Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-14 / 61. szám

* BLL RN I ÉK 19 31 rai re I a t 14. Ha< ucmacióh Äveirodck ót* bcleringMu m»gát « «mberiiég •bba a tudatba, lio^v <ibs7olut értékű véleményt «lkothit nuţinAk mibenlétéről és a természet törvényeire Éppen * tudomány fejlődése C* « természet lUnyw^iiuk ielismerése kényszerűett bennünket a legutóbbi időkben arra « szerény­ségre és olürucosűgru, hogy valljuk be, miszerint minden eddigi tudásunk eltörpül »lihoz képest, amit még nem tudunk. Most is, i7. utóbb: évek során a világhírű ame­rikai Gu^tro D„ amely Amerikában egy gyógy­növény felfedezése folytán jött forgalomba — ami u t/envedő emberiségnek le becsüllvrtetlen k'ncset jelent — be lett bizonyítva, hoRv régi, gyógyithautlamuk ve]t gyomor, bél, epe; vese és májmegbetegedéseknél olyan eredményeket ér­tek el ezzel a gyógyszerrel, amelynek szociális értéke az emberiségre minden várakozást felül­múlt. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és dro­gériákban vagy megrendc hető t to lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárában Bucureşti, Calea Victoriei 124. Temetőben... Illetékeit expressz-dráimi a <'Inj-i kápolnából SZÍN: A fenti. * SZEREPLŐK: A nr és B ur. 1 (tr ravatalon B-hez, akit csak holnap délután temetnek, ennél fogva még csak ép- f-ct 1 hogg belefektették a koporsóba): Mond­ja kot liga nr, hány óra? B: Sajnos, csak saccolni tudom. .4; órá­mat a: unokaöcsémre hagytam. De úgy fél négy körül lehet. \ \ i. még egy félóra és kezdődik a szer­tartás. fí: Drukkol? .4: Lehet mondani: igen. Tudja, ilyesmi még [iem történt velem. B: Persze, persze... Ilja, minden kezdet nehéz.' Emlékszem, éj 1 is rémesen meg vol­tam illet6due az anyakönyiwezető előtt, mi­kor megnősültem Csak úgy vacogott a fo­gam. .4. Jó magánuk. Mór egg kis praxisa is van a dologban, de én . . . én agglegény voltam. fí: Es mégis ilyen fiatalon? . .. A: lessék elhinni, mindenkinek kijut. Ha nincs feleség. van májbaj, meg vesehaj. Ne­kem például vesebajom volt. B: Kellemetlen lehetett. .4: Igen. a vesekúpok, meg valami mal- pighi csövecskék betegedtek meg. Iszonyú pénzbe került. Most persze sokkal könnyeb­ben érzem magamat. fí: Döntött már a továbbiak felől ? .4: Még bizonytalan. Úgy gondolom, egy darabig még éltén\fergek itt az űrben, aztán igyekszem valami jó helyre jutni. B: Nem lesz könnyül Figyelmeztetem, hogy nagyon szigora a szelektálás. A: Akkor bevárom az ügyvédemet. fí: Talán haldoklik a kedves jogtanácsosa? *4; Nem éppen, de szótartó emberek is ígérték neki, hogy legközelebb agyonütik. Idő kérdés az egész kérem. B: Persze... (Kis csönd.) Jól néz ki ma­ga ezekkel a ciprus-izékkel. A: Istenem, igyekszünk... Megjegyzem, hat-hat gyertya ég a két oldalamon. Itt a fejemnél mindjárt meggyujtják a villany­kandelábereket. Akkor nézze csak meg . .. B: Sok koszorúja van. A: ühüm! Népszerű ember voltam. Itt jobbra is van egy koszorusor, meg balra is. Az egyiket jóbarátaim küldték részvétből. B: A másikat ? A: Az ellenségeim, örömükben. Tudja, úgy gondolom, hogy egy temetési menetben átlag kétféle ember van. .4 gyászolók éljön­nek sirrd, a rosszmájualz eljönnek röhögjU. Fogadok bármilyen összegben, hogy a lcon- kurrensem itt lesz. Sőt talán koszorút is küldött. Nézzen csak utána. B: Igen... tényleg látok... Mi ez? Uram. a maga konkurrense nem kevesebb, mint hét koszorút küldött. A gazember! Ilyen disznóságot.. . A (nevet): Na nézd csak... Mi ebben a dí szítés ág ? B (magában számolgat): ...tízszer négy- százhusz ... az négyezerkétszáz . . . hétszer .. . az kétezerkilencszáznegyven. . . plusz gyertyák, kandeláberek .. . tizenöt.. . phü . .. A (fölényesen): Azt hiszem, uram, hogy jelenlegi társadalmi állásunk kizár minden anyagiasságot. Szíveskedjék talán abbahagy­ni ezeket az otromba kalkulációkat. Számok . . . pénz ... Nevetséges kérem! B: Mi az\ hogy nevetséges? Hát maga még nem tudja? A: Micsodát? B: Na ne tréfáljon velem. Uram, én egy szivszélhüdésben elhunyt úriember vagyok. A: Esküszöm, hogy nem tudtam, miről beszél.. . B: A luxustaxáról'. .4: Miféle luxustaxáról? B: Amit Cluj városa szed, még pedig a ravatali gyertyák, gyászkocsi, ló-létszám és koszoriimennyiség szerint. Speciei az ön ese­tében mintegy hatezer nyolc száz lejt. A: Egek! (Szivéhez kap.) B: Nos? A: Itt ma nem les: temetve! fí: Hogyan? A: Otthonfel ejtettem a pénztárcámat! ■ (—ós.) Angliában kevesebb újonc volt az idén, mint az elmúlt évben LONDON, március 13. A lufi hadsereg évi jelentésének ada­tai szerint, minden erőfeszítés ellenére, ;i/ idén 3700 újonccal kevesebbet Indiák besorozni Angliában, mini az elmúlt év­ben. Az ezévi angol újoncok száma mindössze 21.975, holott eredeti terv sze­rint 32.000 embert akarlak besorozni. AGYVÉRZÉSRE HAJLAMOS IDŐSEBB EM­BEREKNEK a rendkívül enyhén ható természe­tes FERENC JÓZSEF kcserüviz — reggel éhgyo­morra egy kis pohárral — nagyfontosságu szol­gálatot tez azzal, hogy :gen könnyű, lágy s/.ék- letétet és kielégítő emésztést biztosit. Orvosok ajánlják. A Ind nah us felhasználása az élelmezésben. Itörli ívből jellemük: Néinietorszáthall kísérle­tek folynak, hogy a bálna husi k ivomnt ké­szítésére fel lehessen használni. A kísérletek jó eredménnyel kecsegtetnek. Akik már im-g ízlelték a báínaluisikivoiwitból készült étele­ket, azt mondják, hogy cseppet sem marad e>l a ma rbahuski vonat mögött. ; Legmodernebb gyapjúszövetek * Kosztümre, felöltőre, háromne­cc gyedes kabátra! Rendkívül nagy választék! Kizárólagos minták! tö-c FINOM MINŐSÉGBEN!!! tS GALLIA CiuţSir.Gen. \ Neculcea 2. Brasov, P, Libertăţii 3. Sibiu, Reg» Maria 7. A Síéi világpolitikája Az általános türelmetlenség légkörében Vannak pillanatok, máikor veszedelmes nemzebközi problémák valósággal versenge­nek egymással, hogy a viták előterébe jus sanak. A külpolitika állandó, nagy kérdései mellett előtörnek ilyenkor az egyideig sike­resen háttérbe szorított vitás kérdések is és hozzájárulnak a nemzetközi élet általános idegességének fokozásához. Ilyen pi.faliato­kat él ál napjainkban Európa. Félig meg­oldottnak látszó ellontétek újra teljes éles­ségükben mutatkoznak és újabb összeiitkö- zési lehetőségek jelennek meg a láthatáron, melyről a viharfelhők most már hosszú idő óta pillanatokra is alig tűnnek el. A nem zetköz-i érintkezés terén is napról-napra fo­kozottabb a tii beim ellenség. Fokozódik a tá­madó kedv a sajtóban és felelős vezető egyé­niségek beszédeiben egyaránt s ugyanakkor fokozódik az érzékenység is a küllőidről jö­vő minden kritikával szemben. A mérgezett hangú sajtó hadija rartot, mely ez általános zűrzavarban dllenfelek, sőt állítólagos bará tok közölt is szüntelenül folyik, alig lehet már figyelemmleü kisérni. Nagyhatalmi kor­mányok kölcsönösen tiltakoznak egymásnál nemzeti érzékenységük, vagy vezető egyéni­ségeik megsértése miatt. És vezető egyénisé­gek sem igen tesznek hangfogót kijelenté­seikre. mikor más államok céljainak, vagy tevékenységéinek birálgatásáról von szó. A nemzetközi érintkezés hangjának ez a kiéle­ződése komoly tűnek amelyet nem lehet figyelmen kívül hagynv A nemzetközi politika újra előtérbe toluló nehéz kérdései között is elsősorban áll az angol—ofiajsz viszony, melyről az újév körüti kötött Földközi-ten geri megegyezés kapcsán azt lehetett volna hinni, hogy egy id őre legalább a rendezés útjára jutott. A Földközi-tengeri megjegye­zés nincs is veszedelemben, de mindinkább kiderül, hogy csak korlátozott területre és korlátozott külügyi lehetőségekre szorítko­zik és egyelőre lényegje.sen nem enyhített az abessziir'ai események nyomán egymá9 sál hatalmi küzdelembe sodródott angol vi­lágbirodalom és a szintén magas hatalmi igényekre jogot formáló fasiszta Olaszor­szág viszonyán. Ha pedig igaznak bizonyul a hír, hogy Mussolini Lybiában Olaszország érdekeinek azonosságát fogja hangozhatni a mohamedán világ érdekeivel, ez még feszül­tebbé teheti a helyzetet a legtöbb mohame­dán fölött uralkodó brit birodalom és Róma között. Valóba Anglia j'á tiszta a mohamedán világ legfőbb védőjének szieinepét és ebből a politikából komty sikereket is húzott. Lord Beacon shield volt a mohamedánbarát angol birodalmi politika megteremtője s e politika érvény esi Késévei egyidejűleg India császárának címét csatolta az angol király addigi címeihez. Mussolini szintén Abesszi nia császárának óimét csatolja az olasz ki­rály eddigi méltóságaihoz. Követni akarná Disraelit a mohamedán barát politika érvé­nyest lés ében is? A kérdésre nehéz feleletet adni. Olaszország mohamedán alattvalóimaik számát, megnövekedett gyarmati keretei után ils, alig lehet összeíráson Irtani a brit birodalom mohamedán alattvalóinak óriási Az olasz-angol x iszony szármával. Fegyveikezés mindenek e!őíi *9 AZ De mindez a jövő ze­néje, pillanatnyilag a külpolitika a fegyver­kezési versenyben me­rül ki. Olasz részről! ezen a téren is igyekeznek szélső erőfeszi- té9sel válaszolni az angol fegyverkezési ha­tározatokra. A fasiszta nagytanács megái la • pitása szerint a leszerelésnek távoli lehe­tőségére sem lehet többé gondolni, amiént az olasz kormány Itália népének minden tevékeny erejét a katonai szervezkedés szol­gálatába állítja s ugyanakkor szélső erö- feszitéssel igyekszik Olaszországban az ön­ellátásos gazdasági politikát megvalósítani. Hogy katonailag mit j'elent ez az erőfeszí­tés, arról pontos képet nem alkothatunk. Másrészről azonban nagyvonalakban kiala­kul előttünk az a katonai megmozdulás, amely az olaszokat ilyen szélső erőfeszítés­hez vezette és valószínűleg újabb erőfeszí­tésre fogja késztetni a németeket is. Sir Sámuel Hoare angol haditengerészeti mi­niszter szerdán az angol alsóháztól pénz­ügyi fedeztetett kért arra, hogy ebben az év­ben 80 uj hadihajó építését kezdje meg, amelyek sikeresen fognak hozzájárulni ahhoz, hogy a már építés alatt álló 148 uj hadi­hajóval együtt minden versenyt kizáró nagy angol tengeri erőt képezzenek. Ha hozzá­vesszük, hogy párisi flottatervek szerint a francia hadi'te.ngerésziat erejét is rohamosan annyira emelik, hogy az olasz és német haditengerészet eddigi együttes erejét felül­múlja, akkor fogalmat alkothatunk arról, hogy a nagyhatalmi játékban együttműködő Anglia és Franciaország milyen tengeri erőt építenek ki maguknak. Londonban mind­ehhez még szükségesnek tartják ismételten hangoztatni a folyton erősbödő barátságot, mely Angliát és többé-kevésbé Franciaorszá­got is az Egyesült-Államokhoz fűzi. Az Egyíasült-Államok tengeri ereje pedig mind­járt az angol tengeri erő után következik. Az a londoni törekvés tehát, mely a három niagy nyugati demokráciát akartja egybefog­ni, sikere esetén, kétségtelenül uralkodni fog a világtengereken. A Róma—Bl-arlin ten­gely, bár az olaszok létkérdésnek tekintik Földközi-tengeri elbe/j y ezk ed é süket, ezzel szemben inkább a szárazföldi hadseregek erősítésére fekteti a fősulyt. Ebből a szem­pontból tehát épp olyan fontos Berlinnek Londonhoz és Párishoz való viszonya, mint Róma viszonya a két nyugati fővároshoz és fontos az is, hogy Közép- és Kelet-Európá- ban iRóma és BerCin külpolitikája tartósan együtt haladhat-e vagy sem. Mert a nagyhatalmak fegyverkezésének nem tisztán a háborús lehetőségekkel kap­csolatiban van jelentősége. Lényeges szerepe vám a fegyverkezésekben megnyilatkozó vir­tuális erőnek abban a hatalmi sakk játékban is, melyet az ellentétes hatalmi csoportok a többi államok csatlakozásáért folytatnak. Németország újabb katonai elhelyezkedése a Rajnavidéken például észrevehetően megin­gatta Franciaország és következményképen a francia—angol csoportosulás hatalmi hely­zetét is Európa keletén. Viszont a nagy an­gol fegyverkezési erőfeszítés, mellyel 'párhu­zamosan Franciaország is hasonló katonai erőfeszítéseket tesz, láthatóan megerősített ugyanezen a területen olyan államköteléke­ket, melyek a fentebb említett okból egy­ideig meglehetősen lazultahnak látszottak. Bizonyos tekintetben a diplomaciai meglepeté­sek közé tartozik, hogy londoni és berlini egy behangzó jelentések szerint Németország válaszolni készül, e so­rok megjelenésekor talán már válaszolt is az Anglia által múlt év novemberébn indít­ványozott nyugati paktum javaslatra. A ma­gyarázatot abban keresik, hogy német rész­ről nem akarják elösegileni a francia—an- gol együttműködés túlságosan szorossá vá­lását. A további német vonakodás pedig a paktumban való részvételtől könnyen ehhez a következményhez vezethet, amit Berlini már azért sem venne szívesen, mert ez An­glia óvatos magatartását is megváltoztathat­ja a kollektiv biztonság elvével szemben. A nemrég lefolyt külpolitikai viiák során a londoni kormány vezetői ujra körvonalazták azokat a katonai kötelezettségeket, amelye­ket a rövidesen óriási katonai erő felett ren­delkező Anglia Európa irányában elismer. Edén kijelentette, hogy Anglia Franciaor­szágnak és Belgiumnak minden körülmé­nyek között katonai segítségére sietne egy nem provokált támadással szemben. De ugyanígy segítségére sietne Németországnak is, ha ez a tervezett nyugati paktumuk a kölcsönös védelmi kötelezettséget előíró cso­portosulásában résztvenne. Az itt említett kötelezettségen túl Angliát ez európai kérdé­sekben csak a Népszövetséggel szemben terheli felelősség. Ez a felelősség minden népszövetségi állam számára előirja, bogy a háborús támadóval szemben gazdasági meg­torló rendszabályokkal éljen, e katonai rendszabályok kérdésében azonban a közbe­lépést minden népszövetségi állam szabad elhatározására bízza. Anglia tehát minden ilyen esetre szintén fenntartja döntési sza­badságát, hogy az adott körülményeknek megfelelően közbelépjen e egy európai hábo­rúba vagy sem. Német szempontból ez az angol állásfoglalás meglehetősen kedvezőtle­nül hangzik, ha Angliát csak Franciaország­hoz fűzik a közös védelmet előíró kapcsola­tok. A franciáknak ugyanis egész sor más kapcsolatuk is van Európa kelete felé, ame­lyek adóit esetekben Angliát is könnyen ma­gukkal ragadhatják. Hiszen úgy Baldwin, miaut Eden ismételten hangsúlyozták, hogy elszigetelt európai háborút m-a alig lehet el­képzelni. Viszont, ha Németország is részt- vesz a nyugati paktumban, a helyzet ilyen szempontból is sok tekintetben megváltoz­hatok. A kérdés csak az, hogy az .Anglia részéről minden esetben kihangsúlyozott népszövetségi kötöttségek mennyiben egyez­tethetők össze Németország közép- és kelet­európai céljaival és Rómával szemben fenn­álló kötöttségeivel. És kérdés az is, hogy nem keresztezik-e a nyugati paktum megkö­tésére irányuló törekvéseket a London és Róma között újabban kifejlődő vita és az állandó feszült helyzetben folyton ismétlődő incidensek. Ilyen incidensek bőségben adód­nak Németország és Anglia s Németország és Franciaország között is. Mi sem jellem­zőbb rá, minit tekintélyes angol1 lapok pár nap előtti kitiltása Németországból és az az angol sajtóvisszhang, mely Ribbentrop lon­doni német nagykövet lipcsei beszédét kö­vette. És a legfőbb nehézség talán az az ál­landó ,,ceterum censeo ..melyet német részről Szovjet Oroszországnak európai ügyekben valló részvétele ellen szüntelenül hangoztatnak s amelynek tekintetbe véte­lére viszont nem mutatkozik egyelőre haj­landóság sem Párísban, sem Londonban. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok előharcosa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom