Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-25 / 248. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.1Ó3/1929 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám, — Telefonnám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési arak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra; negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettal több LVII ÉVFOLYAM, 248. SZÁM. VASÁRNAP 1936 OKTÓBER 2 5. **«wr aa«8aa»yaaagMZi2rj.a!3BBBengBiiaaBMaa ©lasz-né&Bietf me-fgegyezés e! $ő összecsapás angol nemzettek c§ szovfetoroszoh között A nemzetink egyik repülőgépe bosnUbät ctoboit esyszpvlet halóra.— Moszkva teielsalatle visszavonulásai a semlegess vállaló államok kóréból Bspltn és Róma nem tűm, tíojjy Spanyolország területén független vöi»ös köztársaság alakuljon Az európai külpolitika eseményei megint kritikus ponthoz jutottak ei s a válságos helyzet csomópontjában a szovjetoroszok ál­lanak, mint szenvedő és cselekvő főszerep­lők. Külsőleg a spanyol kérdés áll a vita előterében, lényegileg azonban Szovjet-Orcsz- ország körül folyik a harc. Mint cselekvő főszereplő a londoni be nem avatkozási ér­tekezleten szerepelt a szovjetorosz kormány. Mint az események passzív szereplője a ber­lini német—orosz tárgyalásokon és a fran­cia radikálszocialisták kongresszusán képez­te a vita főtárgyát. A Berlinben létrejött német—olasz megegyezés, úgy látszik, eddig példátlan eréllyel követeli a szovjetoroszok visszaszorítását a belső Európa sorsának in­tézésétől. A francia radikálisok inkább csak belpolitikai téren igyekeznek védekezni a bolsevizmustól, külpolitikában helyeslik kor­mányuk eljárását, mely az oroszokkal kötött kapcsolatokat eddig változatlanul fenntar­totta. Berlin és Róma azonban úgy látszik elérkezettnek látják az időt, hogy a lebető legerősebb diplomáciai nyomást gyakorolják Franciaországra a szovjetorosz kapcsolatok felbontása érdekében. A francia polgári pár­tokban kétségtelenül megvan a hajlandóság a Moszkvához vezető kapcsolatok lazítására. Nagy kérdés azonban, hogy a kívülről jövő nyomásnak nem lesz egy erősebb francia ellenállás az eredménye a polgári pártok részéről is. Mint aktiv szereplő a londoni semleges­ség! értekezlethez intézett jegyzékével oko­zott tegnap súlyos diplomáciai zavart a szov­jetorosz kormány. Ez a jegyzék, mety való­sággal megdöbbentette a francia és angol kormányokat, lényegileg Szovjet-Oroszország kilépéséi jelenti a spanyol polgárháborúval szemben semlegességet vállaló államok köré­ből. A Maisky londoni szovjetkövet által át­adott jegyzék szerint Szovjet-Oroszország abban a reményben csatlakozott a semleges­séget vállaló államokhoz, bogy kötelezettsé­geiket mindannyian betartják. Kénytelen volt azokban megállapítani, hegy ez nem történt meg. A bizottságnak erre azt javasolta, hogy 3 hadiszerek S fxrnpolországha való bevitelét Illetőleg erősítsék meg az ellenőrzést és a spanyol felkelők valóságos arzenáljává vált Portugáliának kikötőit francia és angol hadi­hajók vegyék felügyelet alá. Az előbbi kí­vánságnak a bizottság nem tétt eleget, az utóbbit tárgyalás alá sem vette. A semleges­ség! egyezmény igy papirrongynak tekinthe­tő és a benne foglalt kötelezettségek a gya­korlatban megszűntek. Szovjet-Oroszország — vonja le következtetéseit a jegyzék — ezután nem tekintheti magát nagyobb mér­tékben semlegességre kötelezettnek, mint bármelyik más állam. A jegyzék szövege késő este került nyilvánosságra és nagy iz­galmat keltett London és Páris politikai kö­reiben. Mindkét helyen azt hitték ugyanis, hogy a szovjetoroszok az utolsó percben meggondolják magukat. Az izgalmat még fo­kozta az eddig megerősítetten hir, hogy a spanyol nemzeti felkelők és Szovjet-Orosz­ország között meg is történt már az első összeütközés. A felkelők egyik repülőgépe ugyanis bombát dobott tegnap egy szovjet­orosz hajóra, mely Carthage na felé igyeke­zett, s I'" A helyzet annál bonyolultabbnak látszik, I mert megbízható híradások szerint az olasz I —német megbeszélésről ma este kiadandó I hivatalos jelentés a két hatalom közös nyi- í latkozatát foglalja magában, mely szerint ! Olaszország és Németország Madrid eifogla- I lása után azonnal elismerik Franco táboir- I nők kormányát és nem hajlandók tűrni, ' hogy akár Kataloniában, akár Spanyolország 1 más részén kommunista irányú független ál- i lám alakuljon. Ez az elhatározás, ha való- I bari megfelel a valóságnak, bizonyos fokig I Franeiaország-ellenes irányú, mert az utób- ! bi időbe« többször volt arról szó, hogy a bar- i celonai kormány független köztársaságnak í akarja kikiáltani Kataloniát, mely Francia- J ország védelmét fogja kérni. Párisi lapjelen- I tések szerint a német—olasz megegyezés egy I másik pontja is élesen bírálja Franciaország i mai külpolitikáját, melyről megállapítja, hogy mindaddig lehetetlenné teszi az euró­pai helyzet rendezését, amíg irányzata tel­jesen el nem válik a szovjetorosz külpoliti­kával való együttműködéstől. Ki fogja jelen­teni, ugyané hírek szerint, a német—olasz nyilatkozat azt is, hogy a két ország csak abban az esetben hajlandó résztvenni a ter­vezett londoni értekezleten, ha Szovjet-Orcsz- országnak erre az értekezletre nem külde­nek ki meghívót. A francia kormány álláspontját az esemé­nyekkel szemben Herriot állammmiszter, ra­dikális vezérnek pártja biarritzi kongresszu­sán tartott beszéde szögezte le. Herriot he­lyeselte a francia kormány eddigi külpoliti­káját és kijelentette, hogy büszke arra, hogy Oroszországot ő vezette vissza Geníbe. Ugyan­akkor megállapítja azonban, hegy a francia külpolitikának vissza kell térni az Angliával való szoros együttműködés irányára, mert VBM Nem dicsekedhetünk rózsás helyzettel. Nem fenékig tejföl. Sőt. Az életünk egyre nehezebbé válik. Román polgártársainkkal együtt közös gondokban fő a fejünk és közös nehézségektől óhajtanánk szabadulni. De vannak gondjaink, fájdalmaink; vesztesé­geink, sérelmeink, amelyek csak a többi ki­sebbségi bajtársakkal közösen érnek, de még inkább vannak — s ezek a legsúlyosabbak — amelyek egyesegyedül csak a mi fejünkre zú­dulnak, a mi váltunkra tehénkédnek. Mindezt angol hidegvérrel mondjuk. Semmi elfogult­ság, semmi áltatás bennünk, már csak azért se, mert jól tudjuk, hogy mindenütt a vilá­gon nehézség és rémület uralkodik, mert jól tudjuk, hogy mit, hogyan, minek a számlá­jára írjunk. Miklós hercegünk okosan álla­pította meg, hogy a háború — csöndesen, de — kopogtat az ajtókon és habár minden re­ményünk megvan, hogy a legnagyobb erőfe­szítéssel mégiscsak el fogják hárítani egyelő­re, az ajtó mögött didergőnk és a szorongó félelem nem akar leszakadni a lelkűnkből, ha más háza felé kocog a rém. A valuta-ér­tékcsökkentés és az aranyarcvonal föloszlása átmeneti zavart okozott s terjedő üteme kö­vetkeztében a világforgalom meg-me gakad o- zik és az áruhiányban újból növekve táncol fölfelé a drágaság. A gazdasági válságból való lassú javulás minden eredményét ebrud- ra veti a fölfegyverkezés pénz pocsékolása. És a külközéleti tényezők ide-oda cikázása, foly­tonos értekezése, meglepetéssel teljes döntése se csillapitószer idegeinkre; meg-megriaszta. nak és a csapongásra késztetett képzeletet, veszedelmeket rajzol. Érdekes, hogg most államtitkáraink egyre sűrűbben beszélnek — talán hitelképesebb­nek hiszik magukat a főnököknél? — és hirdetik, hogy a demokrácia, szabadélet, fe­gyelem, biztonság helyreállítására töreksze­nek; érdekes, hogy Bratvanu most mér meg­vizsgál minden tervezetet, hogy a küszöböd álló sürü és gyors törvényalkotás a szabad­elvű párt ősi szellemét tükrözze. Mindenki gyanút fog: ez a kormánypárt ellenzékbevo­nulásának, szóval kormányválságnak és vá­lasztásnak az előszele is lehet. Akkor minden jóérzésü polgár, nemzetiségi különbség nél­kül joggal megremeg, mert érthetően szur­kol az ismeretlen lehetőségektől. Hiszen a le­vegőt megtelitették a pártok a robbantó iz­galmaikkal és veszélyes szélsőségek erősöd­nek meg. Libabőrös lesz az ember, ha erre gon­dol, mikor annyi gyűlölet és falánkság izgat két év óta. A gazdasági helyzet pedig nap- ról-na.p\ra több gondot okoz. Késett a kor­mány részéről a drágulás megakasztásci és a legfőbb szükségleti cikkek: kenyér, tojás, hús, tűzifa szabadon tör az árak uj csúcs­teljesítményére. Az Árgus nem oknélkül bi­zonyítja nagy cikkben, hogy a szinte potom olcsón érkező külföldi áruk az elvámolás és belsőforgalom folytán miként drágulnak meg értékük többszörösére, úgyhogy elviselhetet­lenné válnak. Pedig egyebet se hallunk vi­lágszerte, mint a vámbarrikádok lebontásá­nak és a forgalom f ölszabadit ásónak jelsza­vait. Jöjjünk mi kisebbségek a nap-nap után jelentkező, ismétlődő, kiegészülő, növekvő sé­relmekkel, mint most pl. az esküdtnévsor összeállításával, amit lidérces álomban se képzeltünk. De hát a kisebbségi módszer uj lendületre kapott, amióta nemes Népszövet­ségünk a kisebbségvédelmet még inkább ösz- sze zsugorit ott a és föloszlatta csöndesen a ha­lálraítélt Nansen-nroda mellett a kisebbségi ügyosztályt. Amióta folyik a török kisebbség hazat elépítése az anyaország buzgalmából és Lengyelben gyarmatot kérnek, hogy több mint egymillió ősidőkből öröklött „idegent“ kitelepíthessenek. Való igaz, nem javul és nem könny eb-be dik az élet, de inkább napról- napra súlyosabb lesz és mi valamennyien emberek és mi külön magyar kisebbségiek el­boruló szemmel nézünk a jövendőbe, amelyet a fölfegyverkezés, a nemzetiségi gyűlölet, vi­lágnézi éti ellentét, a gazdasági harc beledönt­het hamarosan egy uj pénzügyi és gazdasági válságba, sőt egy uj világháborúba. csak ez biztosíthatja a világ békéjét. A né metekkel kapcsolatban kijelentette, hogy francia részről örömmel üdvözölnék a meg­egyezést. „Voltaire népe — mondta Herriot — boldog lesz, ha békében élhet Goethe né­pével. Ha azonban a két nagy nép valame­lyike nem akarja a kibékülést, akkor még mindig helyesebben teszi, ha megtakarítja a színlelést. A francia nép mindenesetre nem kiván sem külső, sem belső háborút“. A külpolitika eseményeihez tartozik, hogy Tătărescu miniszterelnököt, aki minden el­lenkező hírrel szemben tegnap is Belgrádiján időzött, Pál jugoszláv régensherceg kihall­gatáson fogadta, majd ebéden látta vendé­gül. Tătărescu az újságíróknak kijelentette, hogy üdülés céljából időzik ugyan Jugoszlá­viában, de felhasználta az alkalmat, hogy megszorítsa Sztojadinovics miniszterelnök erős kezét. „Remélem különben, bőgj- mi­előbb újra viszontlátjuk egymást“ — mond­ta az újságíróknak, amiből arra következ­tetnek, hogy a két ország vezető áilamférfiai között rövidesen újabb személyes megbeszé­lésre kerül a sor. A semlegességi bizottság ta­nácskozása LONDON, október 24. A spanyol polgárháborúval szembeni sem­legességre alakult bizottság Lord Plymouth elnökletével tegnap délután 4 órakor ült ösz- sze. A bizottság a német, olasz és portugál vá’iasz jegyzékek birtokában kezdte meg ta­nácskozásait. A német jegyzéket — mint is­meretes — még csütörtökön átnyújtották Lord Plymouth elnöknek, Grandi londoni olasz nagykövet tegnap reggel kézbesítette Róma válaszát a szovjetorosz vádakra, a portugál kormány jegyzékét pedig külön ka­tonai repülőgép hozta Lissabonból Londonba. LONDON, október 24. A be nem avatko­zási bizottság az este 9 óra 15 perckor be­fejezte megbeszéléseit. Ma az albizottság ülé­sezik. A be nem avatkozási bizottság később folytatja tanácskozásait. Remélik, hogy Né­metország és Olaszország addig elküldik ma­gyarázó pótjegyzéküket, amelyben rávilágí­tanak már előzőleg küldött váíaszjegyTzékeJk után is meglehetősen tisztázatlanul maradt néhány pontra. BIARRITZ, október U. .4. radikálszocialista párt kongresszusának tegnap délelőtti ülése fagyos légkörben folyt le. A delegátusok még ma is a tegnapi inci­dens hatása alatt állanak. amikar a delegá­tusok egy része ,,fasiszta“ módon, 0 többiek viszont ökölbeszorított kézzel köszöntek. A kongresszus keretében három irányzat mu­tatkozik: 1. amely a népfront fenntartásnél­küli támogatását követeli; 2. amely Emile Roche, a La Respiiblique című lap vezetőjé­nek híveiből áll, akik a kommunistákkal va­ló szakítást követelik; 3. amely a népfront többi pártjaival való együttműködést kíván­ja, de csupán bizonyos feltételek mellett. BIARRITZ, október 24. A radikálszocialis­ta párt kongresszusának tegnap délutáni ülé­sén, a végső határozati javaslat megszövegezé­sével megbízott albizottság hétónai munka után kidolgozta a -javaslat-tervet, amely he­lyesli a radikálszocialista párt és a kormány közötti együttműködés további fenntartását, felhívja a kormány figyelmét arra, hogy tartsa tiszteletben a párt programjának alap­vető elveit. ^ u nafJx^e, Cajf' i 1936 október 23: Berlin 174.75; Amszter­dam 234.75; Newyork 435.25; London 212.775; Paris 2024; Milano 229.250; Prága 1540: Budapest 85.75; Belgrád 10; Bucuresü 325; Varsó 8180, Bécs —. Emelkedő légnyomás, váltakozó fel- hőzet, többnyire borult, szemerkélő esők különösen az ország déli és /íű- letl részeiben, enyhe szél északon, csökkenő hőmérséklet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom