Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-02 / 50. szám

I BLi:ai*zßK m LEMEZ-SLÁGEREK TEL CLUJ, P. UNIRII 31 93. TEL. 93. Zsoldos Benő: Öreg Vigyázóné Pakson Nem tudom teljes bizonyossággal: a mtri paksi emberek — kik szintúgy olyan köiiy- nyen felejtő Imhntdók ezekben a kesze-kusza jelenvaló időkben, mint akár csuk mi int- gyunk, többi ixirosbéliek — emlékeznek-e még az öreg Vigyázó nénire, aki (i*an ónunk bizony már száz esztendeje is) ott éldegélt ixtlamikor a csendes dunamenti városkában?! Alig kétlem, hogy trónnak még valahányon, akik hallottak róla. ha csak nem abban a formában is, hogy ha voltak és vannak ku­ruc férfiak, még annál inkább talál ódnak kuruc asszonyok is. Mert jelen hősnőnket is ez utóbbiak közül valónak ismeri el a ha­gyomány. Róla találtam feljegyezve ezt a m kis epizódot egy régi krónikáiban. * Mondom: öreg Vigyázóné Pakson kuruc q egy asszonyság volt. Már ami n veleszületett 8 természetét illeti. Vármegyebéli vagy városi | tekintély egyformán kismiska vak előtte, így hát annál kevésbé számottevő egyéniség volt az ő szemében, türelmes hitestársa, jám­bor Vigyázó bácsi, felebbvrdó hatóságának hangtalan, alárendeltje. Ez a jobb sorsot ér­demlő férfiú crhgJia tudott volna házaséleté­ben csak egyetlen esetre is hivatkozni, mi­kor övé lett volna otthon — az utolsó szó. De most hagyjuk csak öt nyugodni — nem róla esik szó ezúttal. Öreg Vigyázóné valami pörbe keveredett (nem is csoda: perlekedett ő szóbelileg ele­get egész életében). És pórt vesztvén, fizet­nie kelletett. De nem azért volt kuruc asz- szony a talpán. hogy még fizessen is. Ezt az egyet már csakugyan nem szerette. Rá is ír­tak tehátlan a vármegyebeli töwénylátó urak, hogy akkor és akkor kimegy hozzá Paksra a végrehajtó bizottság és pedig az akkori törvényes szokásnak megfelelően, az alispán ur, meg a járásbéli szolgabiró. Ez hát eléggé tekintélyes deputáeió. Más közön­séges ember holtra ijedt volna tőle és fizet esze nélkül. De nem úgy ám öreg Vigyázóné asszony. Rémségesen felfortyant és vissza izent a tör­vénylátó uraknak: — Dejszen, azt szeretném látni! Aki az én küszöbömön átteszi a lábát, irgalmatlanul nyakon öntöm egy dézsa vízzel!... A végrehajtó bizottság azonban — a tör­vény erejének érvényt szeizendő — ennek dacára is ,,kiszálltil a félelmetes Vigyázóné házánál. A vármegyebeli alispán is, a szolga­biró is, nemkülönben, megjelent ott a végre­hajtódó ellenfél keményszívű fiskálisa is. öreg Vigyázóné harcias pózba helyezked­ve, már ott várta őket a konyhaajtóbem. Lát­szott egész mivoltán, hogy kész elszántan, azonmód valóra váltani fenyegetését, A de- putáció pedig (ugylátszik, már hallott egyet- mást felőle) a vészt jósló jelenség láttára gon­dolkodóba esett. Ebégre nem tréfa dolog egy sárkánnyal szembeszállani a hivatalos tekin­tély védelmében. Ott tanerkodott hát az ud­varon. De valamit mégis csak tenni kellett. Az alispán tehát kiadta az utasítást a szol- gabirónak: — Eredj te elől, elvégre is a te járásod­ban vagyok! Ámde a szolgabiró előzékenyen tessékeli az alispánt: — Eredj csak te, kedves bátyám — mint alispánt úgy is téged illet az elsőség! Tudja Isten, milyen fordulatot vesz a do­log, mikor az agyafúrt fiskális a helyzet ma­gaslatára emelkedve, harsány hangon elkiál- lotta magát ott, az udvar közepén: — Ki kell hajlani a teheneket az istállóból! Öreg Vigyázóné egyszerre megtorpant e kemény szavakra. Szivén találták ezek ugyan- ám, végső veszedelmén az ő bálványozott fe­jőseinek. Meglágyult hát egyszeriben az imént még tigrisbősz asszonyság. Odakiáltott mind­járt a deputációnak: — Gyertek hát, akasztófáravalók, fizetek! Tüstént elő is szedte a harisnyaszárat s az onnan előszámlált ezüsttallérokból kifizette rz egész követelést a költségekkel együtt. Az utolsó krajcárig . . . De igy legalább a tehénkéinek nem esett bántódásuk. ,s LNSPEKCHAS GYÚtiYKZEJíTAJKAiK. Feb ru.’ir 27 161 márriiw ft-lg n kiWrlkr/6 gyógy awrtúrak tvljtfiiteiittk éjjeli szolgálatot: Fer­imül, Fialta l'nlfii 33., telefon I 35, llygu. Fiain Milial Yite.ii/iil 14., telefon 4 04, Vü­toria, Lalea Kegele Fenlimuul 82., telefon 3 52, Sotrikp« Emil, F. SMtn «îl Mtti> Nyugtú741 .s. Az 114(>l>1 vi négy I>ét alatt az alábbi adományok érJufetak s/.erkcH/tösé- gün'kblt“: 15. Uöbertné 350 ]«j, N. N. Ludas 200, Szí. Aulai novóbtm 200. Jézus ív.r vében 100, Csép Allbértoé 100, i>. Imrémé, Dajoc 100, N. N. 100, W. A. 60, Csapó né 50, M L. 50, Szí. .Antal nevében egy elbocsátott tisztviselő 30, B. A. 20 lej. Dési Sándor vtllágtukm Séaibó részére Ágoston Mjáiria Saimcnaáu 200, egy öreg katanatohszt beteg felesége vészére „Marni,klünk e mii ékére“ 100. Ili István, Ulies 150 Hej, Szwntümuey Dá ni él­né, Sighet 50, N. N. tel iahe Men nagy hebeg ambetr részére N. N. 100, X. Y. 50 és Szí. Antal nevébon N. N. 25 lejt kii'klöbt. Az ado­mányokat köszönetbel nyugtázzuk és ren- deltvlési h (.éveikre juttatjuk. A Sft.-Ghrnrghi.-i Iparos Otthon közgyű­lése. Tudósitónk jelenti: Sfl.-Gbeoiglie és Trörscaunenvegye iparos Iá rsadalmának álta­lános érdeklődése mellett tartotta meg évi közgyűléséi a Sít.-Ghinorghe-i Iparos Ott­hon. A pénztár nők-gazda és ellenőrök je­lentése után Lurtz Béla elnök mondott be­számolót. Az ipar testű letek feloszlatása után az iparosság védőt, támogatót, tanács­adót talált az Iparos Otthonokban, mie'lyek felvi'lágosi'-tó munkál végeznek, jogvédelmet nyujtianailk tagjaiknak, tehát joggal mond- haljuk róluk, hogy az. iparosság összelartói — mondót hí az elnök. A közgyűlés végül sa/jn)jiul tál tudomásul vette Lurtz elnök le­mondását. Lurtz elnököt, Papp Dezső eddigi alelnökkel együtt az Iparos Otthon tiszte­letbeli elnökévé választották. A mé«/JÍr<Ksokiuik is, be kell eaerélnJiVk jpariga zol ványaikid. A helyi Kerervkedelmw és Iiparkamara ezúton közli, hogy az ösz- sz.es mészálrosok, akik az á'Haluk levágott állatokat klnsiifliybem árusítják, az u.j ipar* töivény énbelunóbeai köteleseik a már nyeg­lévé i p® rllgá zolványaiikat. az ,\l 1 öté kies mun- kakumia,ráknál bccs/crédui. II« ilyennel nőm rejiulielkeznlnk, kötelesiek in/ositerlkönyvet vál­tani. Mindaizokfid, akik en/nék a rendelke­zésnek mein tesznek eleget, a fenitA törvény értélül nőben 100 -10.000 lej lwlrságglal sujt- ják. Ugyanilyen bünbidés alá esnek azok us, akik a inunk a kam/ama álltai kiállított, miinkjakönyv nélküli, segédeket, vaigy mun­kásokat allkalimazniak. A Svábhegyi Szanatórium esinameriíbes, aiapfésnyes, suibalpfn levegőjén pompásan gyógyulunk az akut és kirónikus légzőszerv! luug’b.begedések. Inhala tórium, Sóletomra, modmi belégző apparátusok. Mérsékli! utó­szezon áraik. (Igazgató-főorvos: dr. Györki Béla.) Főállatorvos és zeneigazgató vágat ma/.ősi pere Tg.-Mures-en. Tudósítónk jelent1:: Két érvel ezelőtt nagy feltűnést keltett Tárgu- MuresHPin Cost in Maxiim lián zenede igazgató ,.Négylábú sólymuk“ címűi könyve, mely­nek kigunyolt föalakjában dr. Talulea me­gy eíi főáilatorvos magát vélte felisme-rni. Jippen ezért sajtó utján elkövetett éágalma- zá-s dinién feljelentést ailolt lx: Costin Maxi­milian ellen, ugyanakkor azonban röpiratot készített, melylien súlyos megállapításokat tett a zenedeigazgató hivalaü működésére vonatkozóan is. Costin Maxilimbian válaszul szintén peirl indított Jatülea dr. ellen. A kettős rágalinazási perrel most foglalkozott a Tg.-Mures-i törvényszék, az Ítélet kihirde­tését azonban elhalasztották. Az újság és a városi tanács Berlinből jelentik: Valamikor régen. ami­kor még az újságok ritkán jelenlek meg és nagyon drágák voltak, költséges fényűzés volt az újságolvasás. Minden bizonnyal töb­ben szövetkeztek egy-egy újság megszerzésé­re és tanulmányoz ásóra. Egy most napfény­re került hivatalos iratból derül ki. hogy egy város egész tanácsa is társasviszonyba lépett egy ufságolvasóiHil. A hildesheimi városi le­véltárban levő okmány ugyanis elmondja, hogy 1606-bfm a városban egyetlen ember volt, aki újságot járatott. Ez a férfin nem volt tudós vetgy történetíró, hanem egy Tappe nevű kereskedő. A költséges kedvtelés a: egész városban nagy feltűnést keltett. Egy alkalommal a városi tanács ülést tartott, amelynek napirendjén egyetlen tárgy szere­pelt: Tappe ur újságja. Határozatot hoztak és Tappe urat felszántották, engedje meg a városi tanácsnak is, hogy belenézzen az új­ságjába Érmek ellenében az előfizetési dij felét visszatérítik neki. A kereskedő elfogad­ta a: ajánUrtot, de azzal a kikötéssel, hor/y őt illeti meg az elsőbbség. Csak akkor adja tovább az újságját, ha ö maga már végigol­vasta. Ezt a feletételt annyira szigorúan vet­ték, hogy a városi tanács akkor is csak má­sodkézből kapta meg a tápot, ha Tappe urat üzleti ügyei e\szólították a városból és eset­leg csak többnapi távoliét után olvasta el új­ságját. Doirtftrráavateis. Szombati számunkban közöltük biz kisebbségi; fiatalembernek dok- torráavatását. E névsorból nyomdai hibá­ból kimaradt dr. Feszt&nger Miksa fiatal és tehetséges Cduj-|:. orvos neve. Fesztinger Miksa Cluj-i illetőségű, orvost; tanulmányait Párásban kezdte meg és itt fejezte be. A szorgalmas és fiatal orvosnak doktorráava- táiSa alkalmából sokan gratuláltak. Amerika legjobban öltözködő férfiak AVasMingtonból jelentik: Az amerikai szabó- szövetség megállapítása szerint az Egyesült- ÁJtamok .legjobban öltözködő férfias: I. Roosevelt elnök, aki „ellená:Ihatatlan“ sza- lonikabátot viselt, amidőn másodszor avatták elnökké. 2. Ered Asta're, az angol táncmű­vész, aki „megtanította az amerikaiakat, ho­gyan keit az elegáns frakkot viselni/“. 3. Arno Petéi', az ismert torzképraíjzoló. 4. Enzo Filermonte, az olasz ökölvívó, aki J. J. Astor özvegyét vette feleségül. M/eghiilé#mé{ használjon DIANA sósbor- szesz, bedörzsölést. Erős hülés esetén a leg­fontosabb az izzadság előidézése. Meg kell élénk'iteni a vérkeringést, amit legkönnyeb­ben és leghiztosahban DIANA sósborszasz- szel valló bedörzsölés révén érünk el. A DIANA összetételig kitűnő hatású, meggyor­sítja a vérkeringést, bő izzadást okoz. Egy angol ember hetvenéves koráig mwní- egy busz darab mairhát fogvaszf el. Lon­donból jelentik: A hadügyminisztérium kér­dőiveket bocsátott ki, mert azt akarta meg­tudni, hogy menny);, a husfogya-sz-tás Ang­liában; háború esetén milyen mlennyiségü húsról és egyéb élelmidikkekrö;l. kellene gondoskodni a lakosság élelmezésénél. A szigorúan ellenőrzött statisztikái felvételek után igen érdekes adatok állottak a mlinász- 'tériuim rendelkezésére. Megállapították, hogy 1927 óta Angliában a fogyasztás mind az élelmllszea'elkben, mind a különféle Ita­lokban év.ről-évre növekedett. A legitöbb fogy az angolok kedvenc, eledeléből, a marha sültből. A statisztika szerint egy-egy angol évente száznegyven font (.majdnem hetven kiló) marii a,sültet eszük meg. A köz- élelmezési miniszternek tehát éppen elég gondja lenne, hogy a szükséges mennyisé­get előteremtse, hiszen a fenlti adatok sze­rint egy-egy angol hetvenéves koráig mint­egy húsz darab marhát fogyaszt el. A gazdasági ismeretterjesztés ügye a be- kecsaiiji református tanítók megbeszélésén. Tg.nMures-röl jelentik: Marctilenli Munes- megylei községben a beklecsaljli református egyházmegye tanítói!, Kálmán Vencel Ho- testii-i igazgató-tanitó elnöklete alatt meg- bes7éfiést tartottak, melynek kétszáz részt­vevője között több lelkész is jelen volt. Az értekezletén mindenekelőtt azokat a felada­tokat vitatták meg, melyek a nép gazdasági oktatása terén hárulnak a tan'üt ókra, <Je megbeszélés tárgyát képezte a kisebbségi., ta­nítók helyzete is s ,a nép és tanítók közötti kapcsolatok kimélyitésének kérdése. A meg­beszélésein a Muxes-megyei tanfelügyelőség is képviseltette magát. Talált kutya. A rendőrkvesztura értesí­tése szerint Suhanyi Rudolf, Cluj, Calea Trai!lan. 39. szám alatti lakos jan-uár 26-án este a Plata Unirii-n gazdátlanul kóborló, körülbelül nyolchónapos vizslakutvát talált. A kutya eztdőszerint Suhanyi Rudolf bir­tokában van a fenti cím alatt. VIDÁM SOROK MILYEK LEHETETT A FÉNYKÉP? Egy ember kétségbeesve jelentkezik a rend­őrségen. — Kérem szépen, megszökött a feleségem. Tessék, itt a fényképe. Szíveskedjék őt minél előbb visszahozni. A kapitány ránéz a fényképre és csak eny- nyit kérdez: — Miért olyan sürgős magának? GYANÚS. Részeg ember botorkál reggel hazafelé. Út­közben alaposan beleütközik egy járókelőbe, aki hatalmas pofont ad neki. A részeg hátralántorodik és csodálkozva megszólal: — Mi az ördögi Már otthon volnék? MEGNYUGTATÁS. A hegedűművész. aki este hangversenyt készül adni, ezzel búcsúzik a menyasszo­nyától: —- Ma este csak neked fogok játszani drá­gám! Mire a menyasszony: — Ugyan kérlek, egy-két ember csak el­jön a hangversenyreI Papucshosöh nagygyűlése Newyorkbót jelentik: ,,Az Egyesült Álla­mok papucshŐseinek szövetsége“ a Wiscon­sin államban levő Oshkosh városban a leg­közelebbi napokban tartja idei rvjgygyülését. A gyűlés napirendjén elsősorban a házasélet bajainak megvizsgálása és a megszüntetésük­re alkalmas eszközök és módszerek keresése szerepel. Ennél is fontosabb kérdés azonban, hogy mit tehetne a szövetség azoknak az el­nyomott férjeknek az érdekében, akik nem is lehelnek a szövetség tagjai és nincs mód-1 jukban panaszaikat előadni, mert feleségük ■nem engedi meg, hogy az egyesületbe belép­jenek. A szövetség vezetői tisztában vannak azzal, hogy az igazi elnyomottak éppen azok, akiknek körülményei nem engedik meg, hogy a szövetséghez forduljanak védelemért. Kevés ín acél az amerikai flottaépítés céljaira. Washing Ionból jelentik: RoosevéH j elnök a minap ismertette az újságírók előtt azokat a nehézségeket, mtflyek a flotta- épttésTf program míiatt az Egyesü It - A Famok- I ban felmerültek. Kiiijelentette, hogy az ame­rikai flottaépötési program végrehajtásához ! 25 millió tortna acélra volna szükség, már pedig az acél' beszerzésével meghizobt vál­lalatok edd 'ig mündössze 7 mlífiló tonnát tudtak száká'tenii. Százötven sziÜöt megbírságoltak iskola- kihúgás érmén. Zalau-ról jedenEk: A közok­tatásügyi minksz4érinm annak idején elren­delte, hogy a Tárnád-i római katolikus ele­mi iskolába vezessék be a német tannyel­vet s m ki tán az iskola a rendelkezésnek nem tett eleget, megvonták nyilvánossági jogát. Az ügybe« közigazgatási per foiyak, melyet májusban fognak tárgyalni Oradea-n. A Tasnad-i állami; elem, iskoía igazgatója, Filip loan közben saját iskolájába irta át a növendékeket s miután szüleik továbbra is a római katöMkus iskolába járaítták a gyermekeket, 156 szülőre fejenként 500 lej bírságot rótt ki. Az üggyel most foglalko­zott a járásbfíróság s az egyházközség kép­viselőjének kérésére a tárgyalást jtmius 7-ig el halasztotta, mért előzőleg közigazgatási pernek kell döntenie, hogy jogos volt-e a tanulók átírása. ÖN MÉG NEM TUDJA, hogy március 6-án lesz az Újságíróbál? — kérdezte egy ur teg­nap délelőtt jóismerősétől. Valóban különös is lemne, hogy él valaki Cluj területén, aki ne tudná, hogy ezen a kérdéses napon naggr szabású események fognak lezajlani az Uj- ságiróklub helyiségében. Igyekezzen, hogy ezeknek az eseményeknek szemtanúja le­hessen. Primăria Municipiului, Cluj. No. 4760—1937. HIRDETMÉNY. Cluj város polgármesteri h-vatal árlejtés utján vállalatba adja sürgős eszközlésre az t937 erdé- ízeti évben esedékes erdőterületek kitermelési munkálatait, Cluj város tulajdonát 'kepezo külön­böző erdőkben az alábbiak szerint: i A Feleac-i erdő 8.90 hekta'/r területben. z. Luna—Gíkm-i erdő 4.92 hektár területben. 3. Popesti-i erdő 10.20 hektár területben. 4. Lomb-i erdőtartalék kb. 400 m* * 3 4 5 6. 5. Someşul Gaíd-i maradék faanyag i937're eső része 58.5 hektár területben. 6. Gilau-i erdő 1937. évre eső rész maradék- faanyag és egy protekciós erdőrészről 25.34 hek­tár területben. Az árlejtés minden az 1—6 pontokban felso­rolt erdőkre folyó év március 16-án délelőtt n órakor a városháza üléstermében az árlejtési b- zotstság előtt, a C. P. törvény 88—no. cikkelye: és a Monitorul Oficial 1934 június 4-én kelt 127. számában közölt szabályok szerint külön esz megtartva. A résztvevők ajánlataikkal egyidejűleg a. kér­déses munkálatokra felajánlott összeg 5 százalé­kát óvadékként készpénzben, vagy értékpapírok­ban letétbe helyezni tartoznak. Az árlejtés után az el nem fogadott pályázatok óvadéka azonnal visszatérittetiki, az elfogadott pályázatoké vi­szont továbbra is letétben marad. A teherfüzet éP költségvetés . naponta a gazdasági hivatalban (32. sz. szoba) tekinthető meg. Gluj, 1937 február 23. Primăria Mtuucáptului, Chuj.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom