Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-14 / 10. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztőség és kiadóhivatal \ Cinj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztily: Piaca Unirii 9. szám. •— Telefonszámi 109. — Levélcím: Ckij, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS jLVIII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM. CSÜTÖRTÖK Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra.; negyedévre xo, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözcttel öbb. 1 1937 JANUÁR 14. UM'IMII.«.« , E-WJWiMWi'J fogadott el a londoni benemavafhozási bizottság a spanyol polgárliáborn Kiflin tâmegafâsanan megâSfaddlpoMsâra Angol indítványra Spanyolországban fogják ellenőrizni a helyzetet. — Ha a két spanyol kormány akadályokat gördítene a terv elé, akkor a francia és portugál határokon s a tenget padokon fognak hatályos ellenőrzést gyakorolni. *=* Az olasz félhivatalos Marokkóban folytatott katonai előkészületekkel vádolja Franciaországot Európa külpolitikai helyzetének Hit­ler kancellár béküiékeny szavait követő enyhülése tovább tart. Francois-Poncet berlini francia nagykövet tegnap szemé­lyesen tett jelentést kormányának berlini tapasztalatairól, aminek nyomán Páris- ban is jóval reménykedőbb színben lát­ják a nemzetközi helyzetet. A különösen veszedelmesnek látszó marokkói kérdést egyelőre kikapcsolták a viták anyagából, csak a lapok között még mindig folyó utócsatározások mutatják, hogy milyen méreganyaggal telt pontjához érkezeit a válság ebben a kérdésben. Hogy a fel- JŞ merült vádaskodásban mi az igaz és mi a propaganda valótlansága vagy eltulzá- sa, azt nehéz megállapítani. A spanyol válság folyamán a nagyhatalmak részé­ről közzétett hivatalos állítások és cáfo­latok is annyiszor bizonyultak már va­lótlannak, hogy ezen a téren a legkétel- kedőbb álláspont is jogosult. Az érdekelt felek részéről jövő hivatalos cáfolatok most mindenesetre lehetővé tették, hogy az erősen feszült nemzetközi helyzetben hátorozott enyhülés jöjjön létre. Sőt ta­lán bizonyos mértékig utat nyitottak a kibontakozás felé is. Párisban és Lon­donban Francois-Poncet berlini követ visszaérkezése már arra a derülátó, de kétségtelenül korai hírre adott alkalmat, hogy Franciaország és Németország kö­zött is „gentlemen‘s agreement“ készül. Arról is tudni akartak, hogy Schacht né­met gazdasági miniszter tárgyalásokra rövidesen a francia fővárosba érkezik. Illetékes részről mindkét hirt cáfolják, de ugyanakkor hangoztatják azt is. hogy ha a megkezdett enyhülés fokozódik, ak­kor rövidesen át lehet térni a „Francia- ország és Németország között függőben levő kérdések tanulmányozására“. Egy­előre csak tanulmányozásról van szó, de ez is haladás, mert az utolsó hónapok­ban minden közeledési kísérlet nélkül, teljes nyerseségükben állottak egymással szemben a két ország ellentétei. A helyzet enyhülésének lehet a küvetkezr ménye, hogy a Londonban tegnap újra ösz- szehivott benemcwntko:ősi bizottság angol indítványra ezúttal hatályosnak látszó ellen­őrzési tervet fogadott el a spanyol polgár- háborúba való külföldi benemavatkozás megakadályozására. Ez a terv kiegészítené az érdekeit hatalmakhoz küldött angol jegy­zék kívánságát, hogy saját területükön is erélyesen akadályozzák meg az önkéntesto­borzást. A semlegességi bizottság ülésén el­fogadott határozatban, amint a nagy általá­nosságban tartott első táviratok jelentik, ar­ról van szó, hogy a polgárháborús S.panyol- ország területén szervezzék meg a nemzetkö­zi ellenőrzést. Amennyiben pedig az egymás­sal szemben álló két spanyol kormány en­nek engedélyezésére nem volna hajlandó, akkor « francia és portugál ltot ár okon és a spanyol partok előtt szerveznek olyan hatá­lyos ellenőrzést, amely a Spanyolország bel­sejébe irányuló minden háborús támogatást visszatarthat. Az ellenőrzést, aminţ londoni távirat jelenti, nem katonai, hanem polgári módon akarják megszervezni, ami kevésbé bántaná a szóbajövő államok érzékenységét. Tegnapi távirat szerint Portugália képviselő­je kijelentette, hogy a területére is kiterjesz­kedő ellenőrzési tervet nem fogadhat el. — Ijjabb táviratok azonban arra mutatnak, hogy föladta ezt az álláspontját, mely nehe­zen volt védhető, miután egy olyan nagyha­talom, mint Franciaország, szintén hajlan­dónak mutedkozott az ellenőrzés elfogadá­sára. Az angol jegyzékre Németország és Olasz­ország még nem adtak feleletet. Ez előrelát­hatólag a ma este Rómába érkező Goring porosz miniszterelnöknek Mussolinivel foly­tatandó tárgyalásai után fog bekövetkezni. Német és olasz megbízottaknak a bertem- avakozási bizottságban tanúsított magatartá­sa azonban arra mutat, hogy a két hatalom válasza aligha fogja megakdályozni az an­gol terv megvalósítását. A római félhivatalos A lángoló spanyol polgárháború hátteré­ben nagyjelentőségű gazdasági és pénzügyi természetű tárgyalások folynak. Nemzeigaz- tiászok, pénzügyi tekintélyek akarják meg­mutatni: mégsincs vége a világnak s nem­csak fegyverrel lehet vitát eldönteni. Roger Auboin — Románia volt pénzügyi szakér­tője, a hírneves Rist segítőtársa — is meg­szólal s az Universul hasábjain mutat rá, hogy a frank, dollár és olasz Ura még a múlt év folyamán megszüntették a véres harcnál is jobbam pusztító „pénzügyi hábo­rút*1, m?n< k nyomában józan ész szít i nt a súlyos nemzetközi helyzetben politikai téren is enyhülés kellett volna következzék. A gazdasági élet fellendülésével való biztatás s jó üzletek szaporodása lenne Auboin vé­leménye szerint az a fénysugár, mely a ke- reszhitra ért hatalmiakat ma is helyes útra terelhetné. Auboin és társai a gazdasági kér­déseket a politika elé akarják helyezni. Ez a titkuk, mikor arra gondolnak, hogy Páris, London és Washington együtt parancsoló módon nyomást tudnak gyakorolni. A béke derülátó hívei a tervet elragadta­tással olvassák, a realisták azonban kétked­ve számolják az üres napokat s megállapít­ják a konkrét kezdeményezés hiányát, ön­zést, sanditást és sántikálást, mikor a fel- pántlikázott program elakad s félúton mély kerékvágásba kerül A kudarcért Auboin a németeket okolja s annak a reménynek ad kifejezést, hogy a hármas egyezménybe gaz­dasági előnyök kecsegtetésévcl Németorszá­got is bevonják. Tudja, hogy politikát és életlehetőséget nem lehet egymástól elvá­lasztani s a tűzhányó torkát jótékony eső­vél szeretné elfojtani, A nemzetközi megmozdulás eredményét uem lehet még pontosan felmérni. Az oko­zatnak csak egyik tételét Ismerjük, mely szerint a gazdasági elszigetelés és kiéhez­tet és a politikai ellentéteket és kényszert! ■ háborús kedvet növeli. Az ok kiküszöbölé- ! sére készülnek most Auboin bejelentése sze- j rint a hármas pénzügyi egyezményt aláíró i hatalmak s a pillanat kedvez nekik. A játék j nyílt kártyával folyik s a világ megborzad- J va látja, hogyan emészt fel mindent az ál­talános háborús készülődés. Állami beavat­kozás tuUengése szorongat tüdőt, lelket, kereskedelmi és gazdasági vérnyomást min­denütt s az emberek szeme a csukott abla­kokra vetődik. Igen, friss, szabad levegőre vágynak az emberek, hogy megszabadulja­nak a rémtől, mely pusztulással fenyeget kultúrát, civilizációt s sok százéves polgári berendezkedést. A világ sorsa tehát a múlt év szeptember havában kelt pénzügyi egyezményt aláíró három nagyhatalom jóhajlandóságától függ, melytől — amint Auboin cikkéből megálla­pítható — ma sem akarunk eltérni. Örven­detes körülmény, hogy a cél elérése érde­kében a tárgyalások megindultak s kedve­zően haladnak. A világkereskedelem urai­nak szaváról van szó, kívánságuk elől alig lehet kitérni. Mit forratswik? Mit akarnak tenni? Erre a kérdésre nem ad választ Auboin, csupán annyit áru! el: Nem szabad oly természetű egyezményekre gondolni, mint a szomszédos európai államok között eddig létrejött szerződések, melyek körül sok cikornvás szó hangzik s amelyek még­sem jelentenek többet néhány vagon áru­cserénél. Az adós államok — tehát úgyszól­ván az összes államok — felszabadításáról van szó, minek alapján könnyen juthatná­nak hozzá „szabad pénzhez“ és „szabad piacokhoz“. Auboin szerint nincs mód a kérdés egy­séges elrendezésére. Mindenekelőtt külön­választja Németországot s azt a szózatot intézi a keletcurópai államokhoz: igyekez­zenek jó benyomást keltem s maguk között