Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)
1936-12-25 / 299. szám
OLLWWtVK 19 36 d0O»mb0r 2 9. eir—mmn^nii •mmr.'Wimwt Dt. SZÁSZ PÁL: Flegclhctésflnh eggeflai alopja a föld Az ipar és a kereskedelem szánté utólérhe- rerlen iramban fejlődik. A mezőgazdaság pe- viig, különösen nálunk, még gyermekeipők- ben jár és kezdetleges formái korántsem alkalmasak .arra, hogy a rnai (követelményeknek megfeleljenek. Transsylvaniában a föld- kLsa jártás uj helyzetet tér ernte: t főleg ez a kisajátítás uj helyzetet teremtett, főleg ez a Gazdasági Egylet célkitűzéseinek átértékelé- iénél. Napjainkban mindenki világosan látja, hogy a Transsylvaniában élő magyar tömegek létalapját a föld képezi s azzal is tisztában kell lennünk, hogy' a gazdaság-; megalapozottság talán soha sem volt olyan időszerű, mint a jelen körülmények között. A Gazdasági Egyletnek tehát alapos tanuibirányozás tárgyává kdllett tenni a helyzetet, hogy működési körét kiszélesítve felölelhesse a széles kisgazda rét egek érdekei t. Ugy anakkor meg kell találna az összhango; ,a kisgazdák igényei, kívánságai, szükségletei és (lehetőségei között. A mezőgazdasági szervezkedés jelentőségét csak azok (tudják alaposan értékelni, akik a komoly helyzetismerés melíTett, tudatában vannak a fennálló lehetőségeknek. Célirányos gazdálkodással kétszenannyit, hozzá jobbat terem a föld. Az okszerű állattenyésztéssel pedig az állatok értéke lényegesen emelkedik. A magyar gazdák jövedelmét tehát az általános nyomasztó gazdasági válság ellenére is kétszeresére lehet emelni. Az EGE ezeket a szempontokat tekinti legfontosabb feladatának és a rendelkezésére álló eszközöknek a mozgósításával rövid 6 hónap leforgása alatt sikerült is eredményeket felmutatnia. Minden komoly akcióhoz azonban az érdekelt tömegek foglalkozási öntudatára van szükség. A szakoktatás kérdése tehát olyan elsőrendű szükséglet, amit minden elképzelhető u:ton támogatni kell1. A Gazdasági Egylet a szakoktatás kérdését a jelenleg működő 4 földműves iskola mellett tanfolyamokkal, lapjával, a „Gazdával“ és kiadványokkal 'szolgálja. Megnyugtató jelenség, ami részben megkönnyíti a folyamatban levő akciókait, hogy a széles néprétegek felfigyeltek a munkára és önzetlenül ajánlották fed támogatásukat. Az önkéntes munkavállalást a legnagyobb örömmel fogadtuk és ami a legfontosabb, nem pillanatnyi f-ellobbanásokról, hanem komoly céltudatos és szívós elhatározásokról van szó. Ezek a körülmények természetesen hozzájárultak a (gazdaöntudat emeléséhez. A közmunka egyik elengedhetetlen feltététele a munkába vetett hit és az egymás ránti 'bizalom. Mi különösen sokat szenvedtünk a bizalom hiánya miatt és éppen ezért a gazdatársadalom jövőjének szempontjából határozott eredménynek lehet tekinteni a bizalom megszületését. Az egyetemes munkaterületeknek azonban miás követelményei is vannak. A mezőgazdatársadalom szervezkedésénél nem elegendő a gazdaönftudat. A tények azt igazolják, hogy a földműveléssel közvetlenül nem WWW* * Gazdaiexibon 2 hatalmas kötet, JgQQ rengeteg képpel d szkötésben ^ Sá vi a korábbi 1900 Lej helyett. Utánvéttel 292 Lei és a portó, — a többi ICO L,jjes havi részletre LEPAGE nál, CLUJ. Kérjen ingyen nagy könyvjegyzéket. foglalkozó rétegekből hiányzik az agrármen- tálitás. Ezzel a nehézséggel teljesen egyenlő mértékben találkozunk úgy a magyarságnál, mint a többségi nemzet fiainál. A közhivatalok uránli vágyakozás tüti az embereket cs valljuk be őszintén, hogy mindnyájan városi lakosok óhajtunk Lenni. Azokra áll ez u megállapítás, akik elszakadnak .a tőidtől és otthagyva a biztos megélhetési lehetőséget, más pályától remélik jövőjük biztosításit. Az anyagi k,apc sola tol egyidejűleg lelkileg is elszakadnak a földtől. Ez a tünet ritkább a magyar lakosságnál, de annál fájdalmasabb. Belső életünkben a földlc>l való elszakadást az a körülmény idézi elő, hogy a kisajátítás után megmaradt kis- b rtokon, vagy helyesebben középb rtokon a család nem tud megélni. Az. értelmiség jogos igényeit nem tudja kielégíteni a megmaradt kis föld. A tulajdonos pedig már nem tud teljesen átalakulni kisgazdává, vagy ahogy mondani szokták, paraszttá. Egy földműves állam egész lakosságát át 'kellene alakítsa a fold szeretete és megbecsülése, magának a foglalkozásnál; az crtéke'ése. Ma -az állam szeuvpon. jából azt tekintik megbízható elemnek, aki a földhöz van kötve. Tény, hogy ez a réteg mindig görcsösen fog ragaszkodni fö'djéhez és mindahhoz, ami őt a föld megtartásában segiti. A végsőkig ragaszkodik a magántulajdon rendszerén felépített társadalmi helyzethez és visszautasítja a megtévesztő tanokat. A föld embere nem képes megérteni a bolsevusv:. eszméket. íme a gazdal ársadalom egy.k nagy értéke a többi kiválóságai mellett. Világosiin látjuk tehát, hogy úgy az államnak, mint a társadalomnak elsőrendű érdeke a leghatalmasabb foglalkozási ág fejlesztése és támogatása. Az EGE lehetőségeinek határai között mindent elkövet, de hiányo? anyagi erejénél fogva egyelőre nem tudja mozgási 'ehetőségeit kihasználni teljesen. Az eljövendő évben, tagjainak áldozatkészsége folytán módjában lesz 24 községben két heles gazdasági tanfolyamokat rendezni, amelyeken komoly mezőgazdasági oktatásban részesit több, mint 1000 kisgazdát. Az előadók mind az EGr, tagjai sorából kikerült okleveles gazdák, alkik önként és díjtalanul vállalják a fárasztó és felelősségiteljcs munkát. Az uj vezetőség működésének első évében 25 vagon vető mag búzát és tenyészdhznókat oszlott ki, továbbá lényegesen megkönnyi- teole a mezőgnzdoisági gépek (Beszerzésé;. A gazda-nevelés mellett a gazdasszonykép- zés is foglal koz. latja az egyesületet s éppen ezért tervbevette a 6 hetes női háztartási vándortanfolyamok rendezését. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy úgy az állami, valamint a felekezeti gazdasági iskolák száma meg se közelíti az igényeket. Ebben a kérdésben is hiányzik a társadalom megnyilaitikozá a, a közvélemény kényszerítő hatása. Erre pedig különösen szükség van az egyleti munkáknál. Ma az a helyzet, hogy az egyesület vezetősége kénytelen (tapogatózva kutatni, hogy melyik az a terület, ahol a közvélemény visszhangjára számíthat s csak azután összpontosíthatja az érőké; a különböző akciókra. A közvélemény kialakulása viszont előre meghatározza a helyes irányvonalakat. Csak egy szemléltető példát említünk a mezőgazdasággal kapcsolatosan. A na- nagyobb városok lakossága meg van elégedve a közélelmezés fennálló mai kezdetleges és szervezetlen állapottal. Egy gazdasági egyesületnek elsőrendű feladata volna a gazda termelők és a városi fogyasztók érdekének összegyeztetése. Csak ezen az utón lehet a falusi termelőt közelebb hozni a városhoz. Fokozni az igényeket és eme'ni a termények minőségértékét. Sajnos hiányzik a városi lakosság követelése és így a kezdeményezés nehéz kockázatokkal jár. A kezdeményezés azonban sohasem volt probléma, még ha veszélyeket rejtett is magában, Meggyőződésünk, hogy az egyesületnek alkalma lesz ezen a téren is kifejteni tevékenységét, ha a városi lakosságot jobban át fogja hatni az agránr.entalűtás. A történelem világosan bizonyítja, hogy fennmaradásunkat k'zárólag a földnek köszönhetjük. Ezt az igazságot az egész magyar társadalomnak tudnia kell. Az EGE célkitűzéseit ebből a szempontból kell eibirálru. Csakis a Slieaffer’s tolinak van meg mind a 7 elói.ye, amelyet a korszerű töltőtolltól megkövetelünk. — Ezenfelül pedig 1008/&-al több tintát szív fel, mint bármely más toll. Márkus Mária riportja: k legufabb prágai legerc«3a Beszélgetés Karl Strauss Íróval, aki megjósolta Bata cipőgyáros és Keréki Olga magyar színésznő halálát. — (PRÁGA, december hó.) Ma megjósolták nekem, hogy tizenkét év múlva vasit ti szerencsétlenségnél fogok meghalni. A dologban az a komolyan aggasztó, hogy aki ezt a jóslatot mondta, világhírű ember a „szakmában“. A világhíréi azzal szerezte, hogy' pontosan megjövendölte a hires cseh cipőgyárosnak, Batáriak a halálát. amely a jóslat szerint be is következett 1931 júliusában. Apró kis siikere még például a jósomnak, hogy egy Keréki Olga nevű magyar színésznőnek is pontosan bemondta a végzetét a színésznő öngyilkossága előtt tiz hónappal. Kari Straussnák hívják ezt a „jóst“, aki áró tulajdonképen és egy betiltott regénynyel indul el kettős karrierje. Két véletlen körülmény szinte stílusosan kapcsolódott egybe; szinte misztikus törvények szerint történt, hogy én ma ezzel a misztikus emberrel interjút csináltam. Egy könyvesboltban ismerkedtem meg ma Karl Strauss — hírével. Német könyveket válogattam, többek között a Gólemet. Arra gondoltam, hogy elolvasom ennek a hires prágai legendának a történetét és utánajárok a történet még itt felfedezhető nyomainak. Egyéb forrásmunkákat is kértem: a prágai diák, Rudolf császár, a hires Löw rabbi, akinek szobra van Prágában — egész csomó emlék torlódik régi olvasmányokból, amelyek itt egészen más értelmet nyernek — a helyszínen. Prága a legendák városa. . . A könyvkereskedő, nagyon értelmes, kedves, előzékeny' ember, készségesen és szakszerűen válogatja számomra a könyveket. Az a fajta könyvkereskedő, aki nemcsak kereskedő, hanem egy kicsit tudós is. Azt mondja: „tessék csak várni, hozok én valamit“ ... .Visszajön egy könyvvel: — Erre tessék vigyázni, ezt ne nagy'on mutogassa, ez egy betiltott könyv. Nem is nagyon engedi, hogy nézegessem, csak a címét látom: ,,Danta der Gigant.“ — Ez egy nagyon érdekes, furcsa história — ez Prága legújabb legendája . . . * Megtudom e könyvről a következő történetet : Egy Karl Strauss nevű újságíró irta, riportregény. öt évvel ezelőtt jelent meg. de megjelenése után azonnal elkobozták. Egy nagyiparosról van benne szó, aki tüzön-vi- zen keresztül feUverekedbe magát, óriási vagyont szerzett, a végén egy várost alapított — ez a „Danta Stadt“. A történet azzal végződik, hogy Danta — így hívják a vá ros- alapitó nagyiparost — a saját repülőgépén a város felett repül, a gép meggyulad és a gyáros a saját városába zuhan — szörnyet hal . .. Bata cipőgy'áros, Csehszlovákia leghatalmasabb nagyiparosa — kulcs regényt látott a könyvben és főleg azzal az indokolással, hogy a regény -nyilvánosságra hozza az ő legtitkosabb üzleti szisztémáit, hatalmas összeköttetései révén betiltatta a könyvet, eiikoboztatta a példányokat. — És képzelje, ml történt . . . A könyvkereskedő beletüzesedik a történet elbeszélésébe: — Hallotta ugyebár aimakidején, hogy í Bata oipögyáros meghalt úgy, ahogy Strauss a regényben megírta. Meggyulladt a repülőgépe és lezuhant — a Bata város felett. A gyárai közé zuhant és szörnyethalt. . . * Ezt a történetet hallottam ma és érthető érdeklődéssel szorongattam a kis -könyvet, amellyel még nem mentem haza, mert egy társaságba voltam hivatalos és már nem lett volna időm előbb hazamenni. És itt történt a második véletlen, amely szinte beleillik ebbe a legendába. A társaságban bemutatnak egy urat: Kari Strauss... A nevek bemutatkozásoknál általában elröppennek és bizonyára így történt volna A fehér-pontos, átlátszó Sheaf ier*3-vacautn töitötoll egyetlen nyomásra tisztit és tölt. A fehérpontos Shea tier’s tollért a gyár egész éle re szóló garanciát vál al s ép ezért a legalkalmasabb ajándéktárgy-, mert mindennap emlékezted arra, akitől kapta. Kérjen minden papirüzleföen csakis ShezzíSer’s íoliat Kapható 600 lej fői 2703 tejig Romániai Vezérképviselet A. Katiimat* şi Hűl Sir, HÉT most is, ha nem olyan friss még bennem a legenda és ezzel 'kapcsolatosan a Karl Strauss név. — ön író? — Igen. Kibontom a könyvet a csomagból, amelybe a kereskedő olyan gondosan bepakkoita a „tiltott órát“. — ön irta ezt a könyvet? . . . Az ismeretség igy frappáns volt és az interjú gyorsan megszületett. — 1930 nyarán Abbáziában nyaraltam. Egy kis meghűléssel éppen ágyban feküdtem. Egy- ú jság került a kezembe, amelyben egy Bata interjúra leltem figyelmes. Akkoriban Löwinsohn belga selyemgyárost repii- löszerenesetlenség érte és a riporter ebből az alkalomból megkérdezte Bata gyárost, hogy ő szokott-e repülni. Bata azt mondta: „nemcsak, hogy szoktam, hanem bármilyen időben felszállók“. Ez a nyilatkozata adta a riportregényem ötletét. Aki „mindén idő-, ben“ felszáll, ugyebár arról nem nehéz megjósolni, hogy repii’őszerencséMemég éri? Nos, ez -igy tényleg egyszerű. És hogy Karl Strauss a világraszóló „sikerűt“ igy leegyszerűsíti, abból nem nehéz arra következtetni. hogy az iró nem vágyik a „jós“ babérjaira. És ennek ellenére, hamarosan egy másik bevált szomorú jóslata lett hires: — Ugyancsak Abbáziában voltam, amikor megérkezett a hir, bogy a Bata haláláról szóló jóslatom beteljesedett. Egy társasággal ülünk a Palace Hotel terraszán, amikor erről o szomorú esetről sürgönyt kapok. Keréki Olga magyaT színésznő is a társaságban, volt, ame’yben pillanat alatt természetesen félelmes tudásu jós lettem. Keréki Olga arra kért, hogy jósoljak neki. „Na. ha maga olyan távolbalátó. mondja meg, hogy meddig élek?“ Igazán nem kacagva mondtam: ,-Maga jövőre már nem él“. — Keréki Olga viccesen, kérdi: ..Repülőgép“. Azt mondom: „Öngyilkosság.“ Egy- pillanatig se gondoltam komolyan. Tli-z hónap múlva ez a szerencsétlen nő öngyilkos lett. Nem lehet ellentállni a kísértésnek, bár két ilyen döbbenetes történet után. nem éppen izgalom mentes a. kérdésem: — Velem mi fog történni? Mosolyog. — Nem féli-?— Nos, csak mondja meg. Nem kis félelemmel hallom a verdiktet: — Tizenkét év múlva fog meghalni. Vasúti szerencsétlenség . .. Mosolyog és vigaszt»! ,mo ne féljen, ezt csak úgy kitaláltam“... Jó, jó. Akárhogy mosolyog, két ülvén világhírű jóslat után nem vicc. Mindenesetre feljegyzem a dátumot... mához tizenegy évin ulva, — nem ülök többé vonatra ... Két fontos könyv ! ! i Vigyázzon egészségére Dr. Bucsáryi Gyula: Napfürdő- zés és a napfény gyógy hatása, Lei 86’— Dr. Bucsányi Gyula : Természetes gyógymód és táplálkozás, Lei ±32*— Kaphatók az Ellenzék könyvosztáiyában, Ciü Kérje azonnal a népszerű orvosi könyvek díjtalan jegyzékét.
