Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)
1936-10-11 / 236. szám
8 ELLENZIK mßzmxatmKMom 1936 október II. s .r.'.iv;.■ Ivjnx'k. A mérges piacok a béke Jeţ». tíVM'bb lnmuv.ai. (.ivartstik. esik > *k,t't tovább. m tulon erőnkkel. Minden lctegyvcr- v>. a .adó nyomassák el s kezeltessék úgy, mint a leg ve* élyescbb izgatás. Erősítsük meg t’bKn.í nk-.it. V: cuz igazi jó beteküetés. Am kor IWmuó és Adolf olyun végtelenül megnyugutö merészségről tesznek bizony. Agat. azt kiszem nyugodtan tanácsol Itatom az összes, háborús pániktól megs /illott Jelieknek: tekintsék félelmüket egyszerű ide- gősségi tünetnek. A film görbe tükrén Cj? Kétségtelen, hogy n film, ez a nagy tömegszórakoztató ma már olyan népszerű, hogy szinte elképzelhetetlen nélküle az ember élete. A film nagy üzlet, tömegcikk, amelyen rengeteget lehet keresni és rengeteget leltet veszteni. A filmen szereplő színészek a mai kor dédelgetett kedvencei, bálványai, akik közül sokat jobban megfizetnek, mint például az Egyesült Államok elnökét. Minden vonalon grandiózus arányú ez a félig üzlet, félig művészet, amely sokszor a városi kisember egyetlen szórakozása 1 — mert olcsó és könnyen hozzáférhető. Pedig bizony, hiába fejlődött olyan hatalmas arányban, azért még ma is ritka az igazán jó film. Az amerikai filmek nagyrésze is olyan gyerekes és gyönge alkotás, hogy a néző legtöbbször bosz- szankodik azon, hogy „frlmremek" megnézésére fordította a délutánját. Tele vannak a filmek rendezői hibákkal. Lássuk csak ezeket a hibákat, amelyeket talán nem is szabadna komolyan venni, hiszen a mozi illúziót akar kelteni. Mégis észre kell venni, márcsak azért is, mert állandóan ismétlődnek. Természetesen az amerikai és német filmeknek csak mintegy nyolcvan százalékáról van itt szó, a többi jobb. de az igazán jó filmek és nagv rendezők munkái kivételek. Először is: filmen minden gépirólány, manikűrös kisasszony, munkásnő, vagy bolti kiszolgáiólány tündéri szépség, csodálatosan fésűit fejjel, ragyogóan manikűrözött körmökkel. Rendben van. az ember szép arcokat akar látni a filmen s a statisztanőket is e szerint az elv szerint választják ki a „casting office“-ban. Mégis feltűnő ezeknek a mellékszereplőknek kifogástalan elegánciája és szépsége és ami fő, ez nem az élet. A filmen szereplő nyomorgó és ártatlan lánykáknak, akiknek apja iszik, anyja mosónő s nyomorúságos otthonuk egyetlen autóval igyekezett hazafele. Estefele járt már | az idő, gyönyörű, tavaszvégi alkonyi nap. Délután -hatoknais zápor zuduk a vidékre és a hegyekről lezuhanó viz és iszaptenger elsodort egy rozogább hidat az országutról. így nem tudott az autó keresztül menni s Jucikáék mit tehettek egyebet, egy kis kitérővel eikocsiztak Aknay uram portájáig. „Talán nem fog kidobni — vélekedett Jucik® mamája — s talán valami vacsorára való is fog akadni valahol?“ Elegáns, lassú siklással stoppolt a pompás > kocsi pont a konyhabejáró előtt s kecsesen j libbent ki belőle jucika, meg a mamája. Egy- j két lépéssel már bent is voltak a konyhában, j ahol a férj jelölt, földbirtokos ur, — aki fösvénységéből nem tartott szakácsnőt — éppen a kemence előtt ült egy padkán, térdei közt egy fazakat tartott, sajátkezüieg kavarva a vacsorához való puliszkát. Mikor a belépőket j megpillantotta, ijedten ugrott volna fel, de a két fálpatkó a kedves . sárgacsizmákon véletlenül összeakadt s Laci ur nagy nekilendültében hoisravágódott, a fazék puliszkát egyenesen Keövyné elébe tálalva. Szerencsére félreugorhattak a bő áldás dől s a nevetéstől pukkanásig feszülve hátrákíaik az ajtó fele. — Na, maga ugyan jói fogad minikéit —, , mondta nevetve Keövyné — itt úgy látom, ! már fuccs a vacsorának. Aknay nyögött egyet-kettőt, igyekezett I feJtápászkodni, de sehogy .sem tudta a patkóit kiszrabadnitiaioá. Felelt volna, de csak értelmetlen makogás jött ki a torkán; mire sikerült felállnia és kitámolyognia, már csak az eltűnő autóból virított ki pajkosan kuncogva távozó boldogsága. ■Ilii MIM—Ilim ......... ■ IW Iim dísze :» mama hozományként kopott vaiTÓas/.talkáju mii rongyos és müfoltus ruhájuk melleit kifogástalan selyem- harisnyájuk van. Ami az életben ugyancsak nem így szokott lenni. Az iszákos apáról jut eszünkbe. Ezer közül egy színész játsza meg túlzások nélkül a részeg embert. A filmen részeg azt lirszi, hogy ha állandóan tántorog és minden második szava után csuklik egyet, akkor t'lcget tett az emberábrázolás nemes müvéseztének. Nem figyelik meg a részeg embert s nevetségesen túlozzák a dolgot. De itt meg kell említenünk a többi filmatyákat is. Filmatyák, ha nem részegesek és nem zütöttek, elegáns gentlemanek, akik inkább idősebb szerelmesekhez hasonlítanak, mint apákhoz. Lányaikat állandóan simogatják, becézik és csókolgatják. Valódi atyáknak ez igazán nem szokása felnőtt lányaikkal. Legalább is nem ilyen sűrűn, mint a filmen. Más. Ha a filmen pap szerepel, ez vagv rettenetesen kövér és kedélyes, vagy pedig sovány és szikár és szigorúan merevarcu. Ez is egészen távol áll a valóságtól. A filmbeli gonosztevők is külön fejezetet érdemelnek. A valóságban gyilkosoknak, rablóknak és szélhámosoknak gyakran olyan arcuk van, mint akármilyen ártatlan kereskedőnek, iparosnak, esetleg ügyvédnek. Ezzel szemben a filmen a bűnözök hihetetlenül zordak és vadak, kócosak és durvahanguuk. A rendőrök pedig, a motorbiciklin, vagy rendőrautón száguldó rendőrök ugyancsak vagy nagyon kövérek és testesek és állandóan hadonásznak guinmi- botjaikkal. Vannak sovány rendőrök is. (Lásd papok.) Ila filmen megjelenik egy telerakott tálcát cipelő pincér, szakácsnő, vagy szobalány, biztosra vehető, hogy a tálcát két másodpercen belül felborítja valaki a tárcáthordóval együtt. Pedig ez sem történik meg olyan nagyon gyakran Különben a filmszobalányok ugyancsak vagy gyönyörűek és elegánsak, vagy öregek és komikusak. Középút nincs. Még sokáig lehetne folytatni ezt a listát, de felesleges. Mindenki tapasztalhatja őket, aki megnézi a legközelebbi lucatslágert, a szép hercegnővel, holdfénnyel, titokzatos szerelmessel, akit betörőnek néznek s akiről kiderül, hogy a milliomos törvénytelen fia és anyja olasz grófnő volt... A/. L. Levelezőlap-konjunktúra az idegenforgalomban BUDAPEST, (szeptember.) öt-hat évvel ezelőtt még összesúgott a Belváros, ha az egyik Váci-utcai üzletben idegenek jelentek meg. Ezen nem is volt csodálni való, mert ha be-betévedt egy amerikai a pesti boltokban, mindig degeszre tömött bugyelláris volt a zsebéiben. Amig a nagy tengerentúl a válságelőtti évek boldog konjunktúrája virágzott, a Váci-utcai boltosnak csak egy kívánsága volt: mindennap egy amerikai vevő. Azóta egy kissé felfordult a világ. Az amerikai egészen eltűnt a pesti utcákról, helyette ezrével jöttek más idegenek, de ezek már nem százdollárban számítottak, hanem pengősökben. Ez ma a kereskedők nagy szomorúsága. Idegent annyit látnak, mint még sohasem, de ha a mai nagy vendégjárás után este összeszámolják a kasszát, még mindig sóhajtva gondolnak vissza a konjunktúra szép éveire, amikor kevesebb tétel szerepelt a könyvben, de az a kevés elvitte egy hét gondját is. Képtár helyett képeslap A mostani idegen-forgalom mégis egészségesebbnek, tartósabbnak Ígérkezik, mint a válságelőtti volt. Budapest ma már nemcsak a furcsaságokat kereső hivatásos világjárók célpontja, hanem a jó polgári középosztály kedvelt kirándulóhelye. A mai idegen nem hordoz aranyhegyeket a csekkkönyvében, de annál több jókedvet, érdeklődést, tanul ni vágyást hoz magával. A nagy társas-autóbuszok jóleső elevenséget hoznak az utcákra, a kereskedő pedig, ha nem is gazdagszik meg, örömmel sepri be a kis tételeket. A Váci-utcai rrmkereskedésben. ahol tiz évvel ezelőtt mindennap valóságos kis képtárat adtak el ilyenkor nyáron, ma nagyobb a mozgás, mint akkoriban. Szinte karácsonyi forgalomra emlékeztető az ajtó állandó nyitogatása. A mostani „nagy cikk“ a képeslevelező-lap, ebből mindennap annyit vesznek a külföldiek, hogy a forgatható állvány estére csaknem teljesen kiürül. Sajnos, nagyértékü műtárgyakat nehéz eladni s ennek nem is az idegen az oka. — Ha van is költőpénze, nem vehet nagyobb tárgyat, mert amig hazajut, rengeteg magas vámhatáron kell átvergődnie. Aki pedig ma utazik, pihenni, szórakozni akar, nem pedig hosszas vitákat folytatni idegen nyelven a különböző vámközegekkel, akik egy európai körutazás során mindennap l>c- kukkantanak egy párszor az utas csomagjába. Megjöttek az amerikaiak De van valami biztató is ebben a levelezőlap-konjunktúrában. Az idén ismét megjelent az amerikai. Megint itt vannak ozok a nagyon csinos, nagyon karcsú hölgyek, akik párosával jönnek be az üzletbe, körülnéznek, aztán körülbelül igy nyilatkoznak: — Szeretnék valami szépet venni . , . A ..szép“ régebben száz pengőnél kezdődött. ma pedig három pengőig terjed. Három pengő erejéig aztán visszajönnek kétszer, háromszor is. Ugyanígy alakult át a könyvesbolt idegen- forgalmi szezonja is. Nem a diszköíéses drága könyvek járják mostanában, hanem a könnyű olvasmányok, de ebből aztán sok fogy. A viszonyok változásával itt is megjelent a „nagy cikk“ :az idegennvelvü pesti útmutató, a magyar népművészetről, konyhaművészetről. műkincsekről szóló sokféle kiadvány. Van ezek között olyan is, amelyet kivétel nélkül minden idegen megvásárol. Érdekes, hogy könyvet leginkább az angol vesz. Az angol utas szeret olvasni, csak legyen mit. Akármilyen gazdag is ez utazási programja, akárhány miizeumot. nevezetességet kell még ma elintéznie, úgy rendezi be <t7. életét, hogy legyen naponta egy nyugodt órája, olvasni. A magyar háziipar karrierje Á legnagyobb karrierrel természetesen a magyar iparművészeti és háziipari cikkek dicsekedhetnek. A szép magyar hímzést, a jobbrainőségü cikkeket is vásárolják a külföldi vendégek. Mindig specialitást keresnek, jellegzetesen magyaros dolgokat. Kár, hogy kevés a pénzük és a kereskedők nagyrésze kénytelen alkalmazkodni a megapadt pénztárcákhoz, ment bizony sok olyan áru is kerül így az idegen kezébe, amit szaknyelven „bóvlinak“ hívnak. A háziipari boltoknak most jó konjunktúrájuk van. A külföldiek közül ma a középosztálybeliek a legjobb vásárlóik. A magyar háziipari cikkek világviszonylatban ma is igen olcsóak. Érdemes volna azonban, ha a kereskedők megszívlelnék azt, hogy a polMegjelent és már kapható a „Magyar Larousse“: RÉVAI 2400 hasábon, 1200 oldalon, 35.000 címszót tartalmaz, 2000 szövegképpe!, 32 darab melléklettel, 29 egész oldaiasszines térképpel, rendkívül erős kötésben. Még SZEPTEMBER hónapban előjegyzési ára 430*— lei ALlllVlljfMég néhány példány kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj. - Most vegye meg, mert később 600 lej les?. Vidéki rendeléseket utánvéttel, azonnal intézünk: Horváth Jenő: Versek orron. A névlm' csak véget, iszapot láttam, lm Idnyujtózi/tt a idz, au ni halott. Az volt az álmom: u harc, a tenger, felhőt korbácsoló, mindig nyugtalan, táncom tomboló életemmel. Most bélcés völgybe zárt a hivat ásom s teiHjrr már csak a mélybe‘ ha vagyok, S:envedéJy nem dob csillagokra fel. Uc elsimul vizek tükörén az ég letekintve önmagára lel. A GONDOLAT SZÜLETÉSE. Mint álomi olyan észrevétlen. Meglep és szólni se vágyai, ahogyan átfog, bűvöl a csend. T ü ndérmu zsiJca hívogat, kerget. Fehérbe gyű hűik mind a színek és a látásod távol, távol. Rohannál a terhes lélek-éjben riadtan s állasz úgy, megigézve: elvarázsolt mesebeli élet. Sirás fojtogat, melled elszorul, szárnyal a kedved ismeretlen vágymezők felé. Elet a háládnak testvére már, olyan közel van, olyan egy. El az emlék és n jövendő felnyitja pecsétes titkait. Es ahogy állasz: mezítelenf reszkető vágyban az Üj előtt, mint virág, éppenhogy lebomlott, az első napsugár füzében — valaki furcsán átölel, tiszta gyönyörrel, mégis fájón, bogy lelked borzongva felsikolt . . j s szóba, márványba, színbe vésve megszületik n Gondolat. ermgvKsum: gr-*w».yii■■■——— —l— gári osztálybeli külföldi nem éppen csak szórakozásból adja ki a pénzét. Használható do’got is szeretne kapni. Éppen ezért jó volna. ha még inkább megszerveznék a háziipar és a kereskedelem együttműködését. Barcelona helyett Budapest Az igazi nagy üzleti konjunktúra a jelek szerint az idén őszre tolódik el. őszre Budapestnek lesz páratlan idegenforgalma, mert előreláthatólag ebben az évben kevesen fognak Spanyolországba utazni. Tapasztalat szerint ugyanis a szeptemberi és az októberi idegenforgalom termését mindig a spanyolok aratják le. Az amerikaiak és az angolok tö- j megesen utaznak a szezon végén a spanyol j fürdőhelyekre, ahol még akkor is szép eny- 1 he az idő, amikor Angliában és Eszak-Ame- j rikában már beköszönteuek az őszi esők. Az I idén a s,paúyol forradalom teljesen meg fog ia változtatni az idegenjárás útirányát. (00Aln 74 lejes regénye. Fűzve is kapható 53 lejért az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. szám,