összefogva keressenek módot oly gazdasági program felújítására, mely a békés élet praktikus alapját képezhetné. A szózat elhangzott s feszült figyelemmel várjuk: ki fogja elkezdeni? — Kicsik és elszigeteltek vagyunk ahhoz — válaszolja az Universul — hogy mi te­gyük meg a kezdeményezést. Aliban az órá­ban azonban, midőn a keleteurópai álla­mok megmozdulása elkövetkezik, mi is ké­szek leszünk arra, hogy a jópéldát kövessük. A szózat nem elég. Állandó ösztönző ke­mény szóra, parancsra van szükség, hogy az áldásos munka végre valahol elkezdődjék. „Giornale dTtalia“-ban különben feltünést- keltő cikk jelent meg tegnap. A cikk tovább­ra is fönntartja a vádat, hogy Francia-Ma­rokkóban katonai előkészületek folynak a spanyol-marokkói terület megszállására. Es minthogy ez a veszedelem fönnáll, a lap fi­gyelmezteti az angol kormányt, hogy a fran­cia megszállás a Földközi-tengeri status-quo megváltoztatását jelentené, aminek fenntar­tására pedig a rövid idő előtt kötött olasz— angol egyezményben a két hatalom kölcsö­nös kötelezettséget vállalt. A cikk figyelmez­teti Angliát, hogy ez a lehetőség ránézve is kötelezettségekkel jár. Ugyanerre a kérdésre vonatkozólag tegnap a p<írisi kormány is hi­vatalos kommünikét adott ki, melyben han­goztatja, hogy Franciaország spanyol-ma­rokkói területet sohasem szándékozott meg- szállani. A párisi külügyminisztériumhoz kö­zelálló „Temps“ pedig kiemeli, hogy Hitler szavai igen jó benyomást kellettek Francia- országban, ami bizonyos bizakodást tesz le­hetővé a jövőre vonatkozólag is. Hozzájá­rult a helyzet enyhüléséhez, a nagy francia lap szerint, az is, hogy Spanyol-Marokkó főparancsnoka szabad járást-kelést biztosí­tott a tetuáni francia katonai attasénak, hogy ez meggyőződhessék az utóbbi időben fölmerült vádolt valótlanságáról. A katonai attasé élt is ezzel a jogával és az első jelen­tése kedvezőnek mondható. PARIS, január 13. Hitler kancellár­nak Spanyol-Marokkóval kapcsolatban a berlini francia nagykövet előtt tett megnyugtató kijelentését rendkívül örvendetesnek tartják párisi illetékes köj-ök. Megállapítják, hogy ha a kije- ! lentés nyomán támadt enyhülés foko­zódik, át lehet térni a Franciaország a és Németország között függőben levő általánosabb kérdések tanulmányozá­sára is. [ PÁRIS, január 13. A Havas jelenti: Dacá­ra, hogy a német sajtó ma reggel is foly­tatja éles táma-ckitsart, a francia lapok azt hi­szik, hogy bizonyos enyhülés állt be Hitler lés Poncet nagykövet beszélgetése folytán. Az Echo de Paris szerint Franciaország kel­lemetlen kötelességnek tartaná a spanyol vd- dékre való bevonulást, de kétségtelenül nem habozna ezzel az intézkedéssel-, ha Németor­szág formailag tiszteletben tartva is a terü­leti integritás elvét, a felszín alatt folytatna zavaró tevékenységet. Jelen- pillanatban is Németország serényen tevékenykedik és a benszüilött főnököket közös táborba alkarja, tömöríteni a marokkói függetlent lg jelszava* alatt. BERLIN, január 13. Német politikai kö­rökben még nem tudják, hogy a berlini kor- mány mikor fog válaszolni az önkéntesto­borzások ügyében hozzáintézett újabb angol jegyzékre. Bizonyos azonban, hogy a biro­dalom a válasz kérdésében keresni fogja az egyetértést a római kormánnyal. Berlinben aggodalom mutatkozik a valenciai spanyol kormánynak azzal a szándékával szemben, hogy honosítja mindazokat az idegen ön­kénteseket, akik ezidőszerint a kormánycsa­patok soraiban, spanyol területen vannak. ­(Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) Bucarestiböl jelentik: Továbbra - borult, felhős ég, északkeleti szél, ki leien és a tengerpartokon bőséges hí vazás várható, az ország keleti részei ben csökkenő hőmérséklettel. Bucii restiben a hőmérséklet ma délelőtt J órakor 0 fok. Predealon a hóréteg va1 tagsága 40 cm., Sinalan nincs hó. ^U'TZcJj, 1937 január 12-én. (Rndor) Berlin 175.05. Amszterdam 238.50, Newyork 435.37. Lon­don 213.875, Páris 20.34. Milano 229.250, Prága 15.24. Budapest 85.75, Belgrád 10, Bucureşti 325, Varsó 82.25, Bécs 73.45. Hitler ksieleniései után határozóit enyhülés állapítható meg Németország és Franciaország

Next

/
Oldalképek
Tartalom