket, hol az ügyvédek ^ bírái határozatok még inkább ki élesítik az ellentéteket. Perköltség, időveszteség s egyéb okok indokolnák. hogy a falusi lelkészeket bízzák meg a vitás ügyek elsőfokú elintézésével. A lelkészek akadémiai végzettséggel rendelkeznek s hivatásuklnál fogva a békitésre igen alkalmasak. Énre nézVe legjobb példa a ztsidó papok működése, kik híveik ügyeiben bárói jogot gyakorolnak. Miiért ne lehetne törvénybe iktatni azt. amit a gyakorlat elfogad? Nem hisszük, hogy az egyház éllíeneziné indítványunkat, melyet a birák is örömmel fogadnak, mert megszabad ulu-ak az ügyek felhalmozódásától.

LUPTA: Iorga professzor megállapítása szerint Jugoszlávia külpolitikái tevékenysége fel kelt ette a szövetségeseik büzalmat- lamtságáí, ez pedig veszélyesebb a nyilt gyűlölködésnél. Itália el akarja szigetelni Prágát és Bucurestli-t. Elvesztette a spalnyol háborút és visszatér Közép-Európáiba, Anv bennünket illet, nyíltan megmondtuk: Vagy mi, vagy Budapest. Nem mi hagytuk el Rómát, de Mussolini távolodott el Bucuresti- föl s a ki'sanftant szétbomlasztásának látszatában előnyben részesítette az olasz—jugoszláv megegyezést. Nem futunk a kényszerű sziereitet után, lojális, ősziin tó barátságot k érésűink.

MINDEN ZENEMŰ, bárhol jelent meg, legolcsóbban, leggyorsabban az Ellenzék zene« műosztálya utján, Cluj, Piaţa Unirii