Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-10 / 235. szám

ellenzék 1030 október 10. * Tízéves kisfiával a vonat elé vetette magát Hl DAPEST (Az. Ellenzék liulósitó- jutói. A Kerepesi utón elhúzódó sínek menten őrszolgálatot teljesítő rendűt' egy tértit és egy gyermeket látott n siiu'k között. A rendőr feléjük indult, hogy If gvelmeztesse őket, hagyjak el a vagá­nyokat libben a pillanatban gyermek' sirás hallatszott: — Apuka, engedj el, nem látod, jón a oonnt. A gyermek kétségbeesése egyre erős­ítődön, a következő pillanatban már csak annyit látott a rendőr, aki futva közeledett a vasúti sínek felé, bogy a közeledő mozdony mindkettőjüket el­üli. A vonat abban a pillanatban már meg is állt, de már késő volt. A férfi szétroncsolt testtel holtan hevert a sí­neken, a gyermeknek pedig mind a két lóhát levágta a mozdony kereke. Néhány perc. múlva megérkeztek a men­tők, akik a gyermeket kórházba szállítot­ták A tragikus öngyilkosság színhelyének közelében a rendőri bizottság egy térti- kabátot talált, amelyben két búcsúlevél volt. Az. egyik búcsúlevelet az öngyilkos férfi a rendőrségnek címezte. Ebben megírja, hogy Wernóczy Gábornak hív­ják, 42 éves nyugalmazott vármegyei I számvevő, jelenleg állás nélkül volt és Sashalmon a Vörösmarty utca 19 számú házban lakott Megírta Wernóczy Gábor, hogy tele- sége meghalt és két kislányával es tíz­éves kisfiával nagy nyomorban tengő­dött. Miután kevés nyugdijából nem tu­dott megélni, állási pedig nem kapott, nagy nyomorára való tekintettel két kis­lányát rokonai vették magukhoz és ők tartották ed. A kisfia, akivel együtt kö­vette el az öngyilkosságot, nála maradt. Wernóczy Gábor tízéves kisfiát, Fe­rencet, a kórházban nyomban megope­rálták. A szerencsétlen kisgyermeknek hallábád tőből amputálni kellett, de jobblábám is olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy térden (dúl ezt a lá­bát is le kellett vágni. A rendőrség megállapította, hogy a nyu­galmazott számvevő felesége nemrégen balt meg. A férfin azóta búskomorság jeléi mutatkoztak s kétségbeeséséhez hozzájárult még súlyos anyagi helyzete is, mert három gyermekét nem tudta nevelni. A szerencsétlen kisfiú panaszkodik a kórházban, hogy nagyon fáj a lába. — Az — mondja, — amelyik eltörölt Sze­gény, még nem tudja, hogy mind a két lábát levágták. A söréiben látó „vilianyszem leleplezi a betörői ác Az „átlátszó katódieinez“ l©réélya. — A láthatatlant láthatóvá bűvöli és a meg­lepetések sorával halmoz el bennünket az „elektron-kamara“ BÉGS. (Október.) Ha nem lennének érzé- ) kény eszközeink és műszereink, tán el senn | himvőlk, hogy például egy koromsötét szoba, j mely'ben orrunk elé tartott ujjúnkat sem j látjuk, vaJdtóan ki lehet világítva — látha­tatlan infravörös sugarakkal! A betörő, aki óvatosságból még tolvajlámpáját is eloltja s úgy fúrja meg, tapogatódz'va, a páncélszek­rényt, abban a váratlan és kellemetlen meg­lepetésben részesülhet, hogy egy munkája közben készült fényképfelvétel alapján más­nap már hűvösre is kerül. Ha ugyanis a he­lyiségben infravörös sugarakra érzékenvitett lemezzel felszerelt fényképezőgép van elrejt­ve. a sötétség nagyon kétes értékű védőlepel. Mert enyveskezü barátunk anélkül, hogy sej­tené, az egész idő alatt egy infravörös suga­rakat árasztó lámpa láthatatlan fénykévéje- ben sütkérezett. Emberi szemnek sötét a szo­ba, de az ily lemezzel ellátott fényképezőgép számára olyan világos, mint nekünk a dél­szaki verőfény. Készítenek ma már „infravörös“ felvéte­lekre alkalmas filmeket is. úgyhogy sötétben akár mozifel-vételt is végezhetünk. De képzel­jük el, ha a sötétben is épp oly tisztán lát­hatnánk mindent, mint világosságban, anél­kül, hogy előbb le kellene a terepet fényké­pezni, mennyivel egyszerűbb és könnyebb volna a dolog! Ha a páncélterem őrzőjének csak be kellene pillantania valami fortélyos masinába s azonnal világosan láthatná, mi történik a sötét safe belsejében. De hát nagy baj, hogy’ az emberi szem hatalma a vörösnél kezdődik és az ibolyánál végződik. Ami e határokon túl van, az szá­munkra vaksötétség. A tudomány ugyan már j eddig is értékes segédeszközökkel igyekezett | szemünk e fogyatékosságát kipótolni. Most azonban amerikai és német tudósok uj, meg- j lepő eszközt kovácsoltak e láthatatlan sugár- j birodalmak meghódítására: az eleldron-ka- marát. Külsőleg állványra helyezett, hosszúkás fényképező­gépre, vagy inkább távcsőre emlékeztet. Az elöl lévő „tárgylencse“ belemered a sötétbe és a hátul levő szemlél ön yi Iá shn pillantó úgy látja a dolgokat egy viliódzó üveglapon, mini valóságos napfényben. A láthatatlan — ibo­lyám dili, vagy infravörös — sugarak ugyanis a készülék egyik oldalán behatolva, beleütőd­nek egy átlátszó üveg- vagy kvarclemezbe, az „átlátszó ka tód “-ha. .-Az üvegkorong másik oldalát leheletfinom ezüstoxid-céziumréteg boritja. Abban a pillanatban, amint a réteget a láthatatlan sugár a kvarckorongon keresz­tül hátulról megérinti, elektronok repülnek ki belőle. Valahogy olyanformán kell ezt ei- képzeni, mint a staféta váltást; a láthatatlan sugarak megállnak a kötőd korongja előtt s helyette clektronsugarak indulnak tovább. Ro­hamnak. száguldanak, mig neki nem vágód- j nak a cső átellenes végét elzáró, foszforesz- I ! káló anyaggal bevont üveglemeznek, mely é/ppen a szem1 élőn válás előtt van. Ahol az | elektronok nekicsapódnak o lemeznek, ott I rövid felvillanás keletkezik. Erősebb sugár­zásra több elektron -szabadul ki, fényesebb folt támad tehát a lemezen; gyengébb sugár­zás Íratására kevesebb az elektron, halvá­nyabb a fényfolt. Végeredmény: a sötétebb és világosabb foltok villámgyors felvülamá­saiból és összeolvadásából kialakul a fosz- foreszkáló vetitőiivegen a sötétben rejtőzkö­dő tárgy, alak, jelenet élethü, természetes mozgóképe. Mindent láthatunk | Messze vezetne a készülők részleteibe mé- lyedrű, itt csak annyit, hogy munkájához vil- J lames áramforrásra van szüksége és kezeié- j se nem éppen dilettáns kéznek való munka. ; Ám ennek fe jében meglepő tel jesitmén vekre képes. Amerikai tervezői: Zworlkyn és Morton fizikusok, ugyancsak ámulatba ejtették vele az egyik nagy amerikai tudományos társaság gyűlésének fizikai bűvészmutatványok iránt elfásult közönségét. Egy vetítőgép fénykévé- jét, mozivászon helyett, az elektron-kamara átlátszó kot ód -korongja ra vetítették. A fosz- foreszkáló üveglemezen megjelent a mozgó­Megjelent és már kapható a „Magyar Larousse“: RÉVAI 2400 hasábon, 1200 ol dalon, 35.000 cím­szót tartalmaz, 2000 szövegképpel, 32 da­rab melléklettel, 20 egész oldalas szines térképpel, rendkívül erős kötésben. Még SZEPTEMBER hónapban előjegy­zési ára 430-— lei Még néhány példány kapható az Ellenzék kéiyvoszí i- Ivában, Cluj. - Most vegye meg, mert később 600 í;j lesz. Vidéki rendeléseket utánvéttel, azonnal mézünk! kép. Misst a vetilögép lencséje elé s<>tét üve­get helyeztek. De :i/ elektron kamam nemcsak filmet, IvBuuim mindent láthatóvá les/ fény nélkül, infravörös sugarak segítségével. Láthatóinf tudja tenni a lát halul Imit, anélkül, hogy ezt rlöbl, le kellene fényképe ni Ebitől fakadó lehetőségei szinte Jx-lálliakillanok .Minthogy sö 1 éti sei I, ködben, észrevehetővé les/i a tár­gyukul, valószínűleg n háborúban éjjel kö/e- ledö Illa jók, repülőgépek leleplezésére Ing jak felhasználni. Viszont hazatérő repülők a leg nagyobb küdfxm és sötétségix-n s<mii téveszt­hetik el az irányt, mert -az elek tron kannára fos/lores/káló lemezén pontosan követhetik majd maguk alatt a láthatatlan, infravörös fényszórók .sugaraiban fürdő terepet. Vannak csillagok, melyek túlnyomórészt infravörös, vagy ibolyántúli sugarakat bo­csátanak ki magukból. Ezeket majd most jdtArnm meg Mxit figyehd » elektron tar moráixtl felszerelt mess elátó a Mireleu/U-g aj re/lel nietb e aval Imi heuirünket Mini nine/, y az elektron knm;irával egye?*i/Mt górevi irw-g a végtelen kicsiny világában lx>viti majd talniiíifliiT) tudásunkat. Ibi meggondoljuk, hogy a mi látható, kéz. /elfogható világunk milyen szegényes, vz.iik töredéke a lx*iimiinke| körülvevő láthutaítan iiündcnségnck, olyan ehogódott <ih itattál kel tekintenünk az uj találmányra, uruit egv hűvös kulcsra, mely mérlieletlen titkok fele vezető ajtó zárját katlant ja fel döftünk. ( f ) KISDEDEK MAKACS S7EKSZORUI.ASANÂI. ES NAGYOBB GYERMEKEK GYOMORBEI. HURUTJÁNÁL reggel felkeléskor már egy ne gvedi>ohár romi ész eres FERENC JOZSEI k<r- rüvrzet is kitűnő sikerrel adhahmk. Orvosok ajánlják. Gyilkos kinaibanda ölte meg' a pince mulató tulajdonosát A „Sa Tiam“ halálvirágos levele LONDON. (Szeptember.) Mikor reg­gel a bombuyi bűnügyi rendőrség főnö­ke hivatalába érkezett, már várt rá egy asszony. A szolga jelentette főnökének, hogy a hölgy már három óra hosszat várakozik, de semmiféle felvilágosítást nem akar adni, hogy milyen ügyben jött. Fehér asszony volt s szinte zava­rodon benyomását telte. A főnök kérdésére lihegő hangon mondta el jövetelének okát: — Lavrence John gyöngykereskedő felesége vagyok. Férjem tíz esztendeig élt Kínában és épen olyan jól beszél kí­naiul, akár angolul, vagy franciául. So­kat dolgozott kínaiakkal. A legutóbbi napokban valami változás megy benne végre, amit nem tudok megérteni. Teg­nap este, mikor egy kinai inas ezt a le­velet hozta, szinte öszeoirdott. A rendőrfőnök érdeklődve vette ke­zébe a levelet. Tulajdonképen nem is le­vél volt, hanem kép, egy nagy papírlap közepére rajzolt virág. A főnök azonnal hivatta egyik segédjét, aki szakértő volt kinai ügyekben. Alig vetett egy pillan­tást a virágra, megtorpant s a rémület minden jelével kérdezte: — Hogy jutott ehez a papiroshoz? Küldték? Akkor Isten irgalmazzon ön­nek! Mert ez a virág a Satiamkonsi-nak, annak a rettene­tes titkos kinai társaságnak a halál­jele, amellyel már volt dolgunk, ha nem is közvetlenül, de Hongkongon és Singapo- ren keresztül. Az, aki ilyen virágot kap, legokosabb, amit tehet, hogy sürgősen készítse el végrendeletét. .. A gyöngykereskedő Lavrence John azóta nem mert távozni házából. Mi­után a rendőrség tisztában volt vele, mi­lyen veszedelemben forog, két detektívet bocsájtott rendelkezésére, azzal a meg­bízással, hogy éjjel-nappal Lavrence mellett legyenek, hogy védelmezhes­sék. A páni félelem nyugtalan napjai kö­vetkeztek. Az ablakpárkányon megtalál­ták a Sa-Tiam haláljelét. Nyíllal lőttek be a házba. A posta minduntalan hozta a leveleket a halálvirággal és egyéb fenyegetéssel. Éjszaka az ablakokban hirtelen kinai fickók bukkantak föl és éppen olyan hamar el is tűntek. S a detektívek soha rajtukíitni nem tudtak. Lawrence pedig, aki tíz esztendeig élt Kínában, teljesen tisztában volt a kinai tongok kérlelhe­tetlen bosszúvágyával. Sejtelme nem csalta meg. Egy napon csengett a telefon. Állítólag a rendőrség­ről beszéltek, de — hirtelen megszakadt az összeköttetés. Mikor a Lavrence őri­zetével megbízott két detektív a telefo­nálás után újra védencük után akart nézni, Lavrence nem volt sehol. Pár másodperc múlva zavaros hangok hallatszottak az ajtó előtt. Lavrence Johnt hozták haza — ha­lott an. Két mély késszurás ölte meg, melyeket a mellébe kapott. Mig a két detektiv telefonozott, Lavrence egy levelet akart bedobni a levelesládá­ba. Ez a rövid ut az életébe került. A gyilkosság annyival titokzatosabb volt, mert senki se figyelte meg, kitől kapta a halálos szúrásokat. Kevéssel a gyilkosság után a rendőr­ség átkutatta a postaládát, melybe Lav­rence levelet dobott. Egy bizonyos Ho- pingvuhoz címzett levelet találtak a lá­dában. Hopingvu egy ideig egy kinai pincemulatót vezetett. A levélben csak a halálvirág rajza volt, pár hoz­zá irt sorral. Egy óra múlva a rendőrség körülzárta a pincét. Több gyanús személyt találtak a pincében, akiknél nemcsak ugyan­olyan papiros és tus volt, amelyet a le­vélíráshoz használtak, hanem egyikö- jüknél úgynevezett Mnlacca-botot is ta­láltak. A Malacca-bot belsejében két be- retvaéles penge van, amelyeket a bot fejgombjának észrevétlen elcsavarása révén egy rugó előrelök. A Malacca-bot- nak ez a két pengéje volt a gyilkos fegyver. És miért üldözte a Sa-Tiam Lavrencet? Hopungvu talán felvilágosítást tudott volna adni, de — megszökött. A letar­tóztatottak azt vallották, hogy Lavrence John többet tudott a tongok sötét üzletei­ről. mint kellett volna s ezért ítélték halálra. Anglia aiHi€h!áifa a H€Si SQritviűebcf Londonból jelentik: A brit birodalom te­rületének olyan méretű kiterjesztésére készül, amilyenre az angol gyarmatosítás hőskora óta nem volt példa. Ausztrália, mint a brit birodalom tagállama, armektábii készül a déli i sarkvidéknek kereken egy harmadát, mint- egy nyolcmillió négyzetkilométert, vagyis akkora területet, mint egész Ausztrália ma­ga. Az expedíció, amelynek feladata, hogy a brit birodalom lobogóját kitűzze ezen az óriási területen, Mavson Douglas vezetésével j még az ősszel elindul útjára. Vájjon kitör-e az imperialista nagyhatalmak konfliktusa a brit birodalom e nagyszabású annektálásá terve miatt? Ez a kérdés jogosult, mert a déli sarkvidéken Amerika és Franciaország már régebben bejelentette területi igényeit. Az angolok azonban most kijelentik, hogy a 1 régebbi hódításokat tiszteletben akarják tar­tani. Az Ausztrália által annektálandó délsarki terület Ausztráliától és az Indiai-óceántól délre fekszik, a 160. és a 45. keleti hosszú - |j sági fok között, a 60. szélességi foktól délre. Az annektálás főcélja, az eddigi jelek sze­rint az, hogy az ausztráliai bálnahalászok biztonságosabban végezhessék munkájukat és a földrajzi tudomány jelenlegi állása sze­rint nem is igen látható a nagyszabású hó­dításnak más magyarázata. Az Antarktisz még barátságtalanabb terület, mint az északi sarkvidék. Télen a hideg elképzelhetetlen méretet ölt s a hóviharok néha több. mint óránként 150 kilométeres sebességgel zugnak végig a kietlen hó- és jégsi va te gokon. Igaz, hogy több tudós megállapítása szerint a Déli Sark közelében nyáron oly erős a napsugár­zás, hogy az ember veszélytelenül napfür- dőzhetlk meztelenül. Az angol tudósok min­denesetre vérmes reményeikkel kelnek útra a déli sarkvidék felé. Nem tartják lehetetlen­nek. hogy a déli sarkvidéken nagyszabású szöTTneállattenyészfésnek lehetne megvetni az alapját, sőt arra is gondolnak, hogy a po­koli erejű szélviharokat villamos erőmütele- pdk hajtására lehetne felhasználni. Tudomá­nyos szempontból mindenesetre az egész világ nagy hasznát látná, ha a sarkvidéken rendszeres munkát fejthetnének ki a tudó­sok. A hosszabb lejáratú időjárás-jóslásnak ugyanis eddig az volt a legfőbb akadálya, hogy az északi és déli sarkvidékről nem le­hetett rendszeres időjárásjelentéseket kapni. Most nincs kizárva, hogy az északi és a déli sarkvidéken állandó idojárásjelző állomást létesítenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom