Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-06 / 4. szám
I OflOT Jmnair 6. mvnw.v'BK mmsm Minisztertanács állapította meg a parlament munkaprogramját Hull a haja? Kúfpázih a iejböre? BUCUREŞTI, január 5. A kormány tagjai tegnap délelőtt minisztertanácsot tartottak, melyen kidolgozták a január 18-án megnyíló parlament munkaprogramját. Este Cancicov pénzügyminiszter és Valér Pop dr. kereskedelmi és ipari miniszter Tatarescu miniszterelnök lakásán találkoztak, bol a gazdasági helyzet javulásának szem- előtt tartásával úgy döntöttek, hogy az állami költségvetés kiadási tételeit a most következő költségvetési évben is fenntartják s a közlekedésügyi és egészség- ügyi tárcáknak hiteltöbbletet nyújtanak. Minden 3 hajiiiilst, m isáütja a fiorpăzâst. gyógy zer árhan ás drogériában kapható! Mentsük meg a mentőké:! Míg más vázasokban százezreire meaiíí segély! kapnak, addig Ciasj vásos kiiiinő sneoiöä h&ní iámogatás nélkül végzik nehéz ieladaíukai CLUJ, január 5. Mindenkit érhet baleset. Ezt a 'szólást szokták mia)dannyiszol* idézni, valahányszor a men tökről és arról a szinte emberfeletti - riek mondható mimikáról esik szó, amelyet ők végezmek. Hogy mennyire közel jár a valósághoz ez a szólás, legjobban bizonyítja az a statisztika, amelyet most készített el a helybeli mentőállomás vezetősége. E statisztika szerint havonta, a 120.000 lelket számláló Chij város minden 458-ik lakosát éri baleset, szerencsétlenség, véletlen. Számok, melyek beszélnek A helybeli mentőállomás 44 év óta működik; őrködik éber figyelemmel a város lakói fölött. A mentők székhazában nincs ünnep és nincs pihenés; nincs tél és nincs tavasz, csak folytonos munka, készenlét és kötielesiségiudás. Vezetői, valamennyi orvosa, személyzete, minden pillanatban készem áll, hogy segítségére lehessen a betegeknek, haldoklóknak, szerencsétleneknek. Az egyesület elnöke dr. Tataru Coriolan professzor, .igazgatója dr. Konrácli Dániel egyetemi magántanár, ki éppen az évi>en üanepli 30 éves évfordulóját annak, hogy a mentők székhazának igazgatója lett és aki ez emberbarát] intézményt mindenkor közmegelégedésre vezette, továbbá dr. Rusu Viorel a székház főnöke, valamint Albu, ToganeL, Anto- nescu, Metern u loan, Ardevan, Medesan, Qana, Kese, Metdaaiu Cornel, Popa, Móra, Zenek, Mah alean, Mam ti u és Cutiu dr.-ok a legmesszebbmenő áldozatot és fáradságot is meghozzák, hogy a szerencsétlenek százainak testi vigaszt nyújthassanak. Érdemes feljegyezni néhány számo-t a stá- tieztikáiljól, melyet az elmúlt év végén készített el az egyesület vezetősége. Eszerint 1936 december halvában 125 szerencsétlenség, ön- gyükosági 'kísérlet történt. A különböző kórházakba 57 betegszállítást, a különféle gyű. lésekiert. színházakban, mozikban 78 alkalmi szolgálatot teljesítettek és két esetben téves címre hívták ki a mentőket. Városunkban 1892 óta, amióta az egyesület fennáll, az esetek számaránya a következőképen oszlik meg: Szerencsétlenség, öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet 231.155 Betegszállítás 72.045 Alkalmi szolgálat 27.549 Téves hívás 1.476 Fertőtlenítés 254 összesen 332.479 ígéret E néhány adatból átértékelhető az az önfeláldozó munkásság, amelyet a mentőállomás orvosad fejtenek ki a városi élei forgatagában. Az ország minden jelentősebb valósában működnek a mentőegyesületek. Fenntartásuk évenként többszázezer lejt emészt fel és a segélyezésről a városi költségvetésben gondoskodnak. Az alábbiakban néhány város e célra előirányzott költségvetési tételeit említjük meg: Sib>u: 300.000 lej, Arad: 500.000 lej, Brasov; 300.000 lej, Cluj: semmi, helyesebben: ígéret. Városunk költségvetésében ugyanis több mint egy fél évtized óta szerepel a mentőegyesület részére egy 100 ezer lejes évi alap. Ebből az összcgl>ől, amely évek során több mint félmillióra halmozódott, az egyesület, úgyszólván, még semmit sem kapott. Átlagos számítás szerint egy-egy kiszállás 128 lejbe kerül. (Régi statisztikák szerint akkor 20 fillérbe.) A zavartalan munkához havonta legkevesebb 18.000 lej volna szükséges. * Éjféli 12 óra. Az ügyeletes orvos szobájában éles fényt vet az asztalra az ujságpajpir- ral körülcsavart viltanylámpa. (A rozoga sezlónon az előző szolgálatos szundít.) Éle1 SELECT-MOZG szerdai kezdettel vetíti; IMI ! i® fii í jnjjjji Rendez!e Rouben Ma- moulian (Krisztina királynő és Énekek éneke c. f Írnek alko ója) kiváló tenor egyetlen filmét: MEXIKÓI Ég A női főszerepeben a szép IDA LUPINO | sen csörren meg a fáira szerelt telefonkészülék. A szolgálatos odasiet. A gyermek a külvárosból hívta fel az állomást. Édesapja eperohamot kapott.., — Hívjanak egy közelebb lakó orvost... — Sajnos, csak a tarifában előirt dij megfizetése esetén mehetünk ki, kocsinkból kifogyott a benzin ... Az állomáson szolgálatot teljesítő orvosok mindegyike fiatalember, kik annak ellenére, hogy munkájukért semmi honoráriumot sem kapnak, 1 elkiísme rétesén és buzgalommal végzik feladatukat. A költségeket jórészt csák a betegszállítások és a vidéki kiszállások után kapott összegekből fedezik. És nagyon gyakran megtörténi,k hogy a kötszerekét s a benzin árát összeadott zsebpénzeikből fizetik ki. Egészen mellékes ilyenkor, hogy délben miből egyenlítik ki vendéglői számlájukat. Orvosok . . . >Néba-nóha egy-egy humánus érzésű ember igyekszik pótolni a város mulasztását. Ausch Bella helybeli urinő minden évben 200 lejt küld az egyesületnek. Az iparosok szövetsége és még néhány intézmény segélyezi az egyesületet (melynek csak három fizetett alkalmazottja van: két soffőr és egy szolga), évenként 5—600 lejjel. Köszönet érte a sokszáz surxsujtott ember nevében. Segítség! A Cluj-i mentőegyesület a legvégsőbb anyagi néLkülözésben él: két autó közül az egyik ma-'hoilnaip felmondja a szolgálatot, nincs kötszer és elfogyott az orvosság. . . A napokban gyűjtés indult meg városunkban az egyesület fenntartása és a legszükségesebbek beszerzése érdekében. Ha minden ember csak egyetlen fillérrel járul hozzá a mentők segélyezéséhez, nem lesz hiábavaló a sok életgyötört ember segélykérése és a mentők kocsija Életet visz majd a halállal, fájdalommal, szenvedéssel birkózó emberek inak, (zsb) A munkások és iparosok közül Marószóda, luminál, veronai A statisztikából az is kitűnik, hogy az 'élebiuxtság legkedveltebb „paraaceája“ a — marószódaoldat. Aztán a dumimál és a veronai. Használat után az életunt többnyire ^kigyógyul“ betegségéből. 90—96 százalékban ugyanis — egy-egy gyomo rmosássa 1 — sikerül megmenteni az öngyilkos jelölte t, de a méreg örökre nyomot hagy a szervezetben. Az emésztőszerveket különösen' a marószó- da annyira összeéget,h, hogy igen sokan csak évekig tartó kezelés, mesterséges táplálkozás, ,,'szondázás“ után tudnak némikópen táplálkozni. A mentő orvosok megfigyelése szerint a marrószódás öngyilkossági kísérletek télen és május, juniius hónapokban" a leggyakoribbak. Ez a méreg a nyomor fokmérője. A tél ti hónapokban igen sok marószódás öngyilkosság történik, főként a felnőttek soraiban. És az élettel való végső leszámolás elhatározását ilyenkor többnyire a fű tetten szoba, a munkanélküliség és a mindennapi kenyér hiánya érleli meg. Május és1 jundius a második marószódás periódus. Az ‘cleliun- tak legtöbbje az ifjúság soraiból kerül ki. Ilyenkor a tavasz a hilbás és az ok a — szerelem. , „Székely támad, székely bánja“ A számadatok másik jelentősi részét a „bicskázások“ képezik. Sajnos, közel 100 százalékban székely vér serked ki a penge nyomán. A szombat és vasárnap esték szolgálatos orvosai jórészt a korcsmái mulatozások sebesültjeit kell első segélyben részesítsek. CLUJ, január 5. Amióta a rmmkatörvény érvénybe lépett, a helyi munkakamana irodahelyisége olyan, mint egy nagyváros pályaudvara, ahol állandóan jönnek-mennek, mozgásban vannak az emberek. A reggeli óráktól a késő délutáni órákig állandóan hullámzik a tömeg ki és be az iroda ajtóin: becserélik a mim- kakönyvdket és ipari gaz oTványokat. Egymás hegyén-hátám szoronganak a kérgeskezii és gyengén öltözött iparoslegények és mesterek, hogy utolsó garasaik, talán bútoraik árán beszerzett „okmányaikat“ bemutassák, hogy jogot szerezzenek a kenyérre, mert a munikatörvény rendkívül szigorú, akinek nem lesz uj munkakönyvé vagy iparigazolványa, az mífhet koldulni, mert sehol sem kap munkát. Igaz viszont, hogy azok is majd kevesen fognak kapni, akik uj munkaköny- veikhez hozzájutottak, mert a közgazdasági szakértők minden derűlátása dacára a gazdasági válság tovább tart s a munkáskezek továbbra is tétlenségre vannak kárhoztatva. A munkaügyi miniszter múlt hó végén, mielőtt a l>ocserérési határidő meghosszabbítására vonatkozó rendelkezését kiadta volna, telefonon felhívta a Clnj-i mu nkakamara elnökségét, közölje, hogy december 31-ig hány munkakönyvét, illetőleg iparigazolványt mutattak be becserélés végebt. A kamara ennek a felhívásnak eleget is tett és helyzetjélentást adott a miniszternek. E szerint Cfuj-on 5338 munkás és 4817 iparos, összesen 10.155 kérés érkezett he. Turda-n a munkások 1758, az iparosok 1309, összesen 3962 kérést adtak be. Bistrita-n a munkások kéréseinek száma 994, az ip&ro. soké pedig 1092, összesen 2086, Dej-en 1200 I munkás és 817 iparos adott be összesen 1819 kérvényt. Sighet-en 226 munkás és 993 iparos ado’ll be összesen 1919 kérvényt. A ka- , mura területéről tehát összesen 17.158 kérvény érkezett be, még egy harmada sem annak, amennyire előreláthatólag számítottak. Hogy kétszeri halasztás ellenére is olyan kevés munkás és iparos tett eleget a törvény felhívásának, annak legelfogadhatóbb magyarázata az, hogy az iparos és munkás- tömiegck olyan szegények, hogy ehhez az életlehetőségét biztosító okmányok beszerzéséhez sem volt anyagi ereje. A kérvényekhez szükséges mellékletek beszerzése, ha az időt és fáradtságot nem is számítjuk, átlag 200 BUCUREŞTI, január 5. Az Universul legutóbbi számának vezércikkében Stelian Popescu főszerkesztő Bethlen István grófnak a Pesti Naplóban irt cikkével foglalkozik s rámutat arra, hogy Magyarország fel van fegyverkezve és tovább folytatja fegyverkezését, figvelímen kívül hagyva a trianoni lejbe kerül. Honnan szerezzen a munkanélküli munkás vagy az elszegényedett iparos most, belvíz idején 200 lejt, mikor betevő falatra is alig telik. Ha azt vesszük alapul, hogy egy-egy kérvény átlag 200 lej jövedelmet hozott az államnak, úgy csak a Cluj-i munkákamara területén eddig már közel 4 millió lej folyt be. Igaza volt tehát Gunescu munkaügyi vezérfelügyelőnek, mikor a munkakönyvek és iparigazolványok becseréléséből származó állami jövedelmeket 80 millió lejre becsülte. Ennyit kell kiadni a munkásoknak és iparosoknak azért, hogy szerzett jogaikat biztosítsák, mert voltaképpen nem lett volna szabad egyetlen fillérbe sem kebéke.szerződés tiltó rendelkezéseit. Stelian Popescu visszautasítja azt az állítást, hogy a magyar kisebbségnek embertelen elbánásban van része az utódállamokban. Végül rámutat a kisajátítási eljárásra, mélynek rendjén a romániai magyarok is földet kaptak. riikvie. Sokon, de nem valamennyien kertek munkahönpeik cs Iparidazolvc ncíscreieset Stellán Popesc» vldáfca szállt Belliiéi® István karácsonyi cikkével
