Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-08 / 233. szám

fítTENZfíK 1936 október 8. Politikusok a szatíra tükrében Az „încotro“Tatarcscu nem létező BUCUREŞTI. (A/ Ellenzék tudósítójától) Néhány nappal előbb érdekes részleteket kő- /ölliink a „Vremea“ ciniü Bucuresti-i heti­lapból. mely a szatíra »ikrében mutatta l>e a politikai pártok vezéreit. Ezúttal az idő kői bon megszűnt és most ú jraéledt ,,încot­ro** című lapból időzzük azokat a részlete- ket, molyok Tíitftroscu minis/terelnökre és Man inra vonatkoznak: — Egy szép napon — Írja az încotro — It nol Bratianu a liberális pártban felfedezte Tátárescut — liven emberre van szükségein! — kiál­tott s rövid idő múlva államtitkárrá nevez­ték ki a belügyminisztériumiba. A nagyvezér titkára volt a valóságban, ki minden titkot tudott. Tatárescuból aztán miniszterelnök lett de a sorsán ez nem sokat változtatott, to\ ábbra is a ..titkok őrzője“ maradt. Személyi kiválóságait már párisi diákos- kidása idején felfedezték társai. Kitűnő szó­nok volt s Ionel Bratianu stratégiai tervei során mindig reá gondolt. így került annak idején az Oradea-i szomorú emlékű zavarok­ba. mikor ,,átugrott a lovon“, amint ezt Ionel Bratianu megállapította. — Azt hittem, hogy jót teszek, hiszen el­lentétek szitásáról volt szó ... — védekezett Tâlărescu. — De nem olyan mértékben, liogy a világ közvéleménye ellenünk forduljon! — vágott vissza Ionel Bratianu. Azóta Tátárescut vették igénybe minden ..kényes“* kérdésben, mert ilyesmire nem vállalkoznak a „kénves“ politikusok. — Mindent megtesz, amit kívánnak tőle — állapították meg róla. Mindent meglesz — ezen volt a hangsúly. Duca meggyilkolása után kevesen sejtet­ték, hogy Tátárescu fog következni. Dinu Bratianunak például fogalma sem volt erről. Franasovici volt értesülve legjobban. A kibontakozás igy történt: Anghelescu dr. kijelentette, hogy a miniszterelnökséget nem vállalja, Franasovici elfogadta a megbízást és három óra mulva visszaadta, aztán fel­kereste Tátárescut s a következőket mondta: — El kell fogadd az elnökséget. — Melyiket? — Mind a kettőt: a pártelnötséget és mi­niszterelnökséget egyformán.-- Ha az ország kívánja, nem állok útjá­ba — hangzott a válasz s mindenekelőtt nél­külözhetetlenné tette magát. Uralmának első esztendeje után aztán elérte, hogy senki sem tudta leváltani. „Napló“ Az încotro ezután Tătănescu ..naplójára“ hivatkozik (ami természetesen sohasem volt a valóságban): ..Egész politikai pályafutásomat annak kö­szönhetem, hogy az „igen“ szót ki tudom mondani. Csak a tagadó-szellemek ((Maniu, MLhalache, Averescu) nem akarják érteni, mily művészet az „igen“ kimondása“*. „Hallom, milyen fontossága van a sport­nak. Franasovici Skandináviában járt s a svéd tornát ajánlja. Ennek hasznos voltát kétségbe vonom. Ami engem illet — három év óta a következő négy mozdulatból álló sportot gyakorolom: 1 ..Jobbra“ lépés. 2. Előrehajlás úgy, hogy a fej a szőnye­get érje. 3. Lassú felemelkedés az 1. számú hely­zet felé 4. Bal fordulat az ajtó irányában. A torna nagy feltűnést keltett s most a nemzeli-parasztpárt néhány vezető tagja gyakorolja. Hajlás közben elérték már lábu­kat. ettől azonban még sok van. mig a sző­nyeget érinthetik fejükkel. Nem hiszem, 5 fkiSsayy a gyermekről: BÁLíMT ALICE: A gyeemekszoha ps zieh a lógója, lei 95. (A mo­dern gyermeknevelés könyve, szülők, nevelők és pedagógusok részére.) SZÉKELY BÉLA : A gyermekévek szexualitása, Lei 66. (Beszélge­tések az anya és pyermeke között a nemi felvilágositásról.) SZÉKELY BÉLA: A íe gyereked, Lei 60. Nincs rossz gyermek és nincs buta gyermek! — Ez a könyv csecsemőkortól kezdve nevelni tanit. £ BijL Pos­tán «áánvé'&ei Kér en teljes ingyen j-gyzéket Lepagetól, Cluj miniszterelnök és Maniu „ naplóira I“ I hogy . rre Dotarea képes volna, habár nőm rég té’ t vissza KarlslNidból“. ..Sokan hazug embernek tartanak, mintii