Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-30 / 252. szám

IO VEEBNIŰK 1936 október 3d. Romokban hever Madrid pálya A lakosság feivessletlen menekül a spanyol fővárosból PARIS, október 29. Mind erősebb lendülettel nyomulnak előre a nemzeti csapatok Madrid körül. A fővá­rosnak már csak egyetlen keskeny sávja van a kfiiJjvilág felé. a keleti oldalon Argonda irá­nyában. Ezen az útvonalon napok óta tart a menekülés. Ingóságokkal megrakott szeke­rek, tehergépkocsik, gyalogk arává nők hagy­ják el a pusztulásra Ítélt fővárost, de százá­val szöknek a korniánymilicia tagjai is, kik reménytelen vér. és értékipazaj-Lásnak látják a védekezést. Most már biztosra vehető, hogy Madrid pár napon belül elesik. A vá­rost szinte óránként támadják a nemzeti re­pülőgépek. A legtöbb kaszárnya és pályaud­var már romokban hever, a madridi repülő­tért pedig a nemzeti gyalogság megerősített 15 vészár kai szelik ketté. A hadműveleteket vezénylő Franco tábor­nok az ostrom gyűrű első vonalába min­denütt marokkói csapatokat helyezett el, ne­hogy a kommunisták és anarchisták kegyet­lenségeitől felbőszült spanyol nacionalista katonák a város elfoglalásakor vérfürdőt rendezzenek. Tegnap újabb három védelmi pont került a nemzetiek kezére: Torrelon, Elosua és Herziata. Torrelonnál a nemzetiek 200 fog­lyot ejtettek, akik között egy 'vezérkari őr­nagy is van. Ezen a szakaszon egyébként többszáz halottja volt a 16 órás gyalogsági harcnak. Északon Oviedo és Gilon között a vörös indicia megsemmisítő vereséget szenvedett, lit a nemzetiek több francia eredetű modern tankot, 9 lángvetőt rá 8000 puskát zsákmá­nyoltak. Sant Andernél a kormánycsapatok csoportokban csatlakoznak a nemzetiekhez. PÁRIS, október 29. Legfrissebb híradások szerint a spanyol vizeken is fontos rá a nem­zetközi légkört mégjobbun elborító esemé­nyek történtek. .Az „Amirante Cerveras“ cir­káló megtámadta a szovjetorosz „Haimes I.“-et, amely hadianyagot akart kirakni a madridi kormány részére. A Haimes I. erő­sen megrongálódva elmenekült a spanyol viz térülőt ről. Ugyancsak tegnap a nemzetiek 2 feli egy vérzett személyhajója megállított egy idegen gőzöst, mely szintién hadianyag­gal megrakódva a spanyol pariok felé tar­tott. A gyanús gőzös legénysége előbb svéd­nek vallotta magát, de a hajópapirokból ki­derült, hogy egyrészük szovjetorosz, másik részük pedig spanyol állampolgár. A tengeri utón történő fegyvercsempészé­sek ellen a burgosi kormány erélyes védeke­zésre készül. Tegnap rendeletileg mozgósí­tották az összes spanyol tengerészeket, akik jelenleg külföldön, vagy idegen bajókon tel­jesítenek szolgálatot. 4 magyarországi szociáldemokraták támogatásra méttának találták Parányi programiát Darányi Kálmán magyar kormányelnflk tegnap délután fogadta a szociáldemokrata párt parlamenti vezéreit, Peyer Károlyt és Györki Imrét. A kihallgatás közel másfél óráig tartott. Peyer képviselő a miniszterelnökségi palota előtt várakozó újságíróknak a kihallgatás után igy nyilatkozott: „A legjobb benyomásokkal távozom a miniszterelnök úrtól. Pártunknak minden reménye míglehet, hogy a Darányi-kormány támogatásra méltó irányban halad. A miniszterelnök ur nagyon érdeklődött a gazdasági és munkáskérdések iránt és erre- vonatkozó ismertetéseinket értékes adatokként kezelte“. inculel és Sfilila Constfantínescu nem érlenek enyel Lemond a Nemzeti Bank kormányzója? BUCUREŞTI, október 29, A költségvetési munkálatok felvétele az Adeverul szerint nem jelenti, hogy a kor­mány a mind jobban közeledő távozás gon­dolatával foglalkozik. A kormánypárton úgy vélik, hogy Tătărescu januárig fog helyén maradni, mikor pontosan négy éve lesz an­nak, hogy a parlament megalakult. Vannak, kik a mandátumok lejártát nem ettől az időponttól, de az első parlamenti üléstől akarják számitanj, ez annyit jelentene, hogy a mandátumok négy esztendős érvénye csak 1938 január havában fog lejárni. Jogászok Felhívás ! ! Mindazok, akik a Huberman felfogása ezzel szemben az, bogy az 1936 november 15-én kezdődő utolsó parlamenti ülésszak berekesztésének napján jár le a képviselők mandátuma. A kormány ugyanis nem folytathatja munkáját parlament nél­kül. A mandátumok lejártának vitás ügyé­ben egyébként specialisták fognak rövidesen határozni. Az Epooa a kormánypárt derűlátása elle­nére az uralkodó visszatérésével fontos bel­politikai eseményekre számit. Az általános európai helyzettel magyarázza ennek szük­ségességét s tekintély-kormányt kíván nacio­nalista összefogás jegyében a fenyegető ne­hézségek elhárítására. A Zorile jelentése szerint Dinu Bratianu pártelnök és a kormány között elhidegült a viszony az utóbbi napokban. A lap ennek okát Inculet miniszterelnök-helyettes szemé­lyében látja, erre vezeti vissza, hogy Dinu Bratianu politikai barátai nehézségeket okoz­nak a kormánynak. Inculet nem ért egyet Mitita Constantinescu jegybankkormányzó pénzügyi politikájával s a véget nem érő harc Dinu Bratianut lehangolta. Az Inculet —'Mitita Constantinescu közötti viszony egyébként — a Zorile jelentése szerint — annyira elmérgesedett, hogy a bankkor­mányzó lemondással fenyegette meg Tătă­rescul Ezek a kérdések — irja a Zorile — őfelsége hazaérkezése után kerülnek tisz­tázásra s a válság kitörésének jele az lesz, midőn Tătărescu nem kap majd engedélyt arra, hogy kormányát saját terve szerint átalakítsa. A kuUtt82miniszter rendetete szerint í2-iki hangversenyére legyei eícfegyezíek, csütörtök délig váltsák ki, mert iováhh nem tart jak leant, Ä rendezőség. A városok és a megyék kötelesek támogatni anyagilag a színházakat BUCUREŞTI, október 29. A kultuszminisztériumban tegnap ült össze a színházi törvéng előkészítésére meghívott bizottság. A bizottság tagjai i huzamosabb vita után az uj törvéng alapelveit a következőkben állapították meg. A mozik ellenőrzése és az országba beérkező külföldi filmek cenzúrája a kultuszminisztérium hatáskörébe kerül. Az összes és bármiigen természetű látvá­nyos előadások a színházi törvéng ren­delkezései alá tartoznak. A városok és megyék kötelesek a területükön levő színházakat anyagilag támogatni és a községekben előadásokat rendezni a szerződésnélküli színészek részvételével. A bizottság annak a véleményének adott kifejezést, hogy a Nemzeti Színház tag­jainak nyugdiját külön törvényben kell megszabni. A bizottság végül abban ál­lapodott meg, hogy három uj bizottságot alapit, a színházi törvény anyagának összegyűjtésére és előkészítésére, jogá­szok bevonásával. Károly király válaszbeszéde (Elsőoldult cilclaink folytatóid.) Károly kirótt/ őfelsége a kővetkezőket vá­laszolni: Elnök ur, amikor noyy örömömre Excellenciád romániai látogatására emlékez­tetett. igen kellemes számomra, largi/ látoga­tását éppen az Önök nemzeti ünnepén (niha­tom vissza itt. Érája szép városában és eb­ben a szép csehszlouálc országban, melyet népének hazafiassága és munkakészsége ho­zott létre és erősített meg kiváló vezetői irá­nyításával. Azok a szavak, amelyeket hoz­zám intézeti, amikor Excellenciád júniusi ro­mániai látogatására célzott, a szivemhez szóltak és biztosíthatom, hogy liomáriia szi­véhez hatolnak. Üdvözlő beszédében emlé­keztetett azokra n történelmi körülményekre, amelyek a századok során közelhozták egy­máshoz szerencsés mádon országainkat. Ami mély hatást tesz rám, hogy éppen ebben a teremben fogadta Rudolf király azt, aki első ízben egyesítette Romániát. Most a: egyesült Románia második királyát fogadja az újjá­született csehszlovák köztársaság. Ez bizo­nyítja jobban, mint bármi más, hogy a tör­ténelem követi alt, amit a természet előirt. \ két nemzet közli kapcsolatok, mintahogy találóan megállapította, folytatódtak és meg­erősödtek és senki sem feledheti el nálunk azt a látogatási, amil a nagy háború idején tett nálunk nagy vezérük, Massaryk, a fel­szabadító elnök és Stefanik tábornok. Egy­azon ügyért harcoltunk és egy hitben győz­tünk. A háború utáni idők megszilárdították ezt a hitel és konkretizáltak a kisantantban. Egész szivemből aláírjuk állításait, amit a kisantarct léiének szükségességéről és életké­pességéről telt. Az ezévi Bucuresti-i és po­zsonyi értekezletek megerősítették ezt a szá­munkra és a nemzetközi politikára elenged­hetetlen szolidaritást A mi szolidaritásunkat még jobban kirné- lyitették a genfi tárgyalások, amelyeket ugyanaz a bizalommalteN és hithü együtt­működés jellemez. Ezekben a napokban, mi­kor a nemzetközi élet olyan gyorsan fejlő­dik és annyi problémát hoz felszínre, a kis- antunt kötelessége kihangsúlyozni egyetérté­sét és örömömre szolgál, hogy ma drága szö­vetségeseim között tehetem ezt. Teljesen hi- szür.k jogainkban és erőnkben, ami biztosí­téka a rendnek. Ádáz őrei vagyunk a jognak és egységnek érintetlen határaink nemzeti keretében, de biztosítéka is a békének és to- já’is együttműködésnek. Elnök ur, másodízben jövök ebbe a szép országba. Először abban az örömben része­sültem, hogy országuk megalapítója, Massa­ryk, a felszabadító elnök fogadott, aki iránt megbecsülhetetlen és tiszteletteljes emléke­ket táplálok. Ma, amikor mint uralkodó elsőizben térek vissza, őszinte öröm tölt el ebben a baráti és szövetséges államban, amely annyira kedves nekem. Megvallom, Elnök ur, hogy az a meghatódottság, amit az a meleg és elragadó fogadtatás, a határ­tól kezdve s főleg Prágában váltott ki belő­lem, megakadályoz mindannak kifejezésé­ben, amit érzek és amit mondani szeretnék önnek és mindenkinek. Öröm és megelége­dettség fogta meg a lelkemet. — E látogatásomra magammal hoztam drága fiamat, Alba-Tulia nagy vajdáját, hogy mostantól fogva megtanulja szeretni és is­merni Önöket. — Csatlakozom szavához, Elnök ur, hogy ezen a napon, amely ünnep az egész kis- aniant számára, legyen köztünk drága szö­vetségesünk szelleme is, gondoljunk tehát IT. Péter királyra és Pál régenshercegre. Amikor szavaimat befejezem, amelyek által ismételten ki akartam hangsúlyozni a Ro­mániát drága szövetségeséhez és barátjához, Csehszlovákiához fűző megbonthatatlan kap­csolatokat. továbbá a kisanlant oszthatatlan egvségét is. emelem poharamat Excellenciád értékes müvére és egészségére és Csehszlo­vákia fejlődésére, virágzására. Vacsora után, 10 óra 30 perckor a spa­nyol teremben fogadás volt. amelyen a diplomáciai, politikai, katonai, gazdasági és kultuiális élet 800—900 tagja jelent meg. ZÜRICH ■bhhk■■■na NYITÁS, 1936 október 29 én (Rador): Ber­lin 175, Amszterdam 235.30, Newyork 435,12, London 212.775, Paris 202.450, Milano 229.250, Prága 1570, Budapest 85.75, Bel- grád 10, Bucureşti 325, Varsó 81.75, Bécs—. HUXLEY: KÉT vagy Hálom GRáCIfl îl LEPflGEciuj.u,âs„tâvnt tel. Kérje az uj könyvek teljes jegyzékét. Felelős szerkesztő: Dr. CROIS LÁSZLÓ. — Kiadótulajdonos: ELLENZÉK RT, — Az Ellenzék „Concordia“ műiniézetének nyomásit CENZÚRÁT

Next

/
Oldalképek
Tartalom