Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)
1936-10-25 / 248. szám
ELLENZÉK m Í936 október 2 3. 4 Síéi Yílágpoiiiikáia v.irxnsx^iasi .mmiui iioaMXMnnBA^ :I ——wwi^—!————1<—bwkx—r w—ceg^ «rfiriMi ^ K Ml. v. -:. . aJT.CCyi*Oir«VlllllWinWWMMMWMIMM■MJWHHWMMMMMMMMMMMMi Harc a semlegesség körül A nyers hatalmi ellentéteikre, inelyek között ma Európa megoszlik, mi «‘in jellemzőbb. mint az, hogv minden újabb diplomáciái csomónvt elsősorban stratégiai jele.nlősv- ge szempontjából it öli lók meg. Ez. a szein- pont vozot ugv a belga külpolitikai lépéssel megindított uj somlegessegi hull: innak, mint a Înclini olasz nómot tárgyalások eflvdmé- nyónok megítélésében is. Mindkét esem.ny- nve! szeiml>en azt a kórdóst vetik lel mindenekelőtt. hogy katonai szempontból mit jelentenek. A közönség idegesen figyeli ezt a békeidőben űzött virtuális háborút s a nagy stratégiai sakkjáték minden lépésié.t hozzáértő, vagy hozzá .nem értő módon mérlegeli. Ha Európa népei nem 'volnának mar az alkuidé külpolitikai feszültséghez viharalló módón hozzáedzve, fenyegető katasztrófák küszöb előtt állására következtethetnénk már ebből a lelkiállapotból is. Így azonban a válságok szüntelen kiéleződése is csak arra a következtetésre jogosít fel. hogy az állandóan feszült politikai légkörben újabb légköri zavarok mutatkoznék, a feszültség érvényesülésének eddigi tapasztalatai szerint azonban nem beszélhetünk arról, hogy a pusztító vihar jelei is megjelentek volna máT a közeli láthatáron. A belga semlegesség A belga s emlegess égi törekvés hivatalos bejelentése ilyen feszidtségi zavart indított meg az európai hatalmi játék egy olyan pontján, amelyet eddig a játék egyik rdékelt csoportja a maga ja-vára látott biztosítottnak. Belgium hatalmi elhelyezkedése Európa külpolitikai konstellációjának olyan állandó, megmozdrthataHonnak látszó tényezője volt eddig, amelynek szilárdságában senki sem kételkedett. Mi sem bizonyítja jobban a meg- lazulást, mely Európa háboruutámi keretei- ben egyik napról a másikra ma meglepő mó. dón mutatkozik, mint hogy ezen a ponton is változás következett be. Nem mintha Belgium semlegesség! törekvéseinek belga szempontból ne volna ezer jó magyarázata is. Hogy azonban a semlegességi törekvés érvényesítésére Brüsszelben a pil’anatot elérkezettnek látják, az kétségtelen jele, hogy az európai ellentétek elérkeztek a kritikus ponthoz. .-Amikor ez a kis ország, melyet az ellentétek kirobbanása különösen veszélyeztet, szintén elkér Hihetetlennek látja, hogy minden érzelmi és hagyományos kapcsolattól menten, tisztái közvetlen 'érdekei tekintetbevételével irányítsa külpolitikáját. Ezek az érdekek viszont nem kívánják föltétlenül, hogy Belgium függetlenségének a szomszéd hatalmak által vállalt megvédéséért a maga részéről is előzetes kötelezettséget vállaljon ezeknek a hatalmaknak szövevényes szerződési rendszerei következtében lehetővé váló háborús összeütközései esetére. Brüsszelben jól tudják, hogy Franciaország és .Anglia keletről jövő támadással szemben föltétlenül Belgium segítségére sietnének akkor is, ha Belgium nem vállal velük szemben ilyenirányú viszonossági kötelezettségét. Mert Belgium megvédésével London és Páris elsősorban saját hatalmi érdekeiket védnek meg. Az eddigi megállapodások a katonai segítségnyújtás kötelezettségeit foglalják magukban Belgium számára is, mely a világháborús tapasztalatok után maga kereste több mint évszázados semlegességi helyzetének megszüntetését. A helyzet azonban sokat változott a békekötés óta. Amíg a semlegesség Belgiumot arra kötelezte, hogy őmaga csak bizonyos szűk keretek között gondoskodjék katonai védelméről, amivel szemben viszont a szomszédos államok a védő szerepére vállaltak kötelezettséget, most az a helyzet, hogy Belgium is föl-fegyverzett állam és a közeljövőben, még nagyobb erővel készül katonai védő rendszerét kiépíteni. Anglia és Franciaország viszont, melyekkel Belgiumnak a békekötés óta kölcsönös védelmi megállapodása van, elágazó hatalmi érdekeik révén, különösen Franciaország szövetséges kapcsolatai révén különböző összeütközések, be sodródhatnák bele. A mai kapcsolatok fenntartása esetén ezekbe az összeütközésekbe magukkal ránthatják Belgiumot is, anélkül, hogy az összeütközés tárgyai által a belga érdékek közvetlenül érintve volnának. Belgium különben is szinte tradicionális területe a nagy európai hatalmi összecsapásoknak, melyekben legtöbbször csak mint szenvedő fél szerepelt. A történelem ismerői sziámira elég, ha Malplaquet-t, Jemappes-ot, Fleurus-t, vagy Waterloo-1, vagy a világháború ismert belga csatatereit említjük. Belgium nem kivan újra a nagy európai hatalmi összecsapások szenvedő tárgya lenni. Csak az a kérdés, hogy nemzetközi szerződések -bármilyen megváltoztatása változtathat-e a valóságban is azon a stratégiai helyzeten, mely a nagy háborús kirobbanásokat a múltban a kis Belgium földje felé terelte. Az európai nyugat hatalmi ellentéteinek erővonalai Belgium fölött 'keresztezik egymást és ezen aligha változtathat sokat nemzetközi szerződéseknek ilyen, vagy olyan irányú módosítása. Semlegesség és semlegesség politika Brüsszelien ezért nem is gondolnak arra, hogy újra intézményesen valósítsák meg Bel. giium semlegességéi. Ez 1914 tanulságai szerint amúgy sem bizonyult viihnrállónak, de ellentétben állana a Népszövetséggel szemben vállalt belga kötelezettségekkel is. Nem semlegességről, hanem semlegességi politikáról van eblxm az esetl>e.n szó, olyan értelemben, ahogy például a hollandok ezt állandóan gyakorolják. Hollandia a nemzetközi jog szerint sohasem volt semleges állam, de mindig semleges maradt albbon az. értelemben, hogy szélső erőfeszítésekkel is elkerülte -a nagy európai ellentétekbe való belekeveredést. Csak az a kérdés, hogy Belgium földrajzi helyzete, ukÓT csak ennek a semlegességi politikának érvényesít ősét is. megengedi a máj viszonyok között. Hiszen ugyanez a kérdés ma már komolyain fölmerül Hollandia és Svájc esetében is. Nem tévednek azonban azok, akik katonai szempontból nézve a dolgot, Belgium irányváltoztatása nyomán Európa hatalmi helyzetében látnak határozott eltolódást. Franciaország és Anglia kétségtelenül egy jelentőserejü katonai szövetségessel váltak szegényebbé. Ez vé. delmi szempontból nem okvetlenül jelent számukra hátrányt, mert a katonailag szükségképen erősödő Belgium védelmi övét képezhet az ő javukra is. Franciaország ezenkívül most már kiépít* védelmi vonalát egész a tengerig, mely második védelmi vonalat képezne a belga határ mentén. Jelek vannak arra is, hogy franciáik és angolok között a belga elhatározás nyomán az eddiginél is szorosabb ka fonni együttműködés készül, különösen légügyi téren. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a német nyugati határra nehezedő nyomás a belga elhatáro- zással jelentősen csökken és liogé a francia érdekkörhöz kapcsolódó keleteurópai államok iBgyanolvan mértékben érzik a német nyomás erősödését kelet felé. A semlegsségi gondolat Európa keletén A hatalmi helyzet ilyen változásával szem- I ben Európa keletén is fölmerült a semleges- I ségi politika gondolata. A inai viszonyok között, különösen olyan államok számára, melyek birtok áll omán ytikkal minden tekintetben meg lehetnek elégedve, alig képzelhető el vonzóbb dolog, mint annak bizto- j sitása, hogy a fenyegető nagyhatalmi összecsapásokban küzdelmen kívül maradhatnak. Több esetben hozzájárul a dologhoz még az. is, hogy jelenleg fennálló szerződéseik keleti irányban politikai és stratégiai kapcsolatokat teremtenek számukra egy olyan hatalomhoz is, amellyel szemben a kérdéses országok vezető körei nem sok rokonszenv- vel viseltetnek. A semlegességi politika tehát érthetően kecsegtetőnek látszik számunkra. Csakhogy Európa keletén semlegesség szempontjából a helyzet egyáltalán nem hasonlítható Belgium helyzetéhez. Belgium támadás esetén kötelezettségvállalás nélkül is mindig számíthat Anglia és Franciaország támogatására. A keleti országok háta mögött azonban nem állanak minden körülmények között védelemnyujtásra kényszeritett nagyhatalmak. A semlegességi politika itten nem egyéb, mint semlegességi romantika, a romantikus álmok megvalósulásának minden lehetetlenségével együtt. I Ciano gróf berlini látogatása A háború utáni keretek látható mcglazu- lásn által jellemzett helyzetben mi sem érthetőbb, mint az a nagy érdeklődés, amely az olasz külügyminiszter berlini útját kiséri. Diplomáciai látogatást ritkán kisértek változatosabb kommentárokkal, mint Ciano gróf berlini látogatását. Európa hozzá van szokva, hogy Németország és Olaszország vezetői szükség esetén nem idegenkednek meglepő állásfoglalásoktól sem. Az. olasz és német külpolitika párhuzamossága azonban most már jóideje nem 'képez meglepetést a külpolitikai események egyetlen megfigyelője számára sem. Ciano gróf berlini látogatását egész sor német és olasz vezető egyéniség kölcsönös Látogatása előzte meg. Az olas'z külügyminiszter berlini látogatásával egyidejűleg a német gazdasági élet vezető egyéniségei látogattak Rómába, köztük a német vegyészeti, repülögépépitö és villanyossági iparnak a vezetői is. Kétségtelen dolog tehát, hogy a két hatalom, melynek külpolitikai célkitűzései is sok tekintetben fedik egymást, szerves kapcsolatok megteremtésére gondol egymás között. Ehhez azonban megegyezésre van köztük szükség különösen a Duna völgyére és Kcleteurópáro vonatkozólag. A megegyezés nem könnyű, de sok jel arra mutat, hogy a szükséges áldozatok mindkét részről való meghozatalával, mégis sikerült. Az olaszok a Dunavidékre vonatkozó megegyezés központjába a római egyezményt helyezik, melyre vonatkozólag hir szerint elérkezettnek látják az időt, hogy az alapelvek változatlan fenntartásával az eddigi kereteket kiszélesítsék. A német—olasz együttműködés mindenesetre szilárd falat ké. pezhet Nyugat- és Keleteurópa között. Ez a válaszfaj különösen az európo-ázsiai nagyhatalmat, Szovjet Oroszországot akarja visz- szaszoritani az európai ügyekbe -való beavatkozástól. A francia politikának az utóbbi időben erősödő nyugati orientációja Anglia és az 'Egyesült-.Államok felé azt a hitet keltheti Berlinben és Londonban, bőgj* a szovjetoroszokkal szembeni terv Nyugateu- rópában nem fog leküzdhetetlen ákadályok- ba ütközni. Mussolini négyhatalmi terveinek fölujitása, amiben a berlini tanácskozáson, hir szerint, szintén megegyeztek, sok tekintetben ugyanezt a célt szolgálja. A négy 'nagyhatalom, Anglia, Franciaország, Németország és Olaszország közösen garantálná e terv szerint Belgium függetlenségét s Anglia és Olaszország külön is garantálnák a Németország és Franciaország között létrehozandó kölcsönös megnemtámadási szerződést. A terv sikere esetén a négy hagyhata- lom ellenállás nélkül uralkodna Európában, a nyugati hatalmak érdekköre azonban visz- szaszorulna Keleteurópáról, ahol a német és olasz expanzió jutna vezető szerephez. A terv által fölvetett kérdések mindenesetre túlságosan súlyosak, hogy egyhamar bármilyen megegyezésre lehetne gondolni errevo- natkozólag az ezer érdekszállal keresztezett európai hatalmi játékban. A belga kormány lépésével és a berlini német—olasz megegyezéssel azonban az európai külpolitika uj fejezete nyílik meg, melynek továbbfolytatásáról egyelőre nehéz dolog volna horoszkópot fölállítani. GURUL A RUBEL Elfogtak egy orosz kémnek, aki liázasságot koföit egy rendőrtisztei, lsetgy zavaHaiam*! kémkedjék Vadul lui Vlad község közelében az orosz—román határon a határőrség letartóztatta Liuhova Bezubova kievi származású nőt, aki a hatóságok előtt azt vallotta, hogy politikai okok miatt kénytelen volt elmenekülni Oroszországból. A nő ezután arra kérte a Balti-i rendőrség egyik biztosát, hogy mint háztartási alkalmazottat fogadja őt házába. A rendőrbiztost a feltűnő szépségű orosz nő nemsokára rávette a házasságkötésre. Miután azonban az egyházi esküvő megtörtént, a fiatalasszony nyomtalanul eltűnt férje lakásáról. Közben a rendőr- biztos törvényes felesége tudomást szerzett a dologról és feljelentést adott be a férje és Bezubova ellen. Egy éjszakai személyellenőrzés alkalmával sikerült az asszonyt letartóztatni. Az ellene indított vizsgálat során hamarosan kiderült, hogy Bezubova szovjet kémnő, aki azért kötött házasságot a rendőrtiszttel, hogy igy igazolhassa magát a román hatósá-i gok előtt. A rendőrtisztet bigámiáért a Chisrnau-i tábla 1 évre Ítélte el. A kém- nő ügyét a hadbiróság fogja letárgyalni. MIT !R A ROMÁN SAH UNIVERSUL: A nemzetközi helyz.et fisz tulása helyett minden héten történik valami, ami elsötétíti a láthatárt. Mintha azok a tagadó-erők versenyeznének egymással, melyek a béke megerősítését s a normális életi t előkészítő minden munkát meghiúsítanak. Nem mult el még Lipót belga király szenzációs beszédének hatása s Ciano berlini útja következett sorra. Nagy a homály az európai diplomácia játékában és nem csodálkozunk, amikor oggodalommal telnek meg a lelkek mindn váratlan esemény láttára. A német és olasz hivatalos körök sem tagadják Ciano gróf berlini látogatásának jelentőségét a nyugati biztonság és a Duna-völgy szempontjából, melyre nézve — mint tudjuk — az olasz—osztrák—magyar megegyezés folytán egyéni terve van Itáliának. Ebből a következő tanulságot vonhatjuk le magunknak: A nemzetközi helyzet mind kevésbé tisztult. Az államok fegyverkeznek, a diplomácia pedig anélkül dolgozik, hogy ennek a békére kedvező hatása volna. Uj csoportok alakulnak, mások gyöngülnek. így csak a fegyverkezés politikáját követheti Románia. Komoly, hathatós és legfőkép becsületes fegyverkezésre van szükség, hogy bármily körülmények közt helyét megállja. Erős, egységes Romániára van szükség, melyet aztán az összes államok tisztelni fognak. A nagyhatalmak egyenlőségi elve nem alácsonyit- hatja le az úgynevezett kisországokat. Meg kell védjük az államok közti egyenlőséget. Ismét hangoztatjuk: erőre és egységre van szükség erre a célra. ADEVERUL: A kormány elég későn úgy határozott, hogy az árdrágulást megakasztja. Ahányszor ezideig ilyen természetű intézkedést tettek, mindig fenntartással éltünk, nem hittünk hatásában. Úgyszólván mindig az árak természetes kialakulását akarták megakadályozni s legtöbbnyire azok a hatóságok intézkedtek, melyek a drágulást maguk okozták. A jelen esetben helyesnek tartjuk a kormány eljárását. A külföldi valuták árfolyamának csökkenése ugyanis nem indokolja a drágaságot. Ellenkezőleg, a lej javulása folytán olcsóbban juthatunk külföldi áruhoz. Kérdés most már, elérik-e a kívánt célt a kormány határozatával? Az ármaximálást többször alkalmazták anélkül, hogy eredménnyel járt volna. Volt eset arra is, hogy éppen ellentétes eredményre jutottak. Alkalmat adnak részrehajlásra s izgatják a kereskedőosztályt anélkül, hogy az élet olcsóbbodna. A legkényesebb kérdés az: Mit ért a törvény megengedett haszon alatt? Ki fogja meghatározni a bekerülési árat s az ehhez szabható 30 százalékos haszon meny- nyiségét? A tapasztalatok arra mutatnak, hogy a mai kormány is téves utón halad. Abban a pillanatban, midőn szükségét látják a beavatkozásnak, a drágulás okát kellene megszüntetni. Meg kell könnyíteni az árubehozatalt, igy lehet csak az árakat eredményesen letörni. EPOCA: George Ohabeanu a bolsevizmust előidéző állapotot vizsgálja a Romania Noua című Cluj-i lapban. Megállapítása szerint: „Mentői jobban késik a demokratikus rendszer, annál nagyobb eshetősége van a bolse- vizmusnak. Átmenetileg esetleg szó lehet más formáról is, amennyiben lángész vezeti az ügyeket úgy, amint Itáliában vau. Az önkényuralom azonban pusztuláshoz vezet abban az esetben, ha nem jól vezetik az államot“. Az ilyen bírálat távol áll attól az igazságtól, hogy7 minden rossz vezetés anarchiát okozhat. Nem tehetünk kivételt a jobb, vagy a baloldallal. Az állandó elégedetlenség s fájdalom okozza az anarchiát. A demokrata rendszer sem állja útját a bolseviz- musnak, a jó vezetés azonban — tekintet nélkül a vezető személyére — a bolsevizmust mindig kizárja. Ezért van szükség a legtehetségesebb vezetők kiválasztására. Nálunk igen rossz eredménnyel járna a diktatúra, mert alkalmat nyrajtana csalásokra. S még rosszabb lenne egy baloldali uralom erőszakos célzattal. Hosszú időn keresztül kell járnunk még a középutat. S ha szükséges, az utódlás pillanatában egy II. Tătă- rescut kell találnunk. GÁZOLÁS UTÁN. — Ezer left adtál neki? Ez is rád vall! Félholt ember is ennyit tud kicsikarni belőled*
