Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-31 / 253. szám

TAXA POSTAI-A PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivat aj és könyvosztály-: Piaţa Unirii 9. «zám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. LVII ÉVFOLYAM, 25 3. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTHA MIKLÓS SZOMBAT Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évenia 840 lej. — Magyarországra-: negyedévre 10, félévre 20, évente 4a pengő. A többi külföld, államokba csak a portókülönbözctcel '-óbb. 1936 OKTÓBER 31. nagyszewasa bék vasárnap a világ elé terjeszteni Porfuwélla elismerte Franco tábornok kormányát. ­Efíteseredeff ás véres harcok Madrid C. meritai külügyi államtitkár a háborús veszedelemre figyelmezteti Európái mai jelentés szerint, valószínűleg szenzációt fog képezni Mussolininak a milánói Dóm- téren vasárnap tartandó beszéde. A Duce, hír szerint, nagyszabású béketervvel fogja meglepni a világot, melynek megtárgyalására I és kivitelére is részletes programot dolgo- J zott ki. A terv, ugyané hirek szerint, a C-iano i külügyminiszter németországi látogatásával } létrehozott német—olasz megegyezésből in­dul ki. Ez a megegyezés továbbra is sok kommentár tárgyát képezi Londonban és Párásban. A Havas-ügynökség égjük jelentése szerint a német—olasz együttműködés ugyan a két hatalom további eltávolodását jelenti a népszövetségi politikától, nem akar azon­ban ezzel egyidejűleg Angliától is eltávolod­ni, mert Anglia ellenszenvét úgy Berlinben, mint Rómában veszedelmesnek tartanák. E megállapítással bizonyos fokig ellentétben áll Göring porosz miniszterelnöknek tegnapi be­széde, mely szokatlanul éles kifejezések kö­A spanyol polgárháborúval kapcsolatos legújabb diplomáciai vihar, londoni jelen­tések szerint, újra elcsendesedni látszik. Hogy mennyi időre, azt természetesen nehéz volna megmondani. A vihart a szovjet oroszoknak a semlegesség» bizottságban indított táma­dása nyitotia meg és szovjetorosz vissza­vonulás zárta le egyelőre. A semlegesség', bizottságban képviseli huszonkét állam meg­bízottai egyhangúlag a szovjet orosz csend- zavaró ellen fordultak, amire ez, rövid huzó- dozás után, bizonyára moszkvai utasításra, visszavonulót fújt. A spanyolországi tényle­ges helyzet ezzel nem változott. A polgár- háborús ellenfelek támogatása különböző ol­dalakról előreláthatólag tovább fog folyni, sok jel szerint még fokozottabb mértékben. Oroszországban állítólag lázas üzemmel dol­goznak erre a célra a hadiszergyárak. A lon­doni semiegességi bizottság keretében azon­ban, ahol nem Spanyolországról, hanem az érdekelt európai államok egymáshoz való viszonyáról van szó, egyelőre hclyreáilott a béke. A szovjetorosz kiküldött, miután angol részről is rábizonyították, hegy Szovjet- Oroszország kétségtelenül szintén megtörte a semlegességet, kijelentette, hegy országát a spanyol polgárháború tulajdonképen csak annyiban érdekli, amennyiben orosz felfogás szerint ez a háború és a béke erőinek össze­ütközését jelenti. Arról azonban egyelőre nem lehet többé szó, hogy Szovjet-Orosz­ország a semiegességi bizottságból vissza­vonja megbízottait. Ezután még megállapí­tották, hogy a szovjetorosz indítvány a por­tugál kikötőknek angol és francia hadihajók által való ellenőrzéséről megvalósíthatatlan dolog, pártatlan megfigyelők kiküldését ha­tározták el a spanyol kikötőkbe és Plymouth elnök lezárta a viharosnak indult vitái. Ugyanekkor a londoni alsóházban Baldwin miniszterelnök kijelentette, hogy a semlcgcs- ségi kötelezettségek ellen elkövetett vétségek nem olyan súlyosak, hogy Anglia számára a semiegességi álláspont feladásának szük­sége felmerülhessen, Párisban Blum minisz­terelnök ugyanígy figyelmeztette két nap előtt a szovjetkövetet, hogy Franciaország pedig továbbra is változatlanul kitart sem­iegességi álláspontja mellett. A spanyol polgárháború által mindenhol feltüzelt szenvedélyek ellenére, láthatólag visszariadnak mindenhol attól, hogy a spa­nyolországi események európai háborúvá fa, juljanak el. Eden angol külügyminiszter teg­nap az alsóházban nyíltan ki is jelentette, hogy az angol kormány változatlanul ragasz­kodik eddigi politikájához, mely biztonsági vasfüggönyt akar huzni a még békében élő Európa körül és a spanyol vérontást minden lehető erőfeszítésével Spanyolországra akar­ja elszigetelni. Ezért nem hajlandó a semie­gességi egyezményt feláldozni be nem bizo­nyított vádaknak és ezért hangoztatja to­vábbra is, hogy a be nem avatkozás! politika az adott pillanatban legmegfelelőbb arra, hogy az európai békét fenntartsa. Ez a poli­tika — mondta Edén — nem irányul csupán a madridi kormány ellen, amint egyesek azt állítják.- -A külpolitikai események menetében, ró zött jelentette be Németország gyarmati igé­nyeit. „Ellopták gyarmatainkat és ellopták aranyunkat is — mondta Göring. — Amikor ma azt mondják nekünk, hogy ha nincs nyersanyagotok, akkor vásároljatok, mi azt válaszoljuk: adjátok előbb vissza ellopott aranyunkat és akkor vásárolhatunk nyers­anyagokat is“. A gyarmatokra és nyers­anyagra vonatkozó német igények tudvalevő­leg első sorban Angliát érintik. Londonban élénk felszisszenést is okoztak Göring szavai. A spanyol polgárháborúval kapcsolatban azt jelentik Londonból, hogy Franco tábor­nok megbízottai az angol fővárosba érkez­tek. A megbízottak azt akarják elérni, hogy Madrid elfoglalása után Anglia elismerje Franco kormányzatát. Beavatott angol körük szerint, bár Róma és Berlin hajlandóságot mutatnak erre, angoi részről az elismerésre alig van remény. Ugyancsak londoni jelentés szerint Portugália már el is ismerte Franco tábornok kormányzatát. A Madrid körüli harcok változatlan hevességgel dúlnak. Teg­nap a kormány csapatai ellentámadást intéz­tek, madridi jelentés szerint, sikerrel. A nem­zeti felkelők viszont azt jelentik, hogy ők értek el sikereket és nyolc kilométer hosz- szuságban áttörték a kormánycsapatok arc­vonalát. Amerikából Hull külügyi államtitkár fi­gyelmezteti Európát a háborús veszélyre. „Abba kell hagyni a gazdasági elszigeteltsé­get, mert ez szélső fegyverkezéshez és hábo­rúkhoz vezet — mondta Hull államtitkár. — Ha egy-két éven belül nem tör ki a háború, akkor gazdasági robbanás okozza majd a ka­tasztrófát. Az európai államoknak tudomásul kell venni, hogy csak nemzetközi gazdasági együttműködéssel vehetik ennek elejét, nem politikai eszközökkel. Külügyminiszteri tárgy Prágában •PRÁGA, októlber 30. Tegnap déli 12 és 1 között An ton eseu és 'Krofta külügyminiszterek megbeszélést folytattak. A külügyminiszterek között a két ország kapcsolatait érdeklő ösz- szes időszerű kérdéseken kívül szóba került a kisantant politikája is. Megállapították, hogy a megbeszélésük tárgyát képező minden kér­désben legteljesebb mértékben egyetértenek. Déli 1 órakor Antonescu külügyminiszter a Hradzsin-palotába ment, ahol mint Benes A prágai királynapok hatalmas pampával, de megkapó bensőséggel is folynak. Közvéle­ményünknek jogos öröme telhetik bennük. Bizonyára jói esik neki, hogy a szokásos fényűzés, külsőség, ünnepély gazdag sorozat tán túl közvetlen és demokratikus jelenetek és jelenségek bőven tarkáinak. Még a láto­gatás előtt cikkecskék csordultak elő az ál­lamfők tollából, amelyeknek egyéni érzései és kendőzetlen fogalmazásai hitelképesen bi­zonyítják, hogy önkéntelen és nem sugalma- zásra íródtak, mint ahogy nem is lehet más­ként, ha két ily erélyes és független szemé­lyiség nyilatkozik. Királyunk a határtól kezdve a viharos üdvözléseket rögtönzött be­szédekkel köszönte meg és ez a mód jóízű volt a népuralmi és haladó elvekre épített, csehszlovák köztársaság lelkesülőinek. Az ál­lamfők hivatalos beszédei szintén mélyebb tüzüek és bajtársiabbak voltak, mint az ola­szokat és vendégeiket kivéve másutt és más­kor szoktak lenni. Mindenütt festői néptö­megek és vidám jelenetek törik meg és élén­kítik a katonaság komor szereplését. Nyil­ván látszik, hogy Románia és Csehszlovákia barátságát és szövetségét a közös érdekeik társaságában még őslelki és uj érzelmi kap­csok is összeforrasztják. Ez a viszony átcsap a politikai és történelmi határ vonalait on. így látszott ez már junius 8-ika körül Románia földjén is, mikor Benes volt a vendég és az ünnepségek résztvevői közül utolsónak távo­zott. Amidőn a népi bensőség épp ily átára­dó volt a nemzeti, állami, ídsarrtant és bé­keszerződési érdekekben, mint ahogy most C s ehsz l o v ákiában dagad ozik. Meggyőződésünk szerint uj nagy megérté­sek ás elhatározások fogantak. A prágai tü­nemények nem tünékeny ségek, hanem tartós teljesülések már. Hatásukat talán sokáig fog­juk érezni és fölfedezni az élet jövendő ala­hogg a Duna medencéjében módját akarj\ák ejteni a nagy életveszélyes kötelezettségek­ből való szabadulásnak, valamiféle semleges magatartásnakf mely nem kötelez minden szankcióban, még kevésbé a világnézleti há­borúban való föltétien részvételre. Gondol­junk a külközélet pillanatnyi képére: amikor az uj Locarnoban épp úgy csak a legszű­kebb nyugat biztonságát és osztatlanságát akarjuk megújítani, de nyitva hagyják a leg­tágabb keletet a kalandnak, mint a régi Lo­carnoban történt, akkor érthető, hogy a kö­zép-, kelet-, déleurópai kisállamok több füg­getlenségre, kötetlenségre, szabad mozgásra, több alkuban és üzletben kifejezhető egyéni biztonságra és a haszonra törtetnek. Uralko­dónk és külügyminiszterünk bizonyára meg­állapítja majd, hogy Csehszlovákia szellemi és anyagi virágzásának biztosítékai közt, mint a nyugati, északi és tengerentúli sza­badelvű demokráciákban, ott működik a vi­lágnézleti szélsőségektől mentes középvonal és az igazi kisebbségvédelem törekvése. Az utóbbi kérdésben, melyet nálunk fékevesz­tett indulat és kegyetlen önzés már életve­szélyes szakadékba dönt, v\árunk elsősorban jótékony fordulatot, a szélsőségeket el fog­ják némitani, mint a jobb lehetőség akadá- lmt■ A spanyol tragédia most már komoly megfontolásra készteti az érdekteleneket, kö­zömbösöket, Mdegvérüeket, tunyákat is, az általános fölháborodás útját szegi a lelkiis­meretlen fölfordulásnak, bármily irányból is zúduljon elő. A középidőn való fontolgató haladás szelleme pedig egyetlen jóbarátja minden kisebbségi érdeknek, amely jogos, igazságos, emberi és valódi, sőt egyetlen le­hetőség, hogy a népi, nemzeti, közösségi esz- me, mely nem rombolni és csak azután épí­teni. hanem a meglévőn állandóan tovább épiteni akar, zavartalan hasson és éltessen. meghívottja, résztvett az elnök magánlakosz- tályában adott ebéden. Az ebéd délután 3 óra 45 percig tartott. Benes és Antonescu egész idő alatt a jelenlegi nemzetközi pro­blémákat és a kisantant időszerű kérdéseit tárgyalták. Antonescu ismertette Benes el­nökkel genfi tanácskozásait és belgrádi lá­togatását, majd tanulmányozták az előző­napi értekezleten érintett 'és az este kiadott hivatalos jelentésbe foglalt összes kérdése­ket. őfelségének a trocsáni kastélyból való visszatérése után, Károly király és Benes eb nők között egy óráig tartó megbeszélés volt. Az angol kormány nem adja fel i semlegesség! politikáját LONDON, október 30. Az alsóház tegnapi ülésén a spanyolországi eseményekkel fog­lalkoztak. Az ülés folyamán Baldwin minisz­terelnök és Eden külügyminiszter több szó­nok kérdéseire válaszoltak. Válaszaikban •hangsúlyozták, hogy az angol kormány to­vábbra is fenntartja eddigi politikáját, amely a háboru veszélyének kiküszöbölését célozza. Baldwin ezenkívül kijelentette, hogy a be- nemavatkozási egyezmény intézkedései elleni visszaélések nem olyan súlyosak, hogy az angol kormánynak ezek miatt meg kellene változtatni politikáját. iPÁRTS, október 30. Daladier francia had- ügyminisbter és Gamelin tábornok vezérkari főnök két nap óta terepszemlét tartanak a francia-belga határon. A Maginot-vonalak mintájára a francia hadvezetőség e határré­szen is nagyszabású crődiíxnényöv építését látja szükségesnek, különösen Belgium is­mert semlegességi nyilatkozata óta. (Folytatása a 8-ik oldalon.) 193G október 29-én (Rador): Berlin 175. Amszterdam 235.10, Ncwyork 435.25, Lon­don 2128, Paris 202.425, Milano 229.250 Prága 1540, Budapest 85.75, Belgrád 10. Bu curesti 325, Varsó 81.75, Becs —. Jdojéré'iz Az ország területén az időjárás min­denütt derültebb lesz. Néhány helyen kisebb eső és a hőmérséklet csökke­nése következik. ,4 légnyomás min• dejTÜtt AmAlkadilr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom