Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-31 / 25. szám

«J» 1 1937 január 31. BKLBNZßl0 KÖVESS ISTVÁN ¥iszlám!álok Nap-nap után mind érdekesebb nyilatko­zatokat közölnek a világlapok, a kiengesztie- lődés józaniltó szellője fujdogál Európában. Oly érzés fog el a sokatigérő hírek olvasásán,, , mint ifjúságaink delén, mikor hegymászás közben erőnk megfeszítésével csúcsokra ju­tottunk s nóta szállt ajkainkról. „Közeledés“ — „megegyezés“ hal Iszik kicsik s nagyok közt minden oldalon, örvendetes valóság: — halványodnak, tompulnak az ellentétek éles körvonalait s kiderül: voltakép egy célt szol­gál minden becsületes politikus, midőn jóvá akarja tenni a hibát s a belső nyugalmat az életstandard emelésével szeretné bizto­sítani. A vihar után csodálatos szivárvány bonta­kozik ki a láthatáron. Kevesebb a kétkedés: — „Mi lesz?“ — „Mit gondol?“ nem is­métlik annyiszor. Előjönnek a derülátó, néma­ságra ítélt augurok s fehér cipót jósolnak a csillagok állásából. Amerika csillagképe fény­lik fejük fölött. Walter Runciman angol ke­reskedelemügyi miniszter Washingtonba uta­zik, hogy jobban szemügyre vegye a dolgo­kat, Szaporodnak a „tisztánllátók“. Hull Cor­dell amerikai államtitkár . szorosabb kapcso­latot szeretne az öreg Európával s Newyork helyett Parisról, Berlinről, Rómáról, meg a Dunáról tárgyal. Sir Otto Niemeyer, az an­gol jegybank igazgatója is ott van s ne fes- Iedjük, hogy Bonnet volt francia kereskede­lemügyi és pénzügyminiszter is Amerikában tartózkodik. A világ kíváncsian várja, mi lesz az eredménye a hangos konferenciáknál be­csesebb négyszemközti tanácskozás-sorozat­nak. Roosevelt elnök szava tengerek morajlá­sán is áthal látszott: s, Senk lsem élhet szegé­lyen gazdag országban!“ Bölcs, nemes, her iyénvaló jelszó, melynek varázs^ földrészünk fehérembereit is elragadta. A derülátó ameri­kai jelszót ugyanis nem lehet s nem szabad csupán egy népre, egy országra, egy föld­részre vonatkoztatni. A jólét mindnyájunké kell, hogy legyen, mint a nap ragyogása. Az élet örömeiből senkisem lehet kizárva. Az amerikai kezdeményezést alig lehet szé­gyenkezés nélkül tudomásul venni. Nem oly elaggott a vén Európa, hogy ne lenne képes saját erejéből talpraálini s az amerikai fehér­ember színvonalára emelkedni. A hűvös gonir doíkozásu északi-államok önérzete megmoz­dult. Nem várnak arra, míg tengerentúlról hónuk alá nyúl valaki s Colyn holland mi­niszterelnök bejelenti, hogy a skandináv-á?y- lamok vámsorompóinak lerombolására módot kell találni. Az északi-államok terveztetéseivel párhu­zamosan Európa más táján is mozgalmas élet kezd kibontalkozni. Ha a gazdasági, terme­lési, közlekedési térképre pillantunk, nyará­ban megállapítjuk, hogy a Duna-államairól van szó, melyek ma sem élhetnek egymás nélkül. Vizsgáljuk meg őket közelebbről: Ju­goszlávia és Bulgária agrár-államok, Cseh­szlovákia és Ausztria főleg ipari-államok, Magyarország és Románia vegyes-jellegűek. A felsoroltak közül Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia még 1933-ban megállapították, hogy a politikaikkisantant hatástalan marad abban az esetben, ha gazdasági-egyezménnyel nem töltik 'ki kereteit. A létkérdés fokozato­san legyőzte a politikát. Beb’zonyosodott, hogy vámháboru mellett diplomáciai barát­ságot is nehéz fenntartani. A kérdés megol­dása nem volt 'könnyű. A román és jugosziláv mezőgazdasági termékek ugyanis nem talál­nak kellő piacra Csehszlovákiában, hol a me­zőgazdaságot fokozott mértékben fejlesztik. Ezért történt, hogy a hármas gazdasági szö­vetség évek után sem tud praktikus ered­ményt felmutatni s a három szövetséges ál­lam képviselői kijelentették: — hajlandók az 1934 május 15-én kelt római egyezményhez, — Itália,, Magyarország, Ausztria gazdasági szövetséghez csatlakozni. Az alapgondolat tisztán érthető: a dunai- államok közvetlen szomszédságukban igycr kéznek gazdasági szövetségest keresni. Hod- zsn csehszlovák miniszterelnök csak tegnap mondta el rádióbeszédét, melyben tudtul ad- ta, hogy „a csehszlovák kormány nem tért le a közepeuropai együtrműködés vonaláról s saját kezdeményezése folytán győzte le azo­kat a nehézségeket, melyek egyideig akadá­lyozták, hogy Magyarországgal kereskedelmi szerződést kössön“. — Nem kétséges — mondotta —, hogy a legközelebbi hetekben kiegészítjük eddigi szerződésünk szövegét s azután. Magyarországgal szemben kereske­delmi viszonyunk szilárd és tartós alapra lesz helyezhető... Bizonyos, hogy a kisantant és a római-paktum államai között kedvező irány­ban halad a kereskedelempolitikai közde­Kalodont 3 kiváló tulajdonsága biztosítja a helyes fogápolást: a speciális fog-és száj-szappan enyhe S *1 1 habja alaposan megtisztítja a fogakat, V ■*# olt is ahová a fogkefe nem juthat el; a különlegesen finom tisztító anyag ki­fényesíti a fogzománcot, anélkül hogy azt megtámadná; a Dr. Bräunlich által összeállított Sul- forizin-Oleat fokozatosan távolítja el a fogköveí és megakadályozza az újraképződést. Nyolc növendéket iehetségteienség címén eltanácsoltak a Sr ín művészeti Akadémiáról BUDAPEST, január hó. A Színmű vészetii Aka-démT-án mult pén­teken rostavizsgát rendezett a tanári kor. A tanév elején negyven növendék iratkozott be az előkészítő osztályba. Ezek- közül nyol­cán voltak, aikékneik az átmeneti vizsgán nem ajánlották a ‘továbbíanu'iast. A drukkoló sziniinövendékek közül nyolc ifjú színész jelöltet tehetségtelenség cdimén el­tanácsoltak ,a Szinmüvészeti Akadémiáról. Kát növendéket, — akik betegség miatt nem látogatták az előadásokat, köztük Gaá) Fran­ciska unokaihugát — szintén elbuktatták a rostavizsgán és nem 'tanulhatnak 'tovább. Február 24-én lesz a Szinmüvészeti Aka­démia ez dei okleveles növendékeinek vizsga­előadása. Csehov „A három nővér“ című drámáját .adják elő Nhgy Adorján rendezésében. Elet keltő Temetés Ma: SZABÓ ZOLTÁN. A közelmúltban temetésen vettem részt. Egy marosmenti kicsi román falu egykori birtokosnője tért ősei sirkertjébe s őt kísér­tük el a közeli városból, ahol utolsó éveit élte. A gyászos háznál a református lelkész elvégezte szolgálatát. azután pedig autók és gyászkocsi, autóbuszalkotta gyászmenetben indultunk a nagyasszony falusi otthona felé, ahol nyitott sírba várta őt huszonhét év előtt eltemetett élettársa. A világrakerült koporsó ércébe itt-ott beletörődött már az idő foga. A temetési menet a kicsi falu görög keleti temploma előtt vitt el. Előre jelentették, hogy ott egy kis fogadtatásban részesítik a kopor­sót román testvéreink. Azt gondoltuk: ha­rangszó, a templom előtt papja köré gyűlt kicsi csoport fogad, de annál sokkal több történt. Hatalmas tömeg gyűlt a templom előtti útra, hol a temetési menetnek el kellett vonulnia s a görög keleti lelkipásztor teme­tési szolgálatra öltözve, templomi zászlók között, harangszóval fogadott. A templomnál megállóit a koporsót vivő gyászkocsi. A kis falu görög keleti híveinek pásztora ajkán felcsendült a temetési szertartás éneke. A vá­rosiak kíváncsiskodó tekintettel , ezer csodál­kozó kérdezgetéssel gyűltek « gyászkocsi mellé, ahol a világ legtermészetesebb hang­ján és érzései között, a református vallásu nagyasszony koporsója melletthíveinek tö­meges jelenlétében, temetési szolgálatába kezdett a görög keleti lel lápászt or. Rövid litánia után beszéd következett, eb­ből értette meg a csodálkozolí csoportja, hogy kinek szólt ez a megemlékezés, ki volt az egykori birtokosasszony a maga családjával a falu életében és miért állja körül az onnan •régen városra költözött ,,doamna noastra“ koporsóját könnye^ szemmel, fájó szívvel a falusi tömeg. A pap beszédje nyomán leiki- szemeink előtt az egykori földesúri ház ka­puján ki és bejáró szegényeknek egész me­nete jelent meg és mintha beszéltek volna a hideg kövek, miket ezen a kőszegény vidéken a református magyar birtokos kordattatott 0 görög keleti templom és a falusi iskola alap­jába. Ekkor tudtule meg azt is, hogy a görög keleti pap fiának keresztszülője volt az egy­kori magyar birtokos, akinek nevét a görög keleti templom általa ajándékozott szentképei emlegetik nemzedékről-nemzedékre. A múltnak valami ismerős szele csapódott arcunkba és a hideg télben valami régi meleg csiklandozott szivünkben, mintha rég elza­vart madár az egykori fészket keresgélte vol­na elhagyott berekben. Elfelejtett érzések ka- tása alatt teltek meg könnyekkel szemeink. Egyik oldalon a városi kisérők fekete cso­portja, a másikon a falusi románok maga- szőttesbe öltözött szürke tábora sirt és a re­formátus nagyasszony koporsója felett gö­rög keleti templom zászlót lengetett a téli szél, mely tömjénillatot kevert a völgyre aláeresz­kedő estéli ködbe. A görög keleti templom nem vetette ki a papemlegette köveket, a harangszó a refor­mátus halott felett busán kondulni nem ide­genkedett, a halálos nagy igazság a fájdalom vizében testvérekké fürösztötte a lelkeket s a görög keleti és református pap együttes ve­zetése mellett a templom elől, a falun ke­resztül, a sirkert felé indult a megértés szent­sége által érintett tömeg. Csípős téli szél könnyeket fagyasztott a szemekben. A szivekben boldog megemléke­zésnek melege jött a vágyott vendégségbe. Mindenki sirt és mégis mindenki boldog volt. A görög keletiek és reformátusok együtt. A közeli sziklakripta felé irányuló tekin­tetünkben ünneplőben tündökölt a Kun Ko- csárd gróf szelleme. Hátunk megett, a Hunyadiak ősi földje fe­lett. fellegekbetört fehér fejjel megértést, bé­két üzengetett a vén Retgezát. dés... Bármilyen meredek ut is vezel a kö­zépeurópai megértés felé, mi előrehaladunk azon... Csehszlovákiának az a meggyőződése, hogy a Duna-völgyében megteremtendő ke- reskedeliem.pollitiilk.ai egyezmények alkalmas, talán egyedül alkalmas eszközét képezik a középeurópai békepolitikának s kiindulási pontot jelentenek további oly nemzetközi megegyezések számára, melyeket az európai béke nem nélkülözhet... Közigazgatásunkat nemcsak általános területen, de különösen re­gionális és kisebbségi vonatkozásaiban is tö­kéletesiitiení akarjuk... A cseh nacionalizmus­nak egyenesen érdeke az igazságos és szabadí- elvü kisebbségpolitika... Éppen az elvi-nacio­nalisták azok, akik pontosan tudják, hogy a nemzeti-szabadelvű kormányzás vonalától való legkisebb eltérés is komoly államkrizis forrása lehet... Nem kívánjuk a kisebbségek csehesitését és szlovákositását, sőt mindezt egyenesen elutasítjuk... Tudatában vagyunk annak, hogy a szabadság csak addig jelent korlátlan mozgási lehetőséget, míg nem nyúl mások szabadságához... Úgy látszik, a Duna-völgyében lakó népek Roosevelt jelszavát maguk akarják megvaló­sítani. Bizonyos, hogy az erre vezető utat- módot fej lehet találni. Jöjjenek a tisztánlá- tók. Georges Bonnet volt francia pénzügy- miniszter a boldogulás-utjának feltalálását három feltételhez köti: 1. Az üzleti szellem háttérbe szorítása. 2. Nyugalom belpolitikai téren. 3. A külpolitikai veszélyek megszün­tetése. Ebbe van sürüsitve a világ holdogi- tása. Mióta a világ — világ, nem ment át ilyen vajúdáson, bizakodáson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom