Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)
1936-12-25 / 299. szám
Nk" 19 36 december 25. ELLENZÉK Áikinek a felhők közöl van az Íróasztala Látogatás egy modern költőnéi Bemutatjuk Peter Supfot, a világ legelső repülő poétáját, az uj világélmény filozófusát BERLIN, december hó. (Az Ellenzék berlini munkatársától.) Bizony, amikor hajdanában, réges-xégen még garabonciás diáknak képzelték el csak a 'költőket, senk lsem hitte volna, hogy megszületik egyszer majd még az uj kor lírikusa is: a repülő kolltöő. Az ember szer éveken át a földön éit, ottfe játszódott le mind az, ami emben és nem emberi s akikor beköszöntött váratlan ni egy uj kor, a csodák kora: az ember repült, megnyílt előtte ami addig a Itegelzáriabb volt számára: a téri, a -legnagyobb messzeség! Ennek a korszaknak gyermeke s minit ilyen — elsőszülötte, Peter Supt. Ne várjunk bozontos hajú. re vet eg tekintetű poétán... Peter Supf kifogástalan megjelenésű, céltudatos tekintetű, őszülő hajú úriember, kinek talán csak szeme mély kékségében ttaffláljuk meg az álmodozók közös fényét. Ember a repülőbomba és pcézis között Peter Supf a repülőköltő. Bizonyára az egyetlen hatandó azonkívül egész Európában, kinek egyálta'Mban örökéletre szóló repiilő- szabadjegye von. Ö az ekő költő, kát a levegő díszpolgárává választották és ó az első poéta, alti eddig még volüamennyi 14 vastag kötetéi ai felhők között, lebegő Íróasztalon, a repülőgépek kabinjában álmodta maga elé. Supf hadirepüilő volt s első verseit akikor vetette papírra, amikor a bombarepülőgépének szűk üléséből végre kikászálódhatott s a gépfegyver ravasza helyett végre isimét ceruzát ragadhatott ai kezébe. Versek puska- ropogás és ágiyudörgés közepette irta, de a repülés élménye annyira lenyűgözte, hogy ezekben a háború szülte versekben mindenről volt szó, csak éppen a háborúról nem. Mit mond maga a költő? — A földtőíl elszabadult emberiség uj ieL kivkágát próbálóm megkeresni. Ennek a mai generációnak közös, nagy élményét, a repülést próbáltam meg elsőül hanghoz juttatni. Le akartam írni versbe és prózában az emberiségnek azt a lenyűgöző uj optikai élményt, melyet fentről az igazi madártávlatból) annak előtte még, senki sem rögzített le. Sebesség! Meddig? A másik nagy élmény a sebesség, melynek vágyát az ember már az anya méhéből hozza magával, nem kevésbé fogdoHkoztaftott — a repülésről írott filozófiai könyvemben ezért analizálni próbálom ennek titkát, közelebb próbálok férni ehhez az örök vágyhoz. Látja: az ember minden afllkaimat megragad, minden erőt lalí'bavet, hogy gyorsabb legyen. Először nyeregbetönbe a lovait), azután íeltalálta a kereket, később hajókait épített, majd már gőzzel, villannyal, gázzal]' és benzinnel hajította jármüveit. A repülő-rekord ma mar 600 kilométer s a mérnökök már is számolni kezdenek: ezer kilométer, ezerkétszáz kilométer, ezerötszáz kilométer... de: hol marad a meg takarított idő? Könyvemben is. Írom, az emberiségnek órasi időkentója kellene, hogy légyen; .mégis eddig még senkit sem italáltam, ki ebből akármit is csak felvehetett volna. Senkinek sincs ideje s minél gyorsabbak leszünk, annál kevesebb időnk marad, mi ennek a titka? — A sebesség világába csöpenr, de igazi éetét még nem találó emberiség e gondolatainak hangott keli adni. A szabadság n-gy vágyából megszületett repülésnek pedig meg kell keresni igazi helyét s akkor talán a ma embere is újból boldogabb lesz. A korban megállt művészet-- ön az-, kérdi, hogy még sohasem volt ha;1 álfél elmem a repülőgépen? Miért és minek? Annyit repültem már, hogy számomra a repülés agy a villamoson való utazással. Haláisejtőiméi vannak önnek, ha villamosra száll é> a végállomásig akar eljutni? Ez az érzés ki fog pusztulni mindannyiunkból, a repülés pedig már régen elvesztette heroiz- musát, csak szépsége maradt meg,, ez pedig éppúgy nem lesz elpusztítható, amint az élet legősibb dolgai is örökszépek maradnak s '.azt minden ember más és más szemmel nézheti. — Én megpróbáltam elsőnek utat törni a repülésnek a költészetben. Ittt vannak könyveim angol, francia, olasz és holland fordi- lásai, de miért nem merészkedik a festő is közelebb ecsetével, szobrász a vésőjével és muzsikus a zenéjével ehhez az uj világélményhez? Miént félünk tőle s miért nem veszünk rólla tudomást? Nem azért, mintha még mindig kételkednénk 'létjogosultságában, nem... hiszen ma már egész életünket a .tecti- nika határozza meg, hanem azért., mert még! mindig nem alakítottuk át művészetünkéi) is s ment még mindig hijjárt vagyunk a szín, forma, borii és hang, mind ezt érzékeltetni képes tudásának. Egy uj művészetnek kell tehát megszületnie, a modem élet cotoii táva. rövidesen idáig is előrenyomul s okkor végleg! szakit a ma embere a múlttal. Pester Supf, a levegő modern csavargója, gondosan megtörni pipájátj, elgondolkozva Hull a haja ? Karpázih a ? gyógy izep-árbzm is drigézi. kim kapható ! néz a bodor füstfelhők után s halkan mondja maga elé: A zöklelő erdő elmúlt már számomra létezői, Erdő, szikla, part és foliyó folyik az összeségoe, Hegyek nyúlnak a magasba, ilent falvak szikiinek meg lenni, Mi világot jelent számomra átmegy a puszta [Jetbe, Mily távoí az árnyékom! Doros Ferenc. BUDAPEST, (december hó.) Egy hijján húsz színház játszott az elmúlt hetekben Budapesten és hia közbe ír a Király Színház megint bezárta kapuit, még mindig tizennyolc moradt, amelyek közül választhat a közönség, hová menljon el estiére. Az arányokat betartva, ma már Pár is bau glues több színház teljes üzemben, mint Budapesten. Más kérdés aztán, hogy jól megy-e ennek a sök színháznak? Hát. . . megy. Ha itt- ott döcög is — de valahogy csák megy. A szezon kezdteti nehézségein a legtöbbje túl van ugyan, de a tél mégis elég csendesen indul Pesten. — Azt lehet mondani, hogy még mindig úgynevezett „tapogatózás“ folyik a siker, félisiker és bukások körül. Az utóbbi dominál kétségkívül: a bukás. Alig akad néhány igazi szép siker. A darabok tömkelegének túlnyomó része üres, semmitmondó, silány fércmunka. Természetesen akad olyan darab is, amely Szép siker a Kamara Színházban A félsikerek, és bukások között azért néhány valóban szép és megérdemelt sikert is felszínre dobott az őszi start. Ezek: „Vi- lágzó asszony“, „Feltételes megállóhely“, „Sok hűhó Emmiórtt“ és az „Udvari páholy“. A négy darab négy tartós', siker. — Megérdemlik a premier plant. A „Virágzó asszony“ Mákkáy Margittal és Muráid Lilivel a Pesti Szánház finom darabja, komoly íi odaírni és közönség-siker. Ugyanez áll a Nemzetiben bemutatott „Feltételes megállóhelyére, amelynek egyik epizód szerepében a Clujiiól Budapestre szerződött Balázs Samu aratott kirobbanó síikért. Ugyancsak a legjobbat mondhatjuk a Belvárosi Színház ELECTS Ott&PÜA1 Fabrica de Şireturi, Dan e'e şi Panglici Zsinór, csipke és szalagáru-gyár. mmfk Schnur,Spitzen und B^ndwaren-fabrik ! A íranssylvúniaiszínészek ahogy azelőtt itt, most Budapesten viszik sikerre a színdarabokat Szűcs Lászlóval az élükön büszkélkednek a tőlünk elszármazott művészek a magyarországi színpadon elkerüld a biztos bukást és — nyekeregve bár — elér kisebb-nagyobb előadássorozatot, ha — (és itt tisztán csak ez a „ha“ a fontos, a sorsdöntő) ha történetesen valamelyik „fémjelzett“ szítár vállal benne szerepet. Ilyen „sztár álapon“ sikerült az őszi szezon első fordulóján feltaszátani valahogy az A Ipára*—Darvas—Bulla trióval három silány fércmunkát a félsikerig. Az egyik a „Szerelmes királynő“ cimü limonádé: egy valóban szép Brodszky-dal... a tüneményes Alpár Gitta és . . . más semmi. A másik: „Erzsébet, az effiárhetetlen asz- szony “ című zavaros, végtelen unaloimba- fuló dráma. (Angliai Erzsébet második kiadása). Menthetetlen a bukás a remek Darvas Lili nélkül, ő egymagában: élmény. A darab: semmi. A harmadik: „Dr. Kerekes Mária“ című giccs. Bulin Ella nélkül, színre sem kerülhetett volna. siker-darabjáról, az „Udvari páholy“-ról is, habár ez az egyébként kitűnő darab ötletében és elgondolásában erősen bővített kiadása és utánérzése a „Döntő éjszakádnak. Itt is örömmel üdvözöltünk a női főszerepben egy régi cluji ismerőst: Págerné Komái- Jul,ist. Külön kell írni a Kamara Színházról. A szezon elejétől mostaniig egy darab domi- iióíba a műsort: „Sok hűhó Emmiért.“ Asz- lányi szöveg, Fényes Szabolcs muzsika. Nem nagy igényű, de kedves, könnyed, mulatságos zenés vígjáték, amelynek lelke a tramssylván származá- zásu, nenuselközj viszonylatban is kitűnő énekes: Szűcs László. Igazgató, rendező, főszereplő, művészeti és gazdasági intéző egyszemélyben. És mindezen felül: művész a szó legnemesebb értelmében. Mint színész és rendező rendkívül ötletes. Szinte nem is a darab a fontos, hanem ő, ek* a könnyed, sablonos zenés vígjáték ke- íretébeai is elsősorban operaénekes, de nemcsak hangjával, hainem lenyűgözően finom és közvetlen játékával is fő tényezője a sikernek. És a többi szereplő is egytől-egyig elsőrangú: Dayka Margit, Kovács Kató, Gaál Sándor, Ihász Lajos, Lengyel Vilmos és a lobbik. (Tessék csak megfigyelni a neveket: mind csupa kedves ismerős. Az ember szinte összetéveszti a Kamara Színházat a régi cluji Magyar Színházzal.) Karácsonyi premier-dumping A pesti színházak körül egyébként most lázas munka folyik. Mindegyik szánház karácsonyra tartogatja a bomba meglepetését. Pár nap múlva a premierek özemé zajlik le Pesten. Sztárokkal rukkolnak ki a nagy attrakciók: Rökk Marika, Züahy Irén, Bársony Rózsi, Dénes Oszkár, sőt az égjük színpadon a népszerű sporbkorrfereneier: Plu- bár István is meg fog szólalni. Az egész színházi fronton nagy offenziva készül. — Szűcs László Kamaraszínháza az „Urilány szobát keres“ cimü zenés vígjátékot hozza ki karácsonyra Zilaűiy Irénnel. A Royal Színházban egy vizipóló-meccsel körített „3:1 a szerelem javára“ cimü darabban a Bársony Rózsi'—Dénes Oszkár—Phihár-trió vanul fel, míg a Művész Színház „Egy lány, aki mindenkié“ cimü darabjában Rökk Marika az attrakció. És premiert hoz a többi szánház is karácsonyra: a Víg, a Nemzeti, a Magyar, Az Andrássy-uti, a Pesti lés a ka- barészinpadok is. Prognózis: a karácsonyi premierek sikere vagy bukása fogja eldönteni a pesti színházak szezonjának további sorsa t. .Azt, hogy márciusban is 19 szánbaz fog-e játszani Budapesten? 21 ismerős név — kapásból. .. Nem érdektelen végül feljegyezni azoknak a nevét, akiknek nemcsak szerződésük van. de szép sikereket is könyveltek el. Körsétánkon 21 nevet jegyeztünk fel: P. Romár Julis, Könyves Tóth Erzsi, Kiss Manyi, Somogyi Erzsi, Dayka Margit, Kovács Kató, Kondor Ibolya, Táray Ferenc, Földén yi László. Balázs Samu, Leövey Leó, Oláh Ferenc, Fekete Mihály, László Andor, Tompa Béla, Nádor Jenő, CseRe Lajos, Lengyel Vilmos. Tasnády András, Soltby György és Török Emil (karmester.) Nem is olyan rég még itt voiltak mind. Innen indultak el Clujról . . . egy egész társulat kitelne belőlük. Csak úgy kapásból — 21 ismerős név... de többen is vannak. Jól esett feljegyezni a nevüket és — jól esetit találkozni velük. A náihts nem áriul matt an — „Olyan náthám van, hogy nem látok !“ — „Dörzsölje be a fejét Carm :í- lal*) és kösse be eg : kendővel. Holnapig nem lesz semmi báj«.“ .........■ ■■■■.■■. i *) Carmol a legjobb bedörzsölőszer m > ■ j hitlés és gripa, reumatikus fájdalmak és láz ellen, Ára üvegenkén! Lei 22.
