Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)
1936-12-25 / 299. szám
19 36 d e c e m b er 25. ELLENZÉK 15 Windsor Edward Irta: HUNYADI SÁNDOR Vili. Edward, ez a királyi személy eltűnt, de viszont született helyette egy olyan előkelő pedigréjii, negyvenhároméves gentleman, amilyen nines még egy az egész földkerekségen, beleértve Nagy-Britanniát összes domíniumaival együtt. Hăt mégis lemondott! Természetesen, ez bizonyos volt. Csak nem képzelte valaki, hogy az angol harmóniaérzék és benne Vili. Edward harmóniaérzéke, eltűrjön egy elvált asszonyt a birodalom trónján, még akkor is, ha ez az asszony olyan kiváló, bájos és szellemes hölgy, mint amilyen Mrs. Simpson lehet kétségtelenül. De Mrs. Simpson az angol koronáváJ a fején még valószínűbb látvány, mint amilyen látvány lett volna Vili. Edward Mrs. Simpson nélkül a hermelinben. Az már bizonyos volt, hogy ha .kompromittálta“ (mily komikusán hangzik itt ez a szó), akkor el is veszi. Cserbenhagyni Mrs. Simpsont? Engedni a konzervatív erők politikai nyomásának? trónra lépni nélküle, egyedül, vagy pláne másvalakivel? Abszurdum! Ez nem fért volna össxe az angol yentíemenség fogalmával, pedig ez még régibo, még hatalmasabb intézmény, mint maga a királyi trón. Valószínű, hogy a regényes mátka-pár nagy lelki nyomás alól szabadult föl a lemondás konkrét ténye után. Hiszen omeny- r.yire Mrs. Simpson nem látszott arra alkal- masnak, hogy angol királyné legyen, ugyanúgy érezte szakadatlanul a velszi herceg viselkedésén, hogy nem túlságosan vágyakozik a korona után. Ők mind a ketten abba a legmodernebb embertípusba tartoznak, amely unja a hivatalos méltóságot, a reprezentációt, a politikát, a társadalmi etikett merevségeit, melynek a sport kell, a viz, a nap, autó, vitorlás, szabadszellemü művészet, bátor beszélgetés és c nehéz bíbornál sokkal inlzább valami finom flanel!, amelyből könnyű, nyáriruhát lehet csinálni. Nem hisszük, hogy lenne itt valami titok, valami sötét, politikai makináció. Egyszerűen, amint egy vegyi kísérlet kapcsán kiderült a valóság, Vili. Edward a királyi gyakorlatban megérezte, hogy egyénisége nem illik a feladatához. Erre férfiason szint vallott, átadta díszes helyét öccsének, a yorki hercegnek, aki sokkal alkalmasabbnak látszik a trónra, már csak azért is, mert hiszen — sokkal kevesebbet lehetett hallani róla, mint a bátyjáról és a királyi mesterség igazán diszkrét előéletet kíván. Most azután halászhat, vadászhat, golfozhat, pólózhat, vitorlázhat (ás autózhat az egykori Vili. Edward. Nehéz, pcxntosan megszabott kötelességei megszűntek, olyan tartalommal töltheti meg az életét, amilyennel csak akarja. Élhet a gyönyöröknek, élhet a tudománynak, élhet a művészeteknek. Családot alapíthat vagy ha tetszik neki, most már maradhat agglegény is, hiszen kissé fölszabadult Mrs. SimpsonnaJ szemben is, amióta meghozta vele szemben az óriási áldozatot. Bár óriási áldozatot? Lesz ebben az áldozatban valami kellemes is. Nem fogják detektívek követni, nem a politika fogja utazásainak irányát megszabni, nem kell hivatalos ebédeken elnökölnie, pohár köszöntő két végighallgatnia, ha kedve lesz, löncs után lefekhet aludni. Vadászkutyákat tenyészthet, porcellánt gyűjthet, élhet a barátai között, G. miniszter és B. nagykövet nem fogja kihallgatásokkal rabolni az idejét. Mr. Windsor! Szinte irigylendőbb név, mint Vili. Edward. Különösen, ha olyan emberre vonatkozik, akiben nincs semmi politikai mánia, aki fütyül a rangokra és olyan szenvedélyesen szereti a szabadságot, mint ez a frissen született angol úriember. Azonkívül sokkal könnyebb ez a pozíció. Vili. Edward felelős lett volna az angol birodalomért. Mr. Windsor jóvoltáért és polgári szabadságáért viszont az egész angol birodalom felel. Felülmúlhatatlan minőségek!! Brasov, P.aţa Libertăţii No. 3. Szabadságfér,Búzasör vásárol, pénzének egy harmad részét megtakarítja! CLUJ, Sír. Gén. Necuicea No. 2. Sibiu, Str. Reg. Maria No. 7. (Heltauergasse) U.S.A.-RIPORTOK amelyek kipattantották 5 a brit alkotmánykrizist LONiDON, (december hó.) Az amerikai újságok szeptember óta egymással versengve ontották a szenzációs cikkeket Mrs. Sirnp- sónról, az akkor még titokzatos amerikai asszonyról, aki a VIII. Edvárd legszűkebb baráti köréhez tartozott. Azok az angolok, akiknek ilyen amerikai ujságközlemény került a birtokokba, felháborodva és „shocking“^ mormolva hajították el ezeket az újságokat. Előbb azonban az első betűtől az utolsóig pontosan elolvasták ... (Ezekben az időkben példátlan kerestet mutatkozott Angliában amerikai újságok után és akármilyen rosszalló fejcsóválások kíséretében is, a furcsa mende-mondák egyre szélesebb körben terjedtek el. Az angol újságok közben mélyen hallgattak, — mint a Times megáll api. tóttá — nem felsőbb sugalmaz ásra vagy pláne nyomásra, hanem egyszerűen azért, mert tiszteletlenségnek tartották volna a király magánéletébe beleavatkozni. Visszafelé lapozva az amerikai újságokban, az ember csak áruul-bámul az amerikai riporterek szimatán és fantáziáján. Az egyik például azt irta, hogy VIII. Edvárd, — ákkor még velszi herceg, — egyszer Cannes-ban rumbát táncolt Simpsonné- val és úgy látszik, ekkor kezdett barátságuk elmélyülni. Ez nemcsak aféle találgatás, hanem olyan megállapítás, amely csalhatatlan logikai követkéz tetőseken alapszik. — Különben, tessék, itt van a bizonyiték. frutti-jából való ez az apróság is: Simpsonné elkísérte a velszi herceget Kitzbühlbe, majd Budapestre ,is. Edvárd Budapesten találkozott Garrick grófnéval, aki származására nézve szintén amerikai. -- i Philadelphiából való, ahol még a Marion hogy a velszi herceg és Simpsonné együtt indultak el sétálni. Amikor egy fodrászüzlet elé értek, Simpsonné megállt, néhány szót mondott a hercegnek és betért a figaró üzletébe. És most tessék elképzelni: az amerikai hölgy csaknem félóráig megvárakoztatta a velszi herceget, aki, — meg kell vallani, — angyali türelemmel viselte sorsát. Kell-e ennél döntőbb bizonyítók? Ugyanez a riporter hangsúlyozza: Edvárd — ha kellett, — azt is demonstrálta, hogy még Simpsonné sem tudja befolyásolni elhatározásaiban . Az erdélyiek találkozóhelye Budapesten a nefropo VII., Rákóczi-ut 58. Olcsó,kényelmes, modern szobák. Pat náshirükiváló konyha. Cigányzene. Jazz. Tánc A vász onkalap- af f ér Edvárd 1935. őszén elhatározta, hogy meglátogatja Cannesban cousin ját, lord Mouinitbaitbemt, aki a Wisbart nevű brit hadihajó parancsnoka volt. Edvárdnak, aki könnyű nyári ruhában volt, útközben eszébe jutott, hogy hajadonfővel, kalap nélkül nem tudja majd viszonozni a legénység és a tisztikar tisztelgését. Valaki, hogy megmentse a helyzetet, egy vászonkalapot nyújtott a velszi herceg felé. Edvárd azonban eltolta magától a kalapot. Simpsonné, aki jelen volt, kérlelni kezdte a herceget: nagyon kérem ... A velszi herceg azonban nem engedte befejezni a mondatot. — Eszemben sincs, — jelentette ki szigorúan és ezzel a vászonkalap végleg lekerült a napirendről. Az amerikai benfentesek gyanús tuttiDonaque nevet viselte. Ezután történt, hogy Simpsonné férjével együtt néhány hónap ra áthajózott Amerikába. Találomra, minden időrendi sorrendet mellőzve, böngészgetünk, Tipikusan amerikai riporterfantázia szüleményének érezzük a következő kis beszámolót is, amely éppen adatszerűségének tüntető fitogtatásá- val kelt gyanút. A velszi herceg 1934 augusztus óta, — olvassuk, — egyre gyakrabban vetették fel angol társadalmi körökben a kérdést: — „Tulajdonképpen kicsoda ez a Mrs. Simpson?“ Ekkortájt történt, hogy a velszi herceg. útban Biarritz felé, — az egyik pályaudvaron felkapott egy nehéz bőröndöt és beemelte egy vagon ablakán, amelyből egy hölgy mosolygott ki. — Köszönöm, uram, — mondta egyszerűen a dáma, a velszi herceg pedig némán, tiszteletteljesen meghajol a hölgy és a kíséretében lévő két lady felé. — Kik voltak ezek a hölgyek? — ostromolták pár perc maiivá a riporterek Aird őrnagyot, a velszi herceg szárnysegédét. — Azt hiszem, angol hölgyek voltak, — jelentette ki széles mosollyal az őrnagy. Később, amikor már kiderült, hogy Aird őrnagy diplomáciai csellel akarta tévútra vezetni a riportereket, — egyszerűen azt a felvilágosítást adták, hogy Mrs. Simpson a magynénjével, Mrs. Buchanan Merrymannel utazgat. Csodálatos azonban, — írja az amerikai riporter, — hogy Simpsonné „véletlenül“ mindig odautazott, ahová a velszi herceg. Simpsonnét — tovább idézzük — Biarritz- ban, Mrs. Dudley Ward villájában mutatták be a velszi hercegnek. Éveken keresztül suttogták, hogy a velszi herceget bensőséges vonzalom füz,i Winnie Mae Wardhoz, aki később egy buckanghami magas állásai tisztviselőhöz ment férjül. A hölgynek Le Tou- quetban cottage-e volt, amelyet Edvárd időnként szívesen keresett fel, hogy a viliágtól elvonulva kipihenje magát. A lady 1930- ban elvált az urától és ekkor hire jár, hogy Edvárd morga nati kus házasságot akar kötni ... „Bizd csak rám“ Pedig — dupláz rá a riporter erre a szenzációra, — a velszi herceget már csak lady Furness érdekelte, aki tudvalevőleg szintén amerikai. Amihez a cikkíró alig leplezett büszkeséggel fűzi hozzá: Közismert tény, hogy Edvárdot — Mrs. Wardtól és Mrs. Nortvatól eltekintve, akik angol hölgyek — csak a/ amerikai leányok érdeklik. ■Lady Furness, — irja tovább ez a „minden titokba beavatott“ riporter, — azt hitte, hogy pozíciója a velszi herceg udvarában megingathatatlan. ö maga mutatta he Simpsonnét is a hercegnek, s nem sokkal később hajóra szállt, hogy a Bermudákra vitorlázzon át. Simpsonné kiki- sérte barátnőjét a kikötőbe, Thelma Furness a hajó fedélzetéről zsebkendőt lobogtatva, kiáltotta S'impsonnénak: — Good-b ye. Lady Furness nem is sejtette, hogy menynyire meg fogja szívlelni kérését Mrs. Simpson. Mire a Bermudákról visszatért, számára már nem volt hely a velszi herceg legszűkebb baráti körében. Basm
