Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-13 / 9. szám
P r 1Vfí N 7. fí K 10 3 7 In nu Ar 13. ammmmmmmaammma» r A HALÁLRAITÉLTMAGYAR HADITUDÓSÍTÓ NAPLÓJA SPANYOLORSZÁG RÉMSÉGEIRŐL II. Perceimmé 1800 golyó egy levegőiben légé leheleden emberre Ír la: Kalász József Copyright by Publicitás Press Service and ELLENZÉK A imxlriili kormány hivatalos jelentéséből: A lakosság bí'ran viselkedett ;z ellenségen légitámadás cblact . . .“ A kísérteties földalatti fényben halálfejek szoronganak egymás me Hét t. Tágranyüt, megüvegesedett szemű emberek, sikoltozó asszonyok. A kezemre nézek. Véres. Beletörlöm a fehér cseanpefaíiba. Nem az én vérem. Valaki a «váltamra teszi a kezét. Hátranézek, szól hozzám, de nem tudom, miit mond. Ismerős, az arca, de nem tudom, hogy kicsoda. A föld remeg. Nem tudom, egy nap, vágj' tíz perc telt e el. Kezdek magamhoz térni-, mór megismerem azt, aki az imént megszó'itofet és mellettem áH. Borzadva nézem az arcát. Ismerem és mégis milyen ismeretlenre rajzolta a halálos rémüket. Lakótársam, szobatársam a követségről. Kinyögöm a nevest. — PezJ . .. má van? — Ugye, mondtam? Ha én egyszer kijövök! ... Igen, mondta. Az egész követség rajta mulatott. .Amióta az első légitámadást átélte és bemenekült a követségre, nem tette ki a lá- hát az épületből. Hat hétig gubbasztott a szobájában és ma reggel már add'g székire ztuk, „gyávaskutyáztuk“, mig elhatározta magát és ki jött... Most itt reszketünk mindketten. Én, a bátor és ő, a gyáva. OPyan szemrehányóan néz rám. mintha én rendeltem volna ide Francoék gépeit pont akkorára, mikor ő végre kijött. Légicsata A tömeg latssam húzódik kifelé a föld alól. Gyáván, remegve megyünk kifelé. A gépek még most is ott keringenek a város fölött, nem is ötven, máT talán száz is. mert felszálltak a madridiak gépei is, bombák azonban már nem hullnak; ami bombakészletük volt, leszórták, most légiharcok folynak. Egy-egy püiHantáist vetünk a-z égre, ahol hármasával, hatosával harcolnak egymással, rohannak egymásnak a gépmadarak, de nines sok idő a bámészkodátsra, rohanunk a követség felé, ahogy csak lábunk birja. iMég jó tázparcnyire vagyunk, tüdőnk már nem bárjai, de rohanunk, rohanunk, lihegve, zihálva rohanunk. Valahol messze egy zuhanó repülőgép hasítja át a levegőt. — Ez biztosan Framco-gép — mondja Pezl. A kapuk alatt álló tömeg ugyanis ujjong, táhrcol, pedig nem is lehet tudni biztosan, hogy „ellenséges“ gép volt-e, vagy a madridiaké. ök biztosra veszik, hogy ellenséges. Percenként 1800 golyó Egy apró fehér pont száll lassan lefelé a zuhanó gép nyomán, bárom „dögkeselyű“ is kering körülötte. Magyarázzák. A pilóta kiugrott, ejtőernyővel száll lefelé, az ellenséges gépek körbe repülnek körülötte és géppuskázzák. Három repülőgép és három gépfegyver. Percenként ezernyolcszáz golyó. Egy szálló, levegőben lógó, tehetetlen ember ellen . .. Rohanunk tovább. Végre a követség előtt. Mi ez? Hatalmas embertömeg, a követséggel szomszédos épületet valamely délamerikai állam „embacha- do“-ját (menedékhegyét) katonák veszik körül. Valamennyi kezében lövésre készen tar. tott fegyver. Mi töriémt? A légitámadás alatt a házból valaki a menekülő tömeg közé lőtt. Az „ötöd k brigád“ tanyázik dékunerknj zászló alatt a házban. (Ötödik brigádnak hivják a Madridban elrejtőzve élő fasisztákat.) Pár nappal ezelőtt a firm követség épületében, most itt ... Megkönnyebbülve léekzünk fel, mikor a gvuardia kinyitja a követség nehéz vaskapuját. Csuronvizesen, a futástól fuldokolva megyünk fel a lépcsőn. A követség! alti'szt I u nevemen szédít és azt mondja: — Táváratót kapott „Küldj érdekes anyagot“ Az első posta, melyet Spanyolországba koptam. Pozsonyból érkezett. — Istenem, Pozsony... a Duna... de messze van ... Felt épem. „Minden rendben. Küldj mrponta érdekem anyagot, táviratot, riportot — Táviratot? Persze táviratot, érdekes anyagot... hisz azért vagyok itt. Ha el tudnám küldeni remegésemet, halálos rémületemet, ha a Transradio antennája közvetíteni tudná szivem zakutolását, vájjon érdekes anyag lenne-e? Érdekes anyagot. Mit küldjék, mit? Minden betűt, minden szót, mielőtt a világűrbe kirepülne, háromszor is elolvas, megfontol a cenzor. — Messieurs et oamarades ... cvak röviden és tárgyi’agosan ... tartsák magukat a hivatalos jelenlés adataihoz. Tartózkodjanak a részletek ecsetelésétől . . . Tartózkodom Délután három órakor idegemben még vibrál a szörnyű óra, szemem előtt még ki sértenek az utcán fekvő halottak . . kopogom az írógépen a francia szöveget (igv kopogott a gépf egy ve rgol y ó is az utca kövezetén). „ütvén repülőgép Madrid fölött... Egy ellenséges gépet lelőttek . . Áldozatok száma ismeretlen. . Tartózkodom a részletek ecsetelésétől. A francia szöveget majd k hámozzák. De ki hámozza ki ebi öl a száraz, sovány néhány szóból a hálálni vált arcokat, az elakadó !é- lek7otet? A volánra dőlt soíTört? A katonát a sínen?!... (Folytatjuk.) január 1 5.-ig megkapják se *é y- utalványaikat a munkanélküliek CLUJ, január 12. Miután a város kerületeiben befejeződött a munkanélküliek összeírása, a városházán tegnap megtartották a munka- nélküliek segélyezésére szükséges élelmiszerekre vonatkozó árlejtést is. Az élelmiszereket: zsirt, burgonyát, — valamint fát is a kereskedők azonnal rendelkezésre adják. Az idei téli segélyezések előkészítő munkája tehát befejeződött és január 15-ig minden munkanélküli megkapja utalványát, úgyhogy a bét végén már hozzájuthat a számára kiutalt természetbeni segélyhez. Itt Írjuk meg, hogy a segélyalapot képező egyszázalékos illetéket, melyet a vállalatok és alkalmazottaik közösen, de eddig csak a téli hónapokban fizettek, a munkaügyi miniszter rendeletének megfelelőleg a jövőben az év minden havában beszedik. ü?_ Széli Kálmán az elméleli-Sízika előadásába kapóit megbízást a debreceni egyetemen CLUJ, január 12. A helyi ref. kollégiumnak egyik nagynevű professzora ismét távozik. Dr. Csűri Bálint után most dr. Széli Kálmán is távozik ennek az ősi kultúrintézménynek falai közül. Megválása nem hűtlenség. Hisz fájdalommal történik. Magasabb hivatás, általánosabb érdek miatt veszítjük el. A debreceni Tisza István tud. egyetemre megy, hogy az elméleti fizikát adja elő. Dr. Széli Kálmán a magyar történelem utolsó századában igen nagy szerepet játszó Széli-család közvetlen leszármazottja. Rokonai ma is vezető szerepet visznek a határokon túl. Édesapja Széli György Orasul-Nouban él. Nyugalomba vonult ref. esperes. Hatvanegy évet töltött az egyház szolgálatában. A pát- riárchális idejű lelkipásztor mindig a legnagyobb tiszteletben állott és lankaI datlan erővel végezte munkáját, amig a tavalyi év folyamán nyugalomba nem vonult. Dr. Széli Kálmán a helyi egyetemen végezte tanulmányait. Majd külföldi tanulmányútra megy Berlinbe és Münchenbe. Nevelősködik gróf Bethlen Pálnál. 1911-ben doktorál és katedrát foglal a ref. kollégiumban. Dr. Széli Kálmán a gondolkozás embere. Nem él nagy társadalmi életet. Minden idejét a tanulmánynak szenteli. Elméleti fizikával foglalkozik fiatal tanár kora óta. Legelőkelőbb német folyóiratok részére dolgozik. Korunk vezető, német szakembereivel közvetlen összeköttetésben áll. Nálunk a M. T. A. kiadványaiban, Matematika-Fizikai lapokban. Természettudományban stb. jelentek meg ismertető közleményei. Behatóan foglalkozik a gázelmélettel és a fizika legújabb kvantum elméletével egybevágó kérdésekkel Igazi tudós, kitől a tudó mányszom ja, az ismeretek és titkok •/< reime sok éjszaka nyugalmát kívánták áldozatul. A kollégium tanárikarában mély fáj dal mat váltott ki hivatalos lemondása Maga is fájó érzéssel tette. — Huszonhat év nem tűnik ej nyom talonul. Életem legszebb idejét töltöttem ebben a városban. Barátaim legjobbjai tói kell elválnom. Végtelenül sajnálom. Csupán az vigasztal. hogy megfelelő munkaköri)« megyek. Nem feledni. Örökké visszaemlékezem erre a dicső kollégiumra — Mit ad elő a professzor ur? — Az. elméleti-fizika előadására kaptam megbízást a gróf Tisza István egyetem tanácsától. Tanár társai a legmelegebb szeretettel beszélnek róla, mint a távozásban közvetlen elődjéről, dr. Csűri Bálintról, kivel ismét tanártárs lett a debreceni egyetemen. — MunkasZhrető, rendes professzor volt. Sokat dolgozott. Hatalmas tudásával komoly tekintélyt vívott ki magának társai részéről. Távozásával nemcsak a kollégiumot, de az egész transsylvániai tudományos életet is nagy veszteség érte. Vidám Mtog&tók Néyyen vannak. Négy kis furcsa rongybaba. A legkisebb három. o legnagyobb nyolc éves lehet Alinak a szerkesztőségi előszobában és szubdyos hangversenyt adnak. Mindenki mosolyogva nézi őket s habár elég hangosak, hagyják, hogy énekeljenek. Az énekük tipikusan óvodás, szól kutyáról, macskáról, bárányról és pár más rokonszenves állatról. Az egyik éneket befejezik, a másikat elkezdik, a nagynbbik sug o kisebbnek. Senki se tudja mért énekelnek, mért adnak szerenádot, hisz a kántálások ideje elmúlt, nincs most karácsony. Állnak sorban. A nyolcévesen hatalmas női hócipő, lehet harminckilences, olyan ben- 5 ne, mint a mesebeli macska a két mér földes I csizmában. Mindegy: legalább nem fázik a H lába. ,4r ötévesnek csak a szeme látszik ki, ■ úgy be van bugyolálva kendőkbe. .4 hrrtéves a a legkövérebb, teli tüdővel fújja a nótát, hangja túlszárnyalja a testvéreiét A hároméves a leggroteszkebb, mert selypít és rettentő pici. a kezén vastag gyapjukesziyü ugyancsak felnőtté lehetett valamikor, mint a hócipő, plyan a vékony hangja s a nagy keze, mint a Micky Máusé. Végül is befejezik a dalolást, köszönnek, el akarnak menni. Most megkérdezzük tőlük, mért énekeltek. — Karácsonykor kaptunk lejt — feleli a nagy hócipőé. Mást nem mclhd. Karácsonykor kaptak lejt s most eljöttek megköszönni. Hogy köszönjék meg a: ilyen kis rongybabák? Eléneklik a kutya-macska éneket, amit tudnak. Olyan kedvesek s vidámak nagy szegénységükben, hogy felmelegszik ebben a nagy hidegben a vékony kis hangjuktól az ember szive. ' (M. L.) Mii hallgassunk meg? Szerda, január 13. BUCUREŞTI. 7.30: Reggeli müror. 13: Gra- mofonlemezek, 13.25: Sporthírek, 13.40: Gramo- fonlemezek, 14.15: Hűek, 14.30: Gramofonlemezek, 15: Hírek, 16.45: Előadás, 18: Művész emezek, 19: Hűek, 19.10: Zenetörténeti előadás hamg* példákkri, 21: Felolvasás, 21.10: Chen-ap Nadia zongorázik, 21.50: Időszerű dolgok Németor- ízdgból, 22.10: Roma Nya énekel, 22.30: Hrek, 22.45: A kis rild’ózenekar műsorának közve'itése, 22.55: Hírek külföldre németül és franciául. BUDAPEST. 13: Déli harangszó, 13.05: Országos postászenekar, 13.30: Hírek, 18: Cgányzene* kar, 19: Eiősöás, 19.30: LekrtOf, Árpád szaxofonozik, 19.50:'Ádálm Dezső elbeszélései, 20.20: Az Operaház előadásának ismertetése és 20.30: Az előadás közvetítése: Rigol erto. 21.40: Hírek, 22.30: Külügyi negyedóra, 23.25: Időjárásié entés, 23.35: Jazz, 24: Hírek franca és ossz nj'elven, 24.10: öreg cigányprímások zenekara, 1.05: Hírek. BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓS: A HARMADIK BIRODALOM KELETKEZÉSE. 279 oldal, keménykötés 132 lej az ELLENZÉK könyvosztályában, Clnj, Plata Unirii, Vidékre utánvéttel Is azonnal szállítjuk. Halálfejek a föld alaü Éppen a hadiigynrniszteriuTni park előtt állok. Itt vert gyökeret a lábam. Tiz-tizenöt lépésnyire tőlem a metró lejárata nyeM el a tömeget, de én nem tudok, nem bírok egyetlen lépést tenni. Csak állok, állok a golyók eilen semmi menedéket som nyújtó oszlop- hoz dőlve. Nem is gondolkodom, csak gondolatfoszlányok futnak át az agyon, de a szem úgy működik, mint a fotografá|ó géip lencséje. Ez a kép megmarad az agyban örökre. Ezt látom: Az utca végében. Láng csap fel. Két lépés- nyire tőlem egy oszlopnak rohant autó. Hűtője betörve. A sofför a volánra dől. Mozdulatlan. A villamossínen hanyatt fekve egy katona. Egyik lábát térdben felhúzza. A metró-lejáratnál a föld a,Iá tűnnek az emberek. A parkból fehér, labdaszeru füstfelhök szállnak fel. A kap-u fölötti boltozaton egv gépfegyver- szalag táncol és üres patronok zuhognak a járdára. A kapu tetején egy katona ül és a levegőin* lövöldöz. Most lehajtja puskáját, tölt. Rámnéz és nevet. Kiéit vu'annt és integet. Mutat a metró lejárata felé. Kacsint egyet, nevet, felemeli a puskáját és lő. Megint rámnéz. Időnként a föld megrendül. Ennyire emlékszem. Nem tudom, hogy jutottam le a metróba, magúin mentem, vagy valaki le ránc igáit?