Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)

1936-12-30 / 301. szám

■

PLLPN 7 ŰK

193 6 december 3 0.

jim:i József

Paradicsomszósz

Egy kis veros nagv nevezetessége: a ncg' ti: ten kent ismétlődő ka\esvicd I. — Mint a gladiátorok állanak eg) mással szemközt az eile felek s kíméletlenül tépik, vágják egymást a végkimerülésig. — Rudi a porondon, par; dicscmszósz körítéssel

CLUJ, december 29.

Az autóbuszban, mely Arad felöl hozott,

a következő párbeszédet hallom:

— Az egyiket Döminek hívták.

— És a másikait?

— Jancsinak.

— Érdekes. Na és? Mondja tovább.

— Mondom magának. Kakasviadal. Érti? Hát hogy is magyarázzam meg. Azt 1 át na kell. Mint az örültek szaladtak egymásnak a kakasok.

— És?

— És. Folyt a küzdelem a végikimerüléság.

— Maga direkt ezért megy oda?

— Persze.

Megbizsergett beninem valami. Szolid alapokon vezetett kalkasviadal igazán érdekes tehet. Csak úgy foghegyről odaszólok:

— Miikor lesz az?

— Ma délután.

— Hol?

Megnevezi a községet.

— Uram, lekötelez, ha engem is odavezet. Szívesen megszakítom az utam.

— örömmel. Tetszik tudvná az úgy van, hogy ...

— Köszönöm, ne mesélje eű. Tudom. Én Iátmi akarom.

Aztán hátradől torn az ülésen, mintha túlságosan nem izgatna a dolog. Tiz-tizenöt percem van még. Folytatom az újságolvasást. Spanyol események. Franco. Caballero. Madrid. Közelharc. Vér. Halomra ölik egymást. Néhány kákxméteT után a nyomtatott

hetük összesilkálódtak és a sorok közt piros csikók szaladgáltak össze-vissza, aztán ösz- szofolytak és mást már nem is látok, mint egy nagy tócsát Az újságom szint változtatott. Most úgy néz ki, mintha paradicsom- szószba mártottam volna be. A közepében büszke, peckes léptekkel megjelenik néhány kakas és valamennyi mereven rám néz. Ahá! Bizonyára Themis böki es viaskodó kakasai. Egypár százév nem számit. Rájuk ismerek. | Ezek lelkesítették a görögöket a perzsák el- i leni döntő ütközetre. És ők voltak Delosz, ! Pergummum és Róma kakas viadal a inak hő- . sej. Mi az? Felvonulás? Újabbak jönnek? J Hát ezek mik? EJjnye na! Csak nem Pilátus kakasai? vagy Berkeiévé? Tengernagy űrt Nyert! A kakasok kukorékolásai annyira fel - le'.k es útették u Marlborough hajó legénységét, hogy győztünk. Hányban is vagyunk? lEzerh étsz á z k i 1 encvenben.

iPuff! Hát ez mi volt? Egy zökkenő után az autóbusz megállótt. Az újságomat felemelem a földről, semmi nyoma a paradicsomszósznak. A szomszédom azi mondja, urasa god olyan jól aludt, még az újságot is kiejtette a kezéből.

Igen. Autóbuszon ez is előfordul.

Ennyi tartozott az előzményhez. Mert az, hogy uj ismerősömmel leszálltam a buszról és bementünk a városkába, egyenesen a farínhoz és végignéztem néhány tucat tyúkot és snájdig kakast meg egy csomó csipogó, nytálasszáju csirkét, nem tartozik szorosan a lényeghez.

Kezdődik

Egy zárt udvar részen vagy tizenöten vagyunk nézők. Köröskörül óriáskefcrecek. Egész közelben két külön box, olyan földig- érő, drótiháliós cella, egyenként mintegy más- félméter szélesek és mindegyikben egy-egy kakas. Az egyik hálón ez áU: Pista, a másikon: Rudi. Jön egy szolgáló, felnyitja a Rudihoz nyíló ajtót és vagy biz jércét ereszt be,

A ketrecek közti térségen megjelenik egy

hórihorgas, őszes ur, a házigazda és igy szól:

— Uraim, mindjárt kezdődik a viadal. A siker és erőteljes küzdelem érdekében min- dDeirnt megtettem. Egy szép és egy csúnya kakast választottam ki. Pista az egyik és Rudi a másik. Rudihoz bebocsátottam egy csomó jércét, hogy féltékennyé tegyem Pistát. És amint látják, már izgul is barátunk, ezért sétál olyan dühösen, ezért néz át ide olyan kötekedően. A kakas a legféltóke- nyehb teremtés a világon. Okuk van rá. A tyúkok nem ismerik a hitvesi hűséget, nem tesznek különbséget kakas és kakas közt. Persze, most Rudinál látja kedveseit és családját s ez bántja No lássuk, mi lesz.

Szemtől-szembe

Rinyülik a ketrecek ajtaja és a középre ugrik mind a két kakas. Szemben állanak egymással, mint két gladiátor.

Pista gyönyörű példány. Csodás nyaka, bamáskékesem csillogó sima háta, zöldesLátta már a sajti haját?

Nem trihes fa. Mert edd’g Ing és szappan né kül rcm mostak fejet. A kü- !önfé e vizek mia t m 'szszap an ral ód t le évek folytán a fehére. — Mossa meg egyszer a

szappan- és lugtnenies ,,ADA“

fekete melle és hasa — szenzációs; farkában büszkén lengenek a szebbnél-sz'ebb szi- várv'ánytolilak, fején égőpiros taraj, a lábain erős sarkantyúk, mint valami középkori vitéznek.

Rudi alacsony, kimondottan csúnya, utálatos és röhögő kakas És még hozzá, a nyakúi le kopasz tot Iáik, fanklolhuit is meglépés*- táík, hogy még vi.ssziila«vZ(itóhl> legyen.

A szeműik tűzben ég. Fejük le és fel mozog, olyan látszata van, mniilha a nyak izmokat rrÖMtenék. De tapodtat sem mozdulnak. A loll vérteken át látszik erős lihegésiik. Elképzelem, piciny szivükben semmi más nincs most, mint bosszúvágy. Nem babra megy a játék. Itt élet-bulláiról vau szó.

VégkliuerU lésig

Pista kezdi:

— Pity ko, pity ko, pity ko.

Rudi válaszol:

— Pitypilyko, piitypityiko, pilypityko.

Aztán egymásnak ugranak. Tépik, cibálják egymást, csak olykor, alig egy pillanatra pihennek meg, inig helyet cserélnek. Csípnek, vágnak, meg szúrnak. Csőrrel, lábbal, ahogy jön Vérzik az egyik, vérzuk a m'ás'ik. Rudin már alig van valami toll. Hátrafordul otthagyott hölgyei felé, vájjon látják-e, mert igazán rostéiLi, hogy viele igy elbánnak.

Pista szól:

— Nesze! nesze! neszei — azaz hogy nem éppen ezekkel a szavaikkal, de komolyan mondom, megértettem, mert pentyogása semmi egyebet nem jelenthetett. Szegény Rudi. Teljesen kopasz lett, a bőre szál a gok - l>a,n lógott le róla, csontjai pedig, mint valami szitaroncsok véresen kandikáltak kj. A szeme helyén már csak két gödör matnadt. Aztán, mint akinek már úgyis nninden mindegy, nyöszörögve elterült a földön.

Paradicsomszósz körítéssel

Pista csőre széjjlolnyilott és felhangzott a győzelmi kukorékolás:

— Pityikokóóóó! Pily kokóóóó!

És visszament a cellájába. Utána beszaladtak hízelkedő kotkodácsodással a jércék és körülrajongták. Imádták.

És ó be büszke volt. Hosszú, kimért léptekkel’ sétált és ünnepeltette magát.

A hórihorgas ur ismét megszólalt:

— Uraim, Pista kakas győzött. Tetszett önöknek? Szeressék a kakast, mert ő az éberség és bátorság szimbóluma. Ezért volt a rég görögöknél Aresnek szentelv/e. A franda köztársaság is annakidején három Ízben választotta győzelmi jelvényéül. Egyébként a viszontlátásra mához négy hétire.

Elmentem.

De bevallom, nagyon szomorúan hagytam ott a csatateret és Rudi paradicsomszósszal köritett, kihűlt, szétszaggatott, csúnya maradványait.

Mii ÍR A KOMÁN SAJTÓ

fémetek épilik meg lilsaa legmodernebb vaiulvoiaSái

BERLIN, december 29.

A kínai kormány és a német nagyipar között hatalmas összegű üzleti megálapodás jött létre, melynek értelmében a német Stahlunion és az Otto Wolf cég megépítik Kina legnagyobb és legmodernebb vasútvonalát. A vasút Pejpinget (Peking) Hankauval fogja összekötni. Ezen felül még több más vasútvonalat is építenek a német cégek, összesen negyvenmillió dollár értékben. A szerződés értelmében — amelyet egyévi tárgyalás előzött meg — a német nagyipar a 4O millió dolláros összeget hitelezi a kinai kormánynak.

.....................................................................................................................mm ---------------Rüssz eredménnyel zárult a kereskedők karácsonyi vására

CLUJ. december 29.

A karácsonyi ünnepek elmúltak és az ünnep után a kereskedők busán csinálták meg az ünnepi forgalom mérlegét. Ez a mérleg meglehetősen szomorú, mert az ünnepi forgalom katasztrofálisan alatta maradt a remélt eredménynek. Pedig a kereskedők kitettek magukért. Szebbnél szebb kirakatok fogták meg az utcai járókelők kíváncsiságát és elmondhatjuk, hogy az összes szakmákban versenyeztek egymással a kereskedők, ki

A H-'va* c-í'o', d?

tud szebb, mutatósabb kirakatot csinálni. A kirakatok szépségében nem volt hiány és a bajt talán a vásárlóközönség leszegényedésében, vagy pedig a nem kellőképen folytatott eladási propagandában kell keresni. Ugyanis nemcsak a luxuscikkek nem fogytak, de a fontos közszükségleti cikkeknek sem volt kelendőségük. Még ruha és cipőnemüben is alig volt vásár, sőt az élelmiszereknél is érződött a közönség vételkedvének elmaradása.

Az Evening Standard a iramiák erősen vigyázzák a marokkói és a spanyol— frauda határt-NAADA ' y rsbo^otvaszappinneil

egy percei sz^ppanozás után boro'vál- kcz'nat ! Bőre uUna b rson'sima marad

LONDON, december 29.

Az Evening Standard párisi tudósítójának jelentése szerint Gamelin tábornok, francia vezérkari főnök, oly tartalmú jelentést adott át Daladier hadügy1 miniszternek, mely szerint a spanyolországi német politikai és katonai befolyás emelkedése folytán bizonyos óvatossági intézkedésre van szükség a francia— spanyol és marokkói határon. A Havas- ügynökség a hirt megcáfolta.

PATRIA: Ghita Pop trunsny Ivánjai képviselői súlyosan hántolni tűztek ;i pa 1 simít niben, mert unnunk ;i tartom.'MiiymcLk jogiul védte, & honimul származik s igazságot kért az. or- »zúg mindem részének. Mi is voll ItevzJ dénck lényege? Mert hiszen ez a fontos részünkre. Azt kivárnia, hogy uiránytagosan gondoskodjék a költ*égvetés misiden tart<wnáoyró+, vagyis: vegyék tekinteti*:, hogy Traurassylvá- nia máj diné in negyed rés7je az orszAgnak, nagyszámú intoUcktuel inunlkanélküJivet, kikel legalább itt kellene alkalmazni, mások alkalmazásának kikerülésével. Aztán Bucureşti nem egészen a Biicurest'ek'é s a nagyit i valótokban minden tartomány képviselve kell legyen. Végül azt úifiétofto, hogy rosszul voltak megválasztva a regátból küldött elemek. Ghita Pop Bnaoovbóí való, közel élt a regalthoz, sohasem volt regionalista. Sok transsylvániai származásai román, él a regát- bam, de nem mind állami a-tkalmuizásból. Mezőgazdaságból, kereskede'emt>öl élnek s akik közhivatalt nyertek., azokra ma is emlékeznek. Traai.ssylvánia is szívesen lát ilyen elemeket. Az ulól hi idől>en jelentékenyen emelkedett a száma a IsramsyrívánLai diplomás munkanélkülieknek, akik közpályán mond nehezebben érvényesülnek. Nemesek •transsylvándíw, Basarabia-i, de Moldovai, Q’tenia-i és Dobrogea-.i részről is tiltakoznak a Bucii rest i-i regünaiüzmus elfien. Közigazgatásban, igazságszolgálliatásban, db-omtáciá- ban az ország minden része képviselve kell ’egyen. Csuk igy lehet Bucureşti politikai, kulturális és lelki szempontból minden, románé. Ne kételkedjenek a 'brajissytv^aiaá nacionalista érzésben, mely örökre egybe! orr+. Romániává.]. Amikor az igazságért küzd. megerősibi az országot. Ghita Pop úgy be szélt, amint az arra hivatott transsy Iván:aáak gondolko7,na:k. Szolidárisán, tisztelettel vesz- szük körül.

PORUNCA VREMII: Ghita Pop Hunedoara-i képviselő — Maniu borát ja — a regaltok inváziója miatt panaszkodott a parlamentben,, mire a kamara egyhangúan megtorláshoz folyamodott. Űrökre kigyógyitották K óbból, hogy átlépjen n megengedett haláron. ti Ellenzéki és kormánypárti padokban egyformán a nacionalista érzés győzött s meg- Oédte a nemzeti egységet, melyért 1916-tól kezdve annyi fiatal nemzedéket áldozott. Megharagudtak nyomban az egyesülés után, mert nem kapták meg a hatalmat. Nem akarják megérteni, hogy a mai Bucureşti nem azonos a régi Budapesttel. Hol van a regátiak inváziója? A transylvániai városok ma is strain-szigeteket képeznek a román parasztság tengerében. A transsylvániai városok 28 százalékban románok a; 1919. évi 24 százalékhoz viszonyítva. ,4r utóbbi 20 évben tapasztalható szaporodás magyar és zsidó, de nem román s nem regáti. ,4 keresztény kisebbségek ás zsidók a Kór pót o korfuii iparban 73 százalékot képviselnek. Hol van a regáti invázió, mikor 18 évvel az egyesülés után a transsylvániai városokban Önök ma is megtűrik a kétnyelvű cégtáblákat? Magyarokkal és zsidókkal magyar nyelven beszélnek. A legfőbb fájdalom a regáti tőke, mely keresztülhúzza Maniu számításait. Nincs joga Ghita Popnak, hogy széttörje^ ezért az egyesülést, melyet 800 e-fr regáti katona s az Alba JuUa-i határozattal hárommillió transsylvániai paraszt pecsételt meg.

ADEVERUL: Nem helyes az újságíróknak egyetlen országos szervezetbe való tömörítése. A kisebbségi lapok száma meghaladja a román lapokét, minek következtében több kisebbségi újságíró van. Az egységes tartományi ujságirószervezet önkéntelenül is maga után vonná tehát, hogy felülkerekednének a kisebbségiek s román kartársaik sorsa felöl határoznának. A székely falvakban tapasztalható helyzet lenne az, hol a román gyerekek is magyar iskolában tanulnak.

CURENTUL: A par kimenti vita során dr. Pop Valter miniszter érezhetően jelentette ki, hogy a kisebbségek ma is az uraik a tratnts- sylvaoiai közigazgaitásbatni s nem érezhető román vérkeringés a kereskedettemben és iparban. Hogyan lehet ily .körülmények közölt regáti invázióró* 1 beszélni? Megvan az értelme az ilyen bibi vasinak. Ghita Pop csak oda van állítva, álarc, taktika, melyet most akarnak elővenni választási célra. A téma elévült, megváltozott a nemzet felfogása. A nemzet mely egy és- ugyanaz az ország egész területén — jogait akarja.

Világatlasz 90*- 1 iér

A lipcsei Hermann Pfahl könyvkiadó kiadásában megjelent uj kiadásban a HANSA WELTATLAS, mely rendkívüli olcsóságánál fogva minden ember számára könnyen megszerezhető. Tartalmaz 63 teljesen újonnan rajzolt térképet, 50 statisztika! táblázatot diagramokkal együtt, valamint egy ÁBC-be osztott városmutató táblázatot, mely 100.000 várost ölel fel magában. A kitűnő, tartós nyersvászonba kötött atlasz 99 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, P. Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk.