Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-14 / 61. szám

r 7997 WÍrWlüi it, BtitVNiWR 3 MÄ YiM £~W %£ p ELLEE1 hEVDALGIflE JURIST HA GYOMRÁT ELRONTOTTA, azonnal igyék egy polür természetes FERENC JÓZSEF keserüvizer, mert ez i>z emésztőcsatorna tartalmát gyorsan feloldja és biztosan levezeti, a bélmükö- dést elrendezi, az anyagcseré; fokozza éfl friss közérzetet teremt. Orvosok ajánlják. Uj mintájú magyar útlevelek BUDAPEST, március 13. Folyó évi március hó l-étől kezdő­dően uj magyar útlevelek kerültek for­galomba. A cégi mintájú magyar útle­velek többé nem hosszabbiihatók meg, hanem azok is uj útlevélre cserélendők ki. Éppen ezért azok a Romániában tar­tózkodó magyar állampolgárok, akiknek régi mintájú útlevelük lejárt és azt meg­újítás végett valamelyik magyar külkép­viselet hatósághoz beküldik, 3 darab 6x9 cm. nagyságú fényképet tartoznak mellékelni. Amennyiben az útlevél több családtagra szól, olyan fényképeket kell készíttetni, amelyen az összes családta­gok láthatók anélkül, hogy a kép a meg­adott méretnél nagyobb lenne. Önnek biztosíték kell a tisztaságba nézőéi A NIVEA-fogpaszta a fogakat fénylőén fehéren tartja, csiraolöen hat. tökéletesen tiszta és kel- lemes izü. A gyermekek reggel és este mégegy- szer olyan szívesen ta­karítják fogaikat Nivea- fogpasztával.Ésezolyan olcsó! Március 15-én bezárni a partiaméul Madgearu és Wilier nagy beszédei az ostromállapot és a cenzura ellen. — Caza és lorga a ira issylvániai iparosok ellen. — Goga kékingben akar a parlamentben megjelenni BUCUREŞTI, március 13. A romáin belpolitikai élet még mindig a Iasi-i merénylet hatása alattt áll. Sajtóban, panlameiUL-en és a parlamenten kívüli be­szélgetéseikben a pártok az eseményekért egymásra akarják hárítani a felelősséget. Az ostromáKiapot meghosszabbításáról folyik a vita és ebből a vitából a magyar párt par­lamenti képviselői is kiveszik részüket. Az éjszakai ülés folyamán a nemzeti párt képviseltében Madgearu Virgil szólalt fel, aki azt hangoztatta, hogy az ostromállapot fenntartására nincs már szükség, a kormánynak az a megállapítá­sa, hogy még három év óta most is fenn­állnak azok az okok, melyek míatl az os­tromállapotot annak Idején életbe léptet­ték, súlyos verdikt és ezt éppen a kor- mányelnökre mondotta ki. Az alkotmányosság történetében nincs még olyan kormány, mely az ostromáMaipotot ál­landó kormányzási eszköznek tekintette vol­na. Ezután azokat az okokat fejtegette, ame­lyek az ostrom ál ia pót fenntartását a kor­mány szempontjából előidézték. Minden kor­mánynak kötelessége, hogy intézkedéseket tegyen azok ellen, akik a nénidtől eltérnek és igazságot akarnak önmaguknak szolgál­tattuk A kormány pártérdekekből! támogatta a szélsőségeseket, az elllenfcégtets légkör fel­keltését támogatta és a büntetlenség bizton­ságában követték el. Beszéde végén a jobb­oldali sajtó pénzforrásait feszegette és azt álllátoffca, hogy ezek a lapok és folyóiratok a külpolitikai irányvonal megváltóztatáisávial a gyűlöletet és a gyilkosságokat hirdették. Ezeket a lapokat ingyen osztogatják s el­árasztják velük az egész Országot. A kor­mány megelégszik azzal, hogy az alapok eredetét ismeri, de bizonyítékokat mégsem tud ellenük gyűjteni. Madgaasru után Wilier József magyarpárti képviselő emelkedett szólásra, aki szintén az ostromáfepot meghosszabbítása ellen foglalt állást. A társadalmi béke és a köz­rend megőrzésében a kormány felelős. Hosz- szasan beszólt a cenzúráról, amely ráfeküdt a kisebbségi nyelvre és megtiltotta például régi hírlapjaink régi nevének használatát is. A mi legdrágább kincsünk az anyanyel­vűnk, amelyhez minden körülmények kö­zött ragaszkodnunk kell. Ha a kormány ra­gaszkodik a cenzúrához, legalább intézked­jék, hogy a cenzura működéséből a kisebb­ségeiket sértő alkalmazási módok kiküszöböl- fressenok. A szenátusban az iparos védelmi törvény I tárgyalása, során élénk vita folyt le. Cuza I professzor azt hangoztatta, hogy a román j nemzet léte forog veszélyben és a román j elem védelmére határozott intézkedéseket kell tenni. Az iparosvédelem támogatásáról szóló tör vény javaslatiba be kell iktatni azt, [ hogy ez a hitelintézet csak a romám vérségü iparosokat támogassa. Ki kell hangsúlyozni, hogy csak keresztény iparosokról van szó. Fs ebben a tekintetben nem teszünk különb­séget a keresztény kisebbségek között lorga professzor még túllicitálta ebben a kérdés­ben az elfogult Cuzát, mert azt hangoztatta, hogy igenis különbséget kell tenni,, mert a Bucuresti-i román iparost megöli a transsyK ivániai és Bamat-i gyárak versenye, amelyek fényesen politúrozott és még ki nem száradt fenyőfából rossz bútorokat adnak el. loanl- tescu szenátor közbeszóló,sa után Aliman'as- teanu pénzügyi alminiszter kijelentette, hogy a törvényt tiszta román gondolattal készí­tették el és úgy azt román szivvel fogják alkalmazni és a román ipar fogalmának olyan magyarázatot fognak adni, amilyen kell. A pénzügyi alminiszter e megnyugtató kijelentése után elvetették Cuzának azt a javaslatát, hogy az ipari hitelintézet segít­ségét csak etnikailag romám származású ipa­rosok vehetik igénybe. A délutáni lapok élénken foglalkoznak Goga Octaiviiámnnk a kamara tegnapi ülésén tett egyik kijelentésével. Goga ugyanis az ülés folyamán félbeszakította az egyik szó­nokot és kijelentette, hogy rövidesen az összes nemzeti keresztény pártok képviselői kék ingben fognak megjelenni a kamara ülé­sein. Siassau igazságügyminiszter két mon­datban válaszolt Goga bejelentésére. — Akkor mindannyian a börtönbe kerül­nek! A törvényt mindenkinek tisztelnie kell. 'Egyébkép parlamenti körökben azt állat­ják, hogy az ülésszakot, nem fogják meg- hosszlabbitani. mert a kormány március 15- ig az összes törvényjavaslatokat meg akarja szavaztam! és ennek érdekében még vasárnap is két-két ülést fognak tartami a törvény­hozó testületek. i/- ^ 1 S ^ Ai« i áorilis 27-tól i üir*mdlula$ az Ärtiipelagiisra máushós-ig! Istambul, Prinkipo, Athén, Korinthus, Kréta> Rhodos a „Regele Cardv‘ speciális utasszállító gőzösön Egyforma osztályozás, látogatások, gépkocsi kirándulások. Elsőrendű ellátás, ünnepségek a fedélzeten, jazz zene. Húsvéti ünnepek Athénben. RÉSZVÉTELI DÍJ 8.500 LEJ. Érdeklődni és beiratkozni lehet az Organizaţia Naţionala Romana de Voiaj si Tu­rism ,,Európa“-nak az országban levő összes ügynökségeinél. Cl újon: az „Economia“-nál, Piaţa Unirii 23. Lezuhan! egy német p®s$®irepiíi©gég* BERLIN', március 13. Egy német posta repülő, mely Németor­szágból Észak-Amerika rendeltetéssel indult útnak, Afrika felett a Gamba folyó közeié­ben lezuhant. A repülőgép fedélzetén utazó négy utas szörnyethalt. Tavaszi újdonságok és BUDAPEST, márcms 13. Tegnap délután a magyar rádió rend­kívüli híradásban közölte, hogy a ma­gyar zenei élet tündöklő nagysága, a vi­lághírű hegedűművész és zeneszerző, Hubay Jenő 79 éves korában meghalt. Hubay halála tragikus körülmények között történt. Budapest főpolgármeste­re értekezletre hívta meg a Szent iMván- hét előkészítésével kapcsolatban a ma­gyar zenei élet vezetőit, köztük Hubayt is, aki a tárgyhoz hozzászólt, egyszer csak azonban elsápadt arccal asztalára borult és torkából hörgő hangok törtek elő. Szomszédai pamlagra fektették le, majd orvost hívtak segítségül, aki azon­ban már csak a beállott halált állapít hiatta meg. Életét szivszélhüdés oltot­ta ki. Csodálatosan színes és eredményekben gazdag Hubay Jenő pályafutása. Édes­apja szintén neves hegedűművész és el­ismert zenepedagógus volt. Hubay Jenő tőle örökölte rendkívüli zenei tehetségét és tőle kapta az első zenei oktatást is. 1858. szeptember 15-én született Buda­pesten. Még tízéves sem volt, mikor fel­lépett a Nemzeti Zenede egyik zenekari hangversenyén és Vioíti versenymüvét adta elő. A tizéves csodahegedüs nagy feltűnést keltett és hatalmas sikert ara­tott. 1871-től 1875-ig Joachim tanítvá­nya volt. Megismerkedett és barátságot kötött Liszt Ferenccel s az ő ajánlatára Párisban Pasdeloupnál szerepelt nagy sikerrel. Megnyerte Vieuxtemps és Masse­net barátságát. 1881-ben kiadta Vieux- temps hagyatékát. 1882-ben Vieniavszki utóda lett a brüsszeli zenekonzervató- ruim első hegedütanári tanszékében. 1886-ban a pesti Országos Zeneakadémia hegedűtanárává nevezték ki s ebben a minőségben édesapja utóda lett. 1894-ben feleségül vette Cebrrán Róza grófnőt, nemsokára magyar nemességet kapott szalatnai előnévvel. Irodalmi és művészeti társaságok versengve válasz­tották tagjaik sorába. 1912-ben pedagó­giai működésének harmincadik, művészi pályafutásának negyvenedik évforduló­ján udvar? tanácsosi méltóságra emel­kedett, tiszteletére nagy ünnepségeket rendeztek. A Cluj-i egyetem diszdokto- rává választotta. 1913-ban a Zeneakadé­mián a mesteriskola tanára lett. Halála­kor a Zeneművészeti Főiskola elnöke, titkos tanácsos és felsőházi tag volt. Tragikus haláláról értesítették felesé gét, akinek kérésére a holttestet a Hu- bav-palotába szállították s onnan is fog­ják eltemetni. Az esti órákban Szendy Károly polgármester részvétlátogatást tett Hubay özvegyénél és a kormány nevében közölte, hogy az elhunyt mü vészt a nemzet hallottjának tekintik és ■ temetéséről is a kormány fog gondos­kodni. Hubay nemcsak mint zenepedagógus, hanem mint zeneszerző is ismert volt az egész zenei világban. Az ő keze alól ke­rültek ki a leghíresebb magyar hegedű­művészek, igy például Szigeti József. Geyer Stefánia, Vécsey Ferenc, Rubin stein Erna, Koncz János, Telmányi Emil és még számosán, akik nagy dicsőséget hoztak a kiváló mesterre. Operái közül többet hetven külföldi operaház adoti 3 elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom