Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)
1937-03-12 / 59. szám
) TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No, 141.163/1929 1H1 BWiif 11 iIIWil111IIl1 )ilHinl|i1 IliinélIIMilfljllpIHMIIPiiil 1 |l Ilim ....................................................íinl,Ti'illiMIIII li Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ckij, Calea Morilor4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaca Unirii 9. síim. — Telcfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók So. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTH A MIKLÓS Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi Ohmokba csak a ponókiilönbozettel több. JLfVIIL ÉVFOLYAM, 59. SZÁM. PÉNTEK 1937 MÁRCIUS 12. Erős hajóraj élén elinduli Hussoiini az észalcafrikai olasz gyarmatok felé Külpolitikai körökben legnagyobb feszültséggel várják a Dace líbiai beszédét. - Rib'oenírop Hitler üzenetét viszi Londonba a nyugati paktum kérdésében. — Párisi hírek szerint Ausztria külpolitikája a nyugati hatalmak felé fordult Németországból több angol lapot kitilÉoíiak Külpolitikai körökben Mussolini holnap Líbiában tartandó beszéde körül összpontosul az érdeklődés. Sok jel arra mutat, hogy a Duce újra határozott kijelentésekre készül, melyek különösen az angol—olasz viszony kérdésében fogják leszögezni Róma álláspontját. Líbiába vivő útja a régi Róma hatalmi pompájának és erőkifejtésének külső jelei között történik. Balbo tábornok, líbiai kor mányzó is a régi római pvokonzulok hangján jelenti be a gyarmat népének Mussolini érkezését: „Harcos, mint ti — mondja kiáltványában, — a Duce hozzátok hasonlóan nem tűr sértést, ő Róma tekintélyének védelmezője és Róma az összes földköziiengeri népek anyja.“ Ez a lendület valószínűvé teszi, hogy Mussolini ajkairól szintén vergiliusi lendületű szavak fognak Róma tekintélyének védelmében és északafrikai gyarmatokon elhangzani. Mussolini tegnap indult el Gaeta hadikikötőből a „Polcé* nevű cirkálóhajó fedélzetén a líbiai Tobruk felé. A Dúcét vivő cirkálóhajót az 1. számú olasz hajóraj kiséri, mely a Földközi-tengeren fog találkozni a II. számú hajórajjal. A két hajóraj a Duce előtt együttes hadgyakorlatot hajt végre, ami után az I. hajóraj tovább kiséri Mussolinit Tobruk- ba. A visszatérés alkalmából a két hajóraj újra egyesülni fog s a hozzájuk csatlakozó olasz búvárbajórajjal együtt újabb hadgyakorlatokat fog tartani. Mussolinit utjálxm egész sor vezető olasz politikai egyéniség vezeti. Berlinből megerősítik a tegnap Londonból jelentett híradást, mely szerint Ribbentrop nagykövet megbízást kapott, hogy angol vezető körökkéJ a nyugati paktum tervéről tárgyaljon. Ribbentrop tegnap érkezett meg Angliába és valószínűleg már a mai napon tárgyalni fog Eden külügyminiszterrel és Cramborne külügyi államtitkárral. Berlini lapok szerint a nagykövetet elutazása előtt Hitler hosszabb kihallgatáson fogadta és a kihallgatáson jelen volt Neurath külügyminiszter is. Azt beszélték meg, hogy fennáll-e a lehetőség Németország számára az Anglia által még a mult év novemberében javasolt nyugati paktum elfogadására. A javaslatra Németország eddigi nem fejeli. Az angol kormány 11 jobb sürgetése és a november óta kialakult helyzet azonban, úgy látszik, a németek részére is kiérlelte ebben a kérdésben a tevékenység pillanatát. A mai helyzet ugyanis német szempontból azzal a veszedelemmel járhat, hogy Berlin visszautasítása esetén tisztán a nyugati hatalmak között iöp, létre a megegyezés, mely igy szükségképen Németország ellen fordulna. Ribbentrop tehát arról fog tárgyalni, hogy meglehet-e valósítani a nyugati rgvezményt a német kívánságoknak menielrinlea s ha erre biztosítékot kajjj akkir « német birodalmi kormány és esetleg az olasz kormány is rövidesen válaszolni fognak az angol kormány novemberi jegyzékére. A Róma és Berlin közötti megegyezéshez azonban nem a legkellemesebb mellékzenét szolgáltatja az, hogy Németországból tegnap egész sor angol lapot kitiltottak. Lefoglalták a „Times“ utolsó napi példányait is, holott Angliában a „Times“-t valósággal nemzeti intézménynek tekintik. Aus-tria külpolitikája kérdésében etlent- mondó hírek jelennek meg a külföldi sajtóban. A hírek főtáplálékát a német és osztrák lapok között a Habsburg-kérdésben megindult sajtócsatározás adja. Párisban már tudni vélik, hogy Bécs a Habsburg- restauráció lehetőségeivel szemben kialakult erélyes német és olasz álláspont miatt egész külpolitikáját megváltoztatni készül. A francia népfront uj lapja, a „Ce Soir‘* egyenesen azt jelenti Pécsből, hogy Schmidt Guido mwmm Á házsários öreg nem rossz a háznál, ha igazat beszél és ezt az igazat okosa«, sőt szellemesen tudja föltálalni. Ebből a szempontbői talán a legértékesebb öreg félre-, foltja zavaros Európánknak a bámulatos eszi! és szellemű Lloyd George. Nem akarjuk most az angol király változás kapcsán ejtett fürge szavait emlékezetbe idézni, vagy »mit a Hüiler-látogatás után mondott és Jamaikán végződő amerikai kőrútján fejtegetett, Nem is akarunk flgycilmeztetűi a nemzeti nyelv és nemzeti bolygathatlanság ohne« a boinbavető repiilőiskolát felgyújtó három skótoirszági gall-kelta: egyetemi tanár, pap és újságíró vádjára, hogy a kelta nemzetiségi jogokat védelmező Lloyd George most már hallgat, pedig annyi baj van a kisebbségi és nemzetiségi dolgokban, elég ha breton, baszk, elzászi, flamand és baltikumi ügyeket említjük. A világháború angol megnyerője és a béke angol elvesztője nem törődött vele, hogy' a nagy' többségét hozó khaki választások ellenére hatalomból való száműzetés keserűségét keltett nyelnie: annál inkább védelmére kelt minden félreértett vagy üldözött valóságnak vagy igazságnak. így védte égő szavakkal a celtiz- imist, ő a waHesbelj kisebbség és a gael nyelvjárásba született. Most Lloyd George ama cikkére hivatkozhatunk, amely beleszól a „hisztérikus“ fegyverkezésbe. Lloyd George nem mond egyebet, mint amit eddig is tudtunk, de most mondja, amikor a vitákban már elfelejtik ezeket az előzményeket és úgy mondja el, hogy szörnyű vádat lehet kovácsolni belőle az elmúlt félévtized minden döntő politikusa ellen. Lloyd George szerint — nem beszélve Oroszországról, amely függetlenül jár el mindenben — Európa nem fegyverkezett volna uj ütemben és uj érveléssel, ha Németország kívánságát a lefegyverezési értekezfleten teljesítik. Óriási ostobaság történt. Makacsság és lenézés orvén. A németek mérsékelt igényeket pengettek. Brünning megelégedett volna, ha zsoldos seregét öt évre korlátozzák és 150 ezer főnyi rendes katonaságot engednek. Papén kancellár még csökkentett az igényeken s 200 ezer embert kiváuí. A meglévő létszám megkettőzését. Még a Hí. birodalom se kívánt többet, mint 300 ezret és Nadoluy követ szívesen elfogadta volna MacDonald észszerű javaslatát. Sőt a fegyverkezési értekezlet ottbagyása után Hitler utolsó üzenete még úgy szólt, hogy minden súlyos fegyverről hajlandó lemondani, ha a békeszerződések értelmében többiek is megteszik. j>e mindezeket a kívánságokat egyszer Franciaország, másszor Simou angol külügyminiszter hiúsította meg és a következmény lett végül az őrült fegyverkezési verseny. Lloyd George-nek szent meggyőződése, hogy az 1500 millió font, amit öt év ai'att Anglia el akar költeni s amelynek szellemében az idei költségvetés a katonai kiadásokat a százmillió fontról majdnem háromszázmillióra emeli, nem is lesz elég, ezért ő már elkészíti léikét a két, sőt hámmmil- liárd fontos költekezésre, amely aztán Anglia lehetőségeit is teljesen kimeríti. Milyen verseny! Holnap a 10 milliárdos francia fölszerelési kölcsön avatkozik be a drámai cselekménybe. Nem tudjuk, hogy Németország mit végez, hiszen rendre adósak maradnak a válasszal a hatalmak még a Népszövetség fegyverkezési adatokat feldolgozó bizottságának a kérésére Ls, bizonyára nem kevéskét. Sejthetjük mire készül Japán, mire készül Amerika. Következtetni lehet az őrületre a hadiszergyártáshoz szükséges nyersanyagok óriási drágulásából és a hadipar részvényeinek állandó emelkedéséből. Sátáni dolgok ezek. A bukásba rántják a kis államokat esősorban: Lloyd George még nem egészen esik kétségbe. Anglia öt év múlva kész lesz, talán addigra már elavult a német és orosz hadi- beruházás javarésze: kijózanodás támadhat és Anglia parancsolhat béke és háború ügyében, kétségtelenül az első és nem a második javára. Különben az elköltött pénzek egy ideig gazdasági és társadalmi szempontból gyümölcsözők lesznek. A pénz nagyobb része visszafolyik az adózóhoz és hatalmas