a nem szerelném az igazságokat. Tévednek. Nem hazudok, csak optimista színben tün­tetem fel az. igazságot. Tudom, hogy ezt a nug>ilágilásl jobban szeretik a valóságban. Nem hazudok, mikor azt állítom, hogy jólét van az. országiéin, mert úgy gyűlölöm a nyomort, hogy látni sem akarom. Ta'őreseu midig marad, mig eJboosátják. Gondoskodni fog arról, hogy távozása után felsőin jlsanak: — Ab! Hol van az ember, akire szüksé­günk van? ,. . Mánia Tfi Iá résen és Maniu úgy aránylanak egy­máshoz, mint az Északi sark a Déli sarkhoz. Két ellentétes világ, mely sohasem barátkoz­hat Mig Tátárescuról már fiatal korában elmondták, h-ogv ő az, akire „szükség van“, Mamiiról az ellenkező mondható. Ezt Tisza gróf is megállópátóttá rólo. A magyar par­lamentben elhangzott első beszéde is erre mulatott Vannak más politikusok is, akikre „nincs szükség“. Dinu Bratianu és Averescu mar­sall is ezek sorába tartoznak. A különbség csak az, hogy Maniut .saját pártjának egy része sem tartja alkalmasnak. Tatái essen szerint mi mién az „igen“ ki­ejtésétől függ, ezt a szót azonban Maniu néni szereti s még az anyakönywezető előtt .wm ejtette ki. Voida ezt nagy —1 politikai hibának tartja. Ne feledjük, lu>gy Maniu a „nem“ szót ritkán használja, amint ezt a közte és a pár Ivezetöség Buciiresbi-i futárja között le­folyt Budáéin i beszélgetés bizonyítja:-- A nemzeti-parasztpárt tehát az. ország belső rendjét biztosíthatja?- Altól függ, hogy... — Segítséget nyújtana egy ilyen kormány­nak? — Esetleg . . .-- Megvalósítható lenne a párt programja? — Honnan tudjam ezt én, mikor a párt­nak es ik egyszerű katonája vagyok? Mamii szereti az igazságot s fogalma sincs a svéd torna gyakorlatokról. Maniu „napló“-ja Az „încotro“ nem mulasztja el, hogy Ma­niu ..naplójának“ részleteit is közölje (nyil­ván'aló azonban, hogy ez som létezik a való­ságban) : , Coslachescu nagy személyi szolgálatot tett nekem az utóbbi napokban. Miha lache meggvoződihetctt, hány miniszterelnök jelölt van pártjában s látta, hogy nem tartozom ezek sorába, mert a jelölést elutasítom. A pártclnökségre sem pályázom. Miért? Elve­szítsem kedvező helyzetein s alkalmat adjak, hogy bántsanak? Ebben az esetben Miha- lache hangoztatná, hogy ő a párt „hűséges katonája“ s szinte liallom, hogyan támadna“*. — Látjátok hova jutottunk? — panasz­kodott a nemzeti-pnrasztpáirt legutóbbi in- tézübi/ottsági ülésén Maniu. — Most már k oon mu n i zmussa 1 gy a nu si tan a k. — Kernek! — kiáltott Lupu dr. — Leg­alább lesz egy „továrisom“! A megjegyzés kürékitette Maniut. Odament Lupához, kivel melegen kezet szorított s hangosan mondta: — Szervusz! .. . (st.) Az elsötétített világváros fölött Bécs első légi ostromának tanulságai LEPAGE^!: BÉCS. (Október.) Épen hogy söté­tedni kezdett, máris megjelentek az éj­jeli légvédelmi gyakorlat első hírmon­dói: a villamoskocsik, autóbuszok meg- kékitett, megzölditett belső lámpái és külső számjelző?. Akik hozzá voltak szokva ahoz, hogy az újságok esti ki­adásait a villamosokban olvasták, most reményt vesztve dugták zsebre a lappél­dányokat: arról sem lehetett szó, hogy ráhibázzanak a címek egyes betűire. Még az emberhez legközelebb álló hoz­zátartozóját is csak nehezen ismerhette fel az utas. A város középpontja is különösen szo­katlan képet nyújtott: az Opera táján s végig a Kärntner-strassen még tündén* fényt árasztottak a villanylámpák s a neon-csövek százai még vígan ontották a piros és kék fénykévéket, de már a szomszédos kávéházak és éttermek ma­gukra öltötték az éjjelre rájuk paran­csolt uniformist: a kékpapirral elsötétí­tett ablakokat. A légi támadás időpontjától még órák választanak el. Az Operában a Figarót játszák, minden színházban és moziban folyik az elő­adás, igaz, előretolt kezdettel, hogy még a légi támadás kezdete előtt hazatérhes­sen mindenki. Már éjfélkor el kell tűnni az utcáról. Az ablakredőnyöket le