Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-22 / 272. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 0 ÁRA 5 LEJ ■■nnnBMnnnHRnn Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Pută Unirii 9. szám. — Tclefonczjm: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre S40 lej. — Magyarországra: negyedévre pengő. A többi külföldi államokba csak a 210, félévre 440, évente 10. félévre 20, évente 40 portókülönbözettel öbb­LVIÍ ÉVFOLYAM, 272. SZÁM. ) VASÁRNAP 1936 NOVEMBER 2 2. Bonyolódik az európai politika Edén külügyminiszter 3rvonatozia,hogy a nemzetközi viszályok milyen eseteiben lépne h&tbefegyveresen assexm „Az angol haderő csak védelmi célokra, vagy másokkal szembeni ki nem hivott támadás esetén használható a népszövetségi alap­okmány szellemében" - Angol alsóházi vita Barcelona tengeri ostromzárának kérdésében Olaszország, Németország és Japán támadó ményezésével szemben nem szorítkoznának a passzív védekezésre erélyes hangon ir arról, hogy a szovjetoro­szok esetleges támadó kezdeményezésével szemben, ami alatt ezúttal kétségtelenül a barcelonai ostromzárral kapcsolatos lehető­ségek is értendők, Németország, Olaszország és Japán Dem szorítkoznának tisztán a pasz- szfjv védekezésre. A „Giornale d‘Italia“-nak ezt a cikkét a félhivatalos Stefani-ügynökség táviratozta külföldre, ami a cikk jelentősé­gét még aláhúzza. Schmidt osztrák külügyi államtitkár ber­lini tárgyalásairól tegnap este hivatalos je­lentést adtak ki. A jelentés hangsúlyozza, hogy a barátságos szellemben folytatott tár­gyalások a politikai és gazdasági kapcsola­tok kibővítéséhez vezettek. Megállapították újra, hogy a julius ll-iki osztrák—német megegyezés gyümölcsöző együttműködést biztosit a két ország számára és módot ad arra, hogy a béke fenntartása érdekében az eddiginél Is sikeresebben együttmüködhes­senek. Érdekes részlete Schmidt államtitkár berlini látogatásának az a tanácskozás, me­lyet Bőiével, a külföldi németek megszer­vezésének vezetőjével folytatott. Ausztria hir szerint szintén német mintára készül a külföldön élő osztrák németeket megszer­vezni. A szüntelenül feszültebbé váló nemzetközi helyzettel kapcsolatban a brit birodalom evzctő egyéniségei mind feltűnőbb módon hangsúlyozzák a rohamosan kiépülő uj angol haderő jelentőségét. Ugv látszik, bőgj' az angol fegyverkezés elérkezett ahhoz a pont­hoz, amikor a kijelentéseikben rendkívül megfontolt angol miniszterek is nemzetközi érvként használhatják föl. Ennek az érvnek felhasználása természetesen mindig Anglia békés törekvéseinek kih a ngsuíyo zásával tör­ténik. Ez, tekintve, hogjT a brit birodalom érdekei valóban a békét kivánják, nem is egészen alaptalan, bár a békés törekvések kihangsulyozása évek óta mindenhol szinte obiigát bevezetése a legtámadóbb hangú kül­politikai kijelentéseknek is. Eden angol kiil- ügj’m'niszter tegnap választó kerületében, Lamington-ben mondott külpolitikai szem­pontból rendkívüli jelentőségű beszédet az újonnan kiépülő haderő felhasználási lehe­tőségeivel kapcsolatban. Ilyen határozott ki­jelentések Anglia nemzetközi kötelezettség­vállalásait illetőleg már évek óta nem hang­zottak el. A fiatal külügyminiszter minde­nekelőtt azt hangsúlyozta, hogy az angol fegyvereket sohasem fogják támadó háború­ban, vagy olyan cél szolgálatában felhasz­nálni, amely nem áll összhangban a nép- szövetségi alapokmány és a párisi szerződés szellemével. Ellenben — folytatta Eden — Angira érvényben lévő nemzetközi kötele­zettségeinek megfelelően felhasználhatók a brit fegyverek és fel is fogják használni őket Franciaország és Belgium védelmében nem- kihivott támadás esetén. Ha megkötik az Anglia által tervezett nyugateurópa'l meg- egyezést, akkor hasonló módon felhasznál­hatók lennének a brit fegyverek Németor­szág védelmére is, ha a szerződés valamelyik aláirója részéről a német birodalmat kihívás nélküli támadás érné. Végül pedig _ foly­tatta tovább Eden — arra is felhasználha­tók a brit hadsereg fegyverei, hogy segít­séget nyújtsanak más támadás áldozatainak őlyan esetekben, amikor ennek a segítség- nyújtásnak megítélésünk szerint a népszö­vetségi alapokmány értelmében helye van. A brit segítségnyújtás három lehetőségének felsorolása után Eden külügyminiszter még kijelentette, hogy a „felhasználható'4 szót tudatosan alkalmazta, mert nem lehet arról szó, hogy Angliát bármilyen automatikusan működő kötelezettség háborúba vihetné. Ez helyes is — tette hozzá Eden külügyminisz­ter — mert egyetlen országot sem lehet arra kötelezni, hogy esetleg létérdekeivel szem­ben is fegyvert fogjon. Beszéde folyamán még kitért a spanyolországi eseményekre is, hangoztatva, hogy Anglia tovább is ragasz­kod k a benemavatkozási politikához. Ha akadnak egyesek — mondta éles célzással — akik olajat öntenek a tűzre, ez nem jelent annyit, hogy minden tűzoltónak el kell hagy­nia az őrhelj'ét. A spanyol cseménj'ekkel kapcsolatban valamennyire enyhült g tegnapi pánikhan­gulat. Különösen Angliából igyekeznek csen­desítene a njugtala nságot, bár Londouban is bevallják, hogy a földközitengeri helyzet még az olasz—angol viszály napjaiban sem j volt annyira élére állítva. Remélik azonban, j hegj' Franco tábornok hadihajói nem fog­nak külföldi államok hajóival szemben kény­szer rendszabálj'okat alkalmazni. Londonban leginkább szeretnék, ha a további zavarok megelőzésére a benemavatkozási bizottság sürgősen megvalósítaná a már hetek előtt lett angol—francia indítványt, hogy nem­zetközi vizsgáló-bizottságot küldjenek ki a spanyol kikötőkbe. Ebben az esetben lehe­tetlenné tennék a hadianyagszállitásokat és egyik hadviselő félnek sem lenne jogcíme a békés hajózás megzavarására. Anglia külön­ben, amint Eiden tegnap az alsóházban be­jelentette, alicaníc-i megbízottja által figyel­meztette Franco tábornokot a tengeri jog nemzetit özi szabályainak betartására és ehhez a bejelentéshez hozzátette még Eden, hogy egyik spanyol hadviselő félnek sem hajlandó megengedni angol hajók átkutatá­sát. Másrészt viszont olasz részről a kor­mányhoz közelálló „Giornale d ltalia44 igen A külpolitika eseményéhez tartozik a lon­doni hír, hogy a török hajoraj Máltába ér­kezett az angol földközitengeri hajóraj erő­dített központjának meglátogatására. Egy S másik londoni hir szerint a hetek óta Ang- I liában időző Pál jugoszláv régensherceg teg­I nap hosszasan tanácskozott a londoni cseh­szlovák követtel. Végül pedig a külpolitika napi eseménj'ei közé tartozik, hogy Schacht német birodalmi gazdasági miniszter ankarai tanácskozásai után repülőgépen tovább uta­zott Teheránba és a perzsa fővárosban már meg is kezdte tanácskozásait. Alle© őrnagy kérdést intéz Edenhez LONDON, (november 21. Az alsóház ülé­sén Atlee őrnagy, munkáspárti vezér, Bar­celona kikötőjének a nemzetiek részéről tör­ténő esetleges bombázásával kapcsolatban Edén külügyminiszternek feltette a kérdést, hogy: a nemzetieknek ezt a ilépését az an­gol kormány nem tekinti-e kalóz-ténynek? A kérdésre Eden külügyminiszter azt vála­szolná, hogy az angol kormány eddig még egyik félnek a hadviseléshez való jogát sem ismerte el, tehát nem fogja tűrni, hogy & szembenálló felek bármelyike átkutassa az angol hajókat. Átlee őrnagy arra a kérdé­sére, hogy mit szándékszik tenni Anglia, ha a spanyol nemzeti kormány Barcelona ki­kötőjénél ostromzárat létesít. Eden felolvas­ta a burgosi kormány táviratát. Ebben Fran­co tábornok közölte, hogy „Barcelona ki­kötőjében botrányos fegyver és hadianyag­csempészés folyik, melyet a nemzeti had­vezetőség feltétlenül, ha kell, a barcelonai kikötő rommá!övése árán is meg fog aka­dályozni. Kéri tehát az angol kormányt, hasson oda, hogy barátságos, vagy semleges I államok hajói ne fussák át a barcelonai ostromzár határvonalát, nehogy a megindí­tandó hadműveletek folyamán kárt szen­vedjen dk“. A távirathoz lord Eden hozzátette, hogy az alicante-i angol ügyvivő már utasítást kapott Londontól és megfelelő biztosítéko­kat fog kérni Franco tábornoktól a nemzet­közi tengerjog tiszteletbentartására vonat­kozólag. Ha a spanyol partoktól három mér­(Folytatás a í6-ik oldalon.) ibga és a nemei orientáció A nemzeti-kereszténypárt vezére továbbra is kitart a berlini politika mellett BUCUREŞTI, november 2í. Mint ismeretes, a román sajtóban már hetek óta élénk vita folyik Goga Qcta- vian németországi látogatása után tett hírlapi nyilatkozata körül. A nemzeti- parasztpárt, amellyel Goga állandó harc­ban van, nyílt hazaárulással vádolta meg annakidején a nemzeti keresztény párt elnökét. Ez a támadás még jobban megerősödött akkor, amidőn a Völ­kischer Beobachter annakidején Goga nyilatkozatát csak hiányosan hozta. De még jobban Goga ellen fordult a román közvélemény akkor, amikor Benito Mus­solini nagy port felvert milánói beszédét elmondotta. Nem érdektelen tehát most Goga Oc- tavian újabb nyilatkozata, amelyet a Curentulnak tett. A Curentul Alfred Ro­senberg ismeretes revizióellenes nyilat­kozatának kapcsán azt kérdezte Gogá- tól, hogy milyen joyad tatásban részesüli Hősen­berg nyilatkozata a nemzeti keresz­tény párt részéről"? Goga válaszában kijelenti, hogy a Völ­kischer Beobachter cikkét elégtétellel veszi tudomásul. A maga részéről kü­lönben régtől ismeri ezt a német állás­pontot. A német reviziós felfogás nacio­nalista elvre van alapítva, mely a béke- szerződések aláírása során uj országha­tárokat vont Európában. A német család összekovácsolására vonatkozó revíziónak — hangsúlyozta Goga — semmi köze a magyar reviziós törekvéshez, mely­nek német politikai körökben nincs visszhangja. Ami pedig Goga előbbi nyilatkozatának hézagos közlését illeti, a hiányt Rosenberg most kipótolta. A nyilatkozat minden kétséget eloszlat, ezt egyébként a budapesti politikai kö­rök neheztelése igazolja. Goga szerint a nemzeti szociálizmus romániai népsze­rűsítésének lehet köszönni a német ál­láspontot, A nemzeti keresztény párt Bucuresti-i kongresszusán hatalmas tö­megek tapsoltak, minek annál nagyobb a jelentősége, mert a határok sérthetet­lenségét közvetlenül Mussolini beszéde után hangoztatta. Goga végül közölte, hogy a parlament szine elé viszi a kérdés tárgyalását. 1 Mit mond az Universul? Az Universul! nem elégíti ki Alfred Rosenberg nyilatkozata s uem tartja ez; elég tisztának. Újabb kérdést tesz íei Meg van-e elégedve Németország az eu­rópai államok jelenlegi határaival? Vé­leménye szerint nem lehet szó részleges, egész, esetenkénti, magátólértetödő. bet.- rozottan fogalmazott és másfajta reví­zióról. A milánói beszéd után határozol tabb állásfoglalást várt volna az Un; versul, főleg akkor, ha Rosenberg néniéi hivatalos részről felhatalmazást kapott nyilatkozatának közreadására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom