Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-31 / 25. szám

* BVUVNZßK F9J7 Immnérr 31. A lié< világpolitikája Kél beszéd között \ külpolitikai hót s/ámbajövö exciünnyei Ili mii francia miniszterelnök vasárnapi nagy 1 ;cs. cilcNcl kezdődtek cs H itler ve zerk a-noe 1- l:ír marti, nagy feszültséggel várt beszéde­vei záródnak 1h'. A kőt beszéd között hala- «•zott kapcsolat áM fönn, mert nemcsak az I nrópai külpolitika általános nagy kérdései- rc vonatkoznak, liánéin e földrésznek talan logsorsdömöubb kérdésére: 1-mncinors/ag é.s Németország viszonyára i.s. A francia In-s/éd nem hozott az utóbbi kérdésben döntő kije­lentéseket, viszont neon is falált merev vis-z- sza utasításra Németországban. Adott vi.sz.o- \ok között már ezt is eredménynek lehet tekinteni. A német kü1 ügymi nis/tériitiniioz kő; elálló .Berliner Tageblatt“ például meg- állaipitja, hogy a francia miniszlei-elnök be­szédének hangjában ,,örvendetes nj árnyala­tok állapíthatók meg, me'vek nem maradnak Németországban észrevétel nélkül. Mindenék. előtt fenntartás nélkül elismerte a német lap szerint Blum minisztere!nőik, hogy a Führer többször is ünnepélyesen kinyilatkoztatott békeakn rátáiban nem kételkedik. Magáévá tét- te a tekjes egyenlőség elvét is és tnei-even ebi tartotta magától a gondolatot, hegy olyan indítványokkal sértse meg Németország nem­zeti méltóságát, «melyek ezzel nem egyez­tethetők össze. Végül a francia kormány ve­zetője nem akar csereberét csmáhii politikai cédok elérésére gazdasági en gedm én vekkel szemben“. A továbbiakban azután szembe­száll a lap. ugyanúgy, mini az egész német sajtó, Blum miniszterelnök álláspontjával, mely a francia—német viszony rendezésé’re a. kétoldalú megegyezést, sőt a kizárólagos német—francia tárgyalásokat is visszauta­sítja. Német részről fölvető­dik a kérdés, hogy ha a franciák valóban el­___________________ len felei a kétoldali megegyezésnek, okkor a párisi külpolitika a békekötés óta mért kötött szintén egész sor ilyen kétoldali megegyezést. Kétoldali meg­egyezés például a francia—szovjetorosz és a francia—lengyel szerződés is. És ugyancsak kétoldali megegyezést kötött Olaszországgal rövid idő előtt a francia álláspontot kmén­ben nagy határozottsággal 'helyeslő Anglia is. Fölvetődik tehát a kérdés — mondják né­met részről —, hogy kétoldali megegyezések hozzá járulhatnak-e egyáltalán a béke meg­szilárdításához. Ha nem, akkor milyen célo­kat szolgáknak ipéldául Francia-ország és An­glia kétoldali megegyezései? Ha igen, akkor miért lebet Franciaország és Németország vi­szonyát kizárólagosan csak a nagy európai, együttes békerendezés keretében rendezni? A német kérdi ás minden kétséget kizárólag jogos. A valóság mégis az, bogy a francia külpolitika minden erejével tovább is tilta­kozni fog az ellen, hogy megállapodásait négyszemközt hozza létre Berlinné1. A két­oldali megegyezésekkel szembeni ellenszenv ugyanis Páírsíbam főleg Berlinért áM fönn, még pedig azért mert a két hatalom erővi­szonyai természetes fejlődés folytán szünte­lenül a németek javára tolódnak el. Francia részrőt tehát általános európai megegyezésbe igyekeznék beágyazni minden német—fran­cia megegyezést 'Is, abban a hiszemben, hogy ez biztosítékot nyújthat az erőviszonyok vál- tozáisa által okozott Taemzetközi változások­kal szemben1 is. K ífo dali megegyezések Viha* hirek székalielelről A ,,Genro“ újra (eltűnik Ä Blum beszédétől Hitler ma elmondandó beszédéig terjedő bét alatt aránylag csendes h anguHat terjengett az európai külpolitika küzdőterein. A spanyol polgárháborúval kap­csolatos angol jegyzékre adott német és olasz válasz jegyzékek szintén hozzájárultak az enyhébb hangulat megerősödéséhez. Ilyen irányban hatott a Genf ben létrejött francia —török megegyezés s a Danzig kérdésében ugyanitt létrehozott megegyezés is. Ugyanak­kor azonban Japán belső helyzetének zava­rairól' érkezitek a széLsőkeletről vihart jelentő hirek. A japán hadsereg, mely alig egy év előtt véres puccsail kísérletezett, ezúttal újra föllépett a parlament fás a kormány ellen és sikerült is nekj nyílt erőszak nélkül megbuk tatai a H’irota minásztérhumot. A miikádó ál­tal kijelölt uj kormányelnök pedig, bár ma­ga is tábornok, a hadsereg elégületienkedő elemeinek nincsen Ínyére és kormányát egye­lőre nem is tudta megalakít a ni. A tisztikar egyszerűen vissza utasít ja, hogy eddigi meg­szokás .szeriül, hivatásos katona hadügymi­nisztert küldjön ki az uj kormányba, uminek súlyos következményei lőhetnek. A kijelölt ímniszlerelnök, Fgaki tábornok ugyanis föl­kérte az uralkodót, hogy ö uiutsitsn a hadse­reget egy hadügyminiszter kiküldésére. Hz a lépés mit g nem történt meg, ha azonban a hadsereg az uralkodó utasításának sem tenne eleget, akkor már eddig is rendkívül ve­szedelmes alkotmányválság az uralkodó és e hadsereg közötti ellentétté mélyülne ki. Nem valószínű ugyan-, hogy a/ elégiilollen tisztek vezetői ilyesmire elszánnák magukat, viszont a vonakodás, melybe l’gakj tábornok kérése ütközik, arra mutat hogy az udvar részéről sem érzik különösen biztosnak ma­gukat a hadsereg ellenállásúival szemlxm. F.z az ellcná’lás főleg az) Ti olyan erős, mert amint hivatalosan je­lentik, Ugwkj tábor­nokot miniszterelnökké Szajondzs herceg­nek. .liisszn föpecsélőrnek és Hironuma ál- ilam tárni esi elnöknek ajánlatára nevezte ki az uralkodó. A három államférfi clőtérlie lé­pése a kormányválság alkalmából pedig uny. nyit jelent, hogj a Mátkádé újra visszatért a régi tradícióhoz s a válság mego'dásánál a ..Genro' -nak. az idősebb államférfiak tornái csónak iriinyitását óhajtja követni. A ..Genro“ régi intézni nv. ine’ynek főleg Jajván nagy. hatalmi emelkedést* alatt, a XlX-ik század utolsó évtizedeiben és a XX-ik század első éveiben volt nagy szerepe. Tagjait óvatosan válas-ztották össze a japán Ham vezetés kö­rül érdemeket szerzett államférfiakból, dip­lomatákból és a hadsereg és tengerészet idő- sehb tábornokaiból. Az intti/.mény kitünően bevált s a roliamosan fejlődő országot leg­veszedelmesebb pillanatokban is vásszotarlot- fa a tu lkockázat os vagy veszedelmes lépé­sektől. A századforduló idején nagy szerepet játszó Genro államférfiak közül ma azonban csőik a nyolcvan nyolc éves Szrajondzsi her­ceg él, akinek, mint hivatalosan jelentik, a válság megoldásában ezúttal is nagy szere, pet juttattak. De újra kiegészítették a Gen- rot ..fiatalabb erők“-kd akik közül kettő­nek a nevét a fenti hivatalos közlemény is enéiti s akik között ,.a legfiatalabb erő“ is túlhaladta « hatvanötödik életévi’1. A Genro ma is az óvalós- haladást képviseli kültpoti- tikában és beTipoAitikában egyaránt. Tagjai fiatalabb korukban majdnem mindannyian a diplomácián,áll szolgállak, igv nagy kii’föl- di tapasztalatok fölött ás rendelkeznek. Óva­tos haladás azonban nehezen egyeztethető össze a mai idők szellemével, különösen ne­hezen lehet összeegyeztetni a japán nép mai néhéz helyzetéve1, mely úgy társadalmi, mint politikai szempontból a legvulkamiku- sabb kitöréseket ús megérthetővé teszi. A japán parasztság a légid ’ txégbee jtöbb gnz- dasági helyzetben van súlyos válság kínozza az utóbbi idő-ben rohamosan megnövekedett ipari proletariátust is. A mult év február já­ban, kitöri katonai lázadásban szintén nagy szerepe volt ennek a gazdaságii és szociális vá’súgnak, amely Japán esetiében szoros kap. cs óla than áll a külpolitikai kérdésekkel is. A tokiói kormány kénytelen ugyanis a túlzsú­folt lakosság megélhetése érdekűben vagy uj települési területeket szerezni,, vagy olyan lehetőségeket nyitni1 » nemzetközi 'kereskede­lemiben', mely a rohamosain fellendülő japán ipar által foglalkoztatott mind nagyobb szá­mú munkásságnak megélhetést nyújthat. Hogy milyen válságos a helyzet, arról fogal­mat adhatnak például Tokio népesedési vi­szonyai. A japán fővárosnak az 1923-as föld­rengés után egymilliósnyolcszázezer lakója maradt, -miután körülbelül egymillió ember vagy elpusztult, vagy eSsnenakült a területé­ről. Az 1936-os népszámlálás szerint azon­ban Tokio lakossága tizenhárom év alatt új­ra hát és félmillióra emelkedett. Mint vala­mi hangyából v. úgy vándorolt a japán nép megélhetést többé nem nyújtó lakóhelyéről a nagy ipari központokba, ahol olcsó mun­kaerejével hozzájárult a japán ipari terme­lés példátlanul gyors fejlődéséhez. Ennek e fejődésnek azonban a világhelyzet kezd az utolsó két évben mind veszedelmesebb hatá- ' rókát szabni. Japán éől sorra el zárulnak a i külföldi piacok, melyek a sárga verseny ál­tal okozott első meglepetésükben szabad te­ret engedtek a szélsökeleti nogyipar tenmé- keiinck. Ugyanakkor mindinkább kezd hiá­nyozná a japán nagyipar számúra a nyers­anyag i.s, mert a szigetország a világ egyik legszegényebb területe a nagyipari feldolgo­zás számára szükséges nyersanyaglermékek- Ikmi. Ilyen körülmények közölt kivándorlási lehetőség a túlzsúfolt Lakosság számára, í:yeixanyagterület szerzj'.se é.s az ipari termé­kek kiviteti lehetőségének megteremtése az a három nagy cél, mely szükségkópen irúnyit- ja Japán külpolitikáját és Ixdpoliti kínját egy­aránt. A Genro politikája nzonlnm ugyan­úgy,. m'rnt a parlamenti pártok és a kormány politikája ozoklxni a kérdéseklxm is a szívós, de óvatos haladás elviét akar ja érvén vési,le­ni. Fzl kivánják a vezető pénzügyi és gazda­sági körök is, amelyeknek szoros kapcsola­tai úgy a Genrolioz, mint a parlamenti pár­tokhoz közismertek, amelyek tisztában van­nak azzal, hogy Japán pénzügyi he'yzele nem bírja meg a hadsereg által kívánt vakmerő külpolitikát és azt is tudják, hogy* a sikerte­len külpolitikai kalandokat belső összeomlás követheti, ami szabaddá tenné a bolsev izmus áradásét Japán felé is. Különösen demokra­tikus érzések természetesen nem hevítik eze­ket a köröket, amikor a mái japán parla­mentarizmust igyekeznek megmenteni a szá­razföldi hadsereg parancsura'mi törekvé­seitől. j A japán hídse- I reg elégü et­il A Genro-val, a parla­menti kormányzattal és a keltő mögött álló pénzügyi és nagyipari körökkel állanak szemben a szárazföldi had­sereg elégü let len je i — a tengerészet, mint az 1923-as lázadás mutatta, más politikát követ —. akik jórészt a fiatalabb tisztikarból tnborzódnak, de vezető szerephez jutottak a vezérkar keretéti betiil ro Mozgu tanuk, nri y uck a tüietaiwdüri ntujnr/uiih/mm ineitctl, szociális v/ijtl I» tudnunk adni, .jnápiK/nfi/iiitr néven ismert. A mozgalom élén Araki tábor nők áull, cuki a múlt év februári kálóméi pu<< miatt visszavonult mnmzténirnaiaik a vezéi kar áltat «ielcgált hodügym:ni«ztere volt. \ iijp|Mmiaunis szemix-n áll «. japán nagytó*.< vei, azzal vádolja a Genro tagjait, hogy i trón 'ás a hadsereg közé állanak és mega ka dályoz/ák a japán nép N-rnié- /'-l<-- é--. < 11 < rüiheletlen mnizeti és szociális fejlődését. \ Genro öreg állainiérfiai a nípponivták sze rial tul sok időt töltöttek a ,,romlott“ nyuga­ton és Európából a bomlás csiráját vitték vissza Japánba. Ezért szükség van a japán császárság tradicionális egyeduralmának visszaállítására, az úgynevezett ,Shova-rcs tauráció“-ra, amely im-gszuljaditja a csász. r( a Genro-csoport Os a parlamentáris kormány­zat befolyásétól. És szükség vau arra is, hogy a nép nyomorén merész gazdasági, szociális és külpolitikai lépésekkel enyhitsenek. Ez a program, bér állandóan tiltakozik az európai népek ma4eriálista világszemlélete ellen, amint látjuk mégis határozott rokonságban áll az európai fasiszta programokkal. A moz­galom mögött áll teljes erővel az úgyneve­zett ,.Kvuntu-ng hadsereg“, a Mandzsúriában és Kin a északi rtészón működő japán ka tona- .síig tisztikara, mely önálló egység és mint ilyen, az utóbbi időben nagy szerepet játszott Japán kül- és belpolitikájában egyaránt. A Csang-Kai-Csek marsall e’fogatásával kapcso­latos kínai események, melyek meglehetősen visszavetették a japán érdekek érvényesülé­sét Kina területim, nagyrészt szintén a kvan tungi hadsereg önálló politikájával állanak kapcsolatban, mely ezúttal is keresztezte e tokiói kormánynak Kínával szemben folyta­tott külpolitikáját. Ez a Kvantang-hadsereg igazi hátvéde a japán katonai mozgalomnak, mely a múlt év februárjában sikertelen ka­tonai puccshoz vezetett, alig egy évre rá azonban meg tudta már buktatni a zavaros helyzetben újra rendet teremtő Hirotn-kor- mányt. Most ez a mozgalom áll szemben a Mi.kádó által kijelölt uj irányzattal is. Hogy milyen eredménnyel, azt természetesen ne- hN*z megjósolni az európai távolságból. í—s< Mát Ina járvány miatt az összes Bucuresti-i iskolák bezárását kérik BUCUREŞTI, január 30. A Bucuresti-i nátha járvány feltartóztatha­tatlanul terjed a fiú- éis leányiskolákban, hol a tanulok százával betegednek meg. A ..Dimineaţa“ jelentése szerint a tanulók 25 j —60 százaItTia kénytelen otthon tartózkod­ni. Hudi-ta képviselő az összes iskoláinak egy hétre való bezárását kérte a nemzetnevelés- ügyi minisztertől a parlamentben. Játék a halállal a „halálkamrában“ Ms lotov merényletei terveztek LONDON, január 30. Az „United Press“ jeleníti Moszkvából: A Stalin-ellenes vádlottak pőrét egy volt orosz főnemes palotájának báltermében tartják, melyet Moszkvában „ha’űtkamrának“ nevez­nek. A tárgyalás első napján lord QiListon angol nagyköveit is megjelent londoni ügy­védje kíséretében. Radek, Sokolnikov 'és Pvatcov 'kijelentették, hogy nincs szükségük védőre. A vádiratot a szovje fchi róság meg­küldte az összes külföldi követségeknek. Bi­zonyíték hiányában diplomáciai körökben általában különösnek ‘tartják az ügyet. Mosz- ikvai távirat szerint Statin utón most már Molotov kormán yelnök ellen is újabb me­rényleteket terveznek. Készít és eltd minden versenyen felüli, tiszta gyapjú, valódi homespun és női divatszöveteket. _ ____ __ _ _ _ D0MBRIAI háziszovészei Clu\f Sir. lorga 21. I Ugyanide egészséges kisebb ház — belváros köze­lében — 4-5 szobával, megvételre kerestetik. Sohasem lehel sző löbhé Afrika u| leloszfásár©! — mondta Sarraut volt francia miniszterelnök PÁRIS, január 30. Az „Echo de Paris“ jelentése szerint Al­bert Sorraut volt francia miniszterelnök ki­jelentette, hogy többé sohasem lehet szó Af­rika uj felosztásáról. Sarraut ugyanakkor megjegyezte, hogy nem kifogásolná, ha Né­metország nagyhatalmi minős! 'gében venne részt az európai együttműködésben s abbén a munkában, mely Afrika nyersanyagát föl­dolgozná. A jelenlegi fennhatóságot azonban nem érinthetik többé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom