Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)
1936-12-25 / 299. szám
DOB1 HOFF ULY PIPORTJA LÉON DEGR a belga Hex vezére beszél a „szelíd"‘ forradalomról, amely minden reads rer'o i áanu5ni akar „Copyright by Ellenzék múl Publicitás Press Service.1“ BRÜSSZEL, december hó. Cseng a telefon: ..Gyorsan... most jöjjön, Léon Degrelle betegsége után csak félórára van benn és már utazik is falura!“ „33 rue des Chartreux“. Ez a cím Belgiumban, de már az ország halárain kívül is éppen úgy fogalommá vált, mint annakidején Münchenben a „Braunes Haus“. Kis, ósdi ház, Brüsszel legforgalmasabb kerületében. Homlokzatáról két óriád zátzló leng: az egyik a belga nemzeii sziliekben, sírga-fekete- vörös. a másik feltűnőbb, vérvörös, a „Rex“- ieivénnyel. Mindenki rendkívül udvarias, rendkivül halkan beszél, többször egymásután megkérnek, bocsássam meg, hogy néhány' percig kell várni, foglaljak hHlyet, elég zavartalanul ülök e oct, ahová a széket, állították seb.? Nemsokára felvezettek egy falcpcsőn a második emeletre. Az épület belsejében ús csupa üvegajtó, amelyek pici irodáikba nyilnak. Köröskörül fakorlátok... látszik, hogy a ház rak.ár volt és most nagysictve alaikitották át pártházzá“. Először a Rex-mozgalom „külpolitkusá- hoz“ vezetnek. Fiatal, .szőke, nagyon karcsú ember, aki halkan — mintha igézetet mormolna — elmondja, mennyire nem csak egyetlen országból, egyetlen rendszertől akarnak tanulni vagy pé’dát venni. Ezt mi sem bizony:.:ja jobban, mint hogy párhuzamosan néhány párttagot kiküldtek Oroszországba és Németországba, hogy az ifju'ági kérdéseket tanulmányozzák. Kéá Ííélwázezer péidány^n innét a szomszéd szobába vezetnek, ahol az öt rex sta lap, szintén fiatal, szintén szőke és szintén karcsú „főszerkesztője“ dolgozik. Megtudom, hogy a Rex pártnak két napilapja van: a „Pays réel“, amely francia és flamand nyelven jelen k meg és amely naponta több, mint 200.000 példányban je’enik meg. Ezenkívül kiadnak egy hetilapot, a ,.Rex“-et, amelyet ingyen osztogatnak és 600.000 példányban nyomtatnak. Ez is franciául és flamandul jelenik meg. E négy lapon kívül van kétszer havonta megjelenő folyóiratuk, külön a földművesek, külön a bányászok, külön a kereskedelmi alkalmazottak számára. Most arra a fiatal rexista arisztokratára kerül 3 sor, akire az ifjúsági szervezeteket bízták. Rendkivül rokonszenves, fanatikuson hivő ember, mindig a távolba néz és úgy érzem, vár vojlomi kérdést, amely lehivná ide, a gyakorlati életbe... De a beszélgetés nehezen indul, akkor melegszik csak bele a témába, amikor az ifjúsági munkaié borok lelkes, 'baráti közösséget fejlesztő hatásáról beszél. Léon Degrelle, aki huszonkilenc éves Kirántják az ajtót: Degrelle szabad és vár. Félkörbe végződő szobába lépek, mely kisebbfajta ülésteremre emlékezteit. A félkör- alakú mélyedésben hosszú tárgyalóasztal, néhány szék. A falon szénrajz: munkások és munkásnők menetelnek lelkesen emelt kézzel. Az egyik falon metszet, melyen a ke- resztrefeszitett Krisztus holtteste rosikad le a fáról, a szembenlévő falon gyönyörű fiatal nő óriásra nagyított fényképe, Degrelle feleségét ábrázolja. Léon Degrelle középtermetű és munkatársaival ellentétben sem nem szőke, sem nem halk, de nem is teszi azt a benyomást, mintha a fellegekben járna és erőszakkal le kellene hurcolni a földtekén lejátszódó események közé. Élénlken mosolyogva jön elém, sál van a nyaka körül, napokig beteg volt és csak rövid időre jött be a hivata’ba, mielőtt a tengerhez megy, teljesen kigyógyulni. — Mir szól mindehhez, Madame? — kérdezi szikrázó barna szemekkel. — Nagyszerű ez a megmozdulás, nem?... Különösen ha az ember meggondolja, hogy mi be’gák régtől fogva milyen tespedt, lusta külsőségekre 1 * ***> J fi hajlamos nép voltunk. Tudja, hogy még ellenségeink is elismerik, hogy ha a Rex nem lett volna, a vá'asztásokon a kommunisták duplaannyi képvise'őt küldhetck volna a kamarába, mint mos:? Nem is gondoltuk, hogy résztveszünk a választásokon és ha egyáltalán beszéltünk ilyesm ről, azt hittük háromnégy képviselőnk lesz. És hallotta, hogy huszonegy rexista képviselő van az uj belga parlamentben? — Az: mondják, hogy a szomszédos, hasonló világnézetet valló nagyhatalom tőkéje segiti fenntartani és fejleszteni ‘a szervezetüket; — kérdezem. Az asztalra csap. — Soha, egyetlen fillért sem kaptam a németektől. Nem bánom, ha ezt beszélik... tudom, hogy azért teszik, mert ártani akarnak mindazoknál, kik még jól emlékeznek az 1914-es év borzalmaira. De nem bánom... nem igaz... ez a fő! Nagy köteg papírpénzt vesz ki a zsebéből, az asztalra teszi: — Látja, ez egyetlen nap önkéntes adománya! Vanr.alk napok, 'amikor egészen vá- ratanul 25 — 30.000 frank folyik be. Ezt mindenekelőtt a spanyol eseményeknek köszönhetjük, mert a politika iránt közömbös belga polgárság hirtelen ráeszmélt, hogy mi-yen közel van a vörös veszedelem! Azóta támogatnak is jóval nagyobb mértékben, mint amit remélni mertünk volna! „Nem a szin, hanem a szellem“ Megkérdezem, miért van mindenütt annyi .vörös? Óriási vörös betűk, egy másik plakáton a Szent Gudula székesegyház vörös lángokban és Rex vörös bí.ükkel biztositji az a.gódókat, hogy ezt sohasem fogja megengedni! Azonnal felel, minden szava nagyon határozott. — Igen... elvettük tőlük a vörös szint! Rájöttünk, hogy a vörösök nagyon hathatós, ravasz és a tömegekre rendkivül mély hatást gyakorló eszközökkel dolgoznak. Megtanuiűondolaiok as karácsony la alatt Irta: TAPSONy ENDRE BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓS: A HARMADIK BIRODALOM KELETKEZÉSE. 270 oldal, keménykötés 132 lej az ELLENZÉK "‘«vvosztályában, Ciuj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Itt ülök a ragyogó fa alatt. Vibrálva-csil- logó fénye aranypiros kigyócskákat futká- roztat az örömtől amúgy is kipirult, bámul- ; va csodálkozó gyermekarcokon. Körülöttem 1 topogó, izgatott szivü, ünnepi gúnyába öl öz- j tetett, ajándékra váró, kés parasztgyerekek, i Az iskola közepén díszeleg az öröm kiviiá- j gitott, zöld fája. Mindent besugároz, a leg- i félreesőbb zugot is. Arany zománccal vonja 1 be az egyszerű padokat, aranydiókká varázsolja a számológép durván faragott golyócskáit is. A fény, a világosság! A fa közelében függ a világtérkép: két karikában az egész