Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)
1937-03-05 / 53. szám
I? L L E N 7. ÉK .mkisbbHramnuu \-kh-k" ■' ■; «•TW-rTw«. ^••sMcara 1 917 m i r c 1 u n 5. IPAROSOK LAP JA-aimm Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI HANDS. Március 14 én lesz a furdal iparos fáijleí cinofcvalaszfasa TURDA, március hó. A Turdai Iparos ügylet elöljáróság:! nem régen tartott értekezletén elhatározta, hogy a Farkas Miklós halálával megüresedett elnöki állást betöltik. A választás napját március hó 14-ére tűzték ki és egyben Demeter Jáuos elnöklete alatt egy jelölő bizottságot küldtek ki, hogy a betöltendő tisztségekre jelölése kot eszközöljenek. Értesülésünk szerint a hivatalos jelöltek a következők: Elnök Csetri Ferenc, ügyvezető elnök Káptalan Nagy Béla. titkár rfj. Bereczky János. Mivel az általános közvélemény a fenti jelöltek mellett foglal állást, valószínű, hogy a választás simán fog lefolyni. Sikeresen működik a Brasp?-í B&riparosok Árucsarnoka BRASOV, március hó. Lelkes kis csapat megérdemelt ünnepévé nőtt a Bőriparosok Árucsarnoka most tartott közgyűlése. Ez a tizenkét éves múltra visszatekintő kis vállalat példaképe ma a kis pénzek összetett eredményének. Példaképe annak, hogyan lehet gazdasági életünket tulszine- ze.tt elméletek helyett gyakorlati megoldásokkal jobbá tenni. A Székely Társaságban tartott közgyűlésüket a betegsége miatt távollevő Dáner Lájos elnök helyett Biró Sándor alelnök nyitotta meg. A gyűlést tovább Dávid András vezette. Felolvasták a mult évi jegyzőkönyvet és a lezárt évi mérleget. Ennek során az egészséges üzleti tevékenység abból tűnt ki, hogy egy félmillió alaptőkével ötmillió lej évi forgalmat. azaz a befektetés tízszeresét érlék el. A tagoknak az elért forgalom után 4 százalékot tudtak biztosítani, amit a részvénytőke emelésére fordítottak. Egyik igen fontos és társadalmi szempontból sokat Ígérő határozat voit egy bizottság kiküldése, mely a „Rokkant és Betegségbiztositó Egylettel“ való egybeolvadás módozatait dolgozza ki. Ezzel mindkét egylet csak erősödnék és céljainak még jobban megfelelne. Kik a borbclyipárosok vizsgáztató bizottságának tagjai? Legutóbbi számú okban közöltük, hogy a chiji fodrásziparosok arra kérték a munkaügyi minisztert, hogy a vizsgáztató bizottság összeállítását változtassa meg, mer; áll. tói a g vannak köztük olyanok is, akik a szakma fogalmaival nincsenek tisztában. Valószínűnek tartjuk, hogy a munkások tévedésben vannak. A vizsgáztató bi- zoíitságnak ugyanis dr. Hossu városi főorvos az e ncik«, tagjai pedig Mossa Iuliu, Gál Miklós, Tjerzo Todor és Rosca Aurél, a régi és érdemes borbély és fodrászmesterek, akiknek minden kvalitásuk meg, van arra, hogy a vizsgára jelentkező tanoncok, segédek és mesterek képességeit elbírálják. A bizottságnak csak az elnöke, Hossu főorvos nem szakmabeli, akinek működése inkább az egészségügyi kérdésekre terjed ki. Révai Kis Lexikona olyan olvasóknak készült, akiknek a mindennapi élet bármely terén felmerülhető kérdésre gyors, tömör és a tudomány mai színvonalán álló válaszra van szükségük. Ezt biztosítja a Révai Kis Lexikona mely 2.400 hasábon 35.000 amszót tartalmaz 2.000 .szövegképpel. 8 tábla színes és 52 tábla fekete képme!léklettel, 13 tábla színes és 16 szövegközötti térképpel. Tartós vászonkötésben 600 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában. Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is jiortómentesen szállítjuk. î,900.000 iejérí Í4 évre akarja bérbeadni ingailanát a Csizmadia ipariársuiat A tagok egyrésze megfelebbezi a határozatot CLUJ, március hó. Az anyagi és bizalmi válsággal küzdő cluji Csizmadia Ipartársulat az elmúlt héten szerdán Muresanu Nicolae elnök lete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés egyetlen tárgya az anyagi helyzet rendezése volt. Az elnökség a közgyűlésen azzal a javaslattal állott elő, hogy a két utcára kiter jedő és rendk viil nagy értéket képviselő ingatlan bérleti jogát 74 énre adják át egy érdekcsoportnak, amely ennek ellenében n szerződés aláírásával egyidőben 7 millió '200.000 lejt folyásit és azonkívül 74 éven fit évi 50.000 lej bérösszeget fizet. Az elnökség nem nevezte meg azt az érdekcsoportot. amely («1 az összegei fel - ajánlta volna, a jellemző, hogy a közgyűlés a javaslatot ennek ellenére egyhangúlag elfogadta. Az elnökség nem volt hajlandó a kölcsönt folyósító társaságot. vagy személyt megnevezn* s igy a tagok nagyrésze ma sem tudja, hogy voltaképpen ki az. aki a társulat segítségére akar sietni. Több tag tartózkodott a szavazást ezek kijelentése szerint a társulat egy tál lencsééit adta el a vagyonát, mert az j épületért jelenleg is 350.000 L bérfolybe évenként, ami liz év alatt 4 millió 200 ezer lejt tesz ki s ezért az összegért az uj bérlök 14 év alatt tulajdonképpen csak I millió 000.000 lejt adnának mindössze. A bérbeadásra vonatkozó közgyűlési határozatot az. elégedetlen tagok feltétlenül megfelebbezi a törvényszékhez. Ezek a Ingok bízunk abban, hogy ezt a közgyűlési határozatot n törvényszék megsemmisíti s igy u bérbeadásra nem kerül. sor. Egyébként 30 tag kérésére a munkaügyi miniszter elrendelte a társulat ügyvezetésének felülvizsgálatát. A vizsgálat lefolytatására a inra szter Tarnoveanu 11a/il munkaügyi felügyelőt bízta meg, aki jelentését már fel is terjesztette. Nincs kizárva az. hogy a vizsgálatnak az önkormányzat felfüggesztése lesz az I eredménye. MESEaHmm -----------üspnsh üz !<fóngiparo§oft , Tegnap délelőtt érkezett le a munkakamarához a munkaügyi minisztérium értesítése, amelyben közli, hogy a kamara felkérésére interveniált a pénzügyminisztériumnál azhányban, hogy a kisiparosokat általánosságban mentesítsék az üzleti könyvek vezetésétől. A munkakamara már régebben fel- terjesztést intézett a pénzügyminisztériumhoz, hogy azokat az iparosokat, kik szezonmunkát végeznek és az év egy‘k felében nem dolgoznak, ne adóztassák meg egész évre, hanem csak arra az időre, ameddig dolgoznak. A pénzügyminisztérium most leiratban közölte a munkakamarával, hogy a szezoniparosok a pénzügyigazgatóságtól kérvényezhetik az adóelengedést arra az időre, amíg nem dolgoznak. A munkaügyi mhvsztérium leiratban figyelmeztette a munkakamarát, hogy hívja fel a husiparosok figyelmét arra, hogy iparigazolványaikat és munka- könyveiket ők is becserélni kötelesek. A minisztérium ugyanis arról értesült, hogy a husiparosok közül többen nem adták be kérvényeiket. Egy másik leiratban a minisztérium arra utasítja a kamarát, hogy hivja fel tagjai figyelmét arra. hogy az uj ipar- törvény alapján a közszáll1 fásra irányuló árlejtéseknél jelentős kedvezményekben részesülnek a többi pályázókkal szemben. Hasznos-e vagy káros a Sdsigiafosok nemzeti hifeiintézetének létesítései BUCUREŞTI, március hó. A tervezett Kisiparosok Nemzeti Hitelintézetének törvényjavaslatával kapcsolatban nagy vita indult meg a sajtóban. amelynek során rendre hozzászólnak Románia e kérdés iránt érdeklődő gazdasági szakemberei és politikusai. A kisiparosság szempontjából, amely a nagy felkészültségű gyáripari versenyben, meg a beszerzések, kalkuláció és értékesítés nehézségeinek akadályversenyén mindinkább lemarad, a hitelnyújtás kérdésének rendezése olyan probléma, hogy érdekes lesz és hasznos is megismerni az ekörül folyó vita érdemi anyagát. A törvényjavaslat ellenzőinek egyik szélső álláspontját Ghiulea Cluj-i egyetemi tanár véleménye képezi, aki a kisiparosok számára tervezett hí- j telintézet létesítését időelőttinek tartja. | Szerinte az iparosságot előbb hitelképessé kell tenni egészséges szakmabeli és gazdasági segitőakciók utján és azután nyúlni a hitelnyújtás eszközéhez, különben adósságba kergetik a kisiparosokat a tönkreteszik. Őket mindenekelőtt olyan helyzetbe kell segíteni, hogy mint vállalkozók megállhassák helyüket, akkor számukra a hitelnyújtás valóban segítséget jelent és nem terhet, amit nem tudnak elhordozni. Alexandrescu-Roman munkaügyi államtitkár válaszol Ghiulea tanár elíen1 vetéseire és azzal védi a törvényjavaslatot, hogy már megindították a kisiparosság védelmére és gazdasági támogatására szükséges törvényes akciókat. Az 1936. évi úgynevezett Nistor-törvény az iparosok szakmabeli képzettségére vonatkozólag, módot ad egy szakképzett iparos társadalom kifejlesztésére, melynek alkalmat ad korszerű szakmai megszervezésére is. Gazdaságilag az 50 százalékos vám és vasúti szállítási kedvezmény, az árlejtéseken való részvételnél j nyújtott előnyök, adókedvezmények, j ipari szövetkezetekbe szervezésük elő- j nyös feltételei széleskörű protekcionista ; rendszer kedvezményezettjeivé teszik a kisiparosságot. Azonban mindezek az előnyök és kedvezmények gyakorlatilag nem érvényesíthetők és csak papíron maradnak, mert a kisiparos tőke hiányában nem tud vállalkozni, nem tud termeim és nincs mit szállitania. A tőkehiány fejlődésében is meggátolja, mert nincs módja gépeket, modernebb szerszámokat, felszereléseket beszereznie. Ezért van szükség n hitelintézet I felállítására, hogy e hiányokon hitel- I nyújtással segítsen és az egész protek- j cionista rendszert ezzel reálisan munkába lehessen állítani. A kisiparosok részére nyújtandó hitel biztosítékairól is gondoskodtak azzal, hogy csak szövet- 1 kezetekbe tömörült iparosoknak, mint szövetkezeti tagoknak nyújt hitelt a/ m tézel, amiért a szövetkezet a felelős. lg> u kisiparosok részére nyújtandó hite lek nem lesznek udóssáycsinálásra csábító alkalmak és olyan terhet sem jelentenek majd, amit a kisi[sáros nem tudna viselni, illetve nem tudná ilyen természetű adósságát rendezni. E két szélső, támadó és védő állás pont között Mladenatz professzor véleménye mutat rá a középutra és óvatos '-ágra int a tervezett hitelintézet alapító sánái. Utal arra a tényre, hogy volt már hasonló célú kezdeményezés az 1909. évi Orleariu-törvény alapján kisiparosok részére felállítandó városi népbankok j felállítása érdekében, ez azonban eredményre nem vezetett, úgyhogy az 1919. évben hozott városi szövetkezetekre vo natkozó törvényrendelettel eizek a népbankok nyílt szövetkezetekké alakíttattak. Ami a kisipari hitelszövetkezetek jövendő munkáját ileti, veszélyt lát a törvény azon rendelkezésében, hogy e szövetkezetek tartoznak alkalmazkodni a Nemzeti Hitelintézet előírásaihoz és szabályaihoz, mégpedig nemcsak a nyújtott hitelek felhasználása tekintetében, hanem e szövetkezetek mindennemű ügylete vitelénél. Ezzel megbontanák az egységes szövetkezeti rendszert, e külön és sajátos célok folytán megnehezítenék, vagy éppen meggátolnák az egységes, ható szövetkezeti szellem kialakulását is, mert e törvénnyel egy tekintélyes szövetkezeti szervezetet kiemelnének az általános román szövetkezeti rendszerből és egy egészen más központi intézet I parancs-szabályai alá helyeznék. A Cluj-i Nyílttéri Csizmadiák és kisiparosok egyesületének közgyűlése A Cluj-i Nyílttéri Csizmadiák és Kisiparosok Temetkezési és önsegélyző Egyesülete f. hó 7*én határozatképtelenség esetén pedig 14-én délelőtt 9 órakor tartja évi rendes közgyűlésé; az Épkőrn-unkások Otthonának ' nagytermében. Süt. Vad 7. szám aiott. A közgyűlés tárgysorozata a következő: i. Elnöki megnyitó és két jegyzőkönyv hitelesítő kinevezése. 2. 1936. évi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 3. 1936. évi összpénztári jeleneés és vagyonkimutatás. 4. Számvizsgáló bizottság jelentése és a fiaim éretvény megadása. 5. Uj számvizsgáló bizottsági tagok választása és a vezető- ! .ségi tagik kiegészítése. 6. 1937. évi költség- vetés megszavazása. 7. Előre beadott indítványok és interpeiációk. 8. A közgyűlés bezárása. Egytben közöljük azt is, hogy a közgyü- j lésen csőik azok a tagok gyakorolhatják vá- ! iasz.ójogukat, akik az előirt fizetési kötele- ' zettségüknek eleget tettek és hátralékaik nem haladják meg a három hónapot. A közgyűlés csak azokat az indítványokat tárgyalja, melyek az alapszabályok szerint a közgyűlés előtit benyujtőrt talk a vezetőséghez. TANULJON ROMÁNUL! Cherestesiu: j 100 újságcikk alapján románul a felnőtt \ nyelvtana. Gyors és biztos módszer. Teljes anyag 15c lej. Két részbe gyűjtve részenként j 75 lej. Kapható az ELLENZÉK könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre kapják. Havi 4® ie|éi4 olvashatja az összes kösiy^ujjosiságokaf az Ellenzék kölcsönkönyvf árában, Ouf, Piada ISnsrü- Városnak iei- caoelsrncliii és íegdusaöban Jelszereid 50ÖÖ ködedes magyar kí>J • csönköíiyvlára. Havi' 40 lejért mindennap cseréibe» i
