Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-17 / 241. szám

ELLENZIK

t*f36 október 17.

MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ

DIMINUATA: A/ álhuni nyugdíjasok gyű- l*vst tartottak last han a nyugdija* szeivo/.c- lek kiküldötteinek jelenlétében. A nyugdijak umnvositúsát és normálissá tételét követel* l< k a/./al, hogy (Hmtosan fizessék jarainló- Migaikat. Nyugdij emelésről csuk a nyomorúságos összegeknél volt szó. 'Dúljuk, hogy a köztisztviselők alapfizetésen kívül drága-sági pótlékul, jutalmai, lakbért gyermek |>óUe- kot, szolgálati ős egyéb jHillékot kapnak. Amikor aztán nyugdíjazásra korül a sor, igen gyakran megtöltőink, hogy tévesen adják össze ezeket a tételeket s a jő) tizetés után siralmas nyugdíj vár a hivatalnokra. Vannak, akik fizetőjüknek csak felét kapják, különösen a vasutasok panaszkodnak. Egész. életüket munkában töltik, hogy öregségükre biztos megélhetést szerezzenek maguknak. A végén aztán ki kell költözzenek külvárosi házakba, nem képesek taníttatni fiaikat s az asszony szakácsnő és mosónő marad. Teljes fizetősre kell kiegészíteni a hiányos nyugdijakat, hogy a tisztviselőt, mikor betöltötte szolgálati idejét, ne tekintsék csavargónak. Meg kell szüntetni a nyugdíjazással járó forma súgóikat. Ma valóságos vádlott lesz a tisztviselőből, amikor nyugdiját kéri. ártatlanságát kell bizonyítsa. Különböző bizonyítványokat kérnek tőle s bő- napokon át egy bánit nem kap. Automatikusan kell folyósítani járandóságaikat. A kormány részéről nagyobb figyelmet érdemelnének a nyugdíjasok.

UNIVERSUL: 1922 október 16-én koronázták meg Ferdinand királyt és Mária királynét. Albadnlia-n, hova három évszázaddal eKíbb vonult be győztesen Mihai Viteazul csapataival. És a király ott újabb esküt tett, hogy csorbítatlanul megóvja a határokat és közreműködik abban, hogy az ország a rend, fejlődés, civilizáció eszköze legyen Európának ezen a részén a béke és jog szolgálatában. A békeszerződések neon jelentert- tek mást, mint évszázadok előtti állapot tényleges és jogos elismerését, azoknak az etnikai határoknak elismerését, melyek évszázadokkal előbb léteztek. Tudomásul vették a román nép szuverén akaratát, mely szerint szabadon akar együttélni ősi földjén.

A román nép nagy áldozatokat hozott s nepi- csak a nacionalista érzés, de politikai tehetség is segítségére volt. „A békeszerződés — mondta Saint-Aidaire, volt francia követ^ — véget vetett a háborúnak ég letoo-nthatahan épületet alkotott. 'Egyetlen részét sem lehet megbolygatni anélkül, hogy össze ne omolna az egész. A legkisebb érintés kellemetlen helyzetbe hozná a békét s az egész világ területi biztonságát veszélyeztetné“. Őfelsége II. Károly király is kijelentette, hogy nem engedhetjük meg a békeszerződések semmiféle módosítását. A béke felsőbbrendü érdeke, hogy a népeknek az etnikai határok közötti háborítatlan életét biztositsa.

DREPTATEA: Lesújtó az érettségi eredménye. A bukottak száma évről-évre 20—30 —40—50 százalékra emelkedett, azaz diákjainknak fele nem rendelkezik kellő előkészítéssel, begy egyetemre iratkozhasson. Ez a tudat a román lelkek között riasztólag hatott. Joggal kérdik: Mit csinálnak a taná- | rok, szülők, iskolai felsőbb hatóságok? A j bajnak több oka van, a legfontosabb okról j azonban hallgatnak. A bukás okát ugyanis ! az iskolán kívül kell keresni. Húsz évvel ez- I előtt a diákok csak könyveikkel voltak elfoglalva, a háború után aztán jött a cserkészet, labdarúgás, kisérő nélküli kirándulás és sok más, ami elvonta a tanulástól az ifjúságot. Az iskolán kívüli foglalkoztatás hasznosságát nem tagadjuk, de semmit ne túlozzunk. Nincs összesen kétszáz latrina az országban lévő 7539 faluban, furcsának tartjuk tehát, hogy egyesek futballtérre gondolnak. A nyugati civilizáció előbb kul taráról, népegészségügyről, kellő táplálkozásról, megélhetésről, könyvtárakról, kórházakról gondoskodott, csak ezután került sor a sportra. Mi megfordítva cselekedtünk. Semmiféle túlzás nem vezet eredményre. Túlzás esetén a bukottak száma még emelkedni fog, atlétanép leszünk kevés kultúrával. Egyedül a szellemi tőke jelenti egy nép gazdagságát.

EPOCA: Bratianu György a rossz utakról is említést tett Buzău-ban. Ugyanakkor egy Bucuresti-i lapban külföldi vendégeink véleményéről olvasunk. Azt mondják ilyenkor, hogy a rossz közigazgatás tette úgyszólván járhatatlanná útjainkat. Nem lehel szó áruszállításról rossz utakon. Ez a nemzetgazdaság ábécéjéhez tarozik. Mennyi Ígéretet tettek az utolsó két évtizedben! A helyzet mégsem változott. A hivatalok vállat vonnak: „nincsenek alapok!“ Tűrhetetlen helyzet, leneteken, hogy ne legyen pénz járható utakra. Szeretjük a hangos szónoklatokat és szép programokat. Szeretjük úgy feltüntetni a dolgot, hogy a parlamentben dolgoznak. Ugyanakkor nem kedveljük a rendszeres munkát és a tartósságot. Idegen jelszóknak hódolunk, ugyanakkor nem fogunk össze, hogy célkitűzéseinket legalább részben meg- vaíósitsuk. A népegészségügynél, útépítésnél egyformán halljuk: nincsenek alapok! Hol van hát a pénz? Mert — nem a legkisebb

adót fizetjük Európában . * *- — ■<=

Voit idő... t

.,. tunika*, még -nem hasznait

NIV'áA fogkréméi

Most élvezet a fogait látni, vakító fehérek, egészségesek és erősek. A kiváló nyersanyagokból előállított N1VEA FOGKRÉM tisztántartja a fogakat és kellemes Ode leheletet kölcsönöz.

24 Lei

Dctömteft száját c§ hifcpích nyohóbOl 3 pénzes zacskót a Jóbarátok“

BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósi tó jutói.) Háncsuk György, nyirbogdányi születésű, 22 éves napszámos feljött Pestre, hogy állást keressen. Tegnap este beült egy Váci úti vendéglőbe és jó vidéki szokás szerint pénzét, amely körülbelül 120 pengő volt, nyakába akasztott zacskóban tartotta az inge alatt. A szomszéd asztalnál négy fiatalember látta, hogy amikor fizetésre kerül a sor, Rancsák elővette a zacskót és onnan fizetett. Felcsillant a szemük, mikor látták, bogy a zacskóban milyen sok pénz van . . .

Gyorsan összebarátkoztak Rancsákkal, leültek az asztalához, egy ideig együtt borozgattak, azután együtt mentek ki a Vácr-utra. Amikor egy sötétebb sarokhoz értek,

mind a négyen nekiestek a nyirbogdányi legénynek, betömték a száját és kitépték nyakából a pénzes zacskót.

Közben néhányszor fejbe is vágták. Rancsák. mikor bódultságából magához tért, látta, hogy a fiatalemberek taxiba ültek

és elrobogtak. Most már ö is gyorsan taxiba vetette magát és utánuk eredt.

A két taxi szülte egy szerre érkezett egy angyalföldi korcsma elé. A fiatalemberek betértek a korcsmába és Rancsák utánuk ment. Mintha mi sem történt volna, leült az asztalukhoz és kérte őket, hogy adják vissza a pénzét. A fiatalemberek megnyugtatták, hogy nincs oka a rémüldözésre, mert csak meg akarták tréfálni.

Megint fröccsöket hozattak és barátságosan ittak. Rancsák annyira belemelegedett a fröccs élvezésébe, hogy észre sem vette, hogy a fiatalemberek egyenként eltűntök mellőle. Amikor már egyedül maradt, még neki gyűlt meg a baja a vendéglőssel és a taxkoffőrrel, mert sem az elfogyasztott italok árát, sem a fuvardíjat nem tudta kifizetni. A vendéglős és a sol’főr rendőrt hivattak és Rancsák végre elmondhatta, hogy az angyalföldi legények hogyan fosztották kr.

