Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)

1936-12-20 / 295. szám

Hatalmasan magdrágul Parisban az autóbusz, a gáz és a villany PARIS, december hó. Példátlan módon megdrágul újévtől kezd­ve a francia fővárosban minden közszolgál­tatás. Kereken huszonöt százalékkal kell megdrágítani a földalatti vasút, az autóbusz, a gáz, a villamosáram díjszabását. Máskép nem lehet egyensúlyba hozni Páris városá­nak költségvetéséi, amely a pénzügyi tanács­Négy és félmillió fontra biztosították a Queen Mary testvérhajómt nők most elhangzott gyászos bejelentése sze­rint az. 1936. évben kereken egy milliárd frank hiánnyal zárul. A huszonötszázalé­kos dij/szabásdrágitáSt rendkívüli intézkedés­nek szánják, ez a vigasztalás azonban nem tudta enyhíteni a közönség rendkívüli meg­döbbenését. KfíRHCSOira flSflRDÉK SZÉTOSZTÁSA EUESEEZ3ÖDÖTT >!! LONDON, december hó. Nagy eseménye van a londoni biztosítási piacnak. A hires ,,Queen Mary“ épülőfélben levő testvér hajóját 4 és félmillió font ster­ling összegre bebiztosították. Ebből a: ösz- szegbőt 3 és negyedmilliót a Lloyds és né- hiíny más biztosiló társaság vállalt magára. Ilyen összegű biztosításra még nem volt pél­da a biztosítás történetében. A fennmaradó háromnegyedmillió font sterlingért a kocká­zatot maga a: angol államkincstár vállalja, amely ezzel is támogatni kívánja a nagy ha- jóépitési munkálatát. CRISTAL CLUJ-BUCURESTI ■■mi i' ii'iii— 111 mi'wii hhiiii i| Sz in ész-sztrájk fenyeget Hollywoodban Beszervezhetlek a sztárok, — Carole Lombard háromszáz tenmszüíóje és más kegyes csalások a film fővárosában HOLLYWOOD, december hó. A film fővárosában ujobban egészen érde­kes csalási hadjárat indult meg, amellyel szemben egyelőre tehetetlen a rendőrség. Ez az uj foglalkozási ág, mert annak is lehet nevezni, olyan tárgyak forgalombahozatala és eladása, amelyek állítólag valamelyik filmcsillag tulajdonai voltak. Mindennel ke­reskednek az élelmes hollywoodi csalók. Ru­hadarabokkal, hajfürtökkel, kÖTömvágóollók- kal, airtogrammokkal, toalett-tárgyakkal, ci­garetta csutkákkal, sőt olyan tárgyakkal is, amelyeket nem nagyon szokás papírra vetni. Mindez természetesen garantálton valódi, öfe’sóge, a filmkirálynő használta és nagyon szerette. Nagy kedveltségnek örvendenek, fő­ként a sportoló amerikai emlékgyiijtők kö­zött, a fi'hnnagyságok által állítólag használt tenniszütők, futballabdák és főként a hölgyek által használt tornaszerek, amelyek oly ki­tünően megőrizték az illetők vonásait. Az árfolyamok Greta Garbo hajfürtje száz dollárba kerül és az a fekete szemüveg', amellyel a nyilvá­nosság tolakodása elől védi magát, húsz doi- lái értékű. Legmagasabb árfolyamon Shinley Temple kinőtt ruhái kelnek el, mert egy i'lyen kis ruhácskáért 1500 dollárt is fizet­nek. Carole Lombard kedvenc tenniszütője csők 10—15 dollár, de ennek következtében viszont valóságos infláció van LombaTd-féle tenniszütőkben. Maga a művésznő a hozzá beérkezett köszönőlevelek alapján, amelye­ket a világ minden részéből kapott, három­százra becsüli a tenniszütők számát. Esze­rint Carole Lombardnak tulajdonképen nem is szabadna mást csinálni, mint a nap 24 órájában állandóan tenniszeznie, mert csak igy lehetett volna háromszáz ütője. A leg­érdekesebb azonban az, hogy Carole Lom­bard egyáltalán nem tenniszezik. Egyszerűen azért, mert nem tud. Loretta Young ágya Az emlék tárgycsalás , rekordját azonban most állították fel. Loretta Young llángoló levelet kapott Kansosból egyik ismeretlen imádójától és az izzó levélben azt közli a fiatalember, hogy még sohasem voltak oly tündéri álmai, mint a művésznő ágyában, amelyet — hála kitűnő hollywoodi összeköt­tetésének — nemrégiben szerzett meg. Lo- 1 retta Young kissé túlzottnak találta ezt a ■kultuszt a saját ágyával és feljelentést tett. A rendőrség azonban tehetetlen. Gretának nem könnyű telefonálni A blöffök másik csoportjába tartozik az idegenek felvezetése a filmsztárok otthonába. Hollywoodba naponta számtalan ember érke­zik abban a reményben, hogy talán mégis sikerül elfognia kedvenc filmcsillagának leg­alább egyetlen pillantását a valóságban. Ezek persze rendszerint csalódnak. Ho'lywood óriási és nagyon forgalmas város, amelyben nagyon nehéz valakivel véletlenül találkoz­ni. A telefonkönyvben, meg a címjegyzékben pedig hiába kutat az ember. Különösen a te­lefonszámokat őrzik nagyon. Ha például va­laki Gréta Garbóval alkar telefonon beszélni, akkor négy számot kell egymásután felhÍv­nia. Ez ped;g úgy történik, hogy az együk szám mondja meg a másik számot, amit fel kell tárcsázni. E négy számon azonban any­nyira kihallgatják az embert, hogy az szin­te kínos. Az illetőnek teljes nacioruál'ét kell adnia magáról és meg kell pontosan monda­nia^ hogy mit és miről akar beszélni a nagy művésznővel. Az álcsillagok Hogy a hollywoodi turisták ne csalódja­nak túlságosan keserűen, akadnak idegenve­zetők a filmvárosban, akik nagyobb összegű avatkozik a hollywoodi film belső ügyeibe. Nemrégiben az United Artist megvásárolta kétszázezer dollárért Robert Sherwood pá­lyadíjnyertes regényének, az ,.Idiot's Deligf - nek fi’mjogjt. Amikor az első hírek megje­lentek a sajtóban, az egyik külföldi alJan konzulja tiltakozását jelentette be a regény megfilmesítése ellen. Az ok az volt, hogy a könyv nem tárgyalja ellég megfe’elően az il­lető ország katonáinak hősiességét. A vége dolognak az lett, hogy az United Artist kény­telen volt elállni a regény megfilmesiLsétől. Ez viszont kétszázezer dollárjába került a filmtársaságnak és azonkívül egy perbe, amelyet a szerző indított, akinek nemcsak a tiszteletdijhoz van joga, hanem ahhoz is, hogy tényleg megfilmesítsék regényét. A fenyegető veszedelem Hollywoodot egyébiránt szinészsztrájk fe­nyegeti. A hollywoodi csillagok ugyanis szer­vezetet alapítottak, amely csatlakozott az American Federation of Laborhoz, amely az Egyesült-Államok leghatalmasabb munkás­TUEHALmOZOTT RAKTÁR ÍÍHflTT BALMft Denk am Az összes gyermek-harisnyákat, gyermek- szvettereket, gyermek si-ruhákat — rek­lám céljába 1 — VÉTEL ÁRBAN árusítja ■ES ÉBIM Clttj, Reó. Fer­dinand Nr. ií 1 dollár ellenében mindent meg tudnak sze­rezni. Ezek szállítanak telefonszámokat, el­meket és elvezetik a kivácsi idegent a film­csillag otthonába is. A telefonszámok ter­mészetesen hamisak és a vonal végén egy ál-Mae West, egy ál-Jeanette MacDonald és j egy ál-Claxc Gable jelentkezik. De a legtöbb . turista, aki Floridából, Kanadából, vagy Jö­jj vából zarándokolt ide, boldog, ha dollár- j jaiiért legalább kedvenc filmcsillaga hangját j hallhatta. j A körülrajongottak átka, amikor egy-egy ilyen turistakaraván érkezik meg Hollywood­ba. A hires házhír ily alkalmakkor sietve hagyja el otthonát. A film esi Hágóik 'éppen ezért lehetőleg elhagyott helyen építik fel újabban villájukat. Janet Gaynor a tenger- T part egyik teljesen elhagyott helyén épitette meg házát és reggel nyolc órakor ötven ki­lométert tesz meg autóján, ha nem is min­dig kifogástalan országúton, amig eléri a műtermet. Ronald Colman még messzebbre lakik Hollywoodtól. Egy kis sivatagi tó part­ján épült háza, amelyet néhány pálma vesz körül,. A film, meg a politika A bel- és külpolitika egyre jobban bele­szervezete. Érdekes, hogy e miivészszervezet megalakítását a legkiválóbb filmcsillagok kezdeményezték. Nevezetesen John és Lyonéi Barrymore, Robert Montgomery, Francbot Tone, Frederic March, a hölgyek közül pe­dig Joan Crawford, Ginger Rogers, Mary As tor és többen mások. A másik egészen kü­lönös jelenség az volt, hogy a hollywoodi csillagok Ginger Rogers vezetésével gyűjtést rendeztek és hatalmas összegeket küldtek a san-franciscói sztrájkoló munkásoknak. A hollywoodi filmelőállító szervezetek nagy ag­godalommal látják a különös jelenségeket. Tehetetlenül állnak szemben a szinésztársa- ■ság 'körében növekvő sz mdikalista tenden­ciával. Egy szdnészsztrájk esetén ugyanis a sztrájkoló filmszínészek mögé sorakoznak az Eszakamerikai Egyesült Államok valamennyi munkásszervezetei. Hollywoodban nyíltan be­szélnek arról, hogy még ezen a télen kitör a nagy szdnészsztrájk, amelynek az a célja, hogy a gyártók kezéből kiragadják a szer­ződ ésdikt álás, valamint a szociális és művé­szi kezdeményezés jogát. Úgy látszik. Hollywood nemcsak a pazar­lás és a gondtalan operetti kedély vHága. angliai filmvárosban egy nagy eiefánt-f-lmet készitenek és igy a Ranee nevű elfánlot rríin- den hé.főn reggel egy hatalmas autóbuszon szállítják ki a londoni állatkertből a felvé­telek helyére. Péntek este azután, amikor a többi filmsztárok is elhagyják Denhamot, Raneet is visszaszállítják őrzőjével együtt az állatkertbe. Sokat hallottunk már a film­sztárok fáradságos életéről, azt azonban so­hasem gondolta senki, hogy még egy ele­fántot is anny-ra igénybevegyen a filmezés. Raneee ugyanis egyhónapi filmezés után rend­kívül lesoványodva tért vissza a londoni ál­latkertbe, karcsú vonalaikat nyert és kilók­ban is tetemes súlyt vesztett. Elképzelhető, hogy az emberi fizikumot mennyivel job­ban igénybeveheti a megerőltető frlmmunka, ha még egy elefántot is ennyire megvisel a fi.mezes. Ranee ugyanis különben sem lus­tálkodik, hanem naphosszat a london; gyer­mekeket hurcolja a hátin, ez azonban ko­rántsem ártott meg neki annyira, mint a filmezés. Á'ew Jersey államban a világ egyik legkülönösebb házát építették fel. A ház tulajdonosa és lakója Jim Marranó Marran á rkusz gazgató volt, most azonban nyugalomba vonult és a stil- szerüség kedvéért egy elefántházat épített magának. Az elefántháznak pontosan ugyan­olyan a formája, mint az elefánté. Marran egy emberöltőn át végzett s ikereken, de csa­lódásokban is gazdag cirkuszigazgatói mun­ka után tágas lakásra vágyott, így hát ház­ként sem valami elefíntborjucskát épitett magának, hanem egy akkora nagy szürkeor- mányu monstrumot, amilyen a természetben nem is található. Az elefánt-ház a belső szer­vek helyén hat szobát, egy fürdőszobát és egy konyhát tartalmaz. A főkémény az ele­fánt derűsen trombitáló ormánya. Az első emeletre vezető lépcső pedig az elefánt bal hátsó lábában kanyarog felfelé, a Themse alatt 1880-ban építették fel az első alagutat, amelynek az lett volna a hiva­tása, hogy London déli részét a Cityvel ösz- szekösse. Tiz év múlva azonban az alagutat bezárták, mert az átjárásért vámot kellett benne fizetni, igy kevesen használták és gaz­daságilag nem volt kifizető. A magántársa­ság kezében lévő, régóta használatlanul álló 'alagutat most hasznosítani alkarjuk akár el­adás, akár bérbeadás folytán. Franciaországi, amerikai és ausztráliai példákra hivatkozva, egyesek azt a tanácsot adták a társaságnak, hogy a hatalmas alagutban létesítsenek gom­batenyésztő üzemet, — nmm BEDÖRZSÖIÉS isHOzdi a nâfkalâzf, lűedííjilatma kaf, Miésf, renmatikss fát dalimba! Folíra'iat: PARFÜMÉRIA INTERNAJ10SALA BUCURESTL Str. CÂMP1NEANU No 17. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja, a kisebbségi és emberi jogok előhareosa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom