Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)
1937-04-15 / 87. szám
* 1937 április 79. ,BEEB/VZifjtf ' Politika és közgazdaság Irta: TELEKI ERNŐ gróf A kisebbségi sors az utóbbi időben egyre jellegzetesebben és élesebben jut kifejezésre bizonyos egyéni lelki folyamatokban, melyeket fcl-feltiinedező külső jelenségek idéznek eüő. Sokan vannak sorainkban, akik ma már egyre fokozódó pesszimizmussal Ítélik meg a jövendőt, de vannak olyanok is közöltünk, akik a jelent is éppen a külső körülmények nyomásának fokozódására és annak különös reaikciójaképen valami szinte hányaveti túlzott optimizmussal ítélik meg — és azt mondják, ha nekik volna beleszólásuk közös ügyek intézésébe, akkor minden másképen volna. A magyar lélek évezredes tapasztalata és megfontoltsága másként engedi helyzetünket miegitélni és éppen forditvja azt mondja: bizony igen nagy pesszitűizmussnl kell megítélnünk a jelen helyzetet, de annál tántoríthatatlanabb cselekvő optimizmussal, hittel és reménységgel ket'JI és lehet a jövő útját előkészitenünk. Minél súlyosabb a helyzet, annál többet és annál jobban kéül dolgoznunk a jövendőért. Hi sszük, hogy uj erősebb és lendületesebb kisebbségi munka küszöbére érkeztünk. Mik lehetnek ennek a munkának hordozó alapjai? Meggyőződésünk szerint csak a magunk joga és a magunk ereje. Amilyen töríietellenüil keil ragaszkodnunk jogaink védelméhez, érvényesítéséhez és méltányos kiterjesztéséhez, ugyanolyan törhetetlen céltudatossággal] kell felfokozni és kifejleszteni magunkban meglévő erőinket. De miben állhat egy a hatalom minden tényezőjét nélkülöző nemzeti kisebbségnek az ereje! Elsősorban a feltétlen egységben, másodsorban pedig a feladatoknak ezen egység körén beliül való nagyon meggondolt elosztásában és differenciálásában, a jól működő munkamegosztásban. Jog és erő ezek az elvont fogalmak a gyakorlati életben politikát és gazdaságot jelentenek. Az egy:k nem áfllhaí meg a másik nélkül. Az önfenntartás és önképzés e két tényezője csak együtt érvényesülhet igazán úgy, hogy az egyiknek eredményei a másiknak bontakozását idézzék elő. Itt valóságos kölcsönhatással van dolgunk és ezért nem szabad abba a hibába esnünk, hogy létjogunk, anyanyelvűnk és nemzeti kultúránk megőrzésének és fejleszésének szolgálatába csak az egyik tényezőt állítsuk. Ez majdnem olyan volna, mintha valaki kiszúrná egyik szemét, hogy a másikkal jobban lásson. Jogunk és szükségünk van az uj munkára, mélynek ezen a kettős vágányon kell megindulnia és haladnia. De nemcsak magunknak van szükségünk erre a munkára, hanem szüksége van rá magának az államnak is, melynek nem lehet érdeke, hogy érlékei elsorvadjanak, a színvonal sülyedjen és hogy termékeny tényezők sivár meddőségbe fajuljanak. A poliiEkái és gazdasági éle! egyszerre megjavuló, uj és nemes lendületére van szükségünk. Tántoriíhatatlanul megállva jogaink alapján, teljes eszmei egységben, önzetlen odaadással kell e munka szolgálatába államink, mert ez az egység a mi egyedüli erőnk. A munka terén mindenkinek helye kell, hogy legyen, aki becsületes és önzetlen szán- dékkaS a mások véleményének közsz-ellemet kialakítani képes tiszteletével lép elő, aki önzetlen munkára jelentkezik, elhozva tehetségét, tudását, munkaerejét, becsületes törekvését. A jogvédelem és jogkilerjeszlés kivívása a politika feladata. Mélységesen meg vagyunk győződve arról, hogy valóban eljött az ideje annak, hogy ezen a téren aktivitás nyilatkozzék meg. Nem kívánunk külpolitikai szemlét tartani, de az az egészséges pvsz- szimizmus, mellyel a romániai magyar faj mai helyzetét meg kelj Ítélnünk, egymagában elegendő arra, hogy szükségtelenné tegye a legaktívabb politikai kezdeményezéseknek halaszthatatlan szükségességéi. Nem hiszem, bogy akadna sorainkban, akár vezetőink között, akár pedig a legelrejtettebb kis falu népe körében valaki, akinek a leikében ez az igazság visszhangra ne találna. Valóban eljött az '-«leje annak, hogy a szemlélődő tapasztalatgyűjtés tisztes eredményeinek a gyakorlatban hasznát vegyük és valóban itt az ideje annak, hogy vezetőink megkeressék «nnak az aktivitásnak útjait és lehetőségeit és folyamaiba tegyék azt az akciót, mely a romániai magyar nemzeti kisebbség közjogi helyzetének uj alapokat van hivatva teremteni. Egyidejűleg azonban és talán még fokozott mértékben is teljes sürgősséggel reá vagyunk utalva a gazdasági élet felsegifésének munkájára. Itt rengeteg a tennivaló, ezt mindnyájan tudjuk, de nem mindenki tudja, hogy sok mindent valóban mieg is lehet tenni. Nem mindenki tudja azt sem, hogy ezt a munkát hogyan, milyen feltételek között hogy ez a munka már kezdclbcn az egyedül helyes utón induljon meg. Mindkét munka prgrainhordozója, pártunk és gazdasági szervezetünk, csak úgy igazolhatják létjogukat, ha mindkettő a ma- ga külön programját a maga külön utján haladéktalanul] a megvalósító munka stádiumába emeli. A munkát mindkét irányban habozás nélkül azonnal meg kell kezdeni, még pedig egymás céljainak és törekvéseinek bizalom- Iel.jes támogatásában. Utaltunk arra a fejlesztő kölcsönhatásra, melyet a jogvédelmi és a gazdasági eredmények egymásra gyako- rolni hivatottak. De a két program természetéből folyik az is, hogy a két irányú munkásságnak kellős vágányon kell haladnia és akármelyik tényező a kellő közül csak árt az ügynek, ha a folyamatot a stabilis kettős vágányról, hatásköri szempontok követésében, a labilis egysin-rendszerre akarja átterelni. Ez lehetetlen már csak azért is, mert a két feladat jellege is teljesen eltérő. Aki a viszonyokat csak kevéssé is ismeri, tisztában van vele. hogy pártunk jogvédelmi és jogérvényesitő harcát csak a kiválaszlolt kevesek szükebbkörü felelős tanácsa irányíthatja. Ezzel szemben a gazdasági megmozdulás terén egyedüli gyakorlati útként a termelők és fogyasztók legszélesebb köreinek szabad és spontán egyesülése és együltmüködése vezethet célhoz. Ez utóbbi munka rendszereinek és gyakorlatának a legszélesebb népi »lapokon alulról felfelé kelj megépülnie, a szabad együttműködés jegyében és nem szabad prédájául esnie egy felülről jövő regle- meutáció merevségeinek, melyeknek még az a hátránya is meglehet, hogy a rosszakarat esetileg politikai tendenciákat kereshetne ott, ahol azok nincsenek és ahol helyük vajéban nincs. Nem helyeselhetjük ennélfogva azt az elgondolást, moly a politikai párt gazdasági szakosztályának hatáskörébe óhajtaná utalni valamennyi gazdasági szerv irányítását és vezetését. A politikai vezetés oly hatalmas történelmi feladat elé fog kerülni, melynek megoldása, munkának és programnak, érdemnek és eredménynek egyaránt óriási jelentőségű. Az egészséges munkamegoszlás szempontja is megkívánja, hogy minden Sé- nyező megmaradjon a maga munkamezején. A felülről való reglementálás gazdasági rendszere szükséges rossz, még az olyan területeken is, melyek magukon másképen segíteni nem tudnak; de ahtíl, mint nálunk a felülről való gazdasági vezetésre gazdasági szempontból semmiféle szükség nincs, az Ilyen beavatkozás fe'iltéMenül kerülendő. A gazdasági munka függetlensége lehat feltétlenül biztosítandó. De éppen azért, mert ennek a raunkánlak függetlennek kell lennie, szükség van a politikai és gazdasági vezetés tényezőinek teljes eszmei egységére, melynek szolgálatát e szerény sorok szegemében egy jobb jövő zálogának tekintjük. A ruházkodás suiudeu lilkáá feltárja, minden anyagéi Stemulalja a ücadagresái fHemzeilkozí Vásár Budapestről jelentik: Április 20-tó.l kezdve már érvénybe lépnek az április 30-án kezdődő Budapesti Nemzetközi Viásár utazási kedvezményei. Amig a világ minden Iáján izgatottan várják az ide készülők az utazás idejét, a Városligetben serényen épül a vásárváros. A vásár rendezősége jól tudja, hogy a szabóiparosok és a hölgy közönség Selecf-rcozgtí Szenzáció! — Mai kezdetiéi ! A sztárok filme! szótáram ELÉGTELEN!! BUS FEKETE LÁSZLÓ közismert, szenzációs regényének fiímváitozata ! féSlírerfílIOI: Simoné Simon Loretta Young Cínslsiic; Beimet I net öaírnor S.HMC» Pál elsősorban azért jön Budapestre, hogy itt a legújabb divat titkaiba nyerhessen szabad betekintést s hogy ezt >a jogos kívánságot teljes mértékben kielégíthesse, már csak a hölgyek iránt való udvariasságból is, a vásár homlokterében adott helyet a textiliparnak. Érdekes és figyelemreméltó megállapodást kötött ezidén a vásár vezetősége e textilipar különböző tényezőivel. A megállapodás szerint ezen és a következő évi vásárokon mindig más és más gyárak, műhelyek, cégek és szalonok vonulnak fel, de mindig olyam csoportosításban, hogy a közönség részint a csarnokokban kiállitiásna kerülő anyagokból, részint a forgószinpados óriási színházépület káprázatos divatrevüin, mindig maradék nélkül ismerhesse meg a legújabb divatot. Soha még olyan ragyogó keretet nem kapott a textilipar, mint az idén s egészen bizonyos. hogy a látogatók egyik ámulatból a másikba fognak esni a rengeteg divafeso- da láttán. A hölgyeket várják elsősorban a vásár kozmetikai-ipar és népművészeti, lakberendezési, háztartási, bútor- és élelmiszercsoportjai is. Mind óriási felikészültséggel vonul ki a vásárra, mindnek van egy sereg olyan szenzációs újdonsága, amelynek megtekintése nemcsak vonzó látványosság, de megismerése minden hölgynek egyéni érdeke is. Az utazási és egyéb kedvezményeket biztositő vásárigazolványokat minden utazási és menetjegyiroda és a vásár összes tb. képviselete árusítja már. Bárki szerezhet magának ilyen viásárigazolványt, amely a lehető legrészletesebben sorolja fel az összes kedvezményeket és pontos tájékoztatást nyújt minden tudnivalóról. A magánláaiaBóft^ nem ntenicsifift a hittel ez® 0i$ahorBaloh a;öl BUCUR ESTI április 14. A 18-ik életévüket meg nem haladott magántanulók kötelesek 30 străjer gyakorlaton résztvenni azon iskolák keretében, ahol mini magántanulók vannak beiratkozva. AKI TÚLSÓKAT EVETT VAGY IVOTT ÉS ROSSZUL ÉRZI MAGÁT, annak egy pohár természetes FERENC JÓZSEF kererüviz gén gyorsan és alaposan kitisztítja a gyomra, és a beleit és felfrissíti egész szervezetét! Orvosok ajánlják. A pártonkivüíi volt miniszterek emlékiratban fejtik ki álláspontjukat az Averescu-értekezleten BUCUREŞTI, április 14. Az Averescu marsall által összehívott értekezlet tárgyában Vasilescu-Karpen és Valeo vici megbeszélést tartottak, amelyen elhatározták, hogy emlékiratot szerkesztenek, amelyben kifejtik a párton kívülálló volt miniszterek felfogását a jelenlegi helyzetről. Lebontsák a tisivárok a szerré haiármenis erUdStmf BELGRAD, április 14. A bulgăr hadügyminiszter rendeletére a jugoszláv határ mentén emeli katonai erődítményeket lerombolják, A lakosság távirati utón köszönetét fejezte k; a kormánynak, mert a határmenti vidéket a háború lehetőségétől megóvta. Román ügyvéd államellenes izgatási pere. Sft.-Gheorghe-rő] jelentik: Általános érdek lodes mellett most tárgyalta ke a Sfaniu Gheorghe-i törvényszék dr. Colceriu OcLívián ügyvéd államé Heues izgatás! perét. Col- c-erki chr. ellen az volt a vád. hogy múlt év novemberében egy kávéházi mulatság alkalmával a cigánnyal tiltott nótákat huzatot!, sőt ezeknek szövegét énekelte is. A törvény- ■széki tárgyaláson a megvádolt ügyvéd kif«\j • tette, hogy politikai ellenfele, Btdu dr. voit megyefőnök hajszájának eredményeképen került a törvényszék elé, holott a vád alapját képező dalt nem énekelte. A törvényszék jogerős felmentő Ítéletet hozott az ügyben. Mines fussa a mezőgazdasági kamatának a wásári tewéíeiek W százalékához CLUJ, április 14. Városunk költségvetésének összeállítása évröl-évre nehezebb, mert a város bevételei évröl-évre sorvadnak, ezzel szemben a kiadások végösszege mindjobban emelkedik. Számos olyan kötelezettséget kell teljesítsen, amelyeket az államnak kellene viselnie. A költségvetésnek egyharmad részét ilyen tételek teszik ki. A legtöbb állami intézmény a városra szeretne támaszkodni s kiadásainak egy részét szeretné az adófizető polgárok vállaira hárítani. A város vezetői minden évben valóságos önvédelmi T> P mo> Taíl £ /-vl f y Lq n ^ r oV. Ho ÖV ujuló ostromnak ellen tudjanak állani. Állandóan egy sereg per van emiatt fo lyamalban a város tanácsa és azok között, akik a város költségvetéséből akar nak jövedelemhez jutni. Ilyen harc indult meg az elmúlt évben a mezőgazdasági kamara és a váró sj tanács között is. A kamara ugyanis a mezőgazdasági kamarák alkotásáról és szervezéséről szóló törvény alapján arra kérte a város tanácsát, hogy úgy, amint ókirályságban törvényben van, a gabona és állatvásárok jövedelmének tiz százalékát adja át a mezőgazdasági ka•n-orónoli * p-1 o j/íírópt gju4aSÍ" tóttá azzal az indokolással, hogy ezek a vásári bevételek kizárólag a város tulaj donát képezik s azokra a város háztnv lásának fenntartásához feltétlenül szűk ség.e van. Ezt városi tanácsi határozatni a mezőgazdasági kamara jogi osztálya a helyi közigazgatási táblához felebbezle meg, a tábla azután a most megtartott ütésén visszautasította a kamara felel) bezését és jóváhagyta a városi tanács határozatát. A mezőgazdasági kamara az elsőfokú Ítélet ellen a Bucureşti-i közigazgatási táblához adott be felebbe zést.