A rendőrség megindította a vizsgálatot.

BH— ■

Intézkedések történték a rádiózók védelmére

Tizenöt napi határidő a villanymotorok leklokkolására

GLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Van a rádióhallgatóknak egy gondja, mely körülbelül egyidős ezzel a csodálatos szerkezettel. Nevezetesen: hogyan lehetne valóban rádiózni? . . .

Hiszen igaz, a kellékek általában megvannak. A bod-i ,.Radio Romania“ és Radio Bucureşti“ sok-sok kilowattos energiával sugározzák olykor egészen kitűnő műsorukat, nekünk. előfizetőknek, pompás készülékeink vannak, rengeteg lámpával, egyenirányítóval, hangszürövel, kondenzátorral és szelektivitéssal, mégis ha bekapcsoljuk a készüléket, műsor helyett rendesen fülrepesztő recsegéseket hallunk.

Másfél év előtt alkották meg Romániában az uj rádiótörvényt, mely szigorúságban egyedül áll a világon. Eltekintve a törvényben megállapított nagy előfizetői dijaktól, a belföldi rádiószolgálat repülőgárdékat szervezett és néha éjszakának idején is benyomult a megriadt rádiótulajdonos lakásába. Számosán 'voltak, akik a rádióengedélyt nem viselték a hálóruha zsebében, ezek akár hajr'a^'V

S°ţs'e9

d5 csO*

%\aP

i,oco.ooc lejt nyert a 169.221 ízámu mellék- sarsjegy III. széria Cluj. 1,000.000 lejt nyert a 143.429 számú mell éksorsjegy I. széria Brăila. 2,000.000 lejt nyerr a 12.948 számú fő-sorsjegy II. széria, Brajla. 1,000.000 lejt nyert a 44.348 számú fősorsjegy II. széria, Constanta. 200.oco lejt nyertek egyenként a követike/ző számú sorsjegyek: 8846 fősorsj. II. széria. Targu-Mures,

846 fősorsj. II. széria, Constante. 15.231 fősonsj. II. széria, Targu-Mures, 27.380 fősorsj. I. széria. Bucureşti, 47.492 fősorrj. I. szériái. Targu-Mures, 66.744 fősorsj. II. széria. Botosaink — 11 darab 100.000 lejes nyeremény <v következő városokban: Cluj, Comcan.ua. Bucureşti, Botosam, Tg.-Mures.

»Economise C'uj, P. Unirii 23.

r^OxfK

aete7rv

az e*éS

miiig kiirwlMíttók u szükségen okmányt, hogy a jegyzőkönyv véle 1 milyo« köv«tk r z.irvényntöl nurgszabaduljanalk. A ,fekete“ rádió/.

:i törvény foghúzhünteté.sv-l sújtja.

A rádióx/.olgá lat melegen ajánlotta bi/o nyes email It áhlák megvételét, melyekéi <» la ká.s ajtajára kellett .szegezni. Ilyen táblácska birtokában a: előfizető nyugodtan al hátik, a repülői)izottság nem lógja zavarni Iáiké- szende rgéisét.

Mondom, minden a legnagyobb rendln-n volt és van, csupán - rádiózni nem mindig lehet.

Beethoven IX. szimfóniáját liallgaljuk. Egyszer csak belesiivit a műsorba a szomszédos müköszörüs üzem egyik dinamója. Olyan vijjogás, hangzavar tárnád, mintha sasok verekednének. A szimfónia egy darabig küzküdik a vetélytárssal, de végül is engednie kell . . . Csodáletosképen mindig a műsor enged, soha nem a fogorvos villanyfúrója, a klinikai operációs termek vetítőlámpái, a mozigépek, a különböző dinamók és elektromos transzformátorok. Tizenhárom próbas rádiótulajdonos már az első pi liana tok ban meg birja állapítani, lvogy a közeli asztalosüzem gyalugvjpe ordítja lul a Sibioeunu-zene- kart, vagy valamelyik generátor működik hibásan a villainytelepen.

Szólaltassuk meg a zavarok kapcsán a Cl rí j - i rádiókirendeltség vezetőjét. Szegezzük neki a legkézenfekvőbb kérdést:

— Az uj rádiótörvény megszerkesztésénél csak kötelezettségek szakadtak az előfizetők nyakába, jogok nélkül. Noha el kell ismerni, hogy a pénzéért or előfizetőnek joga van követelni a vétel zavartalans'kjának biztosítását.

— Igen, a román rádiószoLgálat vezetősége is belátta a helyzet ferdeségét és a nyár folyamán már ki is egészítették a rádiótörvényt. .4 kiegészítő szakaszok alkalmazása megszünteti majd az összes panaszokat.

— Szabadna valamit hallanunk az alkalmazás módjairól?

— Természetesen, \ovember 15-ig Clujon körlevelet intézünk a~ összes villanymotor- tulajdonosokhoz. Ezekben 15 napi határidőt adunk a motorok úgynevezett leblokkolására. December elsejével azután megkezdjük az ellenőrzést. Ez úgy történik, hogy- különleges készülékkel felszerelve járjuk be a város különböző pontjait. Ha a környéken blokkolatlan motor dolgozik, a készülék azonnal jelez. ,4r ilyen gépek tulajdonosait 10.000-től 30.000 lejig terjedő pénzbírsággal fogjuk büntetni.

*

December l-ig van tehát a határidő, mi azonban mégsem remélünk tiszta rádióvételt ebben az esztendőben. A motorok leblokko- lása állítólag költséges dolog és igen valószínű. hogy például az állami intézmények köts’égvetésében erre nincs szükséges fedezet. Egy ideig tehát még a régiben marad minden, tovább reszelnek, harsognak és dübörögnek a Cluj-i hangszórók egy szebb és mu- zikálisabh jövő év reményében. (R.)

ÖREGEMBEREK BETEGSÉGEINÉL ÉS NEU- RASZTÉNIÁSOK BAJAINÁL reggelenkénr egy- egy kis pohár t^rmérzetes FERENC JÓZSEF ke- serüviz sokszor igazi jótétemény! Orvosok ajánlják.

Egy tigris garázdálkodása a cirkuszban. Párisból jelentik: A Cirque d‘Hiver előadásán izgalmas jeleneinek volt tanúja a nagyszámú közönség. A szokástól eltérően, az idomított vadállatok mutatványa nem az utolsó, hanem első száma volt. Shirov asz- szony, ismert női állatszeliditő „Prince“ nevű hatalmas idomított tigrisét akarta bemutatni. A tigris rosszkedvűnek látszott. Ko- penhágából hajón érkezett Dunquerquebe. ahonnan szombaton szállították tovább Parisba. A fenevad a ketrecben, a hajó mélyében nyolc napig nem látott embert. Valószínűleg ez izgatta fel. Az előadás előtt sem nyugodott meg. Mikor Shirov asszony a ketrecbe lépett, „Prince“ haragosan morgott, majd egész váratlanul tizenkét méterről ráugrott idomitójára, aki a földre zuhant. A fenevad belevágta karmait a mellébe és a szerencsétlen asszony jobb karját, gyomrát marcangolni kezdte. A közönség soraiban pánik támadt, az asszonyok sikoltoztak, többen elájultak. Ekkor egy Bouglione nevű artista, különben kigyószeliditö, akinek jobb karját egy gránát szakította le, berohant a ketrecbe és a dühös tigrist nagy nehezen elkergette áldozatáról. A súlyosan sebesült asszonyt a Saint-Louis kórházba szállították. Az előadást folytatták. „Prince“ ketrecébe most Shirov, az asszony férje ment be. „Prince“ egy-két mutatványt elvégzett, de egyszerre csak a szeliditőre ugrott és azt a ketrechez vágta. A pánik újra kitört Az elősiető személyzetnek sikerült a súlyosan meg sérült Shirovot még kellő időben kimenteni. Az állatszeliditőt is a Saint-Louis kórházba vitték. „Prince“ többé aznap nem szerepelt. Az előadás folyamán azonban kihirdették, hogy a következő napi előadáson Stollé Max helyettesíti a szerencsétlenül járt Shirov - házaspárt. Különben „Prince“1 a mult évben Berlinben, az előadás alkalmával ugyancsak megtámadta idomitóját és azt annyira összemarcangolta, hogy a szerencsétlen néhány nap múlva meghalt