Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-06 / 4. szám
t r r:r: fí rv r fi K 19 37 Január 6. A küszöbön álló bulgár—jugoszláv megnemtámadási szerződés aláírása alkán békéjének előjele A szerződést Belgrádban és Szófiában kitörő örömmel fogadták. — ,,Az egyezményt a két nép felsőbb érdeke diktálta“ — írják a bulgár lapok A kisantant államok sajtóinak álláspontja. Mai távirataink mindenben igazolják a hírt, me lg szerint küszöbűn áll a jugoszláv—bulgár barátsági s kölcsönös megnemtámadási szerződés nyilvánosságra hozatala. Az errevonatkozó tárgyalások a kél állam között befejeződtek s Jugoszlávia eleget tett a feiutálló barátsági szerződéseiben előirt formaságoknak. 4z egyezmény igen nagy fontossággal bir Románia szempontjából. Olyan országok összefogásáról van szó, melyek mindegyike határos az ország területével. Az uj szerződés — Bucuresti-i lapok jelentése szerint — nem lépi túl a Xépszövetség tudomásra hozott eddigi baráti és megnemtámadási egyezmények tartalmát. Mindkét szerződő fél egyformán lemond a netalán előforduló viták fegyveres elintézéséről s választott bírói eljárást vesz igénybe az ellentétek elsimítására. A szerződő felek végül kölcsönös segélynyújtásra kötelezik magukat. Az egyezményt a Xépszövetség titkári hivatalában iktatják be. „Örüli barátsági szerződés" SZÓFIA, január 4. A bulgár hivatalos távirati iroda jelenti: Kiossejvanov bulgár miniszterelnök és külügyminiszter rádióbeszédben ismertette azt a munkát, mely a jugoszláv—bulgár baráti egyezményhez vezetett. A hirt a bulgár főváros lelkesen fogadta. Jó előjelnek tekintik a Balkán békéjének fenntartására. Bulgár lapok az eseményt lelkesedéssel méltatják. A Times cikkére hivatkoznak, mely a biztonság és béke elemének tartja a megegyezést ma. amikor oly zavaros órákat él Európa. A lapok a jugoszláv—bulgár testvérnemzetek közötti „örök-barátsági szerződésről'* Írnak. A Dnes c. bulgár lap szerint a megegyezést a két nemzet óhaja sugalta s uj korszakot nyit a két szomszédos állam életében. A szerződés Sándor noth szerb király és Boris király munkájának gyümölcse. A Slövo c. bulgár lap szerint az egyezményt a két nép felsőbb érdeke diktálta. A kölcsönös tisztelet és egyenlőség alapján alkalmat ad az egvütthaladúsra. — Nem fenyegetünk senkit — írja a lap — de tiltakoznunk kel. az ellen, hogy győzők és legyőzőitek között különbséget tegyenek, ami Európa békéjét annyira zavarja. A Mir c. lap szerint az egyezmény örömmel töltötte meg az összes bulgár sziveket A két nemzet ereje, az egyesülésben van. Olyan két népről van szó, mely örök békében élhet A Cambana c. lap azzal emeli ki az egyezmény jelen tőségét bogy az egyezmény létrejöttét jóval előbb több elmúlt generáció óhajtotta. A szerződés meghozza az annyira áhított nyugalmat össviiamg a tiirtthU éa a ftnlkön, szövetséggé! BELGRÁD, január 5. Az Avala sajtó- ügynökség jelenti Belgrádból: A bulgár kormány a jugoszláv—bulgár szomszédos testvérállamok között baráti szerződés kötésére tett ajánlatot Az ajánlatot belgrádi hivatalos körök igen kedvezően fogadták s elhatározták, hogy kikérik a szövetséges és baráti államok véleményét errevonatkozóan A megindult tárgyalások befejeződtek az elmúlt napokban s a román, görög, török, csehszlovák kormányok kedvezően nyilatkoztak. En- nak alapján a jugoszláv kormány legnagyobb elégtétellel elfogadta a bulgár ajánlatot A hirt az egész jugoszláv közvélemény megelégedéssel vette tudomásul. A Politica c. lap jelentése szerint az egyezmény mindenben megfelel a Nép- szövetség által ajánlott szerződési formulának s az aláirt szerződést Genfben is beiktatják. A lap hangsúlyozza, hogy a megegyezés teljes összhangban van a kisantant és Balkán-szövetségi szerződés pontjaival. Görögország és Románia Is kapott hasonló ajánlatot? ATHÉN, január 4. A görög távirati iroda jelenti Athénből: Hivatalos helyen azzal erősitik meg a bulgár—jugoszláv megegyezés hírét, hogy a bulgár kormány hasonló ajánlatot tesz Görögországnak és Romániának. Törökországgal van már 1929 óta barátsági szerződése Bulgáriának, amit 1934-ben meghosszabbítottak. Megállapítást nyert, hogy a Balkán-szövetségi szerződés teljes egészében érvényben marad. Ennek a szerződésnek tudvalevőleg az volt a célja, hogy a Balkán békéjét a „status-quo“ fenntartásával biztosítsa. MT-t ir a Times? LONDON, január 5. A Times vezércikkében a Balkán államok helyzetével foglalkozik s a keleteurópai államok közötti közeledését is megemlíti. A lengyel - román kapcsolatok újraélesztését s a két állam hadseregének modernizálását a lap szerint nem lehet támadó jelleggel felruházni. Ez — amint a lengyel köztársaság elnöke mondotta — a német nemzeti szocializmus és az orosz szovjet között a béke bástyáját jelenti. Ugyanakkor kijelentik, hogy Románia s Lengyelország nem hajlandók egyik félhez sem csatlakozni, nehogy modernizált kiadásban megismétlődjön a 30 év előtti háború. it román lopott álláspont]® BUCUREŞTI, január 5. Bueuresti-ú lapok hasábokat szentelnek a jugoszláv—bulgár megegyezésnek. .\z Adeverul örömét fejezi ki s a megegyezés után a Balkán-légkör tisztulását várja. A lap értesülése szerint román hivatalos körökben Bulgária lépését „indirekt'* lépésnek tekintik, mellyel a Balkán-szövetséghez csatlakozott. Senki sem tételezi fel — Írja a lap, — hogy konfliktus esetén Jugoszlávia vita tárgyává tenné a kisantant és Balkán-szövetség szerződésében előirt kötelességeit s azokat a szempontokat helyezné előtérbe, melyek ae uj egyezményből folynak. A Dimineaţa szerint Bulgária nem feledheti. hogy Jugoszláviának régebbi szövetségesei vannak, annyival inkább, mert Jugoszlávia most is ügyelt szerződéses kötelességeinek betartására. A Patria véleménye szerint Bulgária utat nyert a kisantant és Balkán-szövetség felé s alkalma nyílt arra, hogy közreműködjön a Balkán békéjének és elhaladásának biztosításában. A lap az eseményeket megelégedéssel kommentálja. Ma már — végzi cikkét — a Nyugat: példát vehet a Balkántól. A Romania Noua — a nemzeti parasztpárt Maniu-szárnyának lapja — Antonescu külügyminiszter kudarcának tekinti a bulgár—jugoszláv baráti és megnemtámadási szerződés létrejöttét s párisi forrásból azt a hirt közli, hogy ez a törvény a belpolitikai válság kirobbanását meggyorsítja. BÉCS, január 5. A Havas-ügynökség jelentése szerint a bécsi és stíriai kormányok között támadt ellentétek Schuschnigg kancellár álláspontjának győzelmével rövidesen elsimulnak. Az ellentéteket Stepan Stiria kormányzója szította azáltal, hogy az osztrák államszövetség fejének megkérdezése nélkül a stíriai kormányt újjáalakította. Stepan teljes autonómiára törekszik, amit nem tud megvalósítani. Schuschnigg kancellár egyik hive is résztvesz az ellentétek elsimítására Grazban indult tárgyalásokban. Uj szovjet alkotmányt szavazott meg az ukrán köztársaság A nagytanács január 23-án üi össze és fogadja el az uj alkotmányt VARSÓ, január 5. Az ukrán köztársaság központi végre- hajtóbizottsága az uj szovjet alkotmányt megszavazta. Az alkotmány 14. szakasza teljes szuverénitást biztosit az ukrán köztársaságnak, mely kölcsönös segélynyújtás alapján a szovjetunióhoz van csatolva. A köztársaság élén álló legfelsőbb tanácsba 100 ezer választó küld egy képviselőt Ivievbe, mely a köztársaság fővárosa. A tanács január 23-án ül össze, hogy az alkotmányt megszavazza. HIT IR A ROHAN SÍI í tf UNIVERSUL: J'Unniíliták az S/o k ti sos mulfiJÍnz/j.V'k volt1 1',/nir.n i toM» etti-jk illíi'k., «kwkl'Wik, kacaglak. Mu-,1 a/,á;i ckövcllluizatl cI iiiugimkbas/úllús id<-j<- Goi, dőljünk azokrn u köúi-l«ki<•, iii«*ly< k <-i ív az évre ma múltak. M in' / idftk<*t élünk nw-ssz^vagyiiiik átlói, hogy í.i/.ilonunnl !<• k intsünk a jövőbe. Éhes zi'jjk k vő .in;, k <i határokon túl, a ki.'kck Ikjs znt akarnak. A világ többi részén a né[x-k el!««inségos <*><>- portokra oszlanak, növelve n bizalma ti un súgói. Igaz, hogy »agy erőfeszítések tört J.n k kibékih'síikre s n pusztulás megukadóiyozúsá- ra, kérdés a/orvban, hogy sikerülni,i fog? Kételkedve vesszük a kérdést, ezért van szükség rmigmiikbaszáMásra. Vessünk számot a veszedelemmel, nehogy készületlenül találjon. A telki felkészülés az e’.ső feladat. Ne tévesszük szem elől a testvér harcol, melv csak arra jó, hogy gyöngítse nemzeti ellen- áfásurukat. \<rrn lehet a kiránt erkölcsi erőt elérni olyan országba,n, hol nem egységes a nép s nincs őrs zhang a társadalmi osztályok között. Felesleges a spanyol példára hivatkozni, hol a lest vérharc pusztul:' ba vitte orz. országot. Egységesnek kell lennünk nacoria- l'sta szempontból. Lássuk l>e újévkor, hogy ezen. a téren ma vei tartozunk. CURENTUL: Az újév a legdrámaibb Formában jelentkezett 1919 óta. Ila derülátók akarunk lenni, azt kell hinnünk, hogy csak 1938-ba» lesz esedékes a pusztító háború. Nacionalista figyelemre van szükség, mindent alá kelt rendelni a haza gondolatának. Vizsgáljuk meg a térképet, fontoljuk meg ellenfeleink viszályát s a barátságuk rm-gb z- hatatlunságát. 1937 — a lázas felkészülés és várakozás éve — szegény tesz it u/.iók- ban. Nagy megegyezésre nyit alkalmat, alá keli hősiesen vessük magunkat a sors akaratának. 1937: az akarat.-yilyánitást teszi lehetővé arra, hogy szítadon akarsz-e élni érinthetetlen határaink között. PREZENTU L: A román ipar a háborús konjunktúra évét élte 1936-ban több szem- fxjiüból. Mindenekelőtt az olasz—abesszin háború éreztette h<rtását, mely a hadi készülődéseket fokozta. Az angol fegyverkezés s a német négyéves terv aztán véglegesen rányomta bélyegét 1936-ra. A háborús konjunktúra növeli az állami beavatkozást az iparban. Az angol—-francia—amerikai demokrácia teljes erővel vette fel a harcot az állami beavatkozással szemben a béke fenntartásának szolgálatában. Addig nem lehet szó a világkereskedelem mai helyzetének javulásáról\ míg Németorsz’ág fel nem hagy négyéves tervének végrehajtásával. Ez viszont csupán oly formán képzelhető el, ha békés utón gyarmatokat kap. .4 román nemzetgazdaságnak nagy haszna volt ebből a konjunktúrából. Emelkedett a kivitel, nőtt a nyersaruragok és termékek ára, ha azonban közelebbről vizsgáljuk a dolgot, mindennek az állam maga nem vette hasznát, nem volt képes elegendő külföldi valutát szabaddá tenni áruforgalom céljára. Csak a nagy- és középbirtokosok tudtak eredményt felmutatni. A tisztviselő osztály vásárlási képessége csökkent, az élelmiszerüzemek munkája sem emelkedett. Az eredmény nem volt kielégítő. VIITORUL: Az újév telve von váratlan eseményekkel. 1936 — eltekintve a spanyol eseményektől', — békeév volt, a védelem mentöl hathatósabb előkészítésének éve, melyben nem került sor fájda;mas konfliktusra. Reméljük, hogy az uj évben tovább folytatható az épitő munka. Ami bennünket .ii'et, emberies várakozással el vagyunk szánva jogaink és szövetségeseink védelmére s nem akarjuk megszerezni azt, amihez nincs történelmi jogunk. Tudni fogjuk, hogyan kell az igazság győzelmét és a civilizáció előhaladásáit szolgálni. pFENZIVA ROMANA (Vaida lapja): Hosszú időn át nem kérünk a zsidó és magyar asszimilációból. Ha pótlásról van szó, ezt visszarománositással kell végrehajtani. A parasztság a mi erő« tartalékunk, hittérités helyett a pa= raszt elemek kiválasztásával foglal« kozzunk. A hézagokat etnikai elemekkel kell kitöltenünk, csak így gondolhatunk javulásra. Barthelemu: PARIS, január 5. A Le Temps c. lap hasábjain Joseph Barthelemy az elmúlt év mérlegét felállítva, a kisantant munkáját méltatja s leszögezi, hogy Titulescu elejtése ellenére Románia érzelmei Franciaországgal „A kisantant a jövőben fontosabb feladatot kap“ szemben nem változtak. A kisantant — végzi cikkét Barthelemy — mely eddig egyedül Magyarországgal szembeni defenzívára volt hivatva, az európai béke megszervezésében jobban körübrt s fontosabb feladatot kap. Világsilíssz 90"- lefésH ? A lipcsei Hermann Pfahl könyvkiadó kiadásában megjelent uj kiadásban a HANSA WELTATLAS, mely rendkívüli olcsóságánál fogva minden ember számára könnyen megszerezhető. Tartalmaz 63 teljesen njonnan rajzolt térképet, 50 statisztikai táblázatot diagramokkal együtt, valamint egy ÁBC-be osztott városmutató táblázatot, mely 100.000 várost ölel fel magában, A kitűnő, tartós nyersvászonba kötött atlasz 90 lejért kap ható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, P. Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Schuschnigg kancellár a mozgatom leszerelése érdekében Grúzba utazod Antonomíkus mozgalmak 3 tíríábai