Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-15 / 11. szám

19 3 7 Január 15. ELLEN 7. fi K 6 Magyar szakemberek íauul- mányozzák a romániai Társa­dalombiztosító intézményét TARGU-MURES, január 14. Farkas Fék okleveles építőmester a Ma­gyar Építőiparosok Országos Szövetségének igazgatója, aki az Országos Társadalmi Biz­tosító igazgatósági tagja is, nemrégiben tanul­mányúton járt Romániában), hogy az itteni 'zoc ális biztosítás ügyét megismerje. E kérdést tanulmányozandó Farkas Elek több európai ál amban jart már. Célja, hogy a magyarországi rendszerbe egy uj, tökéletes irányt vigyen be Szövetsége részéről. Farkas Elek azért jött előbb Erdélybe, mer: itt ts érvényben volt nz 1907. évi ma­gyar betegsegélyezési törvény és épen ezért, az itteni tapasztalatokra volt kiváncsi. Targu-Muresre baráti kapc-olat hozta és a pénztár igazgatósága, tisztviselői a legna­gyobb készséggel adtak meg minden felvilá­gosítást, úgy, hogy Farkas E'.ek a kiszámított 36 kérdés helyett 172-nél is többre kapott kielég.tő felvilágosítást, ezekkel ment el a Bucuresti-i központhoz a centrum dolgaiba is belepillantani. Érdekes, hogy a Magyar Pénztár mennyire ellene van a bélyegrendszernek. Pedig Ar- deatban az összes *pari munkaadók és mun­kások is helyesnek tartják. Nem merült fel hang ellene. A pénztár vezetősége szerint tényleg fordulhat e'ő a bejelentési kötelezett­ség hiánya miatt, egyes kijátszás, amelynek révén kár éri a pénztárt, de mi ez azzal a nagy munkamegtakarítással szemben, ami a bürokratikus bejelentések, kijelentések elma­radása által megtakaritódik? Ma tizede sincs a felhajtásoknak, végrehajtásoknak, mint a múltban, mert mindenki még azon a héten apránként, kis kiadással egyenlíti ki a régeb­ben nagyra gyűlhető járulékait. A bejelentési kötelezettség miatt sok építő­iparos panaszolta, hogy régebben a 'tévedés­ből a téli munkamegszünéskor elfeledlek jó pár munkást kijelenteni s azoknak felgyűlt hátralékait pont tavasszal hajtották fel végre­hajtással, amikor még se munka nem volt, se jövedelem és a tél mindenéből ikiapasz- totita. Ha előbb kérik a hátralékot, a tévesen még mindig szereplő munkásokat kijelentet­ték volna. így azonban 4—5 hónapot kellett oknéikül megfizetniök. Dr. Dikál Dénes, a magyar Od titkára is jart Romániában. Tanulmányáról terjedel­mes beszámolót ad. Erről megállapította a romániai ügyeket kitünően ismerő dr. Laka­tos Sándor — a Gyáriparosok és Munka­adók Országos Szövetsége Targul-Mures-i ta­gozatának igazgatója, aki egyben a Targu- Mures-i Szociális Biztositópénztárnaik 12 éve, úgy a munkaadók, mint munkások részéről egyhangúlag megválasztott elnöke és az Or­szágos Pénztár igazgatósági tagja —, hogy nagyon ;s tendenciózus, ezért sok szói fér hozza. Adatai avultak és hivatkozott román forrásait nem sima tükörből láttatja ő és egyenesen 'bélyegellenesen. Farkas Eleknek a tanulmánya épp azért, mert eloob a vidékét, a régi és uj rend váro­sában munkást és munkaadót, hivatalt egy­lüSavi 40 9ejjéi4 cfvasfialfa az összes kfeyvolcSönsásiokat az Ellenzék köfc^örakönyvíásrá^aii, Clnjj, Picifa EJnirii- károsunk ieg- naodeynebb és leqJusablian fej­sze reif 5309 kofefes magva? kői­esönltönyv i ára. Claw 40 leiért mindennap cserélhet! KNUT HAMSUN ÂRLESZÂLL11 1 ,. Pán 40 lej, Benőni 40 lej, Rosa 40 lej, Uj nemzedék 40 lej. Csak kis