Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)
1936-10-10 / 235. szám
ellenzék 1030 október 10. * Tízéves kisfiával a vonat elé vetette magát Hl DAPEST (Az. Ellenzék liulósitó- jutói. A Kerepesi utón elhúzódó sínek menten őrszolgálatot teljesítő rendűt' egy tértit és egy gyermeket látott n siiu'k között. A rendőr feléjük indult, hogy If gvelmeztesse őket, hagyjak el a vagányokat libben a pillanatban gyermek' sirás hallatszott: — Apuka, engedj el, nem látod, jón a oonnt. A gyermek kétségbeesése egyre erősítődön, a következő pillanatban már csak annyit látott a rendőr, aki futva közeledett a vasúti sínek felé, bogy a közeledő mozdony mindkettőjüket elüli. A vonat abban a pillanatban már meg is állt, de már késő volt. A férfi szétroncsolt testtel holtan hevert a síneken, a gyermeknek pedig mind a két lóhát levágta a mozdony kereke. Néhány perc. múlva megérkeztek a mentők, akik a gyermeket kórházba szállították A tragikus öngyilkosság színhelyének közelében a rendőri bizottság egy térti- kabátot talált, amelyben két búcsúlevél volt. Az. egyik búcsúlevelet az öngyilkos férfi a rendőrségnek címezte. Ebben megírja, hogy Wernóczy Gábornak hívják, 42 éves nyugalmazott vármegyei I számvevő, jelenleg állás nélkül volt és Sashalmon a Vörösmarty utca 19 számú házban lakott Megírta Wernóczy Gábor, hogy tele- sége meghalt és két kislányával es tízéves kisfiával nagy nyomorban tengődött. Miután kevés nyugdijából nem tudott megélni, állási pedig nem kapott, nagy nyomorára való tekintettel két kislányát rokonai vették magukhoz és ők tartották ed. A kisfia, akivel együtt követte el az öngyilkosságot, nála maradt. Wernóczy Gábor tízéves kisfiát, Ferencet, a kórházban nyomban megoperálták. A szerencsétlen kisgyermeknek hallábád tőből amputálni kellett, de jobblábám is olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy térden (dúl ezt a lábát is le kellett vágni. A rendőrség megállapította, hogy a nyugalmazott számvevő felesége nemrégen balt meg. A férfin azóta búskomorság jeléi mutatkoztak s kétségbeeséséhez hozzájárult még súlyos anyagi helyzete is, mert három gyermekét nem tudta nevelni. A szerencsétlen kisfiú panaszkodik a kórházban, hogy nagyon fáj a lába. — Az — mondja, — amelyik eltörölt Szegény, még nem tudja, hogy mind a két lábát levágták. A söréiben látó „vilianyszem leleplezi a betörői ác Az „átlátszó katódieinez“ l©réélya. — A láthatatlant láthatóvá bűvöli és a meglepetések sorával halmoz el bennünket az „elektron-kamara“ BÉGS. (Október.) Ha nem lennének érzé- ) kény eszközeink és műszereink, tán el senn | himvőlk, hogy például egy koromsötét szoba, j mely'ben orrunk elé tartott ujjúnkat sem j látjuk, vaJdtóan ki lehet világítva — láthatatlan infravörös sugarakkal! A betörő, aki óvatosságból még tolvajlámpáját is eloltja s úgy fúrja meg, tapogatódz'va, a páncélszekrényt, abban a váratlan és kellemetlen meglepetésben részesülhet, hogy egy munkája közben készült fényképfelvétel alapján másnap már hűvösre is kerül. Ha ugyanis a helyiségben infravörös sugarakra érzékenvitett lemezzel felszerelt fényképezőgép van elrejtve. a sötétség nagyon kétes értékű védőlepel. Mert enyveskezü barátunk anélkül, hogy sejtené, az egész idő alatt egy infravörös sugarakat árasztó lámpa láthatatlan fénykévéje- ben sütkérezett. Emberi szemnek sötét a szoba, de az ily lemezzel ellátott fényképezőgép számára olyan világos, mint nekünk a délszaki verőfény. Készítenek ma már „infravörös“ felvételekre alkalmas filmeket is. úgyhogy sötétben akár mozifel-vételt is végezhetünk. De képzeljük el, ha a sötétben is épp oly tisztán láthatnánk mindent, mint világosságban, anélkül, hogy előbb le kellene a terepet fényképezni, mennyivel egyszerűbb és könnyebb volna a dolog! Ha a páncélterem őrzőjének csak be kellene pillantania valami fortélyos masinába s azonnal világosan láthatná, mi történik a sötét safe belsejében. De hát nagy baj, hogy’ az emberi szem hatalma a vörösnél kezdődik és az ibolyánál végződik. Ami e határokon túl van, az számunkra vaksötétség. A tudomány ugyan már j eddig is értékes segédeszközökkel igyekezett | szemünk e fogyatékosságát kipótolni. Most azonban amerikai és német tudósok uj, meg- j lepő eszközt kovácsoltak e láthatatlan sugár- j birodalmak meghódítására: az eleldron-ka- marát. Külsőleg állványra helyezett, hosszúkás fényképezőgépre, vagy inkább távcsőre emlékeztet. Az elöl lévő „tárgylencse“ belemered a sötétbe és a hátul levő szemlél ön yi Iá shn pillantó úgy látja a dolgokat egy viliódzó üveglapon, mini valóságos napfényben. A láthatatlan — ibolyám dili, vagy infravörös — sugarak ugyanis a készülék egyik oldalán behatolva, beleütődnek egy átlátszó üveg- vagy kvarclemezbe, az „átlátszó ka tód “-ha. .-Az üvegkorong másik oldalát leheletfinom ezüstoxid-céziumréteg boritja. Abban a pillanatban, amint a réteget a láthatatlan sugár a kvarckorongon keresztül hátulról megérinti, elektronok repülnek ki belőle. Valahogy olyanformán kell ezt ei- képzeni, mint a staféta váltást; a láthatatlan sugarak megállnak a kötőd korongja előtt s helyette clektronsugarak indulnak tovább. Rohamnak. száguldanak, mig neki nem vágód- j nak a cső átellenes végét elzáró, foszforesz- I ! káló anyaggal bevont üveglemeznek, mely é/ppen a szem1 élőn válás előtt van. Ahol az | elektronok nekicsapódnak o lemeznek, ott I rövid felvillanás keletkezik. Erősebb sugárzásra több elektron -szabadul ki, fényesebb folt támad tehát a lemezen; gyengébb sugárzás Íratására kevesebb az elektron, halványabb a fényfolt. Végeredmény: a sötétebb és világosabb foltok villámgyors felvülamásaiból és összeolvadásából kialakul a fosz- foreszkáló vetitőiivegen a sötétben rejtőzködő tárgy, alak, jelenet élethü, természetes mozgóképe. Mindent láthatunk | Messze vezetne a készülők részleteibe mé- lyedrű, itt csak annyit, hogy munkájához vil- J lames áramforrásra van szüksége és kezeié- j se nem éppen dilettáns kéznek való munka. ; Ám ennek fe jében meglepő tel jesitmén vekre képes. Amerikai tervezői: Zworlkyn és Morton fizikusok, ugyancsak ámulatba ejtették vele az egyik nagy amerikai tudományos társaság gyűlésének fizikai bűvészmutatványok iránt elfásult közönségét. Egy vetítőgép fénykévé- jét, mozivászon helyett, az elektron-kamara átlátszó kot ód -korongja ra vetítették. A fosz- foreszkáló üveglemezen megjelent a mozgóMegjelent és már kapható a „Magyar Larousse“: RÉVAI 2400 hasábon, 1200 ol dalon, 35.000 címszót tartalmaz, 2000 szövegképpel, 32 darab melléklettel, 20 egész oldalas szines térképpel, rendkívül erős kötésben. Még SZEPTEMBER hónapban előjegyzési ára 430-— lei Még néhány példány kapható az Ellenzék kéiyvoszí i- Ivában, Cluj. - Most vegye meg, mert később 600 í;j lesz. Vidéki rendeléseket utánvéttel, azonnal mézünk! kép. Misst a vetilögép lencséje elé s<>tét üveget helyeztek. De :i/ elektron kamam nemcsak filmet, IvBuuim mindent láthatóvá les/ fény nélkül, infravörös sugarak segítségével. Láthatóinf tudja tenni a lát halul Imit, anélkül, hogy ezt rlöbl, le kellene fényképe ni Ebitől fakadó lehetőségei szinte Jx-lálliakillanok .Minthogy sö 1 éti sei I, ködben, észrevehetővé les/i a tárgyukul, valószínűleg n háborúban éjjel kö/e- ledö Illa jók, repülőgépek leleplezésére Ing jak felhasználni. Viszont hazatérő repülők a leg nagyobb küdfxm és sötétségix-n s<mii téveszthetik el az irányt, mert -az elek tron kannára fos/lores/káló lemezén pontosan követhetik majd maguk alatt a láthatatlan, infravörös fényszórók .sugaraiban fürdő terepet. Vannak csillagok, melyek túlnyomórészt infravörös, vagy ibolyántúli sugarakat bocsátanak ki magukból. Ezeket majd most jdtArnm meg Mxit figyehd » elektron tar moráixtl felszerelt mess elátó a Mireleu/U-g aj re/lel nietb e aval Imi heuirünket Mini nine/, y az elektron knm;irával egye?*i/Mt górevi irw-g a végtelen kicsiny világában lx>viti majd talniiíifliiT) tudásunkat. Ibi meggondoljuk, hogy a mi látható, kéz. /elfogható világunk milyen szegényes, vz.iik töredéke a lx*iimiinke| körülvevő láthutaítan iiündcnségnck, olyan ehogódott <ih itattál kel tekintenünk az uj találmányra, uruit egv hűvös kulcsra, mely mérlieletlen titkok fele vezető ajtó zárját katlant ja fel döftünk. ( f ) KISDEDEK MAKACS S7EKSZORUI.ASANÂI. ES NAGYOBB GYERMEKEK GYOMORBEI. HURUTJÁNÁL reggel felkeléskor már egy ne gvedi>ohár romi ész eres FERENC JOZSEI k<r- rüvrzet is kitűnő sikerrel adhahmk. Orvosok ajánlják. Gyilkos kinaibanda ölte meg' a pince mulató tulajdonosát A „Sa Tiam“ halálvirágos levele LONDON. (Szeptember.) Mikor reggel a bombuyi bűnügyi rendőrség főnöke hivatalába érkezett, már várt rá egy asszony. A szolga jelentette főnökének, hogy a hölgy már három óra hosszat várakozik, de semmiféle felvilágosítást nem akar adni, hogy milyen ügyben jött. Fehér asszony volt s szinte zavarodon benyomását telte. A főnök kérdésére lihegő hangon mondta el jövetelének okát: — Lavrence John gyöngykereskedő felesége vagyok. Férjem tíz esztendeig élt Kínában és épen olyan jól beszél kínaiul, akár angolul, vagy franciául. Sokat dolgozott kínaiakkal. A legutóbbi napokban valami változás megy benne végre, amit nem tudok megérteni. Tegnap este, mikor egy kinai inas ezt a levelet hozta, szinte öszeoirdott. A rendőrfőnök érdeklődve vette kezébe a levelet. Tulajdonképen nem is levél volt, hanem kép, egy nagy papírlap közepére rajzolt virág. A főnök azonnal hivatta egyik segédjét, aki szakértő volt kinai ügyekben. Alig vetett egy pillantást a virágra, megtorpant s a rémület minden jelével kérdezte: — Hogy jutott ehez a papiroshoz? Küldték? Akkor Isten irgalmazzon önnek! Mert ez a virág a Satiamkonsi-nak, annak a rettenetes titkos kinai társaságnak a haláljele, amellyel már volt dolgunk, ha nem is közvetlenül, de Hongkongon és Singapo- ren keresztül. Az, aki ilyen virágot kap, legokosabb, amit tehet, hogy sürgősen készítse el végrendeletét. .. A gyöngykereskedő Lavrence John azóta nem mert távozni házából. Miután a rendőrség tisztában volt vele, milyen veszedelemben forog, két detektívet bocsájtott rendelkezésére, azzal a megbízással, hogy éjjel-nappal Lavrence mellett legyenek, hogy védelmezhessék. A páni félelem nyugtalan napjai következtek. Az ablakpárkányon megtalálták a Sa-Tiam haláljelét. Nyíllal lőttek be a házba. A posta minduntalan hozta a leveleket a halálvirággal és egyéb fenyegetéssel. Éjszaka az ablakokban hirtelen kinai fickók bukkantak föl és éppen olyan hamar el is tűntek. S a detektívek soha rajtukíitni nem tudtak. Lawrence pedig, aki tíz esztendeig élt Kínában, teljesen tisztában volt a kinai tongok kérlelhetetlen bosszúvágyával. Sejtelme nem csalta meg. Egy napon csengett a telefon. Állítólag a rendőrségről beszéltek, de — hirtelen megszakadt az összeköttetés. Mikor a Lavrence őrizetével megbízott két detektív a telefonálás után újra védencük után akart nézni, Lavrence nem volt sehol. Pár másodperc múlva zavaros hangok hallatszottak az ajtó előtt. Lavrence Johnt hozták haza — halott an. Két mély késszurás ölte meg, melyeket a mellébe kapott. Mig a két detektiv telefonozott, Lavrence egy levelet akart bedobni a levelesládába. Ez a rövid ut az életébe került. A gyilkosság annyival titokzatosabb volt, mert senki se figyelte meg, kitől kapta a halálos szúrásokat. Kevéssel a gyilkosság után a rendőrség átkutatta a postaládát, melybe Lavrence levelet dobott. Egy bizonyos Ho- pingvuhoz címzett levelet találtak a ládában. Hopingvu egy ideig egy kinai pincemulatót vezetett. A levélben csak a halálvirág rajza volt, pár hozzá irt sorral. Egy óra múlva a rendőrség körülzárta a pincét. Több gyanús személyt találtak a pincében, akiknél nemcsak ugyanolyan papiros és tus volt, amelyet a levélíráshoz használtak, hanem egyikö- jüknél úgynevezett Mnlacca-botot is találtak. A Malacca-bot belsejében két be- retvaéles penge van, amelyeket a bot fejgombjának észrevétlen elcsavarása révén egy rugó előrelök. A Malacca-bot- nak ez a két pengéje volt a gyilkos fegyver. És miért üldözte a Sa-Tiam Lavrencet? Hopungvu talán felvilágosítást tudott volna adni, de — megszökött. A letartóztatottak azt vallották, hogy Lavrence John többet tudott a tongok sötét üzleteiről. mint kellett volna s ezért ítélték halálra. Anglia aiHi€h!áifa a H€Si SQritviűebcf Londonból jelentik: A brit birodalom területének olyan méretű kiterjesztésére készül, amilyenre az angol gyarmatosítás hőskora óta nem volt példa. Ausztrália, mint a brit birodalom tagállama, armektábii készül a déli i sarkvidéknek kereken egy harmadát, mint- egy nyolcmillió négyzetkilométert, vagyis akkora területet, mint egész Ausztrália maga. Az expedíció, amelynek feladata, hogy a brit birodalom lobogóját kitűzze ezen az óriási területen, Mavson Douglas vezetésével j még az ősszel elindul útjára. Vájjon kitör-e az imperialista nagyhatalmak konfliktusa a brit birodalom e nagyszabású annektálásá terve miatt? Ez a kérdés jogosult, mert a déli sarkvidéken Amerika és Franciaország már régebben bejelentette területi igényeit. Az angolok azonban most kijelentik, hogy a 1 régebbi hódításokat tiszteletben akarják tartani. Az Ausztrália által annektálandó délsarki terület Ausztráliától és az Indiai-óceántól délre fekszik, a 160. és a 45. keleti hosszú - |j sági fok között, a 60. szélességi foktól délre. Az annektálás főcélja, az eddigi jelek szerint az, hogy az ausztráliai bálnahalászok biztonságosabban végezhessék munkájukat és a földrajzi tudomány jelenlegi állása szerint nem is igen látható a nagyszabású hódításnak más magyarázata. Az Antarktisz még barátságtalanabb terület, mint az északi sarkvidék. Télen a hideg elképzelhetetlen méretet ölt s a hóviharok néha több. mint óránként 150 kilométeres sebességgel zugnak végig a kietlen hó- és jégsi va te gokon. Igaz, hogy több tudós megállapítása szerint a Déli Sark közelében nyáron oly erős a napsugárzás, hogy az ember veszélytelenül napfür- dőzhetlk meztelenül. Az angol tudósok mindenesetre vérmes reményeikkel kelnek útra a déli sarkvidék felé. Nem tartják lehetetlennek. hogy a déli sarkvidéken nagyszabású szöTTneállattenyészfésnek lehetne megvetni az alapját, sőt arra is gondolnak, hogy a pokoli erejű szélviharokat villamos erőmütele- pdk hajtására lehetne felhasználni. Tudományos szempontból mindenesetre az egész világ nagy hasznát látná, ha a sarkvidéken rendszeres munkát fejthetnének ki a tudósok. A hosszabb lejáratú időjárás-jóslásnak ugyanis eddig az volt a legfőbb akadálya, hogy az északi és déli sarkvidékről nem lehetett rendszeres időjárásjelentéseket kapni. Most nincs kizárva, hogy az északi és a déli sarkvidéken állandó idojárásjelző állomást létesítenek.
