Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)
1936-10-08 / 233. szám
fítTENZfíK 1936 október 8. Politikusok a szatíra tükrében Az „încotro“Tatarcscu nem létező BUCUREŞTI. (A/ Ellenzék tudósítójától) Néhány nappal előbb érdekes részleteket kő- /ölliink a „Vremea“ ciniü Bucuresti-i hetilapból. mely a szatíra »ikrében mutatta l>e a politikai pártok vezéreit. Ezúttal az idő kői bon megszűnt és most ú jraéledt ,,încotro** című lapból időzzük azokat a részlete- ket, molyok Tíitftroscu minis/terelnökre és Man inra vonatkoznak: — Egy szép napon — Írja az încotro — It nol Bratianu a liberális pártban felfedezte Tátárescut — liven emberre van szükségein! — kiáltott s rövid idő múlva államtitkárrá nevezték ki a belügyminisztériumiba. A nagyvezér titkára volt a valóságban, ki minden titkot tudott. Tatárescuból aztán miniszterelnök lett de a sorsán ez nem sokat változtatott, to\ ábbra is a ..titkok őrzője“ maradt. Személyi kiválóságait már párisi diákos- kidása idején felfedezték társai. Kitűnő szónok volt s Ionel Bratianu stratégiai tervei során mindig reá gondolt. így került annak idején az Oradea-i szomorú emlékű zavarokba. mikor ,,átugrott a lovon“, amint ezt Ionel Bratianu megállapította. — Azt hittem, hogy jót teszek, hiszen ellentétek szitásáról volt szó ... — védekezett Tâlărescu. — De nem olyan mértékben, liogy a világ közvéleménye ellenünk forduljon! — vágott vissza Ionel Bratianu. Azóta Tátárescut vették igénybe minden ..kényes“* kérdésben, mert ilyesmire nem vállalkoznak a „kénves“ politikusok. — Mindent megtesz, amit kívánnak tőle — állapították meg róla. Mindent meglesz — ezen volt a hangsúly. Duca meggyilkolása után kevesen sejtették, hogy Tátárescu fog következni. Dinu Bratianunak például fogalma sem volt erről. Franasovici volt értesülve legjobban. A kibontakozás igy történt: Anghelescu dr. kijelentette, hogy a miniszterelnökséget nem vállalja, Franasovici elfogadta a megbízást és három óra mulva visszaadta, aztán felkereste Tátárescut s a következőket mondta: — El kell fogadd az elnökséget. — Melyiket? — Mind a kettőt: a pártelnötséget és miniszterelnökséget egyformán.-- Ha az ország kívánja, nem állok útjába — hangzott a válasz s mindenekelőtt nélkülözhetetlenné tette magát. Uralmának első esztendeje után aztán elérte, hogy senki sem tudta leváltani. „Napló“ Az încotro ezután Tătănescu ..naplójára“ hivatkozik (ami természetesen sohasem volt a valóságban): ..Egész politikai pályafutásomat annak köszönhetem, hogy az „igen“ szót ki tudom mondani. Csak a tagadó-szellemek ((Maniu, MLhalache, Averescu) nem akarják érteni, mily művészet az „igen“ kimondása“*. „Hallom, milyen fontossága van a sportnak. Franasovici Skandináviában járt s a svéd tornát ajánlja. Ennek hasznos voltát kétségbe vonom. Ami engem illet — három év óta a következő négy mozdulatból álló sportot gyakorolom: 1 ..Jobbra“ lépés. 2. Előrehajlás úgy, hogy a fej a szőnyeget érje. 3. Lassú felemelkedés az 1. számú helyzet felé 4. Bal fordulat az ajtó irányában. A torna nagy feltűnést keltett s most a nemzeli-parasztpárt néhány vezető tagja gyakorolja. Hajlás közben elérték már lábukat. ettől azonban még sok van. mig a szőnyeget érinthetik fejükkel. Nem hiszem, 5 fkiSsayy a gyermekről: BÁLíMT ALICE: A gyeemekszoha ps zieh a lógója, lei 95. (A modern gyermeknevelés könyve, szülők, nevelők és pedagógusok részére.) SZÉKELY BÉLA : A gyermekévek szexualitása, Lei 66. (Beszélgetések az anya és pyermeke között a nemi felvilágositásról.) SZÉKELY BÉLA: A íe gyereked, Lei 60. Nincs rossz gyermek és nincs buta gyermek! — Ez a könyv csecsemőkortól kezdve nevelni tanit. £ BijL Postán «áánvé'&ei Kér en teljes ingyen j-gyzéket Lepagetól, Cluj miniszterelnök és Maniu „ naplóira I“ I hogy . rre Dotarea képes volna, habár nőm rég té’ t vissza KarlslNidból“. ..Sokan hazug embernek tartanak, mintii a nem szerelném az igazságokat. Tévednek. Nem hazudok, csak optimista színben tüntetem fel az. igazságot. Tudom, hogy ezt a nug>ilágilásl jobban szeretik a valóságban. Nem hazudok, mikor azt állítom, hogy jólét van az. országiéin, mert úgy gyűlölöm a nyomort, hogy látni sem akarom. Ta'őreseu midig marad, mig eJboosátják. Gondoskodni fog arról, hogy távozása után felsőin jlsanak: — Ab! Hol van az ember, akire szükségünk van? ,. . Mánia Tfi Iá résen és Maniu úgy aránylanak egymáshoz, mint az Északi sark a Déli sarkhoz. Két ellentétes világ, mely sohasem barátkozhat Mig Tátárescuról már fiatal korában elmondták, h-ogv ő az, akire „szükség van“, Mamiiról az ellenkező mondható. Ezt Tisza gróf is megállópátóttá rólo. A magyar parlamentben elhangzott első beszéde is erre mulatott Vannak más politikusok is, akikre „nincs szükség“. Dinu Bratianu és Averescu marsall is ezek sorába tartoznak. A különbség csak az, hogy Maniut .saját pártjának egy része sem tartja alkalmasnak. Tatái essen szerint mi mién az „igen“ kiejtésétől függ, ezt a szót azonban Maniu néni szereti s még az anyakönywezető előtt .wm ejtette ki. Voida ezt nagy —1 politikai hibának tartja. Ne feledjük, lu>gy Maniu a „nem“ szót ritkán használja, amint ezt a közte és a pár Ivezetöség Buciiresbi-i futárja között lefolyt Budáéin i beszélgetés bizonyítja:-- A nemzeti-parasztpárt tehát az. ország belső rendjét biztosíthatja?- Altól függ, hogy... — Segítséget nyújtana egy ilyen kormánynak? — Esetleg . . .-- Megvalósítható lenne a párt programja? — Honnan tudjam ezt én, mikor a pártnak es ik egyszerű katonája vagyok? Mamii szereti az igazságot s fogalma sincs a svéd torna gyakorlatokról. Maniu „napló“-ja Az „încotro“ nem mulasztja el, hogy Maniu ..naplójának“ részleteit is közölje (nyilván'aló azonban, hogy ez som létezik a valóságban) : , Coslachescu nagy személyi szolgálatot tett nekem az utóbbi napokban. Miha lache meggvoződihetctt, hány miniszterelnök jelölt van pártjában s látta, hogy nem tartozom ezek sorába, mert a jelölést elutasítom. A pártclnökségre sem pályázom. Miért? Elveszítsem kedvező helyzetein s alkalmat adjak, hogy bántsanak? Ebben az esetben Miha- lache hangoztatná, hogy ő a párt „hűséges katonája“ s szinte liallom, hogyan támadna“*. — Látjátok hova jutottunk? — panaszkodott a nemzeti-pnrasztpáirt legutóbbi in- tézübi/ottsági ülésén Maniu. — Most már k oon mu n i zmussa 1 gy a nu si tan a k. — Kernek! — kiáltott Lupu dr. — Legalább lesz egy „továrisom“! A megjegyzés kürékitette Maniut. Odament Lupához, kivel melegen kezet szorított s hangosan mondta: — Szervusz! .. . (st.) Az elsötétített világváros fölött Bécs első légi ostromának tanulságai LEPAGE^!: BÉCS. (Október.) Épen hogy sötétedni kezdett, máris megjelentek az éjjeli légvédelmi gyakorlat első hírmondói: a villamoskocsik, autóbuszok meg- kékitett, megzölditett belső lámpái és külső számjelző?. Akik hozzá voltak szokva ahoz, hogy az újságok esti kiadásait a villamosokban olvasták, most reményt vesztve dugták zsebre a lappéldányokat: arról sem lehetett szó, hogy ráhibázzanak a címek egyes betűire. Még az emberhez legközelebb álló hozzátartozóját is csak nehezen ismerhette fel az utas. A város középpontja is különösen szokatlan képet nyújtott: az Opera táján s végig a Kärntner-strassen még tündén* fényt árasztottak a villanylámpák s a neon-csövek százai még vígan ontották a piros és kék fénykévéket, de már a szomszédos kávéházak és éttermek magukra öltötték az éjjelre rájuk parancsolt uniformist: a kékpapirral elsötétített ablakokat. A légi támadás időpontjától még órák választanak el. Az Operában a Figarót játszák, minden színházban és moziban folyik az előadás, igaz, előretolt kezdettel, hogy még a légi támadás kezdete előtt hazatérhessen mindenki. Már éjfélkor el kell tűnni az utcáról. Az ablakredőnyöket le kell ereszteni, sőt igen ajánlatos eloltani a lámpákat, mert ha fény sugárzik ki az ablakból, jön a büntetés: kettőszáz schilling, vagy tizennégynapi elzárás. Tizenegy órára a színházak és egyéb szórakozó helyek már bezárták kapuikat, a közönség megrohanja az elsötétített villamosokat: most kezdődik a légi gyakorlat első fele: az elsötétítés első fokozata. Még égnek itt-ott az utcai villamos lámpák, de már kialudtak a reklámfé- nyék és a házak belsejéből sem szűrődik ki világosság. Az emberek még járhatnak az utcán, de a közlekedési szabályokat sokkal szigorúbban tartják be és ellenőrzik, mint rendesen. Valamennyi rendőr az utcán van. A gyakorlat megkezdődött, Bécsre elméletileg rászakadt — éjjel ezúttal először — a légi veszedelem minden borzalma. Az utca A rádió már közvetíti a nagy eseményt. Egy autó halad végig a belvároson, benne a rádió bemondóján kívül a hedsereg egy őrnagya, az egyik kérdez, a másik válaszol. Rövid hullámon közvetítik a leadást a Stefans-dom tornyáról, ahonnan ezt a bisambergi adóállomás sugározza ki. Egy autóval követjük a rádió kocsiját. A város legfőbb útvonala, a Kämt- ner-slrasse, meglehetősen élénk. Az Operától a Szent István-templomig az egész ut egyetlen autókolonna, valamennyi elsötétített fényszóróval és lámpával. Feltűnően nagy a biciklisták száma, a bécsi fiatalság nem hiányzik ott, ahol nem mindennapi látnivaló akad. „Ein Hetz muss seini“ — véli a bécsi. Mély benyomást tesz reánk a Szent István-templom: igy még sohasem láttuk. Ráborult a mély sötétség, de csak annyiban, amennyiben ebben az időpontban rendszerint a villany fénye világit rá színes cseréptetejére, jellegzetes tornyára. Ma hiányzik a megszokott fény, csak a felhőtlen, csillagos ég borul reá fenségesen, magasztosan, oly tisztán, hogy minden egyes csillagot meg lehet ne számolni. Ilyen ideálisan szép éjszakája már régen nem volt Bécsnek! . . . A bécsi rádió ezúttal kitesz magáért: a légi támadást valóban helyszínről közvetítette: a levegőből. Egy hárommotoros, tizenhatüléses nagy Junkers-gép szállott fel Aspern- böl s most 700 méter magasságban van. A szpíkeren kívül egy tényleges őrnagy is referált benyomásairól. Mig a civil bemondót lenyűgözi a lent elterülő, sötétségbe burkolt óriási város impozáns képe, addig az őrnagy nem csinál titkot abból, hogy észleleteivel nincs teljesen megelégedve: a sötét város még mindig elég világos ahoz, hogy az ellenséges repülő célpontokat találjon és tájékozódhasson. Némi szerencse, hogy csak gyakorlatról van szó. Egy repülőrajnak minden egyes gépe mintegy ezer, másfélezer kg. bombát vihet magával s mindegyiknek egyiránvban ezer kilométer az akciórádiusza. Vagyis egy Nápolyban, a franciaországi Namur- ban, avagy Bucurestiben felszállt repülőgép miután ledobta Bécsre bombáit, vissza is térhet kiindulási állomására, a nélkül, hogy üzemi anyagot kellene felszednie. A szirénák búgni kezdenek, jelt adnak a légi riadó befejezésére. Idegeinknek, füleinknek nehéz hozzászokni ehez a vérfagyasztó hanghoz. 1 óra 23: a zene a rádióban félbeszakad. A repíilőveszedelem megszűnt. Ezt megismétli négyszer egymásután. Aztán: jóéjszakát! Utolsó akkord: a Gotterhalte! És kint harangzúgás. (—t.) MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Közlg:i/.gntú* Rokkantak Városok — Frank UNIVERSUL: Midőn egy Bucunfi»tÍ*i ügy véd hazatéri nyárul ágából, kifirsztva találta lakását. Kutyáját és macskáját is ellopták. A rendőrség inegállaj»itá.sa szerint háztartá beli alkalmazottja volt a tolvaj, aki szülővárosába, Fágfiras-ba menekült a főváros hói. Miután Bucuresti-ben történt a lopás, illetékes Iwlyröl a gyanúsított Bucu rosti-be való szállítását kérték a Făgănas-i hatósá- goktól. Nagy volt a meglepetés, midőn Făgă- rus-ból válasz, érkezett s közölték, hogy hivatalos utazási jegy hiányában szabadlábra helyezték a gyanúsítottat, mert nem tudták eltartását tovább biztosítani. Megdöbbent- megoldás: utazzanak olyan városba a tol - vájok, almi nincs utazási jegy nyomtatvány a hivatalokban. így megszabadulnak a bűnügyi eljárástól. Ez a visszás helyzet gyakran tapasztalható a közigazgatásban. Előfordul, hogy olyan adót követebiek, amit előbb más tisztviselőnek fizetett ki az adózó. Véget kell vetni ennek, hogy ne ismétlődjék meg a Fágáras-i lehetetlen állapot. El*OCA: Húsz év után ma is szőnyegen van a hadirokkantok problémája. Az állam nehézkesen intézte el ügyüket. Hosszú idő telt el, mig belátták, hogy első Iiely illeti a rokkantat főleg akkor, ha ugyanazokkal a kellékekkel rendelkezik, mint mások. Az alsóbb rangú rokkantak általában eleget tesznek a követelményeknek. Azokra az eihe- lyezkedéisi lehetőségekre gondolunk, melyek nagyobb végzettséget, vagy speciális tudóst nem kívánnak. Hány hadirokkant van alkalmazásban a minisztériumokban? A veszély perceiben mindenki köteles eleget ten ni kötelességének, aztán senki sem gondol a szolgálat díjazására. Nem lehet egyenlő elhánáslxin részesíteni hősöket és árulókat. Lehangol és kiábrándít az, hogy azok részesülnek előnyben, akik nem áldoztak. Azok kerülnek a falu élére, akik szökésben voltak. Mit éreznek ilyenkor a volt frontharcosok? VREMEA: Esz rév étlenül húzódott meg az újságok sarkáhan az a hirdetés, mely tud- tul adta, hogy október 6-án a Neamt-i törvényszék a postatakarékpénztár kérelmére „Băile Oglinzi“ fürdőt árverésre bocsátja. A hitelező követelését kéri, az adós pedig nem tud fizetni. Nem ismerjük a részleteket, miután azonban egy fürdőhelyről van szó, a hirdetmény riasztóan hatott. A városok szövetségének legutóbbi Tg.-Mures-* országos kongresszusán Berijon Dorohoi-i prlmár bejelentette, hogy nagyobb kölcsönt akart városa a városok és megyék hitelintézetétől felvenni s annyi sürgetésre, köz benjárásra volt szükség, hogy 90 ezer lejt tettek ki az utazások költségei. Végül 12 millió lejt szavaztak meg Dorohoi városának azzal a feltétellel, hogy régebbi tartozását kifizeti. így az uj köksön 4 millió lejre csökkent a valóságban. Dorohoi pedig 1 millió 625 ezer lej kamatot fizetett másfél év alatt. Nem foglalkoznak komolyan városaink sorsával. A hadfelszerelés nem a puskagolyók számának szaporításától, de az ország erőforrásainak emelésétől függ. Meg kell változtatni az ország képét. Városaink segítség hiányában elpusztulnak. Az állam évről-évre vette el a városi jövedelmeket. A fürdőárverés fenyegető jelenség, nincs ennél nagyobb szégyen. Eladják a városokat. Ilyen időket élünk. APARAREA NAŢIONALA (Cuza lapja): A francia frank árfolyamát leszállították. Ez zel eleget tettek a tényleges helyzet nyomá sának. A kivitel felére esett az öt év előttihez viszonyítva, az arany külföldre indult, a kereskedelem pusztult. A leértékelés oxi gént ad a francia nemzetgazdaságnak s a Blum-kormány igyekezni fog, hogy a ked vezőbb helyzetet a maga javára kihasználja. A leértékelés túlhaladja az országhatárokat és a népiek között gazdasági békére törekszik, melyen a politikai békét köny nyebben lehelne felépíteni. Szerencsekivá natainkat tolmácsoljuk, mert elsők közt voltunk, akik az aláértéketést hirdettük, miután ez általános nemzetközi közeledésre is alkalmas. Már 1932-ben rámutatnunk azoknak tévedésére, akik egyedül a stabilizációval akarták megváltani a világot. Aztán jött a kiábrándulás: előbb Anglia, aztán Amerika USA határozták ed az ujjáértéke- lést s ez a világháború után nem ismert fellendülést okozott. A francia frank leértékelése ezen a példán alapszik. A többi államok szintén igy tesznek majd előbb-utóbb. 123 Lz;:i 2-ik átdolgozott bövit tt kiadás. A modem grafológia LEPAGE ÜX' Ciuf Postán utánvéttel. — Kérjen teljes ingyen PANTHEON JEGYZÉKET LEPAGETÓL