földkerekség. S a szent fa fénye különbséget nem tevő, pártatlan el- osztódásban világítja meg mind a két félglóbusz szeszélyes cikkcakku, tarka foltját. A kics:ket is, a nagyokat is; az apróbelüs, szerény neveket, meg a kidiilledten büszkélke- dőket is. A fény, a világosság! Világ-Világossága, szíved ragyogó jelképe, a karácsonyfa, a róla másoltatni, mindenüvé és minden népnek jóakarat melegét, békesség- derűjét, értelem világosságát vinni hivatott életnek szomoritó, halt szimbóluma lett: csak érzéketlen dolgokat tud beszórni mindent fénylővé varázsló sugárözönével s nem — érzőknek mondott emberi sziveket. * Karácsonyfiabontás. A fa közös s így mindenki egyformán osztozkodik rajta ebben az eszményi gyermek- társadalomban, amely azért eszményi, mert — gyermeki. (A nagyok nem képesek erre. Elfelejtették.) Itt nincs különbség. Ilyen arc, c!yan arc, jó ruha, vagy daróc, alvégről, felvégről: mind nem számit. A fa közössége teszi. De mégis. Baj van. Az egyik emberkének férges belül az almája. S pont egy kis d3- rócruhásnak, aki minden karácsonyi örömét et‘ő! a közös fától várta. Befelhőzörtt arccal nehezményezi... Hát már az bizonyos, hogy ravasz egy alma. A közös fáról szakasztómint a többi gyermeké, de belül!... Megszánom az elszontyolodott tőkmagot s kicserélem almáját a tartalékból. Fájó, kiábrándító érzés lenne számára, ha csalódnék a közösség fájában, mely — csillogásában — boldogító egyenlőjoguságot ígért neki is a többi osztozk odóval. Istenem, miért nem tudják ezt a nagyok is igy csinálni?! Miért van azon a nagy, közösnek hirdetett fán — a közös föld talaján, közös munkával, közös verejtékkel, közös gonddal nevelt és díszített fán--előre kijelölve, hogy mi jut a felvégen lakónak és mi az alvégről jövőnek, mi a jó ruhájúnak, mi a szegényesen öltözöttnek?! Miért jut amannak a jog ép almája, 3 megbecsülés pompázó aranydiója, a megkülönböztetés hiúvá, dölyfössé, kegyetlenné tevő karácsony- fadíszei s miért emennek: a kétsz'nü jóakarat megtévesztő mosolyba burkolt, belül férges gyümölcse, a bizalmatlanság megtörhetetlen kérgü diója, a jognak kegyelemből odadobott, színes, csalóka foszlánya?! Ti, kik a nagy gyermekek karácsonyfáját díszítitek, cseréljétek ki a semmitérő ajándékokat, amik nem méltók sem a fához, sem a diszitőkhöz, sem azokhoz, akik — ha a lebecsült alvégről valók is — a fát szent, közös tulajdonnak vallják a rajta lévő csak- tigyan-értékes ajándékokkal együtt! Cseréljétek ki a szivetek tartalékából! Avagy nincs tartaléka?!... Lehetetlen! Karácsonykor — üres szív?! Nem lehet ! Kialszik az utolsó, haldokló gyertyacsonk is s a termet újra birtokába veszi a sötét... De mégsem. Az ablakon beleskelődő esthajnali csillag tágranyilt szemének sugarai derengő félhomályt erőszakolnak a teremre s küzködve serénykednek, hogy megmentsék az éjszaka feketebe-temető hatalmából a zöld ágak körvonalait... A jobb-belátás megszületésének hite betlehemi csillagként őrködik szerényfényü, de kitartó világolással a reménység éjbe-veszni Fej és fogfájás ellen: JAWOL HQlés és grippa ellen : JAWOL Hörghurut, csuz és zsába ellen: JAWOL Idegesség és reuma ellen : JAWOL Mert a leghatásosabb idegcsti- lapitó csakis a: JAWOL Kapható gyógyszertárakban ! ! tűk ezeket az eszközöket és átvettük tőlük. A színük a vörös, május i-ét mi is ünnepé- oivatjuk, mi is óriási és rikitó pákátokkal harcolunk. Be fogjuk bizonyítani, hogy nem a szín és nem a be.ü határoz, hanem egyedül a szellem, mely egy mozgalmat füt! Mi kommunista eszközökkel a jobb oldalt, a bolsevistaellenes frontot akarjuk szolgálni. Ezért átvettük még a „Népfront“ elnevezést is, mi vagyunk a „belga népfront“. Mert ugye. azt maga is érzi, hogy „népfront“ elnevezés ez valami, ami tényleg vonzza a népet, elh.szik, hogy tényleg róluk van szó! Megemililem, hogy a király második beszéde ó a, melyben az ,,uj eszmék iránrti megértéiről“ tett említést, sokan lehetségesnek tartják, hogy a Rex párt is helyet foglaljon a kormányban. Megkérdezem, hajlandó volna-e koa! ciót kölni Van Zeelanddal? „Legközelebb mint kormányelnök üdvözölhetem“ — Sohasem leszek tagja olyan kormánynak, melynek nem vagyok a feje! — feleli nagyon erélyesen. — Ettől eltekintve, hogyan dobozhatnék közösen olyan emberekkel, kikről világosan bebizonyítottam, hogy teljesen ro hadtak! Várhatunk! Nyugodtan berendezkedhetünk akár hathónapi lövész- árokháborura is. Várhatunk! Ha szükséges, feleségem egész vagyona, az én pír mill óm is rámegy, de nem éri meg ezt az áldozatot az egész ország megújhodása? Hat hónapró: beszélünk, de lehet, hogy a kormány már hat hét múlva megbukik, lehet hogy holnap, vagy legalább is ha legközelebb visszajön Belgiumba, mint kormányelnök üdvözölhetem! Megkérdezem, mi: szól ahho2, hogy az egyik kormánylap a Rex által h rdetett programpontokat saját programjaképpen hozta? — Nevetséges. Igen... én is olvastam. Dq akármit is hirdetnek, akármit is átvesznek az dlveiníkiből, a. programunkból, mindegy... mer: nem tudják megvalósítani! Nincs mögöttük senki, mert senki sem hisz'l, hogy' meg fogják valósítani! Nekünk hisznek... nekünk, a fiataloknak! Nekünk hisz a fiatalság... nemcsak a fiatalság, >az egész nép! Nekünk a hatalom csak azért kell, hogy megvalósíthassuk terveinket, de nem akarjuk a hatalmat törvénytelen eszközökkel elnyerni! Ezért nem viselünk fegyvert és ha egy rexistáná! akár csak botot is találnának, azonnal kizárnák a pártból. Az egész szervezetünk a szeflidségen alapszik és megkérdezhet bárkit a pártban, hail’tottak-e engem egyetlen egyszer is kiabálni, látttak-e egyetlen egyszer dühbejönni? Talán nem is jó, ha egy vezér, akire az a feladat hárul, hogy másokat vezessen és irányítson, ennyire szelíd és békés? Majd meglátjuk! Léon Degrelle, aki mindezdket mondta, 29 éves. dott, kívülről még mosolygófcb-pirosabb,indult, zöld hajtásai felett. D . Becsky Irén orvosnő (a wirni Lázár- gyér mekklini .a vo’t aczisz‘ense) vezetése alatt álló Gyógypedagógiai OHhon felvesz bejáró és (korátolt számban) bentlakó gyermekeket. sikerrel gyógyít: beszédhibát, dadogást, halló-némákat, nehezen nevelhe ő gyermekeket (notó ius h> zudozást, lopást, korai sexualitást, düh oha- mot), g ermek-b tegség^ket. Eredményekről számos referencia. C o;, CtL Reg le Ferdinand 71.
