Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)
1936-12-25 / 299. szám
12 ELLENZÉK 19 36 d e o e m b ®r 2 5. Megyery Ella: Miss Amerika utazik Közvetlenül n hálókocsim mellett, cyy nm sodoszlályu női szűkíts:ban, magányos amerikai hölgy utazik Középkora, közepesen öltözött, koie/u-sen előnyős külsejű, egyetlen határoz ott nonás rajta, hogy pontosan ellentéte miiül annak, amit a: amerikai nőkről agy általában írni és mondani szoktak. Hogy mégis amerikai, ezt azonban nem csak ebből tudom, hanem többek között abból is, hoţiy Linzben, ahol felszállt, olyan ke. neset adott a honiárnak, hogy az, szegény, ri'ég sokáig szaladt kiabálva és magyarázna POssau után ebédeltünk. Miss Amerika nem nett tudomást a: ét- kczőkocsi csábító gondjáról, hanem hosszan és körülményesen ki pák költ a kézitáskájából _egy kis csomag kekszet, két almát nagy öt I tabla tejcsokoládét, a: egészet ízlésesen elrendezte a gondoséin letörölhetett kupé-asztalkán s látható odaadással enni kezdett. DHHBaBHEiaMnani Rcyensburynúl uzsonnáztunk. 0 is. Ugyanazt a menüt, amit ebédelt, azzal a fényűző páthissaJ, hogy veit egy kis iircy ásoűnyoizet, sőt virsli iránt is érdeklődött hosszabb lelkitusa után azonban csak „oizbeii" kötött bizniszt. Hogy ilyen bőséges lakoma után nem vacsorázott, megértem és felmentem. Jétmagam-^ nők is elég volt már az a fád Mitropa-koszt, de másnap reggel . . . Másnap reggel megette a maradék keksszel. Külön megfigyeltem: három >rAlbert“ volt mindössze, igaz, hogy vajjal és dzsemmel összeragasztva. Egy kis almája maradhatott még, mert a hé ja kart söpörte le épjx-n az asztalról s nekilátott csomagolni. Másfél eerlli csokoládéja még meg volt, azt pakkolgatta vissza, igen alaposan és körültekintőn az ezüst papírba. Eltette vacsorára. 50.000 . ;* KflRHCSORYi mám&K Minden 50 lejt meghaladó vásárlásnál szép tárgyat adunk I * V» SZÉTOSZTÁSA fREGKEZDODOTT!!! Csökken a faanssylvániai magyar Jiáikság száma Három magyar iskola három évének szomorú s4aii3zéiké£a CLUJ. december hó. Mintha eitmuLt volna a válságok és túltermelések hangoztatása n ak ideje. Látszat-e, v.agy való? Mindegy. Nézzünk ezérc szembe a túltermelések egyik kerdesevel. A közelmúltban gyakran hallottuk az. öregek tanácsát: igen sokan tamilnak ltjaink iközül. Hagyják ott a szellemi pályákat! Értsék meg korunk parancsát. Keressenek ipari és kereskedelmi szakmákban megélhetési lehetőségeket. Sőt. a fiatalabb és már elhelyezkedett nemzedék részéről is jöttek jóakaró tanácsokkal: vissza a földhöz! Mintha csak a többségi ilapok vezető cikket olvasnák: a kisebbség igen nagyszámú ifjúságot nevel, államosítani kelil középiskoláikat. Tény, hogy kilátástalan, reménytelen a napi tanuló ifjúságunk jövője. És valamilyen Utón megolldást kellene találni számára. Talán az öreg generáció, vagy a fiatalabb nemzedék elgondolása szerint meg is lehetne oldani az eilhe.yezke- dés kérdését, elméletben. De ki látná el tőkével, hitellel az uj iparost, kereskedőt, vagy földművest? A tanácsadás magában csak olyan, mint a rossz földosztás. Földje mellett éhen pusztulhat valaki, ha nincs amivel megdolgozza azt. Ám csak abban az esetben beszélhetünk a tanuló ifjúságnak sokaságáról, ha jelenlegi kisebbségi állapotúnkbóil nézünk a jövő felé, mint reménytelen jövendőre, melyben a kisebbségeknek csak jogok nélküli1 kötelességei vannak. Ilyen lehetetllen elképzelések azonban még a leg ború látóbbakat sem vezethetik. Minden körülmények között arányszámbeli egyensúlya kell, hogy legyen a mi diákságunknak a többségiekkel •szemben. Mert itt dől el a kérdés. A mi kisebbségi életünk jövőjét az intelligens középosztály fogja meghatározni. És ezen a ponton méltán aggódhatnának Nesztoraink, amíg lehet segíteni a hajokon. Az alábbi néhány adatból világosan ki fog tűnni, hogy milyen nagyszerűen állunk ia szellemi pályák felé irányuló ifjúságunkkal, ha az összmagyarság sziámihoz viszonyítjuk diákságunkat. Vájjon ennyi tanult ember és a jövőben ennél minden bizonnyal sokkal kevesebb, elég lesz-e arra, hogy másfélmillió magyart neveljen1, vezessen, és harcoljon érte a jövőben? Vájjon a túlterhelés miatti aggodalom nem fogja megbosszulni magát? Álljon előttünk a három transsyílvárnai magyar vallásfelekezet középiskoláinak (líceumok) három éve. Református fiugimnáziumok: Alba-Iulíia *39 248 241 Cluj 406 4J7 380 Odorheiu 197 208 182 Leányfőgimnáz um, Marianum: 1933—34. 1934—351936— 359 368 357 Unitárius. fiufőgimnázium: 1933—34. 1934—351936— Cluj 178 184 184 I. G. Duca 166 142 146 A kimutatások világosan beszélnek. Szükségtelen a magyarázat. Főgimnáziumunkban évről-évre állandóan csökken a tanulók száma. A három magyar vallás felekezet 14 főgimnáziumának összesen 3277 növendéke van. (Csak zárójelben említjük meg, hogy a helybeli álltad középiskolák tanulóinak száma meghaladja a háromezret.) A 37 magyar középfokú i kólának (algimnáziumok, kereskedelmik, gazdasági iskolák) összesen mintegy 6000 tanulót számlál. Elég tckinteyes színi önmagában. De, ha figyelembe vesszük, hogy ez a hatalmas diáksereg másfélmillió emberre esik, mindjárt elveszíti tekintélyét és szomorú szegénységet je.ént. Komoly aggodalomra ad okot. Tíz év alatt több, mint 2000 diákkal tapadt tanulóifjúságunk létszáma. Ha igy halad... nem soká elmúlnak az aggodalmak... nem lesz túltermelés. A diákság nagyrúszc a látájner szülők gyermeke. Kevesebb számban az iparos és kereskedő osztály is képviselve van. A nép fűti közül azonban alig lehet találni a középiskolák falai között. A következő kérdést nyitva hagyjuk: Toboroz-e valaki diákságot, vagy' senk nek, semmiféle intézménynek nem feladata? (s^-) Három híres párisi nő: Soréi Céeile. PalevNathalie hercegnő és Madame BourdeS Edouard tanácsai a szépségápolásr Hogyan őrizték meg karcsúságukat, üdeségüket és szépségüket 1933—34. I934 351936—37, Cíuj 37° 375 35° Tg.-Mures 366 371 354 Áriad 208 177 223 Sf.-Gheorgh e 233 223 222 Zalau 183 178 169 Leányfőgá mnázium: 1933—34. I934 351936—3 7' 357 356 360 Római katolikus fiufőgimnáziumok: 1933—34. 1934—35- i936—37ßrasov 296 256 209 M.-Ciucului 212 233 228 PÁR IS, december hó. Három asszony. Alkalmam volt kikérdezni őket, hogyan őrzik meg karcsúságukat, hajuk puhaságát, arcbőrük üdeségét, mozdulataik rugalmasságát? Nyilatkozataik annál figyelemreméltóbbak, mert idekint mindhármuk neve fogalom. Nemcsak a művészi s társadalmi élet legismertebb képviselői közé tartoznak, többek ennél: tagjai » modern Szépségápolás és Testkultusz rettegett ,,Legfelsőbb Fórum“-ának s igy véleményük szabály-, sőt tör vén yszámha megy. Soréi Céeile: íö az örökifjú, a „nemzeti“ Soréi, Mistül guett mellett a francia színpad büszkesége. Korát ne kutassuk. Hitet teszek róla, hogy alig van ránc a nyakán — pedig elég közelről láttam — és hogy világszerte dicsőitert , grande allure“-jón ma sem érzik meg, hányszor gyakorolta a tükör előtt . . . Kérdéseimre olyan dallamos hangon válaszol, mintha egy zenélő óra játszaná el) csilingelő menüettjét) : — Fiatalságom titka a sok sport és házitonna. Ez minden nőnél elengedhetetlen! Hogyan maradtam ilyen karcsú? Nem tartok semdlyen „kúrát“, higyje meg ... De abban hiszek, hogy a vitaminok hozzájárulnak a testi egyensúlyhoz, feloldva a zsirkép- ződményt és felfrissítve a sejteket. Éppen ezért reggelire két „grappe fruit“, napköz- íven pedig hat citrom kifacsart levét iszom meg. — Nagy gondot fordítok bőröm ápolására. Reggel, házi tornám befejezése után, egész testemet olajjal kenem be, aztán forró fürdőt, majd jeges tusst veszek. Amint eljön a nyár, az utóbbit hideg fürdővel! helyettesi- tem, kél kiló darabokra tördelt jeget öntetve a kádba. Végül alaposan megmasziroznak, talpamtól a fejem búbjáig s annyi életkedvvel indulok dolgomra, mint bármelyik fiatal fruska . . . Paley Nathalie hercegnő: (Páris legszebb és legelegánsabb arisztokratanője. Annabelláéra emlékeztető ovális arcát, finom orrát, sugárzó szürkés-zöld szemét s főkép hullámos, gesztenyeszin haját nem könnyen felejti el az ember. Szenvedélye a filmezés, komoly sikerei voltak már. Fzeket mondja): — A hajammal bajlódom a legtöbbet. Azt mondják, ez a legegyénibb rajtam, hát képzelheti, nem hanyagolom el! Nem szeretem a különböző mesterkélt shampooingokat. Hajamat magam mosom, éjszakára finom púderrel hintem be s reggel-este erős kefével fésülöm. A bőrömre szintén nagyon, vigyázok. Naponta több forró fürdőt veszek. Hogy karcsú maradjak, golfozom és télen síelek. — Életrendem? . . . Sok mozgás. Bár későn fekszem, reggel kilenckor már talpon vagyok, kiiszom a kávém, két pirított kenyeret kapok be s usgye a városba! Párisban egy nőnek, aki egy kicsit ad magára, annyi a dolga, hogy azt se tudja, hol áll a feje. Délfellé hazatérek s ekkor jön számomra a nap legünnepibb eseménye: a japán masz- szás. Meggyőződésem, hogy főkép ennek köszönhetem ellenálló képességemet. Madame Bourdet Edouard: (Annak a világhírű drámaírónak felesége, akit nemrégiben neveztek ki a Comédie kormánybiztosának. Madame Bourdet pompás a!akn, barna asszony, ragyogó fogakkal', nevetős szemmel. Csak úgy sugárzik belőle a tettivágy és az életkedv.) — Azt hiszem, kevés nő él annyira intenziven, minL én. Imádom a változatosságot, a művészi élményeket és ... a strandolási, például Juam-les-Pinsiben. Egyébként reggel hatig vagyok fenn és délután kettőig alszom. Es ha jó alszom, ujjászületek. (Majdnem mindig jól alszom.) Ebéd persze nincs, hiszen átiszunditom az ebédidőt, de este aztán eszem amennyi belém fér és mindenhái, amit megkívánok! Vasegészségem van! — Nem szeretem a masszást és nem használok különleges szépitőszereket. Csak arra vigyázok, hogy minél kevesebbel maradjak ülő helyzetben. Vagy állok, vágj' fekszem, de leülni — soha! Meggyőződ 'sem, hogy a régi rómaiak tudták, mit csinálnak, amikor keneveten nyúlva lak omá ztak. Leheveredni, amint teheti az ember, akár öt percre, akár egy órára, nincs ennél hatásosabb njnagtató- szer, ered mén \resebb erőgyűjtés! A vonások kisimulnak, az egész szervezet pihen, mire felállók. mosolygok, bármilyen fáradt voltam is az előbb . . . Éljen tehát a heverészés . . . persze módjával! * íme, mennyire különböző elveket vall Pá- »is három asszonyhinessége. Hiáha, a Szépségápolás, mint minden igazi művészet, annál bonyolultabb, mennél közelebbről vizsgáljuk meg. Akinek tehát kedve van hozzá, maga döntse el, hogy melj-ik választja az itt felsorolt eljárások közül. Forrón fürdik-e vagy jegesen, megdögönyözteíi-e magát „japán mórira“, vágj- se, a sok mozgást vagy a he ver és zést részesiti-e előnyben . . . Próba — szerencse. Gál László. Meg lehet-e érteni a nőket ? Érdekes sorokat irt a kiváló és szellemes francia író, Maurois André, arról a kérdésről, hogy: meg lehet-e érteni a nőket? * „Az asszonyokat nem lehet megérteni“ — mondta nekem barátságtalanul. Mert az egyik miatt akkor éppen szenvedett. Ezt feleltem: „De nem, nincs igaza ... A: asszonyok, ellenkezőleg, sokkal egyszerűbb teremtések, mint a férfiak és aki sokáig figyeli őket, biztosan, előre megmondhatja magatartásukat. A szerencsétlenség az, hogy a: emberek abban a pillanatban kezdik megérteni őket, mikor készülnek tőlük megszabadulni. Legfontosabb jellemvonásuk az, hogy szerelik az erőt. Nem kell, hogy az brutális erő legyen, amely egy mechanikus világban elvesztette értékét. De becsülik az erős férfit és az energikus vezetőt. Akkor is, ha csak a család vezetője. Szükségét érzik, hogy a maguk és gyermekeik számára társat találjanak, aki védelmezőjük is. Ha közülük néhányon, akik inkább anyák, mint szeretők, gyenge emberekhez látszanak is csatlakozni, az csak a kivétel, mely megerősíti a szabályt. És ezek is, ha az erős ember fölbukkan, ezt kétségtelenül elébe helyezik ormaiz, akit tűrtek, inig a másikat nem ismerték. * Fődolog, hogy az asszony el legyen foglalva. Legtöbb félrelépésének, hibázásának nincs más oka, mint az unalom. Egy tétlen asszony csaknem szükségszerűségből és akarata ellen hűtlen asszony. Az okos férfi feleségét a munka hálózatába burkolja. Szükséges azonban, hogy a munka prakti- Icus legyen s az asszonyok belássák hasznosságát. A férfi szereti az elvont eszméket. Az asszonyok legtöbbször konkrét témákról beszélgetnek és bírálják embertársaikat. Hogy megnyerjék egy férfi tetszését, akit szeretnek, képesek, mint Jean-Cristophe mondta, holdkór osan sétálni a háztetőn. Mihelyt azonban felébrednek, leszállnak és ismét észre térnek.
