Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)

1936-12-30 / 301. szám

ki

ARA 3 LEJ

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cáj, Calea Moţilor4. Fiókkia dóhivatal és könyvosztály: Piara Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80.

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS

Előfizetés ara*: levonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente ^4° lej- Magyarországra; negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel öbbJL7 V ilT^tTvF .

SZERDA

1936 DECEMBER 30.

A karácsonyi békés hangulatot felváltotta a legteljesebb

eszültség

Er©* sséotei bajéba«! érkeeik ama a Biscayai-obülbe- *• „Franciaország és Anglia minden lépésre készek, bogy líémef csapatok partraszállását meg- akadályozzák*** " London különös érdeklődése a baszk tartomány iráni

A francia és angol naawköweSek határozott kérdést Intéztek Berlinhez a Spanyolország Iránti semlegesség kérdésében

A karácsonyi napolni köveid reménykedő nemzetközi hangulat nem tartott sokáig, mert tegnapra már a teljes külpolitikai feszültség légköre váltotta fel. A feszültség újra az állandó veszedelmet jelentő spanyol kérdéssel kapcsolatban keletkezett> Az egymástól függetlenül cselekvő spanyol kormányok egyike, a bilbaói baszk autonom kormány hajói ugyanis a territoriális spanyol vizeken kívül feltartóztattak egy „Pálos“ nevű német hajót, mely a bászk kormány jelentése szerint hadianyagot szállított, mig német hivatalos jelentés szerint semmiféle tiltott szállítmány nem volt a fedélzetén. A hajót a bászk hatósági közegek a bilbaói kikötőbe kény szeritették, rakományát lefoglalták és személyzetét letartóztatták. Német részről, amint már tegnap jelentettük, késedelem nélkül erélyes ellenrendszabályokat alkalmaztak. Ezekről az ellenrendszabályokról azonban csak később derült ki, hogy erős német hadihajóraj kiküldéséből állottak, aminek jelentősége, párisi és londoni felfogás szerint, túljár a gyenge bászk kormánnyal szembeni védekezés, vagy esetleges megtorlás szükségletein. Amint Berlinből jelentik, a kiküldött hajóraj a német flotta legmodernebb hajóiból, a „Deutschland“, az „Admiral Scheer* páncéloshajókból, a „Köln“ cirkálóból és két torpedórombolóból áll. Berlinben viszont hivatkoznak rá, hogy egy hasonló esetben, mikor a madridi kormány hajói angol kereskedelmi gőzöst kutattak át, Anglia ugyanilyen eréllyel lépett fel, sőt mikor Franco tábornok bejelentette tervét, hogy Barcelonát bombázni fogja, francia részről is hasonló fellépéssel fenyegetőztek. Ezúttal azonban olyan területről van szó, amely közvetlenül a francia határ mellett fekszik s amelynek sorsa iránt Anglia is feltűnő érdeklődést mutat. A helyzetet meg kiélezi, hogy az újabb vitára okot adó esemény épen abban az időben keletkezett, amikor Franciaország és Anglia Spanyolországgal szembeni semlegesség szigorú betartása esetére újabb megoldási tervvel léptek a németek elé.

A kiküldött német hajóraj elő relát,hatókig ma érkezik a Biscayai öbölbe. Német részről e!határozottnak látszanak arra, hogy a ,,Palosí‘ hajó lefoglalásáért föltétien elégtételt követelnek. A gyenge bászk kormánynak semmiféle módja természetesen nincs arra, hogy a német tengeri erő nyomásával szemben ellenáUará próbáljon. Közvetlen közelben vannak azonban a francia partok és az Atlanti-óceán felé eső francia hedikikötök. Fs nem esnek messze a Biscayai öböltől az angol hajóhad csomópontjai sem. A karácsonyi ünnepek után először megjelenő angol lapok pedig föltűnő egyhangúsággal hangoztatják, hogy Franciaország német csapatoknak a bászk partokon való partraszállása

esetén nem maradhat tétlen. A „Times“, mely ezt a véleményt különösen hangsúlyozza, még hozzáteszi, hogy „ok van annak feltételezésére, hogy Berlinben megértik a helyzetet“, Francia részről a párisi tnagy külpolitikai orgánum, a ,,Temps“ fejti ki vezércikkében, hogy ha német csapatokat szállítanak partra Spanyolországban, ez súlyos bonyodalmakra fog okot adni, mert Franciaország és Anglia minden lépésre készen áll-inak, hogy ezt megakadályozzák. Vicnnot külügyi államtitkár pedig választókerületében hangoztatta, hogy Franciaország nem engedheti meg, hogy más hatalmak olyan ponton helyezkedjenek el, honnan Franciaországot hátba támadhatják. A francia kormány — mondotta Viennot — kész tárgyalni a végletekig a be nemavatkozás érdekében de elkerülhetetlen szükség esetén tovább megy a bertem- mratkozári politikánál.

Mindamellett, a fenyegető hangok ellenére sem adtak föl, sem London, sem Páris a

Ünnepek után e hasábok hagyománysze- Hien mindig az általános helyzettel foglalkoznak. Mintegy bevezetésül az uj esztendő kapuja felé tartó vezércikkekhez, amelyek évenként makacsul meginterpellálják a hallgatag jövendőt, micsoda szándékokat hordoz sötét ölében? Ez a mult alapján történik; rettenetes határoltságuk egyik lehetősége, hogy egyetlen kulcsunk van jelenhez és jövendőhöz: néhány hagyomány, néhány tapasztala t. Ez sok zárba ill k és bűnös szándékoknak próbál alkalmakat nyitni.

Az Ünnepeket rendkívüli feszültség közepette fogadtuk, bár néhány derülkeltő mozzanat csillant eleve. Mint az angol—olasz földközitengeri egyezmény valószínűsége és a madridi arcvonal lassú megmerevedése. Az ég azonban szürke hófelhőktől ráneigálva közelebb hajolt a földhöz, az ujhold dagadta», szinte a nyakunkba önthette hideg fény- vedreit, ha ugyan nyirkos kiki be nem takart mindent. Ijesztő volt és ijedt az ember: már valósággal rendszerbe állva folytatja fékeméit. A kardok köszörülését halván állandóan. A pénz pedig, mert fegyverkezésre költik nyakra-főre és Eilen legutolsó nyilatkozata szerint az angol piacról csak oda fog csorogni, ahol nem tankot öntenek, vagy repülőgépet szerkesztenek, ismét megkezdte lassítani megélénkült áramlását az aranyalap bukása után. A karácsony legtöbb helyt — már mint a mi földrajzi és lelki helyzeteinkben — igy fekete volt: végtelen félszbe olvadt. A béke cs Windsor herceg érdekében imádkoztak a legtöbbet...

És mégis lassan enyhülgetett, neon az esc- ménytelenség és megszokás miatt, hanem kezdemények folytán. Négy nap híranyagát böngészve utóTag némi derűvel állapíthatjuk meg, hogy a helyzet lényegesen tisztult és javult. Mintha égi kéz szépen összehangolta volna függő ügyeink egy részét az élettől búcsúzó pápa békeszózatával és a lehullott tengernyi hóval, mély fölött most vidáman

megegyezésben való reménykedést. A francia és angol 1nagykövetek, amint Londonból jelentik, határozott kérdést intéztek Berlinhez: hajlandó-e Németország a benemavatkozási egyezményt a legszigorúbban betartani? Választ a kérdésre még nem kaptak, de a berlini külügyminisztérium félhivatalosának, a ,Jáeutscke Diplomatische Korrespondenz“- nek ezzel kapcsolatos közleményét, mely szerint Németország is szükségesnek tartja a spanyol függetlenség fennmaradását és a spanyol birtokállomány változatlanságát, meglehetősen biztatónak tartják. A nagy kérdés az újra megindult hatalmi játékban most az, hogy az olaszok milyen álláspontot foglalnak el. Az angol—olasz megegyezési tárgyalások folytán I^ondon reménykedik abban, hogy hogy Olaszország ebben az esetben nem fog határozott együttműködést mutatni a németekkel. Róma, az eddigi jelek szerint, egyelőre tartózkodó álláspontot foglal el. A spanyol semlegesség ügyében hozhempereg az ifjúság örök vidámsága. A francia és angol összezárkózásnak, mely szinte még fe’ü! ha!adta Locarno szoros együttesét és a háborús szövetséghez kezd visszahascmlitani, máris valami foganatja látszik: a földközitengeri egyezmény gym's léptekkel siet előre s a Berehtesgadenben lefolyt feltűnő külügyi ..koronatanács“ a napraforgó tányérját láthatóan London felé igyekezett fordítani. Miután a német gyarmatpolitika jajgatását szeiidebb hurokra jáiszlák át, mikor inkább a nyersanyag kérdését pengetik, amit Simon mint külügyminiszter egyszer fölvetett a Népszövetség előtt a területi követelmények elodázása céljából, Általában úgy látszik a mindent enyhítő és szépítő anyagi eszközzel, a gazdasági világválság teljes és gyors elűzésével próbálják a nagy- beteg békét meghosszabbítani, amíg a fegyverkezések be nem fejeződnek és akkor vagy hosszú fegyverszünet, vagy hosszú fegyverpróba kezdődhet. A világpolitikának ezt az uj enyhe folyamatát még ki nem alakult friss semlegességi műfajjal is törekszenek szegélyezni. Ez belga találmány volt és most a lengyel küflügy próbálj'« föl- varrni a Baltikum és a klsantaut téli jelmezére. Végül ne felejtsük el, hogy kissé kihűlt a spanyol kohó és hogy visszarepült székhel yére Gsang-Kai Esek a fogságát okozó „háziúr“ társaságában, hegy most székhelyén bizonyára tovább folytatódjék a rejtelmes kínai közjáték, amelynek a honi dráma szokásai szerint szűnni nem akaró felvonásai és jelenetei lehetnek még.

De ne szaporázzuk a szót. Nyilván enyhébb helyzetbe kerültünk. Ha csak meglepetés nem tör elő megint korunk megrögzött erkölcse szerint, idegeink pihenhetnek egy kissé. Nem sok ez, de még« csak vafumi, ha végnélkül! feszültség után legalább pár éjszakán keresztül nyugodtan lehajthatjuk fejünket a párnára.

zájuttat ott francia—angol jegyzékre Ciano külügyminiszter hangoztatta, hogy Olaszország már augusztusban kívánta a benemavatkozási egyezmény kiterjesztését a segélynyújtás minden fajára Formális választ azonban Párisnak és Londonnal Ciano még nem adott. Londoni jelentés szerint különben a francia—angol Földközi-tengeri egyezményt újév előtt már aligha teszik közzé. Szerepe volna ebben a halasztásban a spanyol kérdésben felmerült újabb konfliktusnak fs?

BAYONNE (francra-spanyol hatáT), december 29. A bilbaói bászk kormány a következőket közli a „Pálos“ hajó elfoglalásával kapcsolatban: „A „Pálos“ fedélzetén olyan árukat találtok, melyek, kimerítik a hadiamyagcSempészés fogalmát. A hajó fedélzetén volt egy spanyol alattvaló, aki nem tudta igazolni kilétét és egy német nemzetiségű nő, aki a marokkói Melániában lakott azelőtt és útban volt Sevilla felé. A német hajó parancsnoka nem volt hajlandó felvilágosításokkal szolgáim rakománya termeszeiéről, amíg a hajó be nem futott Bilbao kikötőjébe, hogy ideje legyen megsemmisíteni az összes kompromittáló okmányokat.“

HAMBURG, december 2.9. Az a hajóstársaság, amelynek tulajdonában van a spanyol kormányerők által elfogott Palos gőzös, rámutat arra, hogy amióta a Palos Bilbao felé vette útját, nem kapott Firt róla. A Palos december 17-én indult el Sevilla felé. Egyébként az összes német hajótársaságok utasítást kaptak, hogy ne vegyenek fel olyan rakományt, amit fegyvercsempészésnek lehetne tekinteni.

PÁRIS, december 29. Viennot külügyi államtitkár tegnap Signy Le Petitben beszélt és a spanyol kérdldsseli foglalkozva ezeket mondotta: Csupán a benema vatkozás politikáját alkartuk, de tovább kell mennünk. Genf ben kijelentettem, hogy nem engedhetjük meg a csalást, azok beavatkozását, akik uj arcvcxnaloit akarnak kiépíteni a -md oldalunkon, melyen biztonságunk és szabadságunk alapvető érdekei forognak kockán. A mi kormányunk annyira nem akar semmilyen háborús indokot szolgáltatni, hogy kész tárgyalni bármelyik országgal, mély minimális garanciát nyújt. Ezen az. utón fog eljutni a célig.

ATHÉN, december 29. Rüsdi Arras töröli külügyminiszter két napja a görög főváros ban tartózkodik. Tegnap hosszasan tárgyalt Metaxns görög kormányelnökkel. Az újságíróknak Rüsdi Arras külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a Balkán-szövetség legközelebbi ülésének tárgysorozatát készíti elő Athénben, a görög kormányférfickkdl,

LONDON, december 29. Háromnapi szünet után az angol lapok ma reggel jelentek meg első ízben. A lapok rámutatnak, hogy Franciaország nem engedheti meg Németországnak, hogy Spanyol-országban erős sereget tegyen parira. A Times szerint egyetlen francia kormány sem maradhatna tétlen a német csapatok állandó spanyolországi növelésével szemben. A lap szerint ok van annak feltét élezésére, hogy a mostam felszólítást meg fogják érteni Berlinben. A Daily Telegraph azt írja, hogy Németországnak most választania kell egy külső kaland és a belső helyzet könnyítését hivatott erőfeszítés között. A Daily Herald szerint helyes és okos lenne, ha Németország elfogadná a francia és angol jegyzélcekben foglalt kéréseket.

(Cikkünk folytatása az utolsó oldalon)

Északi, északnyugati szél, erős éjjeli fagy, nappal fagypont körüli hőmérséklet, sokhelyen köd.

1936 december 28-án. (Rador) Berlin 17ö, Amszterdam 238.25, Newyork 4357*. London 2137, Páris 20327*, Milano 229.212, Prága 15.25. Budapest 83*/«, Belgrad 10, Bucureşti 325, Varsó 82, Becs 73.40.