Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)
1936-10-10 / 235. szám
7936 október 10. ETXBWZ'ÉK D?»áma a Manasturon Súlyos tanúvallomások a manasturi lókereskedő gyilkosának b Cinikus és megtöri vádlottak, bőbeszédű tanuk a főtárgyaláson CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Tegnap kezdte meg a helybeli törvényszék Nicolau tanácsa Baciu Ion szolgalegény bünperét, aki ez év április 19-én több fejszecsapással meggyilkolta Alb Iosif Manastur-i lókereskedőt. Baciun kívül ugyancsak a vádlottak padjára került Chism Andrei napszámos is, aki a vád szerint úgy a gyilkosság előkészítésében, mint annak elkövetésében tevékeny részt vett. A- Manastur-jak tarka tömege zsúfolásig megtöltötte a tárgyalótermet s amikor a két vádlottat bevezetik, izgatott és feszült figyelemmel lesik a törvényszéki elnök szavait. A pernek 16 tanúja van, köztük az áldozat felesége is, aki ellen az ügyészség bizonyitékok hiányában elejtette a vádat. Á rettenetes kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság kivizsgálása során ugyan is az a gyanú merült fel, hogy Baciu vádlott az áldozat feleségével benső viszonyt folytatott és tettének elkövetésére főképen ez ad magyarázatot. A tegnapi tárgyaláson a vádlottak, valamint a tanuk kihallgatása és ezeknek többszöri szembesítése után ez a gyanu- ok csak megerősödik. De lássuk, mi történt április 19-én este kilenc óra tájban? Fiatal, 20 éves legényke Baciu Ion. Személyi adatainak felvétele után elmondja, hogy vasárnap este a Manastur-i legények báljáról hazatérve, az istállóba tért be, ahol nemsokára megjelent gazdája. Ebben a pillanatban a kezében levő fejszével hatalmas csapást mért Baciu áldozatának fejére, aki az ütéstől azonnal elterült az istálló ajtajában. Beismeri tettét, de azzal védekezik, hogy gazdájától való félelmében, aki, mint mindig, aznap is szidta és megve- réssel fenyegette; pillanatnyi elhatározásában ragadott fejszét. . . s hogy aztán mi történt, semmire nem emlékszik. Tettének előzményeire sem tud fevilágo- sitást adni, tagadja, hogy előre készült a gyilkosságra és tettestársára nézve pedig határozottan kijelenti, hogy ennek semmi köze nem volt a gyilkossághoz és csupán hazakisérte őt, majd búcsút véve tőle, tovább állott. Az elnök figyelmezteti a 'vádlottat, hogy a vizsgálóbíró előtt tett vallomások nem említik, hogy gazdája rosszul bánt volna vele. majd általános figyelem közit a következő kérdiíst intézi a vádlotthoz: — Soha nem vetettél szemet gazdád feleségére ? — Nem. Ennek semmi köze a gyilkossághoz — feleli határozottan. — A vizgálóhiró előtt pedig azt vallottad, hogy: „bizony, nem egyszer gondoltál erre“. Most melyik az igaz? — folytatja az elnök. Majd tovább olvassák vallomását, de a gyilkos semmire nem emlékszik, vagy pedig tagadó választ ad. Az eldugott fejsze vértől beifröcskölve, az állítólagos kakas és bárány- ötés, a pincében megtalált véires vasvilla . .. mind felélednek a torvényszéki jegyző felolvasásálban, a vádlott össze-vissza beszél, ellentmondásba keveredik magúval, de leginkább hallgat, behúzza daróckabátja közé fejét és ugyanezt csinálja akkor is, mikor fél- reültetik, hogy végighallgassa elvetemedett tettének apró és izgalmakban bővelkedő részleteit. Tőle elég volt ennyi: beismerte, úgy ahogy, tettét és menti, ami még menthető. Chisru Andrei a második vádlott következik. A vádirat szerint együtt határozták el a gyilkosságot. Úgy tervezték, hogy Baciu fejszét ragad gazdájára, ő pedig készenlétben áll, arra az eselre, ha társának nem sikerül tervét keresztül vinnie, ugyanakkor pedig a vasvillával megszórja az egyik ló lábát és előállnak azzal a mesével: szegény Alb Iosi- fot agyonrugta a ló. Mondtuk is nem egyszer, hogy ne üsse a lovakat, mert még pórul jár. — Együtt ittunk a korcsmában Felecan- nál. Majd hazatértünk Alb Iosif lakására, de én az udvaron csak néhány percig maradtam és azután eltávoztam. Az elnök számonkéri, hogy hol töltötte a gyilkosság utáni napokat. Es ha munkanélküli volt azalatt a pár nap alatt, a vasárnapi bálira pedig egyik Manastur-j gazdánál1 a jobbik ruháját vette fel, miért nem ment ruhát cserélni a rákövetkező szerdán, mikor a tiszt- viselőteleipi és vörösdombi ‘barangolások után újra munkát kapott az Edison-mozi közé- léten. — Kerülted Manasturt, mi? Mert volt okod rá. (Ghisiut a rendőrség csak egy bét múlva, köröző levél alapján fogta el.) Ghisiu erre még azzal próbál védekezni, hogy nem sajnálta ünneplő ruháját, de mindjárt az első tanú rácáfol vallomására. A tanúkihallgatásokat délután kezdte meg a törvényszék és a késő esti óráikban egy tanú kivételével mindnyájukat kihallgatták. Izgalmas jelenetek között, a tanúskodásban szinte rés átvesznek a Manastur-iak is. A közhangulat nagyon a vádlottak ellen szól. Több hang kiabál tele a tanaik 'vallomásaiba. Elsőnek az áldozat hozzátartozóit, két testvérét és édesanyját hallgatja ki a bíróság. Zavarosait valíaitafe a wádloiS^k I „ffazadik“ — kiáltsa a hallgatóság Alb loan dohánygyári munkás bőbeszéd- del mondja el, hogyan találta testvérét az istálló bejáratánál. Mellette pedig Baciu mondta a lórugásról szóló mesét. Az áldozat feje ekkor már ronggyal volt bekötve. A mentéikkel a klinikára rohant s mikor leveszik a kötést: — Doktor űr, ez nem lórugás. Ez a fejsze éle, meggyilkolták — kiáltottam kétségbeesetten. — Bravó uram, eltalálta. Értesítse a rendőrségei. — Aztán mikor kimentünk Chendi kapitány úrral, rögtön azt mondtam: Kapitány ur, csak Baciu lehel a gyilkos. Elnök: Miért gondolta ezt? Tanú: Alb nem egyszer panaszkodott nekem, hogy rosszul él a feleségével, még pedig a legényke miatt. Az elnök ezután Oh hiúra nézve kérdezi meg a tanul, aki elmondja, hogy a holttest boncolásánál ott látta a többi klö\r ül állök között, szalonnát és kenyeret evett. Mikor pedig megkérdezte, hogy képes erre. azt felelte, nem kényes természetű, belőle is Vágott volna egy darabot szívesen — és rámutatott a boncasztalon fekvő hullára. A teremben mindenki felhördül erre a vallomásra. Elszörnyülköríve néznek Ghisiura, aki lesüti szemét a vádlottak padján. Elnök: Na, látod Ghisiu, nekem azt mondtad. hogy napokig a mezőn kószáltál. Vádlott: Nem voltam ott a boncolásnál. Nem igaz! A tanú továbbiakban az áldozat feleségére vall terhelőén, aki szerinte nagyon tel tette a sírást.-—- Mikor jöttünk haza a klinikáról, ahonnan a temetési engedélyhez szükséges bizonyítványt kivettük, azt mondta az asszony, hogy minél egyszerűbb temetést kell rendezni. Kérdeztem, miért és ő azt válaszolta, hogy maradjon valami a vagyonból. Egy hang a tömegből: Nem igaz, hazugság! Elnök maga elé hivatja a kiabálót. Rus Pavel, az asszony egyik rokona, aki vitatja igazát, hogy az teljesen ki van zárva, mert az asszony a temetés előtt vizsgálati fogságban ült. I „Szeretve mind a világ végéig“ A kedélyek nehezen csillofpodnak le. Következik Alb Anna, az áldozat édesanyja, egyszerű falusi asszonyka. Egy házban laklak a fiával. Bőbeszédüen (különben mindegyik Alb-tanú hosszasan fejti ki nézeteit s mikor a kihallgatások végződnek, még mindig van valami hozzáfűzni valójuk) elmeséli, hogy fia nemi egyszer figyelmeztette, zárni kell a kamarát, mert a legény ezzel a tekergő barátjával (Ghisiu) még ellop valamit. Hogy egy idő óta a vádlott nagyon goromba lett, hogy a gyilkosság előtt négy nappal az istálló petróleumlámpája eltörött, a legény pedig nem jelentette, hogy vegyenek újat. Elnök: Hol hált a legény? Tanú: Ott tent a házban, a konyhában, •vagy a mellette levő kis szobában. Ügy élt, mintha, a családhoz tartozott volna. Pedig Ka VIM - eí veszel helyesen cselekszel! VIM mindenesetben segít! Durva holmit ala- ablakot, csempét és küszöböt, poharat, posan, finomat kíméletesen tisztit. Mindent tányért és csészét, evőeszközt, fazekai tisztit, ami a háztartásban létezik: ajtót és és lábast! De kel!, hogy a vGÍódi VIM legyen! már többizben mondta Alb, hogy eladta a lovait és nincs szüksége rá, menjen a szomszédhoz, ak} hatszáz lejt is fizet. De a legény csak maradt tovább „kosztért meg lakásért“. A véres fejszéről csak annyit tud, hogy a vádlott hús vét nagyszombatján kakast vágott. Elnök: Mit gondol, miért ölte meg a fiát? Tanú: Egyszer azt vettem észre, hogy veszekednek, a fiam s a felesége. Ez a tekergő — mutat a vádlottra — egyszer fényképet csináltatott magáról, mely a szobában a fiam és menyem berámázott képe közé került. Ezért veszekedtek . . . Később a kezembe került ez a fénykép. Valaki ráirta a hátára: szeretve egészen a másvilágig. Elnök: Egyebet nem vett észre? Tanai: Meg sem járta az eszemet, az én fiam. az a derék nagy ember és ez a nyomorult?! ... „Esy tálból cseresznyéi“ — Mikor meghallottam, hogy mi történt — mondja Alb Vasile Mănăstur-i kereskedő — rögtön Baciura gondoltam. Egy téli este történt. Feleségemmel az áldozat házába mentünk. Az ablakon át látom, hogy bent a szobában Alb felesége és a legény bizalmas kettesben vannak. Mikor pedig beléptem, hirtelen az asztalhoz ültek és zavartan enni kezdtek a tokányból. Az asszony áradozva szólalt meg: olyan kényes ez a legényke, hogy csak úgy van étvágya, ha én is eszek vele. — Hogy viselkedett az asszony a gyilkos- ság elkövetése után közvetlenül? Tanú: Sirt. jajveszékelt. . . de aztán Colfescu ügyész: mikor megtudta, hogy halott, Ügyész és tanú együtt: már nem sirt többé. Az eddigi tanuk megesketése után jelentéktelen tanúvallomások következnek. Eelvonul az egész Campului-utca, szomszédok, kocsmáros. Borza loan tanú a gyilkosságot megelőző csütörtökön a nála szénát vásárló Baciutól személyesen hallotta, hogy „János bácsi meglátja, olyant teszek, aminek az egész világ csudájára jár“. A csoda aztán csakhamar bekövetkezett. Egy hét múlva már az ügyészségre kisérték Baciut és az áldozat feleségét, amikor a pénzügyigazgatóság előtt. . . íMesesan Nico- lae és Iancu Ioana rendőrök: Să trăi ti domnule Primprocuror, az asszony odasugolt a legénynek: Vigyázz drága Jánoskám, vigyázz a vallatásnál, ha nem is rám, de legalább gondolj gyermekeimre. Az idő már későre jár. A tárgyalóteremben kibírhatatlan a hőség, de mindenki mozdulatlanul hallgatja Abrudan Vasile tanú vallomását. Mindenki tudja, hogy ezután általános szembesítésre kerül a sor. Abrudan 15 napig volt szolgálatban Alb Iosif lókereskedőnél, a gyilkosság ideje alatt. Tanú: Baciu valahányszor odajött, mindig szervusszal köszöntötte a gazda feleségét. — Aztán bírák, védők és hallgatóság egyszerre meglepetten kapják fel a fejüket, mikor a tanú kijelenti, hogy az asszony egy Ízben igy kiáltott fel: ó, nem tudom mennyit adnék, ha megszabadulhatnék tőle! Más alkalomkor pedig Baciu egy késsel a kezében hadonászott a gazda felé és tisztán hallotta, amint fogai között kiejtette a szavakat: hej, ha valahol elkaphatnám. Az elnök figyelmezteti a tanút, hogy a Mănăstur-iak között ö a vicc-csánáJó, de itt gondolja meg, mit mond, a vizsgálóbíró előtt csak arról beszélt, hogy az asszony és a legény egy rend ruhát Ígértek neki, ha Alb gazdáját megveri. Tehát verésről volt szó csak. Igaz, hogy azt is hozzá tették: „de úgy, hogy többet ne legyen ember belőle“. (Ennyi terhelő vallomás után állítják fel a vádlottakat, majd behívják Alb lókeres- kedő özvegyét. Vékony, sápadt asszonyka, fekete kendővel a fején. Meglepően finom vonásai vannak. Kezeit maga előtt összefogja. Mikor az utolsó tanú szemébe megismétli vallomását, gyorsan hadarva beszél, parázs veszekedés támad közöttük. Arca azonban ekkor is fehér marad. Csak himbálja magát a lendületben jobbra-balra. Az elnök megkérdi, hogy mit szólnak ehhez. A vádlottak tagadnak, általános tiltakozásban. Az elnök csendre inti őket. Mialatt pedig kihirdeti, hogy szombat reggelre halasztja a tárgyalás folytatását, a fekete kendős asz- szonyka sóhajtoz magában: Vai doamne, vai . . . hogy is mondtam volna ilyen dolgokat. (I. Z.) —— — ...I ————----------A pm képviselőház elfogad a a devalvációs törvényi PRÁGA. (Október 9.) A csehszlovák képviselőház tegnap délelőtt fél II órakor kezdte meg működését. Az elnöki megnyitó után a devalvációs törvényjavaslat megvitatására került sor, majd miután ez is megtörtént, felolvasták az ellenzéki ellenvetéseket, melyeknek nyomán a devalvációs törvény első paragrafusa módosítást szenvedett. így a cseh- korona aranytartalmát 31.21. illetőleg 32.21 százalékra csökkentik le. A képviselőház most már mindkét olvasásban jóváhagyta és megszavazta a devalvációs törvényt. A szenátus tegnap este foglalkozott a törvénytervezettel. Leszögezték. hogy a korona mostani devalvációja kiegészítése az 1934-es értékcsökkentésnek. Az értékcsökkentés most nem is olyan nagy, mint 1934-ben, amikor 7.43 százalékkal csökkentették. A jelenlegi értékcsökkenés 5.4 százalék. A korona értéke az első devalváció előtti paritáshoz viszonyítva, 30 százalékot csökkent, hangsúlyozzák azonban, hogy a gyakorlatban csak 15.95 százalékos devalválásról lehet szó. NO? SZABOK FIGYELMÉBE. A* 3äm zen nagy kabát, kosztüm és ruha divatlapjai uiár nagy választékban kaphatók at Eif-n- 2ék könyvosztályában, Cluj, Plata Utnru. .Vidékre azonnal száUituuk utánvéttel &