példányszám kap­ható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Plata Unirii. Vidékiek rendelését tííányétte] ír inlfezNr Sz-rkesztlk: DR. VERESS ENDRE és MÁTRA! JÁNOS. aránt felkeresett és azután ment a központba: objektivnek tekinthető. Bucurest ben .1 gyár­iparosok központja részéről dr. Böszörményi állott a legnagyobb készséggel rendelkezésére, sőt maga D, R. lo.mite.scu, a törvényt allkotó miniszter és Cuncscu, a fungens munkaügyi minisztériumi államtitkár és Samuelli Sándor szenátor, a Kisiparosok Szövetségének elnö­ke, valamint a Központi Pénztár vezetősége. Targu-Muresen az Építőiparosok Szövet­sége választmányi ülésén vendégeként fogad­ni határozta Farkas Eleket, aki kétnapi itt időzés után ment Bucuresibe. Megtekintette a betegsegélyzőt és az összes' iparos intézmé­AIUD, január hó. Aiud, ez az egykor virágzó város a me­gyeszékhely áthelyezése" következtében ij>a- rilag és kereskedelmileg teljesen visszafej­lődött. Az egy hetiviásár napot kivéve, a vá­rosban alig van forgalom. Az utcák csen­desek, az üzletekben a világítás alig de­reng, a műhelyekben pedig teljes sötétség van. Alkalmunk volt beszélgetni több ipa­rossal, akik elkeseredetten panaszolnak, hogy' csak a legnagyobb erőfeszítések árán tudnak nagy nehezen megélni, mert nagyon kevés munkájuk van. A vidéki forgalom megszűnt, vagy legalább is nagyon kevés. Az a rendelés pedig, amit a város ad, na­gyon szegényes dolog. Még az a szerencsé­jük az Aiud-i iparosoknak, hogy műhe­lyük mellett van egy-egy kis szöllüjük és igy az ipar és a szöllöga/dátkodás eredmé­nyei egymást szűkösen kiegyenlítik a mi­nimális megélhetés lehetőségeire. * A husiparosok különösen a vágatási di­jak ellen emelnek kifogást, nem is, mintha tulmagasak lennének, hanem inkább azért, mert Alba-Iulian, a megyeszékhelyen még ma is sokkal alacsonyabbak ezek a dijak, mint Aiudon, ahová a lélek igazán már I csak hálni jár. Egyébként az Aiud-i vágó­híd teljesen kifogástalan. Elsőrendű hűtője van és minden felszerelése használható, amiért az elismerés elsősorban dr. Mun- teanu főorvost illeti, ki a vágóhíd jókar­Kisiparos társaim! Az iparosság összefo­gására sohasem volt olyan nagy szükség, mint most, miikor a sokféle itörvény és ren­delet úgy a kisiparosságot, mint a munkás­ságot súlyos heiyzet elé állították. A sajtó segítségével szeretném országrészünk iparos »társadalma között az összeköttetést faj és fe­lekezeti különbség nélkül létrehozni. Hangoztatom, hogy felekezeti különbség nélkül, mert régi tapasztalatom, hogy szak­mai kérdésekben a nemzeti csoportokba valló tömörülésnek nincsen semmi értelme, sem célja. A kisiparosság szétforgácsolva oly gyenge, hogy senki sem veszi észre. Ha azonban egy táborba tömörülünk, olyan erőt képezünk, hogy saját erőnkből is felvehetjük a harcot az anyagi létünket veszélyeztető támadások el len. Lám a mezőgazdák szervezettségükben elérték, hogy kikerültek a társadalombizio- sitó igájából s helyükbe bennünket, kisipa­rosokat kényszerit ettek be. A kereskedőket szintén nem lehetett belekényszeríteni a tár­sadalomi ztosilt óba, mert nekik is van érdek­képviseletük, de nekünk nincs. A kisiparosok egymással ellenségeskednek és nemzeti kérdéseket boncolgatnak a gyár­ipar nem törődik politikai kérdésekké!, csak dolgozik. A kereskedők szövetsége is ezen az álláspon- 1 ton y^n, inept, tudják, hogy p törvényeket nyékét, a Székelyföldi Iparmuzrumot, az 1914-ben épült építőiparosok palotáját, tár­saskörét, a benne levő Magyar Iparos Tanuló Otthont, a most lclesátell Állami Tanoncott- hont, a Magyar Iparos Egyesület most vásá­rolt főutcai emeletes székházát és aggmen- házát. Ak k felvilágosítással és tanáccsal elláttuk, mindnyájan kívántuk, hogy sikerüljön a munkája azoknak a kisebb hiányoknak el­tüntetésével, mely mellékes körülmények a különben nagy előnynek: a lényegnek nem szabad, hogy elgáncsoló bcárnyékolását ered­ményezzék. Csiszár Lajos. ban tartásáért mindent elkövet. Egyébként a vágatási dijak a következők: Nagy marha 168 L Sertés nagy 80 „ Sertés süldő 70 „ Növendék borjú (8 héten túl) 112 „ Szopó borjú 59 „ Juli 22 „ * Nagy sérelmük van a bérkocsitu’ajdo- nosoknak is. E kis városkában tizenöt fiákeres van, megél bélésük nagyon nehéz, mert e tizenöt közül mindössze csak öt hi­vatásos bérkocsis van, a többiek csak mű­kedvelők. Legnagyobb sérelmük az, hogy vannak olyanok is, kiknek nincs engedé- 1\ ük és adót sem fizetnek, tehát kontárok. Másik nagy sérelmük az, hogy a pálya­udvarra sem engedik be őket és igy csak annak végiben állítatnak, aboí a vendégek u jobb képű kocsikat meg sem láthatják és igy a legtöbb utas rozoga kocsin, rossz ló­val hajtat be a városba, mert ezek a sor­ban előbb kerültek. Az egyik régi tulajdo­nos, aki már harminc éve foglalkozik ez­zel a mesterséggel, jogosan panaszolja, hogy ő, aki most is nyolcezer lejt költött a kocsijára, alig tud élni társainak elhanya­golt állapotban levő kocsijai mellett, mert nem állhatnak ki az utasok elé, hogy azok láthassák, csinos és tiszta kocsijaikat. j nem külön-külön nemzetiségek részére készi- I tették és -a törvény egyforma bánásmódban részesiti úgy a magyar, mint német, bulgar, vagy román kisiparosokat. Köztünk és a ke­resik edők és a mezőgazdák között csak az a különbség, hogy mielőtt törvényt hoznának, megkérdezik őket. A törvények készítésénél minden gazdasági szervezetnek ott vannak a képviselő: és addig küzdenek érdeke.kért, amíg eredményeket nem érnek el. Egy kongresszus alkalmával egy miniszter­rel vitatkoztam, aki előtt ismertettem sérel­meinket és összehasonlítást tettem a keres­kedők és kisgazdák szervezetei között. — Ne épitsenek magúik annyi kicsi temp­lomot, — mondotta megjegyzéseimre a mi­niszter —, hanem tömörüljenek egybe, mert akkor elérik céljaikat. A miniszter nyilatkozatából U kitűnik, hogy a kisiparnak csak akkor lesz tekinté­lye, ha egy táborba lesz, mert akkor meg­hallgatják panaszaikat. Okuljunk a miniszter szavaiból, ébredjünk öntudatra, közös erővel lássunk közös mun­kához, tegyünk félre minden gyűlölködést, ebenségeskedést és határozzuk el, hogy vallási, faji és nemzeti különbség nélkül megvédjük érdekeinket, mert akkor brztositva lesz a magunk és gyermekeink jövője. Ha létünket nem tudjuk biztosítani, okkor valamennyien tönkre megyünk, oda vun hi­tünk, fajunk és nemzetünk. Indítványozom iparos társaim, hogy keres­sük meg egymás;, adjunk egymásnak talál­kozót, de minél hamarább és hívjuk össze országrészünk kisiparos tár- sada.mának parlamentjét és azon tárgyal­juk meg a jövőnk biztosítására szükséges teendőket Kérem iparos társaimat fontolják meg szava­mat, siessünk egymás segítségére, mint ahogy segítségére sietnek nyilt tengeren az életve­szélyben forgó sülyedő hajónak a többi ha­jók, ha a vészjelekct hal jak. Értesítem iparos társaimat, hogy e hó 17- ikén délután három órakor Sighisoarán nagy iparos gyűlést tartunk, amelyre nemzetiségi különbség nélkül minden iparost szeretette! meghívunk. A tárgysorozat legfontosabb pontja a i4-:k országos kisipari kongresszus­nak előkészítése lesz. Ezenkívül tárgyalni fogjuk a nagy adókat, az iparengedélyek be- cserélésének ügyét és a ftársadalombiztos'.óba való kötelező bejelentés hatálytalanítását. Laczkovics Alisért cipészmester, az Országos Kis pari Szövetség Sighisoara-i fiókjának elnöke. Adómentes házak statisztikai és rendkí­vüli adója. A pénzügyminisztérium 111.147 —193G. számú -rendeletével magyarázatot küldött a pénzügyigazgatóságoknak az adó­törvény 13. paragrafusa 3. pontjának mi­kénti alkalmazására vonatkozólag. E sze­rint az 1 százalékos statisztikai adó min­den adómentességet élvező épület teljes nyers jövedelme után fizetendő, még akkor is, ha az épület az adómentességnek csak 50 százalékát vagy 25 százalékát élvezi, ez­zel szemben az adómentességet élvező épü­letek a 6 százalékos—12 százalékos excep­ţionali? adó alól még akkor is mentesek, hogyha csak 25 százalékos, vagy 50 száza­lékos adómentességet élveznek. Amennyi­ben az eddigi joggyakorlat szerint igen sok esetben a rendkívüli adó 1 (6%—12-%-ot) kivetettek azon adómentes épületekre, amelyek csak 50% vagy 25% adómentes­séget élveztek s igy alkalmazták ez adót a nem adómentes 50% vagy' 75% jövedelem után, ezért az adózó közönség érdeke, hogy felülvizsgáltassa az e ciánén kivetett adókat s ha adómentes házaikra exceptio­nal is adó ki van vetve, kérhetik, hogy azok ez év április 1 - tői kezdődőleg töröl­tessenek. PARCELLÁZÁS A TÍMÁR IPARTÁRSU­LAT INGATLANÁT. A munkák amara tulaj­donába átment tímár ipartársulat ingatlanát a jövő hét folyamán parcellázni fogják és a parcellákat áruba bocsátják. A malom eladá­sára vonatkozó árlejtési hirdetmény a lapok­ban a közeli napokban jelenik meg. Szolgálati bizonyítványt kell adni az ipa­ros tanulóknak. A munkaügyi miniszter 104705—1936. számú rendelete s az uj munkaügyi törvény értelmében a tanone- tarló mesterek kötelesek tanoncaiknak el­távozásuk alkalmával, illetve tanoncide­jük megszakítása esetében is szolgálati bi­zonyítványt kiállítani és kiadni. Az ilyen bizonyítványra 14 és 2 lejes bélyeg kell. Ă gyermekéi igazán szerelő szülők uimuiaíá könyvei Dénes-Schächter: A ma gysrmeke (A gyér- L3t mek fejlődése, testi-lelki gondozása ía betegségei az njszűlatt-kortél a sírd il­lés koráig) kötve Lei 294, fűzve — L»> Székely Béla: A te gyereked — — — 59 Székely Béla: A gyermekévek sexaalitá3a kötve 112, fäzva — — — — Stekel: Üzenet az anyáknak I. (Kisgyerek­kor, csecsemőkortól kétéves korig) — Stekel: Üzenet az anyáknak 11. (óvodás­kor és az első iskolás óvek) — —• 119 Stekel: Üzenet az anyáknak HL (Serdülő­kor és az érettség kora) — — —> 12j Földes: A fiatal anya — — — — — ii Wallenstein: Hogyan éljen a mai ifjoság > '• Kaphatók az Ellenzék könyvosztáiyáöa 1 Ci ai, Piaţa Ußirik — Vidékre ufcáaTéttel . Aíeűími, a haldokló kis városban megszán! az ipar cs kereskedelem ..................1""‘ ■ ——— Felhívás országrészünk kisiparosaihoz A Síghisoraiak késziiih etö a 14. kisipari kongresszust

Next

/
Oldalképek
Tartalom