Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-13 / 9. szám
1937 Január 13. VZTfWTßK A Se ed^oigóban ES JULIA isist ROMEO a Salzburg-i AUfe dAmz& ünnepségen ! Shakespeare világhírű darabja, főszerepekben: NORMA SHAERuR és LLSLIE HOWARD na mXMMEMBSL A film bemutatóra k< rült Salzburg-i ünnepségen Ísíiíorío^í leiJ^űcÍl I gm LAPEDAI vol< miniszter nyilatkozata gróf Bethlen István karácsonyi cikkéről, a Dunai-áihmok együttműködéséről, a kormány munkájáról és a politikamentes magyar—román kulíurközelcdésről BRASOV, január 12. Ünnepélyes keretek között nyitották meg a Brasov-iyegyei San-Petru községben emelt földműves iskola kapuit. Lovasbandérium várta a hatóságok képviselőit és Alexandru Lapedatu volt minisztert, a szenátus elnökét, a Brasov- megyei liberális párt fejét, kit Jancu Non megyei prefektus üdvözölt, a földműves iskolák szükségességét hangoztatva. Lapedatu meleg szavakban mondott köszönetét a fogadtatásért és válaszában leszögezte, hogy az uj intézmény a román barázdák szakszerű művelését szolgálja, mert az itt lakó szászok régtől rendelkeznek ilyen iskolával. — Tanulni — mondotta — sohasem késő s a zni érdekünk az, hogy saját uralmunk hasznára, saját érdekünkben is fenntartsuk az itteni kultúrát és civilizációt. Nem akarjuk megakadályozni azoknak a népeknek sajátos fejlődését, akikkel a megnagyobbított Romániában együtt lakunk, ellenkezőleg, minden rendelkezésünkre álló eszközzel arra a színvonalra akarjuk emelni népünket, ahova a velük együttlakó népek emelkedtek, mert nekik a múltban kedvezőbb helyzetük volt. Lapedatu volt miniszter ezután a földműves iskola fontosságát hangoztatta s ennek gondozására kérte fel a földművelésügyi miniszter jelenlévő képviselőjét. itoTüásn—-H5€sgyaíf közeledés i zásában. így véleményem szerint most a háború után nem ronthat,, hanem csak haszná hat. Oroszország pedig, amennyiben nem avatkozik belii gyeinkbe s határai közé szorítja a kommunista propagandát, nem jelenthet semmiféle veszélyt számunkra. A kormány munkája A beszélgetés további során a kormány eddigi munkája került szóba s Lapedatu miniszter az állami költségvetés egyensúlya, a hitelélet újjáélesztése, a mezőgazdasági termékeik érték esi tése, a külföldi tartozások esedékes részleteinek rendezése, a hadfelszerelés ügyére, a törvényhozás munkájára, az országos rendre és nyugalomra, a bizalom visszatérésére s az uj törvény javaslatokra hivatkozott a kedvező eredményt bizonyítva. A sajtóreformra nézve leszögezte, hogy nem lehet ma jóhiszemű politikus Romániában, aki ennek a kérdésnek mielőbbi elintézését ne kívánná. Ez a törekvés — mondotta — nem a sajtószabadság korlátozására, hanem egyedül a felelősségrevonásra vonatkozó törvényes rendszabályok hiányának pótlására vonatkozik. A San-.Petru-i ünnepség befejezése után Alexandru Lapedatu volt miniszter kíséretével visszatart Rrasov-ba, hal nagyjelentőségű nyilatkozatát adott a kisebbségi sajtó képviselőinek. Mindenekelőtt Bethlen István gróf ismert nyilatkozatával foglalkozott. — Nem ismerem — mondotta — Bethlen István gróf nyilatkozatáuak szövegét, ha azonban ennék lényege az, amit hangoztatnak s közvetlen tárgyalás utján barátsági egyezményt óhajt Románia és Magyar- ország között, amennyiben továbbá Bethlen gróf őszinte nyilatkozatában és kész félretolni az eredmény biztosításáért a revízió problémáját, akkor nem látom, hogy komoly akadálya lehetne az ily természetű tárgyalásoknak s esetleg a szóbanforgó barátsági szerződés megkötésének. — Ehhez azonban megfelelő légkör elő- k esz i l ése szükséges. S ebiről a szempontból vár a legfontosabb feladat Bethlen grófra: el kell fojtania a magyarországi revíziós propagandát, mely antirevizionista visszahatást keltett Romániában. Alert csak ilyen légkör lenne alkalmas tárgyalásokra. Ez azokra a kötelességekre is vonatkozik, melyek a békeszerződésekben foglalt intézkedések végrehajtására vonatkoznának az illető etnikai kisebbségre vonatkozóan. — Románia annak idején elfogadta ezeket a rendelkezéseket s őszintén módot keresett arra, hogy alikaílmázzá is azokat, amint ezt a kultusz törvények, magánoktatásra, választójogra, közigazgatásra stb. vonatkozó törvények bizonyítják.. Az ezen a téren mutatkozó elégedetlenségéket egyrészt a revizionista, másrészt az an ti revizionista a gitár iák okozták. — A Bethlen gróf által óhajtott tárgyalásokat tehát Románia és Magyarország baráti szerződésére vonatkozóan csak a lelkek megnyugtatásával lehet elkezdeni, igy őszintén oly légkört kiéli teremteni, mely a két állam között a kölcsönös bizalmat biztosítja. Dunai államok együttműködése Lapedatu volt miniszter ezután a napokban aláirt bolgár—jugoszláv egyezménnyel foglalkozott s kijelentette, hogy az uj egyezmény a békét szolgálja, Románia tehát ro- konszenvvel fogadja. Ami a dunai államok együttműködését illeti, véleménye szerint előbb, vagy utóbb létre fog jönni a megegyezés, tekintet nélHavi 40 lejért olvasásija az összes könyv ujxloviságokai az Elle méSí Scofesonkonyvtarélvan, Cíuj, Pilla öníriL Városank la j» modernei»!) és (eqJatalilian laí« szereli 5505 IdileLs uugyar küi- esönltönyviári. Havi 40 fejéri mindennap cseréljed Megrázó és tenkölt beszédek melleit helyezték lomra Bors Mihály holttestét TURDA, január 12. Hétfőn délután nagy pompával temették el Sandulesti községben Bors Mihály föld- birtokost, akinek tragikus halála széles rétegekben mély részvétet keltett. A kora délutáni ódákban megkezdődött a gyászoló közönség felvonulása a község unitárius templomához, ahol ‘Bors Mihály holttestét fel ravatal ózták. Közel ezerfőnyi közönség gyűlt már össze, amikor megérkezett Cl újról az unitárius egyház vezetősége dr. Boros György püspökkel az élén. A küldöttségben résztvett Gálffy Zsigmond kollégiumi igazgató, dr. Kiss Elek teológiai tanár, dr. Ferenczy Sándor tanár, Hadházy Sándor egyházi főpénztáros és az egyház vezetőségének több más tagja. Az EKE dr. Ta- vaszy Sándor református teológiai tanárral és dr. Balogh Ernő főtitkárral képviseltette magát. Bors Mihály egykori barátai és tisztelői nagy sziámbán jelentek meg az egész vidékről és kivonult a falu egész lakossága nemzetiségi különbség nélkül, hogy megadja a végtisztességet az egykori földesurának, a'ki miudannyiukkal közvetlen szeretettel bánt. Megkezdődik a temetési szertartás A kis falusi templomot zsúfolásig megtol lő közönség előLt kezdődött meg fél négy órakor a temetési szertartás, amelyet a közönség nagy része a templom udvaráról volt kénytelen végighallgatni, mert a kis épület a megjelenteknek csuk egy részét fogadhatta be. A virággal borított ravatal mellé elsőnek Benczédy Domokos Torotco-i pap állott fel és mondott imát, majd a Turda-i miagyar dalkör énekszáma után Lőrinczy Dénes Turda-i pap mondta el a halotti beszédet. Bors Mihály egyéniségét igyekezett megrajzolni, azét az emberét, akinek élete a magyarság érdekében eltöltött folytonos munka mellett tele volt a legnagyobb szélsőségekkel. Azok közé az emberek közé tartozott, akik az átlagosnál nagyobb lelki gazdagságot kaptak Istentől s öntudatán és kötelességérzetén állandóan keresztül hatolt ez az isteni szikra. Milyen más lett volna Bors Mihály életének alakulása az ő adottságai között, ha lényét nem a mai korlátok közt vergődő élet határozta volna meg. De ő mindemellett törhetetlen akarattal munkálkodott azon, hogy az élet egészséges menetéhez hozzájáruljon alkotó erejével. De fényes főúri élete a mai időkben olyanná lett, mint Zrínyi hősi alakjai az Uj Zrinyiás- ban. Éleiét nagy művészettel alakította, tudatosan formálta a bensejében alakuló kép vonalait s amikor elvégezte az utolsó vonásokat, úgy érezte, hogy lénye nem birja tovább, elkészült a maga életével, nagy alkotásával. Mert Bors Mihály az élet művésze volt. A jövő kiépítésért küzdött, a jövő nemzedék neveléséért, amelynek nyomán megváltozzék életünk. Dr. Boros György püspök lépett ezután a szószékre és megható szavakkal mondotta el rövid búcsúját Bors Mihálytól, mint a baráttól, akivel valamikor együtt indult angliai útjára. A főpásztor szavai után dr. Gál Miklós országgyűlési képviselő az egyház világi vezetősége nevében búcsúzott el a halóitól, majd Átkossy Tamás köri esperes lépett a szószékre. — Az egész világot keblére ölelte volna ez az ember — mondotta — szivében végtelen szeretet élt, de úgy látszik, hogy a teste sokkal gyengéül) volt, mint a lelke. De itt marad közöttünk szelleme, amely a nemzeten belül és a nemzeten kívül egyformán hirdette az emberszereteíet. A Kárpát-Egyesület búcsúja Dr. Tavaszy Sándor az EILE nevében mondott megható beszédet és idézte fel a nagy halott emberi jellemét. ,Azért állok itt, mondotta, hogy hozzátartozói, barátai és tisztelői előtt bizonyságot tegyek arról a megbecsülő szeresteiről, amelyet Egyesületünk vele szemben mindenkor érzett. Elmondhatom, hogy előbb szerettük őt, mié ott áldozatkészséggel megmutatta (volna visz on tszerele tét. Együtt szerettük e vidék természeti szépségét és ebben az együtt vmló szeretet ben bon takozott ki előttünk Bors Mihály belső eml>ere. Igen, mi elmondhatjuk, hogy ismertük benne a külső, látható emberen túl, a belső, láthatatlan embert. Igazi magyar ur volt, aki szemérmetesen rejtegette a-z ő belső emberét, de a baráti szeretet légköréiben boldogan mutatta meg, hogy ő más, hogy több, hogy különb, amilyennek őt azok 'Látják, akik csak kívülről' nézik. Tele volt súlyos tragikus ellentmondásokkal, de tele volt nemes, tiszta indulattá'’ és &zivjósággaíl>. Bors Mihályt úgy ismertük meg. mint aki álomlátó alkotó lélek, nvmtiaguzdaságai, faiskolái, rózsáskertjei, kőbányái azt bizonyítják, hogy tudott számolni az élet való erőivel, de azt is, hogy mindig (szeretett messzebb nézni, szereled az alkotások terén ólmokat látni. Álmai, bo’dog elképzelései voltak orról,, hogyan szolgálhatná faluját vidékét, egyházát és népéi. A Turda-ha sad ék ol járva sohasem tudtunk kapuja előtt elmenni, hogy be ne térjünk hozzá egy egy7 biztató, bátorító szóra, hogy nagy •magányosságában ne éreztessük vele, hogy szeretjük és ragaszkodunk megtépett leikéhez. Ilyenkor láttuk, hogy az ő belső emberében úrnő végzetes erők vívták életre- menő tragikus küzdelmüket. Egy á'dottabb élet után vágyott, egy olyan élet irtán, melyben a belső ember uralkodik a külső fe’ett és nem a külső a belső felett. Menekül minden emberi nagyképűség elől és ezért telt el csupa nyakassággal és makacssággal. Menekült a nagy magányosságló’, hogy felejtse keménységét, bizalmatlanságát és bubánatát. Bors Mihály lelkének földi sátorháza összeomlott, de mi tudjuk, hogy lelkének uj épülete van Istennél.“ Dr. Tawaszy beszéde után dr. Kiss Elek unitárius tool, tanár búcsúzott a teo’óg’ai akadémia nevében, majd az érckoporsót és benne a trag'kus életű Bors Mihályt elindították utolsó útjára. Egyszerű fekete lepelle' bevont paraisztszekérre helyezték a különc földesnr koporsóját, amelyet 12 címeres ökör húzott. A temetkezési vállalat ko- cs; ja a vinígkoszorukkaS haladt a menet élén, amely7 végeié{hatatlanul k:gvózott a göröngyös falusi utón. Bors Mihály éreko- iptorsója mögött unokaöccse. Bors István haladt, miamiint három keresztgyermeke. A simái Lőrinczy Dénes lelkész mondod búcsúzét. mely után a Turda-i Magyar Dnvkör és az unitárius teo'óg’a énekelt. Bors Mihály koporsóját eltemették a fagyos göröngyök. hogy alattuk a különös életű magyar ur megtalálja a nyugalmat, amire egész életében Idába vágyott. 09 ZUAHY RíGt Y A fegyverek; visszanéznek Zilahy Lajos uj regénye diadalmasan tetőzi be régebbi nagy alkotásait: (Két fogoly, Szökevény, Valamit visz a viz, Halálos ta- I vasz, Lélek kialszik). Ez a könyve izgalma- ! san érdekes, gerincesen bátor s mindenek- felelt mélyen emberi és magyar. A 340 ol- ( dulas könyv ára fűzve 132, kötve 176 lej ! az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Kérje a könyvujdon.ságok ingyenes * jegyzékét. kül a német, vagy orosz terjeszkedés elleni védekezésre. — Ami Romániát illeti — hangsúlyozta — a habom előtti német terjeszkedés is közreműködött gazdasági és pénzügyi virágSz ímé!^ i kapcsolatod A kisebbségi sajtó jelenlévő képviselőinek kérdésére Lapedatu volt miniszter kijelentette, hogy több magyar vezető politikust ismer s ezek közt közelebbi viszonyba került néhánnyal. Sokra becsüli Wilier József és Gyárfás Elemér magyarpárti politikusokat, akiknek kiegyensúlyozott temperamentumuk, helyes érzékük, ki tűnő műveltségük és nevelésük van. A továbbiak során sajnálatát fejezte ki, hogy a magyar közírók munkásságát nem ismeri, mert ezt ismernie kellene minden román politikusnak. Szükségesnek tartaná, hogy egyrészt a román, másrészt a magyar lapok önálló rovatban vitatnák meg a sajtóban naponként felmerülő kérdéseket. Kuitnrk özeledés Lapedatu volt miniszter, a Román Tudományos Akadémia elnöke is. így merült fel a kérdés: Nem volna-e helyes, ha az Akadémia a kisebbségi kérdéssel foglalkozna? Véleménye szerint a munka csak tudományos körben 'mozoghat s szó sem lehet ott politikáról. A civilizált népek közötti kulturális közeledést egyébként a maga részéről feltétlenül szükségesnek tartja, elsősorban azok között a népek között, melyek szomszédságban, vagy történelmi rendeltetésük folytán egy hazának ugyanazon földjén laknak. Lapedatu volt miniszter megjegyezte, hogy a G'uj-i rádióleadóállomás felépítésével a kisebbségi nyelven történő előadásokat is lehetségesnek tartja, amennyiben ez a románság és a kisebbségek közötti jóviszonyt nem zavarja. A kormány — marad (Lapedatu volt miniszter, a szenátus jelenlegi eLnöke végül a képviselői mandátumok lejártának kérdésével foglalkozott Véleménye szerint nem utolsó, de utolsóelőtti a jelenlegi parlamenti ülésszak. Az alkotmány szerint ugyanis a képviselőház megnyíltától számított négy évre szólnak, igy csupán 1938 január 10. napján járnak le a mandátumok, A jogi állásponttal szemben álló szokás azonban arra mutat, hogy nem nyitják meg az utolsó ülésszakot A kormány addig marad uralmon, inig őfelsége szükségesnek tartja a választások kiírását. Akkor kerül sor változásra, hogy az arra alkalmas kormány az ország újjáépítésére vonatkozó munkát tovább folytassa.