darabokat leszakít a munka nélküliség nagy létszámáról. Hátha ez az egész vakmerő kísérlet: a lehetetlenségig csalogatás. Mintha most Anglia végkimerülésig menő fegyverkezési versenyt írna elő. Úgy látszik meggyőződése, hogy a céil előtt a többi versenyzők kifulladnak, letörnek, szégyenkezve abbahagyják az iramot és csak ő egyedül frissen, baj nélkül, csúcsteljesítményt elérve, győztesen tépSieti át a célszalagot. Akkor aztán clrendeli: most már vége a vészes játéknak, tessék lefegyverkezni! Lloyd George a valóság embere nem sir az elpocsékolt pénzek miatt és nem okoskodik róla, hogy a nagy versenyben való letörés után mily nehéz lesz újból kiemelni a világot a gazdasági és pénzügyi válságból. Halba minden hiábavaló. A végén aggódását és félszét ne nyomja el föltétlenül. Ezt mondja: Európa hajóját a béke zavaros vizeiről a dagadó szedek lassan igy sodorják a háború szírijei felé. olasz külügyi államtitkár közelebbről Páris- ba utazik. ahol Ausztria megváltozott külpolitikájáról fog tárgyalni. Ez a külpolitika, a párisi lap szerint, a továbbiakban Franciaországra és Angliára akar támaszkodni, aminek érdekében Schmidt államtitkár határozott javaslatot is visz magával a francia fővárosba. A párisi lap hírét természetesen csak a legteljesebb fenntartással szabad fogadni. Nem lehet azonban ezzel kapcsolatban emlités nélkül hagyni a magyar legitimizmus vezetőjének, Sigray Antal gráfnak tegnapi beszédét, aki szintén azt hangoztatta, hogy az osztrák jövő kérdésében megtörtént a döntés, még pedig a legitimizmus felé. Sigray gráf szerint Schuschnigg kancellár már visszavonhatatlanul leszögezte magát a Habsburgok mellett. Németország és Olaszország ugyan erélyesen nyilatkoztak meg a Habsburg-restaiiráció ellen. Bécs azonban Sigray gróf szerint bízik abban, hogy az olaszoknak szükségük van Ausztria függetlenségére, ezt a függetlenséget pedig a Habsburg-restauráció nélkül hosszasan fenntartani az Anschluss-törekvésekkei szemben már >nem lehet. A nagy francia hadügyi kölcsönt tegnap enyhe módosításokkal a párisi szenátus is elfogadta. még pedig majdnem egyhangúan. 258 szavazattal j ellen. A szenátus módosítása után a kamara is újra, végleges jóváhagyását adta a kölcsönhöz, ezúttal még nagyobb szótöbbséggel, 474 szavazattal 39 ellen. Párisi lapok megállapítják ebből az alkalomból. hogy a francia pártellentétek jóval kevésbé mélyek, mint ahogy azt a kül- fö’dön hiszik. Ahogy a miniszterelnök a nemzet érdekeire joggal hivatkozik, az egy ség azonnaj kialakul s a parlamenti kisebbség is támogatja a kormányt. RÓMA, március 11. Mussolini közeli látogatására való tekintettel Balbo marsall kiáltványt intézett alakossághoz, amely igy szól: „Harcos, mint ti, a Duce hozzátok hasonlóan nem tűr sértést. Ő Róma tekintélyének védelmezője, az összes Földközi-tengeri né= pék anyja.“ Viktor Emánuel olasz király Grandit, Olaszország londoni követét grófi rangra emelte. KOPENHÁGA. március 11. Lunn ezredes ma Londonba utazik, hogy a francia—spanyol határ ellenőrzését átvegye. Az ezredes jól ismeri a francia határvidéket, mert éppen ott szolgált, amikor még a francia hadsereg kötelékében volt. PARIS, március 11. Beaugitte, a kamara katonhi bizottságának elelnöke, a Matin mai számában azt írja, hogy’ tekintettel Madrid ele síének lehetőségére, a spainyol polgárháború gyors végétvei kell iszőimolni. Francia- országnak komolyan kell foglalkoznia az esemény nemzetközi kövtkezményeitvel. A pirenneusi határ érdekében a kormánynak azonnal érintkezést kel! keresnie a burgosi kormánnyal. Franciaországnak arra kell gondolnia, hogy Madrid eleste után nagyméretű pánik törhet ki a kormányerők soraiban, amelyek igyekezni fognak életűket biztonságba helyezni a francia határon túl. Ebből súlyos incidensek adódhatnak. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon! Jdojérét-%* Bucurestiböl jelentik: Változó felhő- zet, enyhe délnyugati, később észak- nyugati szél, mely kismérvű hömér- sékletcsökkenést és sokhelyen esőt hoz. Bucurestiben ma délelőtt !0 órakor a hőmérséklet 4-17 fok. 1937 március 10. (Rador) Berlin 176.35, Amszterdam 239.80. Newyork 4381 4. London 214.125, Paris 20.03, Milano 23.07. Prága 15.29. Budapest 86. Belgrád 10. Bucureşti 325, Varsó 83.10. Bécs 739.250.
