Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-15 / 11. szám
193 7 Jatt ttér TB. ’B L L.'BTfZ 6 K Mures és Tarnava-Mica-megye gazdáira uj korszak nyílt a „Transsylvaniái" vajgyár működésével A folyékony teker arany: a tej Havonta egymillió lej ömlött szét 32 Mures-megyei községbe az eddig alig értékesített tej nyomán. — A gazdák belterjes állatgazdálkodásra tértek át TARGU-MURES, január 14. Csinos uj épület előtt áJihuok és figyeljük: a. mozgalmas életet, mely körülötte zajlik. Szekerek érkeznek sünön, a szekereken hosz- szu két sorban hatalmos kandúrok. A csinos, szerény épületben van a „Transz syknmia" vajgyár iéh a hatalmas kandúrokban érkezik a folyékony fehér arany: a tej. Elégedett, bizakodó arcú gazdák dagadó pénztárcákkal hagyják el a gyár épületét. Aliig nyolc hónappal ezelőtt építette fel a vajgyárat Targu-Muresen a Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetségének Cluj-i központja. Itt készül Romániában az egyetlen exportképes vaj. mrn pillantás a gyárfás folyamatára Rövid szemlét tartunk a gyárban, ahol aluminium kádakban gyűjtik össze a naponta érkező óriási mennyiségű tejszínt. Naponta 20—25 ezer Itter tej színjét dolgoz zált itt fel. A gépek egytől egyig a technika és tudomány legújabb vívmányai: a gőzzel dolgozó csirátlanitó és pasztőrizáló alig nagyobb egy kalapos doboznál, külön kis szobában működ k a hűlő. melynek bordáin, mint fehér függöny, csorog 'le a csi- rátlan tejszín, innen csövön érkezik a hatalmas aluminium kádba. Itt valóságos csoda történik, a Dániából üvegfiolákban frissen érkező tejkultunával wal<ó beoltás révén lesz megüt vita mind us, egészséget és táperőt nyújtó a tejszín, mely igy átváltozva jut el a köp ülőire, melyből naponta 1000 kiló legfinomabb vaj kerül ki. Gazdasági jelentőség Elekes telepvezetőnél, aki szives volt eddig is kalauzolni mánkét, aziránt érdeklő, dürtk, hogy vitt-e a gyár valami változást a gazdák éetébe. akik a gyártáshoz való nyersanyagot, a tejet számlálják. A tejszövetkezet szervezése — Az elmúlt esztendő május 4-én indult meg az üzem — kezdte érdekes ismertetését Elekes telepvezető — és már az első hetekben naponta 10—12 ezer liter léjét szolgáltattak be a községi tejszövetkezetek. A Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetsége egy- re-másra szervezte meg a megye területén levő községekben a tejiszövetkezeteket s december V'égéig összesen 32 községben sikerült a gazdákat meggyőzni és megszerveznie. Most már a községek magiaktól jönnek és januárban Tá rná vá-Mica megye megszervezését is megkezdte a Sző vetkezet. Jelenleg 41 község szolgáltatja ‘be naponta a tejet, étén Fanét községgel, mely egymaga naponta 1800 liter tejet ad. Az üzem ma már naponta 20—25 ezer liter tej színjét dolgozza fel. A tejszövetkezetek megalakulását a Hitelszövetkezeti központ mindenben megkőny- nyiti elsőrendű szeparátorokkal és riiús gépi berendezéssel látja el őket, nevel jmek ellenértékét tejliterenként 10 ban.is tételekben hozza levonásba. így a berendezés rövid idő múltán teljesen a tejszövetkezetek tulajdonába megy át. Havonként csaknem egymillió lejt jövedelmezett a folyékony fehér arany a községnek A fej'etlen gazdálkodás miatt a .szövet- kezelektől átvesszük a tejet, azonban mi csak a tej zsírját, a tejszínt dolgozzuk fel. A nyolc üzemi hónap alatt összesen 7 millió ötszázezer lejt fizettünk ki a megye területén leuő 32 községnek! A lefölözött tejet álllathizlalásra használják fel — De nem ez az egyedüli haszon, amit a gazdák élvezhetnének, mert a leszeparált, z sírtál an mosod te jet, melynek literjét csak 45 bániért tudjuk átvenni, a gazdák sokkal jobban tudnák állathiHálásnál értékesíteni. Ha-thétnél és kisebb borjú hizlalásánál a másodtej literje 2 lejt jövedelmezne a gazdának. ugyancsak 2 lejt a ma jorsághi Hallásnál. aminek legjobb példája, hogy Transsylvania legnagyobb baromfitenyésztője Salon- tán 2 lejt fizet a lefölözött tej literéért. A másodtej kiválóan alkalmas a hússertés, a jorkshiri, és Edelschwein hizlalássá na. Ezeket a fajokat 9 hónapos korukra 170 kilós át- lagsulyra lehet hizlalni, de csakis a lefölözött másod tej jel. A kasein-lpar fellendülése: fokmérője a rossz gazdálkodásnak :— A Hitelfszövetkezetek központja összeköttetésben óilil a Gazdasági Egyesülettel, me’y minden községben, melyben már működik tejszövetkezet, az embereket rávezeti ■n .Allaibktkaiáf bUieries,. oköö «eudálkodási módozataira és ellátja a tejtermelő gazdákat a szükséges apparátusokkal. Ez o munka még kezdeti állapotban van s igy még nagyon sok tej vándorol a kazein feldolgozó iparhoz. A nyugati államokban, ahol inten- zitv belterjes gazdálkodás folyik, a kazein ipar lehan y a k óban vans ennek részére Románia óriási mennyiségeket exportál, bélföl - dön pedig a sok felesleges másodtej ipari feldolgozása hatalmasan felvirágzóit: a helytelen gazdálkodás sajnálatos megnyilatkozása ez, Ósdi hármashatár helyeit újszerű tagositott határ — Égyébirányu fontos kihatása is volt a „Transsylvania“ vajgyárnak a körzetébe kapcsolt községek gazdálkodására. A könnyű, rendszeres és biztos értékesítési lehetősége fokozatosan rávezette a kisgazdákat az állattenyésztésre s ez magával vonta a takarmánynövények: here, lucerna, szarvasherep stb. termesztésének szükségességét. Ez viszont azt eredményezte, hogy a községek lassan kezdenek felhagyni az ósdi hánmashatár gazdálkodással és áttérnek az újszerű tagositott határ rendszerre, mely egyéni gazdálkodást tesz lehetővé. Az ilyenirányú mozgalom kizárólag a tejszövetkezeti mozgalom hatásaként bírálandó el. A szabad gazdálkodás feltétlen előnyös vívmányt jelent a kisgazdák életében — fejezte be érdekes ismertetését Elekes telepvezető. A gyártelepről távozva a gyárépületre önkéntelen tisztelettel tekintünk vissza. A kisgazdák folyékony fehér aranya itt válik pénzzé s innen kapcsolódik bele a világ termék eiinek körforgásába Anglia és Németország felé, Keleten pedig meg fogja vívni gazdasági harcát Ausztrália vajával, mely eddig egyedül uralkodott a Csendes- óceán nyugati partvidékén. Sándor Pál. HnimnragaK^iiitiawiaHM^ Az ELLENZÉK a haladást szolgálja, A tej i kisebbségi és emberi jogok előharcosa. A világ legnépszerűbb szokása: a dohányzás Aki még a pipázáson is keresett Talán nincsen elterjedtebb és népszerűbb valami a dohányzásnál. Követői egyforma békésséggel szívják pipáiba: Afrika agyforraló kánikulájában, Amerika tröszt rodáiban a felhőkarcolók tetején és az örök hó és jég biroda’mában, az esakimósálor melyében. Magának a dohánynak és a dohányzásnak történetét annyiszor és olyan sok formában dolgozták fel, hogy csinos kis könyvtárt állíthatnának össze kö tétéiből. Egy dolog azonban bizonyos, hogy amióta 1496-ban San-Domingóban Romanus Pál spanyol szerzetesnek bemutatták a dohányzást —ő sem (tudott leszokni róla. De nem is akart. Aránylag rövid 440 esztendős a dohányzás Írott története —, de valószínű, hogy az ot akók sok száz évvel előbb kezdték a gond nyomasztóan sortét felhőit a dohány illatos, mámortadó füstjével elkergetni... Aztán következett a harcok kora. Egyetlen emberi szokást nem üldöztek annyira, mint éppen a dohányzást. Minden: megpróbáltak ellene. Hatalmas királyok parancsa, törvényszék drákói szigora sem bírta megállítani az ,,uj“ szenvedélyt. Szállt a főst a nagyhatalmú császárok palotájából és a szegény favágó kunyhójából egyaránt. Aki még a pipázáson is keresett Raleigh tengernagy vitte a dohányt Angliába és bizony, nagyon népszerűvé lett általa. Szenvedélyes pipás volt. Azok közé a kevesek közé tartozott, akik kerestek a dohányzáson. A kitűnő admirális ugyanis fogadon királynőjével, Erzsébettel, hogy ő még a dohány-füst súlyát is meg bírja állapítani. Igen sok csengő arany feküdt az asztalon, — rté ként. Raleigh megmérte a dohányt, mielőtt pipájába tömte volna, utána a hamut, ame'yet kivert a p pájából — és a két súly különbsége volt: a füs; súlya. A királynő igy fizetett a vesztett fogadás után: — Mig más emberek elfüstölik a vagyonukat, Ön még ,a füstbői is pénzt csinál!... M ndenesetre boldog esztendők voltak ezek az angol pipázás eiőidőiból. Tiltják a dohányzást — de hiába Egészen más volt az éle: messze Keleten! Az egyik szukán megparancsolta, hogy akit dohányzáson csipnek rajta, csavarják ki a pipáját a kezéből, szúrják az orrán keresztül és szégyenszemre láncraverve vezessék végig Konstantinápoly utcáin. A török módszert az oroszok mégjobban leegyszerűsítették. Egyszerűen levágták a dohányos orrát — a nemdohányzás érdekében... Azért a dohányzás mégis hihetetlenül elterjedt. Nagy Péter 1698-ban megengedi az angoloknak a dohánybevitelrt, mert nem megvetendő összeg az a 100.000 tallér sem, amit ezért az engedélyért a minden oroszok cárja ikapott. A hires TabbakskoÜég um Ugyanebben az időben I. Frigyes Vilmos megalakítja híres ,,Tabbakskollégiumát“. Mi■______________________________ mtmwmmmmrnmmmmmm mammansm» niszterei, tábornokai, tudósok és tanácsadók gyűltek itt össze, hogy a király elnöklete artatt fontos álltam eseményeket, politi/kai megbeszéléseket tartsanak bizonyos ceremóniákkal kisérr tömegp pázá.okkal egybekötve. Egyforma rövid csibukjaikból csak úgy ömlött a füst. A király pipáját maga a királynő gyújtotta meg. Aztán folyt a dohányzás tovább. A pipafüst eddig egységes tábora három, illetve négy részre oszlott. A pípások csoportjábóű szakadt ki a modern szivarozók, majd a ci- garettázók hatalma, alcsoportja. A cigaret- tázók jelentették az újkort a dohányzás történetében. De emellett az ortodox dohányzás módjának összes alfajait vigan élvezik tovább. Diszkréten kattannak még ma is a finomművű arany- és ezüstszeiencák, bennük nemesen pácolt burnóttal. Gyermekkoromban nem egyszer tüsszentettem, amikor edesapam jókedvű öreg barátjai megkínállak. Ezalatt nem halt ki a bogozok népes székiaja sem, sót ma talán jobban „virágzik“, mint valaha. A művész, a tudós, az iró, az orvos, a mérnök munkája közben, előtte és utána folyton füstöl. A nagy alkotások a dohányfüst! kékes gomoiyában születnek. Természetesen vannak kivételek is! Napoieon-naik elég volt a puskapor füstje — ő maga szenvedélyes tubákos volt... Pipázni — bár szeretett volna, — sohasem tanult meg. Mint ‘tudományos társasjáték igen érdekes volna annak megállapítása, hogyan dohányoztak a tudósak? Még ennél is érdekesebb, Hogy valamilyen nagy felfedezésben vagy találmányban milyen és mennyi része volt a dohányfüstnek? Valamilyen skatulyázó német tudós előbb-utóbb úgyis ir egy vaskos könyvet erről, — ha ugyan már meg nem irta? Nikotinfilozófia A dohányzás kitermelte a maga sajátos gondolkodását is —, amely leginkább a kedély filozólájává lett. Egy dohányfüstrajongó intelme igy szól: „Munkád közben tartsd zárva ablakod, nehogy a drága füst elszáll- jon...“! A szenvedélyes török nargileját szi- va, kelet! bölcsességgel állapítja meg: „Óvakodj azoktól az emberektől, akik nem dohányoznak, a kutyát és a lovat nem kedvelik“. Hires perzsa közmondás: „A kávé dohány nélkül éppen annyi, min- a hús só nélkül“. Hogy ,a dohányzás: létszükséglet, azt legjobban bizonyítja a következő axióma: „Aki fél a nikotintól — az ne dohányozzon és aki fél a haláltól — annak nem szabad élnie.“ Talán kicsit túloz a német szivaros, amikor azt állítja, hogy a „jó szivar olyan, mint a jó asszony. Mindkettő izzón csüng ura ajakén“. Különösen szívhezszóló az ismereten nikotinbarát mondása, aki napi 50 cigarettája után igy sóhajt fel az 51-re gyújtván: „Amit ma elszivha:sz, ne halászd holnapra!“ A nagy osztrák humoristát, aki egy:k szivarjáról gyújtott a másikra, megkérdezlek, hogyan birja ezt az erős dohányzást? — Oh, az én megboldogult szegény öcsém sohasem szivarozott, — mégis igen korán halt meg!... — Mennyi idős voflt? , — Négynapos... Ilyen és hasonló érvekkel támsaszitja alá a füstölést a dohányosok népes tábora. Annyi bizonyos, hogy számomra nehéz volna érveket -találni a dohányzás ellen. Az is igaz, hogy nem is igen keresek. Sőt ilyenkor újév után —. ha lehet még fokozottabb mentékben cigarettázom. Céltudatos tréning ez, amely ikörülbclül Miklós napján kezdőd k és újév után éri el a tetőpontját. Ugyanis fiaim évek óla karácsonyi szivarral lepnek meg. Tréning nélkül ott porosodnának esztendőről-asztendőre Íróasztalom f ókjábm. Fiuk! Az idén már Virginia is kapható! Tudjátok, azzal a hosszú szalmaszálal... Fazeka« István. MEGJELENT az uj béíyegíörvény rendelkezései alapján összeállított II-ik bővített és javított kivonat. Tartalmazza az aviatika, számla és okmálvbélyegek mikénti használatát, a legújabb változásokkal. Es a törvény igen sok nélkülözhetetlen rendelkezéseit, bőven magyarázó kivonatban. Többek közt a 4 és 8 százalékos kereseti adó és supra cota kiszámítását, valamint a betegsegélyzői dijak táblázatát. Ára 25 lej. Vidékiek ÖÜ lejt küldjenek be postabélyegben. Kapható a ..Minerva“ könyvkereskedésben. Regina Maria 1 sz. és az Ellenzék könyv- osztályban.