kell ereszteni, sőt igen ajánlatos eloltani a lámpákat, mert ha fény sugárzik ki az ablakból, jön a büntetés: kettőszáz schilling, vagy tizennégynapi elzárás. Tizenegy órára a színházak és egyéb szórakozó helyek már bezárták kapui­kat, a közönség megrohanja az elsöté­tített villamosokat: most kezdődik a légi gyakorlat első fele: az elsötétítés első fokozata. Még égnek itt-ott az utcai villamos lámpák, de már kialudtak a reklámfé- nyék és a házak belsejéből sem szűrő­dik ki világosság. Az emberek még jár­hatnak az utcán, de a közlekedési sza­bályokat sokkal szigorúbban tartják be és ellenőrzik, mint rendesen. Valamennyi rendőr az utcán van. A gyakorlat megkezdődött, Bécsre elmé­letileg rászakadt — éjjel ezúttal először — a légi veszedelem minden borzalma. Az utca A rádió már közvetíti a nagy ese­ményt. Egy autó halad végig a belvá­roson, benne a rádió bemondóján kívül a hedsereg egy őrnagya, az egyik kér­dez, a másik válaszol. Rövid hullámon közvetítik a leadást a Stefans-dom tor­nyáról, ahonnan ezt a bisambergi adó­állomás sugározza ki. Egy autóval követjük a rádió kocsi­ját. A város legfőbb útvonala, a Kämt- ner-slrasse, meglehetősen élénk. Az Ope­rától a Szent István-templomig az egész ut egyetlen autókolonna, valamennyi el­sötétített fényszóróval és lámpával. Fel­tűnően nagy a biciklisták száma, a bé­csi fiatalság nem hiányzik ott, ahol nem mindennapi látnivaló akad. „Ein Hetz muss seini“ — véli a bécsi. Mély benyomást tesz reánk a Szent István-templom: igy még sohasem lát­tuk. Ráborult a mély sötétség, de csak annyiban, amennyiben ebben az idő­pontban rendszerint a villany fénye vi­lágit rá színes cseréptetejére, jellegzetes tornyára. Ma hiányzik a megszokott fény, csak a felhőtlen, csillagos ég borul reá fenségesen, magasztosan, oly tisztán, hogy minden egyes csillagot meg lehet ne számolni. Ilyen ideálisan szép éjsza­kája már régen nem volt Bécsnek! . . . A bécsi rádió ezúttal kitesz magáért: a légi támadást valóban helyszínről közvetítette: a leve­gőből. Egy hárommotoros, tizenhatülé­ses nagy Junkers-gép szállott fel Aspern- böl s most 700 méter magasságban van. A szpíkeren kívül egy tényleges őrnagy is referált benyomásairól. Mig a civil bemondót lenyűgözi a lent elterülő, sö­tétségbe burkolt óriási város impozáns képe, addig az őrnagy nem csinál titkot abból, hogy észleleteivel nincs teljesen megelégedve: a sötét város még mindig elég világos ahoz, hogy az ellenséges repülő célpontokat találjon és tájéko­zódhasson. Némi szerencse, hogy csak gyakorlatról van szó. Egy repülőrajnak minden egyes gépe mintegy ezer, másfélezer kg. bombát vihet magával s mindegyiknek egyiránvban ezer kilométer az akciórádiusza. Vagyis egy Nápolyban, a franciaországi Namur- ban, avagy Bucurestiben felszállt repü­lőgép miután ledobta Bécsre bombáit, vissza is térhet kiindulási állomására, a nélkül, hogy üzemi anyagot kellene fel­szednie. A szirénák búgni kezdenek, jelt ad­nak a légi riadó befejezésére. Idegeink­nek, füleinknek nehéz hozzászokni ehez a vérfagyasztó hanghoz. 1 óra 23: a zene a rádióban félbe­szakad. A repíilőveszedelem megszűnt. Ezt megismétli négyszer egymásután. Aztán: jóéjszakát! Utolsó akkord: a Gotterhalte! És kint harangzúgás. (—t.) MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Közlg:i/.gntú* Rokkantak Városok — Frank UNIVERSUL: Midőn egy Bucunfi»tÍ*i ügy véd hazatéri nyárul ágából, kifirsztva találta lakását. Kutyáját és macskáját is ellopták. A rendőrség inegállaj»itá.sa szerint háztartá beli alkalmazottja volt a tolvaj, aki szülő­városába, Fágfiras-ba menekült a főváros hói. Miután Bucuresti-ben történt a lopás, illetékes Iwlyröl a gyanúsított Bucu rosti-be való szállítását kérték a Făgănas-i hatósá- goktól. Nagy volt a meglepetés, midőn Făgă- rus-ból válasz, érkezett s közölték, hogy hi­vatalos utazási jegy hiányában szabadlábra helyezték a gyanúsítottat, mert nem tudták eltartását tovább biztosítani. Megdöbbent- megoldás: utazzanak olyan városba a tol - vájok, almi nincs utazási jegy nyomtatvány a hivatalokban. így megszabadulnak a bűn­ügyi eljárástól. Ez a visszás helyzet gyakran tapasztalható a közigazgatásban. Előfordul, hogy olyan adót követebiek, amit előbb más tisztviselőnek fizetett ki az adózó. Véget kell vetni ennek, hogy ne ismétlődjék meg a Fágáras-i lehetetlen állapot. El*OCA: Húsz év után ma is szőnyegen van a hadirokkantok problémája. Az állam nehézkesen intézte el ügyüket. Hosszú idő telt el, mig belátták, hogy első Iiely illeti a rokkantat főleg akkor, ha ugyanazokkal a kellékekkel rendelkezik, mint mások. Az alsóbb rangú rokkantak általában eleget tesz­nek a követelményeknek. Azokra az eihe- lyezkedéisi lehetőségekre gondolunk, melyek nagyobb végzettséget, vagy speciális tudóst nem kívánnak. Hány hadirokkant van al­kalmazásban a minisztériumokban? A ve­szély perceiben mindenki köteles eleget ten ni kötelességének, aztán senki sem gondol a szolgálat díjazására. Nem lehet egyenlő elhánáslxin részesíteni hősöket és árulókat. Lehangol és kiábrándít az, hogy azok része­sülnek előnyben, akik nem áldoztak. Azok kerülnek a falu élére, akik szökésben vol­tak. Mit éreznek ilyenkor a volt fronthar­cosok? VREMEA: Esz rév étlenül húzódott meg az újságok sarkáhan az a hirdetés, mely tud- tul adta, hogy október 6-án a Neamt-i tör­vényszék a postatakarékpénztár kérelmére „Băile Oglinzi“ fürdőt árverésre bocsátja. A hitelező követelését kéri, az adós pedig nem tud fizetni. Nem ismerjük a részlete­ket, miután azonban egy fürdőhelyről van szó, a hirdetmény riasztóan hatott. A váro­sok szövetségének legutóbbi Tg.-Mures-* országos kongresszusán Berijon Dorohoi-i prlmár bejelentette, hogy nagyobb kölcsönt akart városa a városok és megyék hitel­intézetétől felvenni s annyi sürgetésre, köz benjárásra volt szükség, hogy 90 ezer lejt tettek ki az utazások költségei. Végül 12 millió lejt szavaztak meg Dorohoi városá­nak azzal a feltétellel, hogy régebbi tarto­zását kifizeti. így az uj köksön 4 millió lejre csökkent a valóságban. Dorohoi pedig 1 millió 625 ezer lej kamatot fizetett másfél év alatt. Nem foglalkoznak komolyan váro­saink sorsával. A hadfelszerelés nem a pus­kagolyók számának szaporításától, de az ország erőforrásainak emelésétől függ. Meg kell változtatni az ország képét. Városaink segítség hiányában elpusztulnak. Az állam évről-évre vette el a városi jövedelmeket. A fürdőárverés fenyegető jelenség, nincs ennél nagyobb szégyen. Eladják a városo­kat. Ilyen időket élünk. APARAREA NAŢIONALA (Cuza lapja): A francia frank árfolyamát leszállították. Ez zel eleget tettek a tényleges helyzet nyomá sának. A kivitel felére esett az öt év előtti­hez viszonyítva, az arany külföldre indult, a kereskedelem pusztult. A leértékelés oxi gént ad a francia nemzetgazdaságnak s a Blum-kormány igyekezni fog, hogy a ked vezőbb helyzetet a maga javára kihasznál­ja. A leértékelés túlhaladja az országhatá­rokat és a népiek között gazdasági békére törekszik, melyen a politikai békét köny nyebben lehelne felépíteni. Szerencsekivá natainkat tolmácsoljuk, mert elsők közt voltunk, akik az aláértéketést hirdettük, miután ez általános nemzetközi közeledésre is alkalmas. Már 1932-ben rámutatnunk azoknak tévedésére, akik egyedül a stabili­zációval akarták megváltani a világot. Aztán jött a kiábrándulás: előbb Anglia, aztán Amerika USA határozták ed az ujjáértéke- lést s ez a világháború után nem ismert fellendülést okozott. A francia frank leérté­kelése ezen a példán alapszik. A többi álla­mok szintén igy tesznek majd előbb-utóbb. 123 Lz;:i 2-ik átdolgozott bövit tt kiadás. A modem grafológia LEPAGE ÜX' Ciuf Postán utánvéttel. — Kérjen teljes ingyen PANTHEON JEGYZÉKET LEPAGETÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom