Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-11 / 236. szám

ELLENZÉK ff Gallia" Franco-Română Selyemgyár Selymek — Gyapjúszövetek Vevőinknek kedves meglepetést akarunk szerezni. Elhatároztuk, hogy egy üveg kitűnő Fuinee—Lubin—Paris parfümöt adunk ajándék képen mind n egyes hölgynek, aki kivétel s őszi gyapjú-selyem és szövöttáru készletünkből legalább 1000 lei értékűt vásáról. — Ezen aj ndékkal úgy a „GALLIA“ központ, mint a többi fiókok is szolgálnak. Tekintettel arra, hogy c parfüm csak korlát It mennyiségben áll rendelkezésre, kérjük régi vevőinket látogassák meg haladéktalanul a „GALLIA“ lerakatok BRAŞOV Piaţa Libertăţii No. 3 (Szabad*ágtér (Búzasör) CLVJ Strada Gen. Neculcea 2. SIBIU Str. Regina Maria 7. (Heltauergasse) PAÂL Jón VASÁRNAPI RIPORTJA: A manchesteri hercegnő a kutyája miatt nem megy el a londoni királykoronázásra Riport egy német vadászkutyáról, „ak;neku a gazdája palotát vásárol a Qui d’Orsay-n, Párisban- xrr««•->. -!BB7 rarc SZEMEIVÉNYEM MAGYAR laPJAgNWBÓl „BRASSÓI LAPOK" Brasov: A CJ-nj-i imnvk a kamura i \~i kis:- tűsökön véres duluko* dás'tvm robbant ki az izgalom, melyet a jobb- onhili izgatások »i 1 tót tok l>elo az <•<?<!' ennyi* : a ogvsíSgosuek látszó munkásmozgalmakba. S/omiól'letü példa ez. A jobboldal, ni »ul min deniitl, itt is a rendes, ná í.is es a rendtartás hazafias csomagolásba burkolt jelszavával jön. Ott is, ahol van még rétid s ahol a rendet öpjH'n a józan halo Mali polgárság <',s munkásság érzi a legnagyobb kincsnek Mi­után azonban u jobboldal mindonkéfpen ren­det akar teremteni, tehát rendellenséget csi­nál előbb, összetűzéseket erőszakol ki, za­vart teremt, hogy igazolja valahogyan magát, hogy létjogosultságot teremtsen magának. Régi módszer ez már s nem is a jobboldal találta ki. A jobboldal csak átvette, amint mindent átvett n baloldaltól, ami abban rossz volt, hogy megsemmisítse vele mind­azt, ami viszont jó és szükséges volt: ami haladás „KRASSÓSZÖRÉNYI LAPOK“ Lugoj M.-.-n• \ magyar történelem miauién nagy kom 'megteremtette a maga torz figu­ráit, melyek ugv tartoztak hozza a nagyok­hoz és a hősökhöz, mint a fényhez az ár­nyék. A mi korunk is nagy korszak a ma­gyar történelemben és lám, ki is termelte n maga árnyait. Ezek között a pálmát viszik a inártirkák. Itt sürögnek-forognak. jajgat­nak és vonaglanak körülöttünk, vagy szo- l>orrá merevedve modellt állnak egy láthatat­lan szobrásznak. Mindenütt beléjük botiasz, amint gőggel vagy világfajdalommul, de ren­díthetetlenül játszák nagy szerepüket. A már- tirkákra nincs szükségünk! Társadalmi ak­ciót kellene ellenük indítani. Minden fiatal­nak kötelessége terjeszteni a felfogást, mely elítéli, lehetetlenné teszi a martirkák veszé­lyes játékait. „MAGYAR LAPOK“ („A Népszövetség és a vallásszabadság“, dr. Balogh Artúr1: Tizen­hetedszer ült össze a Nemzetek Szövetségé­nek közgyűlése, hogy foglalkozzék mindazok­kal a kérdésekkel, amelyek a világ békéjét érdeklik. Ennek a munkának értékéről már a tizenhét év tapasztalatai alapján megformál­hattuk véleményünket. A genfi apparátus leg­több kérdésben nem váltotta be a hozzá fű­zött várakozó sokat. Sőt ellenkezőleg, majd­nem teljesen csődöt mondott. Hogy a hábo­rúknak sem elejét venni nem -tudja, sem a már kitört ellenségeskedéseket nem képes megfé­kezni, ismételten bebizonyult. Ha kisebb je­lentőségű dolgokban eredményeket tud fel­mutatni, ez valóban nem menti a nagy kér­désekben mutatkozó tenni nem tudását, vagy nem akarását. A genfi intézményt valóban nem azért alkották, hogy az országutakon való közlekedést egységesítse az államok között. „SALONTAT LAPOK“ Saíonta („A szövet­kezeti hitelélet“): Ardeal, Banat, Sa,tmar. Ma­ramureş és a Cris-völgy magyar lakossága hivatalos becslés szerint is megközelíti a másfélmiUiós létszámot. Ha ennek a néptö­megnek csupán egytizenhatodrésze — vagyis minden tizenhatodik lakos — jegyezne szö­vetkezeteinknél egy-egy darab 500 lejes név­értékű részjegyet, -mintegy negyvenmilliónyi nj tőke állana a néphitei rendelkezésére. Oly igen jelentős összeg tehát, amely pénzgazda­ságunk hínárjából könnyűszerrel kisegítene és a kezdet nehézségeit elhárítva, hitelszö­vetkezeteink önmagukat tudnák kiadósán, jelentősebb külső segítség nélkül táplálni. Bölcsen tudjuk, hogy ily példamutató ösz- szefogásra nem .számíthatunk. Pedig ez nem lehetetlen, amint e. szászok ragyogó példája igazolja. Mi a tettekkel tényező megmozdu­láshoz szerényebb eredményekkel is beérnők. Valljuk azonban, hogy ütött a tizenkettedik óra. Végre rá kell eszmélnünk saját életér­dekeinkre, amelyeknek parancsszava a tettre- kész, áldozatos, jövőbe tekintő kölcsönösség­re épitett önsegély. „SZABADSÁG“ Oradea („Á választások el­halasztása után“): A kormány rendeletileg elhalasztotta nemcsak városunkban, hanem az egész ország területén a községi és megyei választásokat. Az elhalasztás oka papíron költségvetési szempont, vagyis nincs pénz a választásra, valóságban (pedig politika és pe­dig pártpolitikai érdek. Egyszer azonban a polgárság újból megjelenik az urnák előtt, hogy átadja a városok, községek és megyék vezetését azoknak, kik a nép bizalmából lesz­nek hivatva a kormányzást gyakorolni. Ez az idő pedig már nincs .messze. A magyar pol­gárságnak mindent el kell követni, hogy ez az idő készületlenül ne találja, hanem adott pillanatban tömören és egységesen sorakoz­zon fel a demokrácia és antonómiia zászlója alatt! Mindenkinek, ki a demokrácia és au­tonómia öntudatos harcosa, tudrri kell, hogy előhb-uióbb újból az urnák elé kell állni. A mi sorsunk a demokrácia és az önkormány­zat zászlója alatt fog eldőlni és éppen ezért minden kisebbségi embernek, polgárnak és munkásnak, nőnek és férfinak ebben a tábor­ban van a helye. PÖSTYÉN. 1936 október elején. (COPYRIGHT by Jóh Paál.) A hölgyet, aki ma délután két órakor uta­zott el nyolchengeres Paceard kocsijával Pöstyénből, Duchesse of Manchesternek hív­ják, Anglia egyik legelőkelőbb peer-jenek hit­vese, kevéssel múlhatott negyven éves és máris — nagyanya. Manchester hercegének hitvese elegáns és szép osszony, egy fia és két lánya van és mindegyiküknek megvan már a maga regénye. Fiáról sokat irtok a la­pok, amikor az belépett az idegenlégióba, leánya: Lady of Montague a világ egyik leg­szebb asszonyainak egyike, maga a hercegnő pedig annyira érdekes és excentrikus életet , él, hogy — ehhez hasonló az angol előkelő arisztokrácia szertelenségei között se akad. A manchesteri hercegnőnek van egy ku­tyája, Alex-nek hívják, barnás sárga német farkaskutya, a hátán fekete csíkkal és hosz- szu szőrrel, ezt a kutyát a fenség szinte el­képzelhetetlen szeretettel veszi körül. Ide Pöstyénbe is két autóval érkezett meg, a maga sötétkék Paccard-kocsijával — ennek fehérek a kerekei — és egy hatalmas Talbot- kocsival, amelyik Alexet, a kísérőjét, a ku­tya ágyát, a ház kedvencének főzőedényeit és a kutya külön étkező-szervizét szállította. A Duchesse of Manchester elegáns lakosztályá­én — a Thermia Palace-ban külön szobája van Alexnek — „aki“ külön orvosi felügye­let mellett iszappakolásokat is kapott, mert pár évvel ezelőtt Stuttgartban megoperálták és a stuttgarti specialista — erről külön írok még — iszapfürdőiket rendelt Alex számára. Alex az oka annak, hogy a Duchesse of Mainchester örökre — legalább is addig, m:g Alex él — nem teszi be lábát Angliába és nem látogatja meg hatalmas angliai domí­niumát. Az angol törvények értelmében ugyanis a kontinensről kutyát eg}'ál tatában nem lehet a brit birodalom területére bevin­ni és a fenséges asszony Alex kedvéért nem­csak feláldozta londoni saesea-t, férjét és an­gliai otthonát, hanem palotát vásárolt Pa­risban, megvette a Quai d‘Orsay-n a 83. sz. ősi palotát, hogy állandó otthont teremtsen Alexnak. Ebben a palotában valóságos ap- partement veszi körül a különben rendkívül intelligens és a Riviérán sokszor dijat nyert ebet. Hat esztendő óta jár Pöstyénbe a Duchesse of Manchester és mindig magával hozza ide Alexet. Talán három esztendeje annak, hogy a Thenmia Palace előtt nagy kerti ünnepélyt rendeztek. A hercegnő kezelőorvosa, Schmidt László doktor is ott volt ezen az ünnepélyen és o hotel portása egyszerre csak azzal az üzenettel szalad az orvoshoz, hogy a herceg­nő sürgősen kéreti. Schmidt doktor felsiet a hercegnő lakosztályába és az ágyban, köny- nyek között találja őfenségét. Elölte egy ha­lom te'egramm. Az orvos azt hitte, hogy ta­lán a sürgönyök okozták a szomorú hangu­latot, azonban kiderült, hogy a hercegnő bá­natának Alex volt az oka. — Nézze csak meg doktor ur a kutyám lábát, mennyire meg van dagadva — mondta szinte fuldokló zokogás közepette s a dok­tornak arra a megjegyzésére, hogy talán mégis jobb lenne az állatorvost hivatni, fel­háborodva jegyezte meg: — Hova gondol? Csak nem bízom Alexet egy ismeretlen állatorvosra . . . Schmidt doktor tanácsára aztán elküldték Alexet Stuttgartba egy ismert kutyaspecialls- tához. Lady Montague három napig utazott autóval, maga ült a volánnál és a hercegnő­nek naponta négyszer kellett telefonon je­lentést tenni Alex állapotáról. Az esti látogatás végén Schmidt doktor megkérdezte, hogy az ágyon levő táviratok nem tartalmaznák-e valamelyes izgalomra okot adó hirt és a duchesse kézlegyinitve, szinte félvállról mondta: — Ah, dehogy, a másik lányom sürgönyö- zölt, hogy kisgyereke született . . . Az első unokánál is fontosabb volt Alex, „akit“ kü’önben a stuttgarti kutya-professzor megoperált és iszap-pakolást rendelt el o szá­mára. Azóta a duchesse és Alex egyszerre kapnak iszap-ipalkolást Pöstyénben. A hercegnő — Anglia egyik leggazdagabb hölgye — a tavaszt a Riviérán, Cannes ben, ö saesont Párisban tölti, a nyár végét Pös­tyénben, londoni palotája zárva és elhatáro­zott szándéka, hogy VIII. Edward koronázá­sára, ahol férjének, a manchesteri hercegnek fontos közjogi funkciója van, sem megy el, ment — Alexet nem viheti el magával. — Alex nélkül nem lehet élni — mondta nekem ma délben, amikor Schmidt doktor bemuta­tott neki. Először kijelentette, hogy hírlap­író val elvből nem beszél, amikor azonban a I doktor ur azt mondta, hogy én egy „ebte- : nyésztiési szaklap“ számára akarok cikket Ír­ni Alexről, csillogó szemekkel változtatta meg előbbi merev elhatározását. I Péntek, XI. 13. este fél 9-kor FAUST „Margareta“ szerepében | Szerdán, XI. 18- tél 9 órakor Bohém-élet „Mimi“ szerepében Vas., XI. 22. d. u. 3 órakor | \Ho Srp.anti me" *i nvncPiárrm női szerepben J ROMÁN OPERA, CLUJ 6 rendkívüli előadás I Î PIA*IGrY primadonna fellépésével előadásra kerülnek Rendes helyárak, — Bérletek érvényesek, jegyek elővédben csak a színház pénz­táránál a szokott időben kaphatók! 5 Hétfő, XI. 23. esté fél 9-kor RIGOLETTO „Gilda“ szerepében Vasárnap, Xf. 29. fél 9-kor ! T R AVI AT A címszerepben I Szerda, XII. 2. este fél 9-kor \ Pillán ló kisasszony címszerepben I 9.16 ok ló bér II. Uí re nd az idegenek ellenőrzéseken BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósító jótól.) A belügymiriis/.lérnmibiiii most készült el az. a rendelkeznék, mely az. ide géneknek az országban való tartózkodó sát szabályozza. A rendelet elkészítési ben munka és kereskedelemügyi mi Misztérium is közreműködött. Az idege nek kérvényeinek felülvizsgálására két bizottság alakult. Az első bizottság an nak a minisztériumnak képviselőiből áll, melyhez a kérvényeket címezték. Ez a bizottság a központi állambiztonsági hivatal mellett működik. A második bi zotlság három tagból áll és a bizottság elnöke Bentoiu belügyi alminiszter. Ez a bizottság dönt majd mindazon kérve nyék felelt, melyeket az első bizottság határozatát megfelebbező idegenek kül­denek be. A szabályrendelet tervezetét most tárgyalják és néhány napon belül nyilvánosságra lógják hozni a rendelet végleges szövegét. Iuca belügyminiszter ugyanakkor szi­gorú rendeletet adott ki, hogy az idege­nek érdekében semmiféle kijárás ne tör­ténhessen. A vidéken tartózkodó idege­nek tartózkodási engedélye ügyében az állambiztonságr hivatal, a fővárosban tartózkodó idegenek kérvényei ügyében pedig a rendörprefektura dönt. A felebbezési bizottság tagjai: Sergiu Dumitru belügyi és Alexandrescu Ro­man munkaügyi államtitkárok, elnöke pedig Bentoiu. A kérvények ügyében a következőkép járnak el: A belépési, vagy tartózkodási engedé­lyekre vonatkozóan kizárólag a kérvé­nyek felülvizsgálásával megbízott bizott­ság dönthet, mely egyúttal értesíti az állambiztonsági hivatalt és a munkaügyi minisztériumot is a kérvényező szándé­káról. Az állambiztonsági hivatal abban az irányban véleményezi a kéréseket, hogy az illető az állam rendjének szem­pontjából megtürhető-e az országban. A munkaügyi minisztérium a nemzeti munkavédelem szempontjából vélemé­nyezi a kéréseket. Azok, akik a bizott­ság határozatával nincsenek megeléged­ve, a felebbezési bizottsághoz fordulhat­nak jogorvoslatért. A szabályrendelettel kapcsolatban szó­ba került az idegeneknek újabb általá­nos ellenőrzése. Úgy döntöttek, hogy a tartózkodási engedélyeket legfeljebb egy évre hosszabbítják meg. A MIGRÉN ÉS AZ IDEGESSÉG azon esetei, amelyek a gyomor- és bé Jm üköd és zavarából erednek, gyakran már egy pohár természetes FERENC JÓZSEF keserüviz használata ál-fal is megszűnnek. Orvosok sjánlják. Nem exportálnak a leértékelt valutával rende kező országokba BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitó­jától.) A romániai exportőrök szövetsé­ge Brancovici professzor elnökletével ülést tartott, melyen elhatározták, hogy nem exportálnak azokba az országokba, amelyeknek valutáját leértékelték, illet­ve csak abban az esetben tartják be a megállapodásokat, ha a leértékelés előt­ti értéket fizetik ki az árukért. A magyar, jugoszláv és bolgár expor­tőrök hasonló álláspontra helyezkedtek. Külföldi sorsjegyeket nyomattak. Bucu­resti-ből jelentik: A lasi-i hatóságok erélyes nyomozást indítottak élelmes szélhámosok ellen, akik külföldi sorsjegyeket nyomat­tak, melyeket 4—5 ezer lejes áron bocsá­tottak áruba. Igen sok sorsjegyet hoztak így forgalomba és a pénzt 20—30 havi rész­letekben vették fel áldozataiktól. A sorsjegy kibocsátójaként „Hermann et Corty“ bécsi Haffingerstrasse-i cég szerepelt. Négy év után, mikor a sorsjegyvásárlók közül már többen kifizették részleteiket, követelték az ügynököktől a sorsjegy eredeti példányát. Néhány nappal ezután levelet kaptak az állítólagos bécsi központtól, melyben arról értesítették a sorsjegyek tulajdonosait, hogy az eredeti papírokat nem engedik az ország­ba hozni, de ez nem okoz semmi nehézséget, mert a sorsjegytulajdonosok részfvehetnek az eredeti sorsjegy birtoklása nélkül is a húzásban. Ennek időpontja azonban egyre késett. Hosszabb idő elteltével az ügynökök ismét megjelentek a rászedett kereskedőknél és iparosoknál, kiknek felajánlták, hogy ne­gyedáron visszaveszik sorsjegyeiket. A be­csapottak közül többen ráálltak a vásárra s ugyanakkor feljelentést is tettek a szélhá­mosok ellen. Kiderült, hogy a hamis sors- jegyárusitók többmillió lejt csaltak ki ügy­feleiktől. Az eljárás folyik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom